57 - Tanakodnak az Úrnak tisztelői

 

Mal.- 3,13-18.

 

Letöltés 

I. Kemény beszéd Isten ellen

II. Az Úr pedig figyelt és hallgatott

III. A várakozás időszaka

.

I. Kemény beszéd Isten ellen

1.    Ezekben a versekben a Malakiás által feljegyzett utolsó párbeszéd olvasható, amely Isten és az ő népe között történt.

2.    Hűtlen népe bátorítására Isten felvillantja előttük annak lehetőségét, hogy ennek ellenére miként lehetnek részeseivé a Tőle jövő áldásoknak.

3.    Rendkívül megdöbbentő az, ahogy a nép válaszol Isten felhívására.

4.    A nép magatartásában és Istenhez való viszonyulásában két dolog döbbenthet meg bennünket.

5.    Akik engednek a világ befolyásának és behódolnak a világi elveknek, azok szívében szép lassan ugyan, de folyamatosan, egyre inkább kialakul az Istennel szembeni lázadás gondolata.

6.    A másik megdöbbentő tény a nép magatartásában pedig maga a visszakérdezés, amit ugyan lehet ártatlan csodálkozással is feltenni, de lehet a lázadó dac keménységével is, - és itt valószínűleg az utóbbiról van szó.

7.    A tizeden kívül még különféle önkéntes, szabad akaratból adott adományokkal is kifejezhetjük az Isten iránti hálánkat V. Móz. 12,5-6.

8.    A különféle adományainkat viszont csak akkor fogadja tőlünk kedvesen Isten, ha készséges szívvel és örömmel hozzuk az oltárára.

9.    Önkéntes adományaink nagyon sokrétű célt szolgálnak Isten művében.

II. Az Úr pedig figyelt és hallgatott

1.    Különös, hogy mennyire másként tud egy-egy ember reagálni a környezeti hatásokra és nehézségekre.

2.    Malakiás próféta is arról beszél, hogy nem mindenki gondolkodik úgy, hogy nem érdemes megtartani Isten törvényét, és nem érdemes alázatosan járni előtte.

3.    Az Istenben bízó emberek természetes reakciója az, hogy mindenek előtt az „Isten szent helyébe” megy be, azután pedig a hittestvéreivel beszéli meg.

4.    Malakiás üzenete nemcsak egy ténymegállapítás, hanem Isten felszólító üzeneteként is értelmezhető.

5.    Malakiás próféta azt is mondja, hogy az Isten nevét tisztelő és becsülő gyermekeinek tanácskozásáról egy emlékkönyvet  készít Isten.

III. A várakozás időszaka

1.    Malakiás üzenetéből az is kitűnik, hogy ebben az időben Isten egyfajta várakozásra hívja az ő szolgáit.

2.    A történelem utolsó pillanataihoz közeledve viszont egyre inkább kirajzolódik a különbség „az Isten szolgája között és aközött, aki nem szolgálja Őt”.  18. vers.

3.    A döbbenet akkor kezdődik el és lesz egyre inkább úrrá a gonoszság cselekvőin, amikor teljesen biztossá válik, hogy a fanatikusoknak minősítettek csoportja védelem alatt áll a csapásokkal szemben.

4.    „És azon a napon azt mondja a Seregeknek Ura, amelyet én szerzek”, vagyis a dicsőséges visszajövetelekor, „tulajdonommá lesznek és kedvezek nékik, amint ki-ki kedvez a maga fiának”.  17. vers.

5.    Az igazság és a valóság sokáig rejtve volt a felszínes szemlélő számára, de Isten, aki eddig látszólag csak „figyelt és hallgatott”, most már „felkél”, hogy igazságos ítéletének érvényt szerezzen.