Az ezoterika, ezotéria vagy ezoterikus tanok

 

Sokan gondolják azt, hogy az ezoterika közel áll a Bibliához. Röviden azt válaszolhatjuk, hogy egyáltalán nem áll közel. Valójában a Bibliától teljesen idegen irányzatnak kell tekinteni. Ez annak ellenére is igaz, hogy egyes képviselőik igyekeznek összhangot keresni a Biblia és az ezotéria között. Ennek érdekében egyes bibliai kijelentéseket kiragadnak a Biblia egésszének összefüggéséből, és azokat ezotérikus filozófiával próbálnak megmagyarázni. Ettől azonban még nem lesz bibliai eredetű az, amit mondanak, de azt a látszatot tudják kelteni vele egyes emberek előtt, - akik még nem ismerik elég jól a Bibliát -, mintha az lenne.

Az ezotéria vagy ezoterika különféle misztikus filozófiai irányzatok gyűjtőfogalma, hasonlóságuk csak alaposabb vizsgálódás után ötlik szembe. Két fő forrása Keleten és Nyugaton fakad. Keleten a hinduk, a japánok és a kínaiak ősrégi bölcseleti tanai jelentik a bázisát, a hinduizmus, a buddhizmus és a taoizmus, a gyakorlatok és a meditáció: a jóga és a Zazen. A nyugati ezoterika a régi görögökig nyúlik vissza és az új-platoni filozófián, illetve a középkori misztikán át jut el napjainkig. Egy másik fontos forrás eredete a mélylélektan, melyet a nagy svájci pszichológus, C. G. Jung neve fémjelez.

Az „ezotéria” kifejezés olyan rejtett, okkult és titkos tanokra használt kifejezés, amely tanok csak egy csoport beavatottjai számára ismeretesek. Ezért ez a kifejezés a görög esoterikós („belső, benső”) szóból ered, ami ezen tanok követőire, a „belső körre” utal, azokra az emberekre, akik képesek voltak felismerni a tanok összefüggéseit, szemben a „külső körrel” (exoteros), ami a közönséges embereket jelölte. Bővebb értelemben az „ezo” = befelé, a lélek belseje felé irányuló utazást jelent, szűkebb értelemben pedig csak a beavatottak számára elérhető misztikus tudásra vonatkozik.

Egyszerű példával szemléltetve. A „varázsinga” példája nagyon jól szemlélteti ezt a beavatottak számára biztosított misztikus tudást. A „varázsinga” ugyanis állítólag méri a „földsugárzást”, de csak bizonyos „kiválasztott” emberek kezében. Ez több jelentős pontban különbözik az Eötvös Lóránd-féle torziós ingától, mely szintén a föld egyfajta „sugárzását” méri.

Az Eötvös-inga esetében:

Ezzel szemben az ezotérikus „varázsingával” mért eredmények:

Bár az ezotéria már egy nagyon régi jelenség az emberiség életében, csak más néven, mégis beszélhetünk az újrafelfedezéséről, a körülbelül az 1960-as évektől kibontakozó „New Age” (Új Korszak) mozgalom keretében. Ennek lényege, hogy a kétezer éve tartó, Jézus megjelenésével elkezdődött Halak-világkorszakot fel fogja váltani az új korszak, a Vízöntő érája.

További jellemzőként említhető meg még az is, hogy az ezotérikus tanok képviselői feleslegesen nagy számú, és nem definiált szakkifejezést használnak. Ezzel egyrészt a tudományosság látszatát igyekeznek kelteni, másrészt az avatatlanok számára teljesen érthetetlenné teszik a szöveget.

A „belső körhöz” tartozó kiválasztottak speciális misztikus élményeket tapasztalnak és élnek át.

  1. A misztikus élmények első közös vonása a kimondhatatlanság, megfogalmazhatatlanság. Az élmény átélői nem találnak szavakat, fogalmakat szellemi tapasztalataik kifejezésére, ezért gyakran élnek hasonlattal és szimbólumokkal. A misztikus kijelentések (különösen a zen-buddhizmusban) paradoxak. A nyelv hétköznapi valóságunk visszatükröződése. Isten teremtői rendelkezése szerint eredendően arra való, hogy az emberek megérthessék egymást, ki tudják vele fejezni érzéseiket és gondolataikat. A lelki, transzcendentális (érzékfeletti) „háttérről”, ahová a misztikus behatol, a nyelv nem képes megfelelően tudósítani, ebből következően ez a jelenség nem lehet az Istennel való kapcsolat megnyilatkozása. - A karizmatikusok nyelveken szólása is ugyanezen a törvényszerűségen alapul és működik, hiszen ezekben a megnyilatkozásokban is egy mindenki számára érthetelen hangok kiejtéséről van szó. Pedig a Biblia azt mondja, hogy "akin az Úrnak Lelke megnyugszik, ott a bölcsességnek és az értelemnek lelke" van (Ésa. 11,2).

  2. A misztikus tapasztalatok másik közös vonása, hogy megszűnik a tér és az idő. Az átélő személy úgy érzi, hogy maga mögött hagyja a tér és az idő hétköznapi világszemléletünk számára alapvető korlátait. Ennek a hátterén érthető, hogy az ilyen élmények nem önthetők szavakba, hiszen a nyelvünk minden kifejezése térhez és időhöz kötődve tudja szavakba önteni a történéseket.

Az alábbiakban található lista még felsorolásd ad azokról az ezoterikus tanokról, és amik az ezoterikára építenek, amik közismertek, de nem a teljesség jegyében:

Több vallás alapelemei és gondolatai, tanításai szintén beilleszkednek az ezoterikus világképbe.