Ösrobbanás és evolúció vagy teremtés?

Az élet a létezésnek az a formája, melyet az anyagcsere, a növekedés és a szaporodás jellemez.

Egyik a kémiai evolúció, ami során létrejön az élettelen anyagból az élő anyag.

Másik a biológiai evolúció, ami során az egyszerűbb élő anyag tovább fejlődik magasabb rendű bonyolultságú élő szervezetekké élőlényekké.

A XIX. században, sikerült az első szintetikusan létrehozott szerves vegyület előállítása (Wöhler, 1828.), s ez a bíztató kémiai eredmény adott tápot annak az értelmezésnek, hogy az élet kizárólag anyagi kölcsönhatások, szelekciós folyamatok, az ún. "kémiai evolúció" során jött létre.

KÉMIAI EVOLÚCIÓ

A korai Föld légköre hidrogént, metánt, szénmonoxidot, széndioxidot, ammóniát és nitrogént tartalmazott, szabad oxigént azonban nem. Reaktív jellege a szerves vegyületek számára igen kedvező volt. Földet különféle energiaformák érték. (Villámlás, geotermikus hő, lökéshullámok, a Nap ibolyántúli sugárzása, stb.) ezek olyan reakciókat indítottak el a légkörben, amelyek során különféle egyszerű szerves molekulák nagy számban keletkeztek. A korai atmoszféra felső rétegeiben szabad oxigén csak igen kis mennyiségben lehetett jelen, így az ultraibolya sugárzás hatására ózonréteg sem jöhetett létre . Ehelyett a sugárzás a redukáló légkört gerjesztette, amelynek nyomán aminosavak, formaldehid, hidrogén-cianid és számos egyéb vegyület keletkezett. A légkörben keletkezett egyszerű vegyületeket az esők az ősóceánokba mosták. Itt az óceánokban keletkező reakciótermékekkel keveredve a szerves molekulák mind nagyobb mennyiségben halmozódtak fel. A későbbi reakciók is elkerülhetetlenül ebben a közegben zajlottak le, és az összetett szerves vegyületek előfutárai végül elérték a "forró, híg ősleves" sűrűségét. Az anyag katalitikus hatására nagymértékű polimerizációs folyamatok indulhattak meg. A polipeptidek (fehérjék) és a polinukleotidok e folyamatokban keletkeztek Megfelelő körülmények alakultak ki ahhoz, hogy az elősejtek létrejöhessenek. Ezek a képződmények még nem voltak valódi sejtek, de mint membránok által határolt összefüggő rendszerek átmeneti időszakokra megfelelő túlélési képességgel rendelkeztek. Ebben a fejlődési szakaszban belső összetettségük fokozódott és a kellőképpen specifikus fehérjékből létrejöhettek az enzimek. Az élő sejtek egyéb tulajdonságai is kifejlődtek. Amikor a nukleinsavak - az élet örökítő molekulái - elérték a kellő fejlettségi fokot, átvették az említett életfolyamatok irányítását. Végül az élet megvethette a lábát.

Az elmélet fő feltevése, hogy természeti erők önmagukban hozták létre az életet a Földön

Ha ez ennyire egyszerű, akkor felvetődik a kérdés: miért nem csinálják meg most is, vagy miért nem állítanak elő folyamatosan élő anyagot?

Az ősleves elmélet buktatói:

Ha létezett volna ősleves, akkor ma számos lelőhelyen kellene lennie szerves nitrogénes vegyület lerakódásnak, üledékrétegnek vagy nitrogéntartalmú szénrétegeknek. De ilyesmi nem került elő.

Ha lett volna is ilyen tartalmú ősleves, összetevőit szétbontották volna a Nap ibolyántúli sugarai, sőt még az ősóceánban is elpusztította volna a legtöbb szerves vegyületet. Mind a levegőben mind a tengerekben az anyagok koncentrációja túl kicsi ahhoz, hogy efféle „kémiai evolúció” létrejöhessen. Az aminosavak és nukleotidok reakciói vizes környezetben nem működnek, a szükséges összetevők nem kapcsolódnak össze.

A villámcsapás mint életet elindító impulzus. Láttak már villámot és annak becsapódását?

A villámcsapás kis területen ad át nagyon nagy energiát, ami minden meglévő anyagot és makromolekulát szétzúzna.

Louis Pasteur (1822-1895) francia bakteriológus, mindent megtett, amit az evolucionisták mondtak, lombikba helyezett vizet és szerves anyagokat, stb. de nem sikerült élő anyag előállítása. Kijelentette: „élő csak élőből keletkezhet”.

A sejteket felépítő főbb anyagok

Főbb építő anyagok: szénhidrátok, zsírok, fehérjék, ásványi sók, vitaminok, víz, oxigén.

A fehérjék bonyolult felépítésű, nagy molekulasúlyú anyagok. Vannak egyszerű fehérjék (albumin, globulin), és összetett fehérjék, amelyekben más vegyületek is kapcsolódnak az alkotó részekhez.

Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH₂) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul.

Az aminocsoportnak a karboxilcsoporthoz viszonyított helyzete alapján α-, β-, γ- stb. aminosavakról beszélünk. A fehérjék kizárólag α-aminosavakból épülnek fel. A többi biológiailag általában jelentéktelen.

(Az egyetlen élettani jelentőséggel bíró β-aminosav a β-alanin, ennek származékai a pantoténsav és a koenzim-A. Lényeges még az agy anyagcseréjének egyik eleme, a γ-aminovajsav (GABA), valamint a vitamin hatású p-amino-benzoesav.)

Az élő szervezetekben 25-féle α-aminosav található, ezek közül 20 fehérjeépítő. Ezek kapcsolódási sorrendje az aminosav szekvencia, a fehérjék elsődleges szerkezete.

A szervezet fehérjéinek és egyéb nitrogéntartalmú alkotórészeinek felépítéséhez, és ezek újraképzéséhez szükséges aminosavakat a táplálék fehérjéi adják. A fehérjeszükséglet tehát aminosav szükségletet jelent. Az emberi szervezetben 14-16% a fehérje-, és hozzávetőlegesen 0,1% a szabad aminosavtartalom.

Stanley Miller Chicagói Egyetemen 1953-ban egy zárt rendszerben, egyszerű gázokból, hidrogénből, ammóniából, metánból és vízgőzből hő és elektromos kisülés hatására valóban aminosavakat hozott létre.

A kísérlet során jobbra- és balraforgató aminosavak 50-50%-ban jöttek létre, az élőlények pedig kizárólag balra-forgató aminosavat tartalmaznak.

A különbséget nagy. Műszaki embernek elég annyit mondani, csavarjon rá egy balmenetes csavarra egy jobb menetes anyát. Ez lehetetlen.

Majdnem lehetetlen az is, ha azt mondjuk, hogy a testünk bal és jobb oldala a testünk középvonalán tükrözve szimmetrikus. Ezek szerint felöltözhetünk úgy, hogy mindent megcserélünk, ami eddig a jobb oldalunkon volt, az most a bal oldalunkon lesz, így fordítva viselnénk a fehérneműt, zoknit, blúzt, nadrágot, blézert, kabátot, és a cipőt is. Ha sikerül is felöltözni, elég kényelmetlen lenne így tevékenykedni egy teljes napon át.

Ami fontosabb, hogy az aminosav előállításával még nem jutunk előbbre, az élet létrejöttéhez ennek kevés köze van. Célzott laboratóriumi körülmények között, kísérletekkel sikerült 19 aminósavat, nukleinsavakat, glükózt, ribózt, dezoxiribózt előállítani.

A legegyszerűbb önreplikációra (saját magát lemásolni) képes rendszerhez is legalább 20-40 fehérje, DNS illetve RNS szükséges, de élő sejt létrehozásához szükséges munka mértéke mesze meghaladja a DNS és a fehérjék molekuláinak munkaigényét. A molekuláris szint és a sejtek szintje között hatalmas szakadék tátong. Ezek még mindig olyan messze vannak egy élő sejttől, mint egy marék csavar egy utasszállító repülőgéptől

A legegyszerűbb sejt is legalább 400 bonyolult fehérjemolekulából, ezek mindegyike 300 (összesen 120.000) meghatározott sorrendben következő BALRAFORGÓ aminosavból épül fel. Ezeket kell a villámnak sorba rendezni!

Úgy lehet még elképzelni, hogy egy nagy kádba beszórunk 1 millió aminosavat, amiből 500.000 kiesik az építkezésből, mert jobbra forgó, és kiesik még további 300.000 mert ezek bár balra forgók, de nem olyan aminosavak amik hasznosak a sejt felépítése szempontjából. Mennyi az esélye, a valószínűsége, hogy egy ilyen keverékből véletlenül összeáll a 120.000 meghatározott sorrendű balra forgó aminosav láncolat. A kérdés feltehető úgy is, hogy mennyi próbálkozásból lehetne kihúzni a helyes sorrendet tartalmazó láncolatot?

Sokkal nagyobb az ugrás a homoktól és tengervíztől az élő sejtig, mint a feltételezett evolúciós őssejttől az emberig.

BIOLÓGIAI EVOLÚCIÓ

Az élő anyag tovább fejlődik magasabb rendű bonyolultságú élő szervezetekké élőlényekké, majd ezek is tovább fejlődnek még nagyobb bonyolultságú szervekké, szerv rendszerekké és magasabb rendű élőlényekké.

Sejt

Charles Darwinak itt is voltak kétségei: „Amennyiben bizonyítható lenne, hogy létezik bármilyen összetett szerv, amely nem alakulhatott ki számos, egymást követő enyhe módosulással, az elméletem teljesen összeomlana."^1.

Darwin idejében a tudósok az élő sejtet nagyon egyszerű szervezetnek hitték, egy hártyán belüli sejtmagból és a körülötte levő folyadékból állónak.

Dr. Michael J. Behe Lehigh Egyetem Biológiai Tudományok Tanszékének docense biokémikus írt egy könyvet „Darwin fekete doboza” (1998) címmel. Ebben bevezeti az „egyszerűsíthetetlen bonyolultság” fogalmát.

Ha találunk az élő szervezetek között olyan rendszereket, amelyek nem jöhettek létre alkotórészeik fokozatos felhalmozásával, az evolúciós elmélet vereséget szenvedne. Képesnek kellett lennie arra, hogy alkotóelemeiről azonnal másolatokat készítsen és teljesen új sejteket hozzon létre. Ezenkívül hosszú távú öröklődési mechanizmusnak is léteznie kellett ahhoz, hogy a sejt átadhassa sikerének titkait utódainak.

Számos egyszerűsíthetetlen bonyolultságú rendszer van az élő organizmusokban, mint a véralvadás, DNS, elektronszállítás, a baktériumostor, fotoszintézis, stb.

Ilyen egyszerűsíthetetlenül bonyolult a sejt is! Egyszerű sejt nem létezik! Michael Behe könyvében rámutat, hogy bár még Darwin nem látott bele a sejtekbe. Ma már tudjuk, hogy ott megdöbbentően aprólékos és összetett molekuláris gépezetek működnek. Ezek a kis gépek csak akkor működőképesek, ha minden "alkatrészük" a helyén van. Következésképpen nem jöhettek létre véletlenek sorozatán keresztül, mert amíg az utolsó darab is a helyére nem kerül, addig ezek a sejtösszetevők nem tudták volna ellátni a feladatukat. Egy ilyen rendszert nem lehet lépésenként felépíteni úgy, hogy menet közben is működőképes legyen, mert ahhoz minden részének helyén kell lennie.

A sejt egy összetett rendszer, a sejt energiáját előállító erőművekkel, fehérjéket termelő gyárakkal, specifikus vegyi anyagokat egyik helyről a másikra irányító komplex szállítási rendszerekkel. A sejthártya hozza a döntéseket arról, hogy mi lépjen be, és mi hagyja el a sejtet. A sejtmag tartja fenn a rendet és tölti be a központi genetikai kormány szerepét, azonkívül tárolja a szaporodáshoz szükséges tervrajzokat.

Nincs olyan laboratórium a Földön, amely utánozni tudná a legkisebb élő organizmusokban végbemenő biokémiai tevékenységeket.

1: a sejt felszíne	2: sejthártya	3: lipoidcseppek
4: riboszómák	5: durva endoplazmatikus retikulum (ergasztoplazma)	6: a sejtmaghártya pórusa
7: mitokondrium (lemezes)	8: sima endoplazmatikus retikulum	9: mitokondrium (csöves)
10: maghártya,	11: sejtmagvacska (nukleolusz)	12: sejtközpont (centriolum)
13: Golgi-készülék	14: alapcitoplazma	15: setmagnedv (kariolimfa) a kromatinállománnyal

Dr. Jeszenszky Ferenc fizikus: „A tudomány nem képes választ adni arra, hogyan hozhatnának létre fizikai és kémiai folyamatok saját maguktól olyan összetett biológiai rendszereket, amelyek a természet törvényszerűségei szerint szétesésre vannak ítélve. Minden általunk tapasztalt jelenség arra mutat, hogy az egyszerűbb dolgokból spontán módon nem tudnak összetettebbek felépülni. Ehhez bizony energia-befektetés szükséges, de önmagában még az sem elegendő. Hiába sütne a Nap egy rakás téglára, attól nem épülne fel belőle egy ház.” ^2.

A koli baktérium meghajtó ostora

A motorok átmérője kb. 25 nanométer, azaz 3000-szer kisebb az emberi haj átmérőjénél. A motor tengelye forgatja az ostort, amely hajtócsavarként működik, és sebessége eléri a 100.000 fordulatszámot percenként. Forma-1-ben a motorok nem érték el a 28.000 fordulatot percenként, mára le van korlátozva 18.000 fordulatra percenként.

A motorok forgásiránya ¼-ed fordulat alatt megváltoztatható. Ezt a meghajtást használva, a baktérium egy másodperc alatt megteheti saját testhosszának a tízszeresét, ami megfelel egy 64 km/h sebességgel futó embernek.

A koli baktérium pont úgy néz ki, mint egy villanymotor. Van forgórésze, állórésze, csapágya, stb.

A villanymotoron is jól láthatók a lemezelt vasmagok, a forgórészen és az állórészen is, valamint az áram betáplálásához szükséges kommutátorok.

Ha valaki ránéz egy villanymotorra, biztos nem gondolja, hogy a szél fújta össze.

A tervezettség ismérvei: Olyan működőképes rendszer, amely bizonyos minimális számú, egymásra kölcsönösen ható alkatrészt követel meg. Egyet sem lehet elvenni közülük a rendszer működésének elvesztése nélkül. Csak a tökéletes egérfogó működik!

Mi a közös az „alkímia aranycsinálása” és a kémiai úton történő élet előállítása között?

A tudomány nem vallotta be nyíltan, hogy nem sikerül, képtelen rá. Egy tudós sem kutatja a témát, mert annyira képtelenség, de ezt elhallgatják!

Az „aranycsinálás” felhagyásának nem volt különösebb tétje a tudomány és az emberiség számára. Az élet előállításának képtelensége viszont igen nagy tétet hordoz.

Ha az élet nem jöhet létre még célzottan laboratóriumi körülmények között sem, akkor máshonnan kell, hogy eredjen, ez viszont komoly világnézeti következményekkel jár.

Nem mindegy, hogy életünket, annak eseményeit, a bennünket körülvevő világ történéseit, végül halálunk bekövetkezését az evolúciónak és a véletleneknek köszönhetjük-e, vagy valakinek az alkotásai vagyunk, következésképpen valaki akarta, hogy legyünk, terve volt és van velünk, s felügyeli, igazgatja életünk alakulását. Ez utóbbit az embernek elfogadni nagyon nehéz.

A kérdésre adott válasz alapvetően meghatározza életszemléletünket, önbecsülésünket és azt, hogy hogyan és milyen mértékben vagyunk képesek feldolgozni az életünkben felmerülő nehézségeket (lásd depresszió).

Tud-e a természet élő sejtet előállítani?

Azt mondják, az evolucionisták, hogy mi nem tudunk, mert nincs meg a technikánk hozzá, de a természet tud!

A biológiai evolúció két lehetséges mechanizmusa

A MUTÁCIÓ

Spontán mutáció, hogy lábból - szárny alakul ki egy örökítő gén mutációjával.

Ma már megállapították, hogy például a muslica szemének a kialakulását is több ezer gén irányítja.

Egy generáció váltáshoz szükséges idő a muslicánál pár nap, de ez az embernél 25-30 év.

Kitették a muslicát minden olyan körülménynek amiről azt gondolták mutációt okoz: rádioaktív sugárzások, vegyi anyagok, hőhatások, stb.

A szaporodás képeseknél 4 generáció alatt visszaállt az eredeti jó állomány.

Mit mutatott a muslica? Nem jött létre új faj, vagy új fajta! Nem alakult ki pozitív tulajdonság!

Spontán mutációra, hogy kialakul lábból - szárny egy örökítő gén mutációjával vagy csirkéből - nyúl lesz több gén egyidejű mutációjával nincs bizonyíték! Nincs nyoma kövületekben sem!

TERMÉSZETES KIVÁLASZTÓDÁS

A természetes kiválasztódás a meglévő egyedek közül választja ki a legéleterősebbeket, és azoknak a génkombinációit örökíti tovább.

A galapagosi pintyek annak ellenére, hogy eltérő volt a méretük, vagy a csőrük vastagsága, attól még pintyek maradtak, és nem lett egyikből veréb, másikból galamb, harmadikból sas.

Az evolúció ellentmond a természetes kiválasztódásnak és az apró változásokkal egymásra épülő átalakulásoknak.

Új képességeknek és szerveknek egyből kell megjelenniük teljesen működőképesen, máskülönben az egyed pusztulását idézik elő, vagy mint haszontalan félig kész részt az evolúció elsorvasztja.

Képzeljük el, ha létezett volna az Archaeopteryx, a szárnyas dinóból madár átmenet. Még csak kezdetleges szárnyakkal futó dinoszauruszt, amelyiknek elkezd tollasodni a lába is. Repülni még nem tud, de a tollak miatt már futni is csak lassabban tud, így vagy nem kapja el a zsákmányt, vagy ő válik áldozattá. Arról a fontos tényről már nem is beszélve, hogy a repüléshez felépítésében, tapadásában és mozgásirányában is teljesen más izomzat szükséges.

Megfigyelhetjük a tömegtájékoztatásban és a tudományos ismeret- terjesztésben, hogy az alábbi kifejezéseket használják:

A SZEM, MINT EVOLÚCIÓS PROBLÉMA

Darwin A fajok eredete első kiadásában leírja: „Azt feltételezni, hogy a szem, a fókusz különböző távolságokhoz való beállításához, a különböző fénymennyiség átengedéséhez, valamint a térbeli és színbeli torzítások kiigazításához szükséges összes utánozhatatlan berendezésével együtt természetes kiválasztódás útján jött létre, önként beismerem, a legmagasabb fokú képtelenségnek tűnik.” ^3.

Sokféle szem létezik az állatvilágban, és ezek nem szerves fejlődései az előzőeknek, hanem teljesen mások, mint egy napóra, homokóra, kvarc karóra, templomi toronyóra. Tény mind mutatja az időt, de működésük teljesen eltérő.

A fejlettebb szemeknél négy teljesen különböző rendszer létezik a képalkotásra úgy, hogy ezek alapelemei és ezek elrendeződése más, összefüggés nincs közöttük. A fejletlenebb élőlényeknél a szem kifinomultsága nem követ semmilyen evolúciós mintát sem, ráadásul fejletlenebb állatoknál létezik bonyolultabb szem, és fordítva is, fejlett állatoknál fejletlenebb alacsonyabb struktúrájú szem. A génkutatás sem segített ezen a problémán. A muslica szemének kifejlődésében 5.000 gén vesz részt. Darwin a 2. kiadásától a 6. kiadásig az utolsó bekezdésben „egy Teremtőt” is emleget.

A látás a szem és az agy együttműködésével jön létre. A két szemből mindkét agy féltekébe ágaznak le a szemidegek.

A retina sejtrendszeréből származó fizikai inger, az idegpályán végigfutó áramlökés jut be az agyba, ahol az agy bonyolult számításokkal a torz, töredezett, kép elemekből összerakja a kész képet.

Hogyan lesz a tárgyak felismerése és megnevezése, mozgásuk, változásaik észlelése? Mai napig nem tudjuk pontosan.

Meglepő tény, hogy a kép végső létrejötte nem köthető egyetlen agyterülethez sem.

A látott tárgy alakját, mozgását, térbeliségét és színét más helyeken képezi le az agyunk, a képet pedig a négy agyterület együttes működése alakítja ki.

1	az ideghártya festékes hámrétege
2	a pálczika-csapréteg;
3	külső határhártya:
4	külső magvas réteg;
5	külső szemecskés réteg;
6	belső magvas réteg;
7	belső szemecskés réteg;
8	idegsejtréteg;
9	idegrostréteg;
10	belső határhártya

Van a szemmel kapcsolatban egy másik evolúciós probléma is. Az ember szemét több izom mozgatja. Van egy olyan izom a felső mozgató izom, aminek a segítségével a szemünkkel felfelé tudunk nézni, anélkül, hogy a fejünket is felfelé elmozdítanánk. Ez az izom egy lyukon keresztül húzódva tapad le a szemre, és pont úgy működik, mint a kőművesek tetőre kihelyezett csigája, amivel a malteros vödröket húzzák fel.

Ez az izom a koponyacsonton lévő lyukon átfűzve, hogyan alakul ki evolúcióval? A képen a Trochlea.

A szemünk az egyik legfontosabb érzékelő szervünk. Fiziológiai szempontból a testünkben található összes receptor (érzékelő) 70%-a a két szemünkben van. Az információk több mint 90%-át szemünkön keresztül szerezzük be.

Érthető, hogy minden nyelv nagyon képszerű, és hogy az emberek többsége vizuális beállítottságú.

A Biblia a szem tervezettségét állítja

A szemünkkel kapcsolatban több közmondás is létezik és soknak van bibliai alapja, bár nem biztos, hogy most mi úgy használjuk.

Lukács 6,39: Példabeszédet is monda nékik: Vajjon a vak vezetheti-é a világtalant?

Jób 31,7: Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet.

A Biblia leírásaiban sokszor fordul elő, hogy a szem által történt egy-egy „hithős” elbukása (Sámson feleség választása, Dávid esete Bethsabéval, stb), de már a bűnesetben Éva is a szeme csábításának engedett.

1 Mózes 3,6: És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek.

Jézus kiemeli azt is, hogy a szemünk visszatükrözi azt, ami a bensőkben a lelkünkben uralkodik.

Máté 6,22-23: A test lámpása a szem. Ha azért a te szemed tiszta, a te egész tested világos lesz. Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz.

AZ AGY

Az ember agya nem az állatvilág legnagyobb agya, és a testhez viszonyítva sem a legnagyobb. Az elefánt agyának súlya az ember agyának négyszerese, és több majom esetében a testsúly-agyvelő súlyaránya 20:1, az ember esetében ez az arány csaknem 50:1.

Az emberi agy sajátosságai

A csimpánz agya 400 cm³ a gorilláé 543 cm³. Az ember agya átlagosan 1500 cm³. Ez háromszor nagyobb a majomnál.

Úgy néz ki mint a dióbél, a külső része az agykéreg, ez csak kb. 3 mm vastag, de a tekervényessége barázdáltsága miatt ennek felülete 0,3 m2 körül van. Egy majom agya szinte sima az ember agyához képest. A majom és az ember agya között akkora a különbség, mint az abakusz és egy mai laptop között. Agyunk funkciókban sokkal gazdagabb.

Az agy egyik fontos területe a homloklebeny. Ez a terület felelős többek között a tanulásért, az emlékezésért, a döntésekért. Az állatvilágban is nagyon különböző méretű az agy teljes méretéhez képest. A macskának 4-5%, a kutyáknak 7-8% a csimpánznak 14-16% és az embernél 34-36%. Jól látszik, a teljes agyhoz képest ez a rész minél nagyobb annál jobban tanítható a lény. Apám homloklebenyi agysorvadásban szenvedett, és ahogy nőtt a sorvadás, úgy vesztette el az emlékező képességét, úgy lett egyre kiszámíthatatlanabb a viselkedése, lett egyre gyerekesebb, míg végül ön és közveszélyessé vált.

Míg az állatvilágban az agy mérete és az agy képességei között szoros kapcsolat van, addig ez nem mondható el az emberi agyról. Akár kétszer akkora is lehet az egyik személy agya a másikénak, mégsincs különbség abban, hogy milyen értelmesek vagy intelligensek.

A nők agya minden kultúrkörben 10%-al kisebb mint a férfiaké. Ez sem okoz semmi hátrányt az értelmi képességekre nézve. Ha például megnézzük a nők kommunikációs képességeit, akkor azt látjuk, hogy azok nagyságrendekkel jobbak mint a férfiaké.

A méretnél fontosabb, az agy barázdáltsága és a különböző agyterületek összeköttetései.

A nőknél a két agyfélteke között több az összeköttetés, mint a férfiaknál, ezért is a nők több dologra tudnak egyszerre figyelni.

Az emberi agy funkciói

Tudunk írni, olvasni, rajzolni, értelmesen beszélni, fogalmazni, amihez elvont gondolkodás szükséges.

Tudunk elképzelni dolgokat akár a semmit és a végtelent is, tervezni (kreatívitás), feladatokat részekre bontani, tárgyakat készíteni, használni azokat.

Tudunk emlékezni, és különbséget tudunk tenni jó és rossz között, a múlt, a jelen, és a jövő között.

Az emberi viselkedés komplex az emberi fajra jellemző, az állatoknál nem vagy csak kismértékben előforduló tulajdonságok együttese.

Szabályrendszerek (hiedelmek) alapján felépülő szervező eszmék, ideológiák alapján működtetik a társadalmat.

Az embernek jelentősen csökkent a csoporton belüli agressziója, míg az idegen csoportok tagjaival szembeni agresszió lényegében változatlan maradt.

Az embercsoport képes tagjainak érzelmeit, viselkedését és a legtöbb esetben mindkettőt egészen finoman összehangolni.

Az emberek szívesen fogadnak örökbe elhagyott gyermeket, és az anya nélkül maradt gyermek is rövid idő alatt képes teljes értékű kötődést kialakítani egy másik felnőttel.

Egyes tudósok véleménye, hogy még a nagyon bonyolult szellemi munkát végzők sem használják ki az agyuk kapacitásának a 10 %-át munkájuk során.

Miért van olyan bonyolult agyunk, hogy egy átlagember a kapacitásának csak 8 – 10%-át tudja kihasználni?

Ha születésünktől halálunkig (100 év átlag életkorral és 8 óra alvással számolva) minden másodpercben tanulhatnánk valamit, amihez 476 agysejtett használhatnánk fel, akkor tudnánk megtölteni agyunkat.

Milyen evolúciós kényszer hozhat létre ilyen bonyolult túlméretezett agyat?

Az ember sejtjei meghatározott időnként kicserélődnek. A hemoglobin 120 naponként, és van sok olyan sejt ami csak 7 évenként. A szemben lévő csarnokvíz viszont nem öregszik, és az agyunk sejtjei sem cserélődnek, a születésünkkor megkapott készlettel gazdálkodhatunk.

Az ember szervrendszerei

Az ember működése szervek és szervrendszerek kölcsönös együttműködésének az eredménye pl.: légzési-, emésztési-, vérkeringési-, nyirokér rendszer.

Érzékelő szervrendszereink: látás, szaglás, hallás, ízlelés, stb. mindegyike önmagában is bonyolultabb, mint egy űrrepülőgép.

MIT MUTATNAK A DNS-EK? MI A DNS?

DNS dezoxiribonukleinsav. A testünket alkotó fehérje-molekulák felépítését a DNS-ben rejlő genetikai kód határozza meg. A DNS egy adattár, egy információs tár. A DNS-ben van tárolva a test felépítésének a tervrajza és a test működési leírása. Olyan ez mintha egy CD-n rajta lenne a számítógép felépítésének a teljes dokumentációja, és még a működéshez szükséges szoftverek is, használati utasításokkal együtt.

A sejtmag, ezen belül a kromoszómák tartalmazzák a DNS 99,5 %-át, a fehérjeszintézist irányító és az öröklődésben döntő szerepet játszó anyagát. Mitokondrium is tartalmaz DNS-t.

Az ember kromoszóma garnitúrája

1-22. pár: testi kromoszómák (autoszómák); 23. pár: nemi kromoszómák (gonoszómák) (nőknél: XX, férfiaknál: XY).

Ha mindezt papírra írnánk betűkkel (A, C, G, T), akkor kb. 23 db, egyenként 4 ezer oldalas könyvet töltene meg a szekvencia.

A DNS-nél nem csak a rendezettség eredetét, hanem az információ eredetét is meg kellene magyarázni!

Mi az információ?

Az információ szellemi termék. Van szerzője, van egy kódolása, van egy közvetítő eszköze, és van felhasználó, aki rendelkezik a dekódolóval vagy a dekódolás képességével.

Miskolcon a 60-as évek közepétől az egyik kereszteződést úgy hívják, hogy „villanyrendőr”. Más városban lakók csak akkor tudják, hogy hol található, ha valaki elmondja nekik. A fiatalabb miskolciak már nem biztos, hogy tudják, honnan ered a név, de azt tudják hol van. Nevét onnan kapta, hogy a kereszteződés forgalomirányító lámpáját egy kabinból kapcsolgatta egy rendőr.

Attól, hogy ismerjük az ABC betűit, még nem jelenti azt, hogy képesek vagyunk megírni az „Egri csillagok”-at. Ha a betűket leszórjuk az asztalra nem fognak összeállni regénnyé a széltől.

A DNS olyan, mint egy számítógépprogram, de sokkal fejlettebb, mint bármilyen szoftver, amit valaha kifejlesztettek. A DNS nemcsak bonyolultabb, hanem benne van tárolva az ember fizikai felépítésének a tervrajza is, és még egy intelligens hibajavító rendszerrel is el van látva. Olyan mintha a szoftverben lenne tárolva a számítógép konfigurációja is, és még a működésének ellenőrző és önjavító (szerviz) egysége is.

A DNS másolása. Mi volt előbb?

Minden élő sejtet a DNS-ben tárolt információ vezérel, amely átíródik az RNS-be és amelynek alapján fehérje készül. E három molekula közül bármelyik megkívánja a másik kettő létezését akár ahhoz, hogy össze lehessen „szerelni”, akár ahhoz, hogy működni tudjon.

Például a DNS hordozza az információt, de nem képes hasznosítani, sőt még önmagát lemásolni sem, az RNS és fehérje segítsége nélkül.

Nem lehet lemásolni egy könyvet, ha hiányzik a másolandó könyv, vagy a másoló személy, vagy amibe másolni szeretnénk.

Hány %-ban módosulhat a DNS-ünk, hogy a fajban maradjunk?

Az egy fajba tartozó állatok utódai képesek egymással is további szaporodásra képes utódokat létrehozni.

A csimpánz DNS-ének 98%-a azonos a miénkkel, de ez nem jelenti azt, hogy 98%-ban emberi. Egyáltalán nem emberi, ő egy csimpánz.

Az exonok és intronok

Az exonok proteint kódoló , az intronok a proteint nem kódoló részek. Az intronok a DNS nagy részét alkotják. Minden gén exonokkal kezdődik. Az intronokat 1977-ben fedezték fel, az intronok számos funkcióval rendelkeznek, mint szabályozási és strukturális célok.

Az intronokban vannak kódolva a genetikai variációk. Az intronok exonokká válhatnak, így fajon belül különböző tulajdonságú egyedek jönnek létre. Ez segíti az alkalmazkodást az új körülményekhez mutáció nélkül!

Érdekes felfedezés, hogy minél összetettebb egy organizmus annál több intron található a genetikai állományában. Az ember génállományának 90%-a intron!

Ha az intronok jelentős előnyt jelentenek a kiválasztásnál és egyértelműen a magasabbrendű, fejlettebb élőlények jellemzői, mi magyarázza hiányukat az alacsonyabb rendű élőlényekben? A változatosság szerepe fontos a fajok túlélésében, de a változatosság létrehozása nehéz a kis génállományú élőlényekben, amelyeknek szükséges lenne a változatosság ahhoz, hogy az evolúciós elmélet szerint fejlődjenek A vélelmezett ősbaktériumnak kis lehetősége lehetett a változatosságra, ha a mai baktériumokhoz hasonlóan hiányoztak az intronok és más struktúrák.

A DNS létét, a DNS információ tartalmát, a DNS másolását és működését, az intronok szerepét, nem lehet evolúcióval megmagyarázni és bizonyítani.

MENNYI IDŐS AZ EMBERISÉG?

A mitokondriális DNS vizsgálatával pár évtizede foglalkoznak. A mitokondriális DNS csak az anyától származik és csak 16.569 betű hosszúságú.

A molekuláris genetika a legnagyobb segítséget az egyes népek vándorlási útvonalának azonosításában adja. Segítségével megadható egyes népek származási fája, genetikai rokonsági viszonya. Ezek a kutatások még most is folynak, de azt már megállapították, hogy a közel-kelet térségből származunk, és az európai népek fiatalabbak, amerika népei sokkal fiatalabbak.

1987-ben Kaliforniai Egyetem (Berkeley) a világ 5 részéről emberek tucatjainak vizsgálta a mitokondriális DNS-ét. Megállapították, hogy mindegyiknek ugyanaz a nőnemű őse volt, elnevezték mitokondriális Évának. A mitokondriális DNS mutációját vizsgálva 10 évvel később, 1997-ben bejelentették: A mitokondriális Éva csupán 6.000 – 6.500 évvel ezelőtt élt. ^4.

ÉLET ÉS HALÁL

Mi a halál?

Egy meghalt élőlény szervezete még rendelkezik a sejtek közötti kapcsolatokkal és mégsem él.

Ha egy halottban ott van minden együtt, ami még 1 perccel előbb élt, akkor miért nem él tovább?

Egyszerűbbnek tűnik egy kész rendszert beindítani, mint alkotó elemeiből összerakni.

Ennek ellenére nem tudunk egy pár perce meghalt személyt újra életbe helyezni, de nem tudunk egy sejtet összerakni sem!

Kell lennie valaminek, amitől él az élő, és ha ez nincs, akkor nem él tovább. Mi ez?

Mitől kezd az anyag önmagáról és a körülötte levő világról gondolkodni?

A Biblia válasza

1 Mózes 2,7: És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.

Tehát az élet a teremtés képlete a föld pora + Isten lehelete = élő lélek

Prédikátor 12,9: A por visszatér a földbe, olyan lesz, mint volt, a lélek pedig visszatér Istenhez, aki adta. (MBT fordítás)

János 11: 11-14… monda nékik: Lázár, a mi barátunk, elaludt; de elmegyek, hogy felköltsem őt.

Pedig Jézus annak haláláról beszélt; de ők azt hitték, hogy álomnak alvásáról szól.

3. rész

EVOLÚCIÓ

Mit nevezhetünk élőnek?