Magyar értelmező kéziszótárban. A hit: Olyasmiről való meggyőződés, amit nem tudunk igazolni.1.
A
Bibliában is találunk a hitre vonatkozóan egy meghatározást, aminek a második
része összhangban van a tudományos értelmezéssel.
Zsidókhoz
írt levél 11,1: „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott
dolgokról való meggyőződés.”
Mind
a két meghatározásból jól látszik, hogy a hitnek nincs mértékegysége. Ha a
dolgozat címében szereplő kérdésre szeretnénk választ adni, máris látjuk, hogy
nem lehet azt mondani, hogy az egyikhez vagy másikhoz, a teremtésben vagy
evolúcióban való hithez, 2 kilogrammal vagy 3 literrel vagy 4 méterrel több hit
kell. Ezért a tanulmány végén visszatérünk még e kérdés válaszához.
Magyar értelmező kéziszótárban. A tudomány: A természet (Természet = az anyagi világ), a társadalom és a gondolkodás objektív összefüggéseiről szerzett, igazolható ismeretek rendszere.2.
Döntő
az, hogy igazolható, amíg nincs bizonyítva addig csak elmélet. Ezért a tudomány
eredményeire támaszkodom a különböző területek vizsgálataiban, hogy mit tártak
fel, mit bizonyítanak illetve mit cáfolnak az evolúció és teremtés vitában.
Azt
már most leszögezhetjük, hogy mivel senki sem volt ott a kezdeteknél, akár
ősrobbanásról, akár teremtésről beszélünk, mindkettőhöz hit kell.
Ha
így megvizsgálnánk, hogy a mai világ mi mindent fogad el ma tudományos
tényként, miket tanítanak az iskolákban, érdekes eredményre jutnánk. Ahhoz
azonban, hogy képet kapjunk a tudományról és a tudósok elméleteinek
bizonyítékairól, nem kell a távoli múltba tekinteni.
Voltak.
•
Lapos a föld
•
A föld körül forog a nap körül
•
Alkímia: arany csinálás szénből és más anyagokból vegyi úton
•
Életelixír az örök fiatalság keresése, feltalálása
•
Az agy a vér hűtésére szolgál
•
Élet a holdon, marson, vénuszon
•
A spermában egy pici emberke van összegörnyedve
•
Az ember csökevényes szervei feleslegesek, ezek az evolúciós fejlődésből
maradtak vissza (ezek között megemlítik pl. a könnymirigyet, tobozmirigyet, pajzsmirigyet, és agyalapi mirigyet is)
Ma
ezeket már megmosolyognánk, de gondoljunk arra, hogy azok a tudósok, akik
ezeket az elméleteket akkoriban bizonyítékokkal cáfolták, az életükkel
játszottak, sőt nem is csak játszottak, hanem meg is égették őket, hacsak nem
vonták vissza tanaikat.
A kérdésre a válasz: IGEN
Itt csak párat említsünk meg, amelyek az evolúcióval
kapcsolatosak.
Charles
Darwin (1809-1882) megírja „A fajok eredete” című művét és sokáig nem
adja ki, csak 1859-ben. Az eredeti címe: A
fajok eredete a természetes kiválasztódás alapján, vagy a legrátermettebb fajok
fennmaradása a létért való harcban. Alig telik el pár év és a tudós világ már
bizonyítékokat kreál.
Archaeopteryx
dinóból-madár átmenet, 1861 bajorországi Solnhofen
Embrionális
rekapituláció, 1866 Ernst Haeckel
Piltdowni
ősember, 1913 Charles Dawson, Sir Arthur Smith-Woodward, Teilhard de Chardin
Találtak 6 Archaeopteryx leletet, és ebből a 2
londoni tollazattal is rendelkezett. Ezzel igazolták, hogy volt átmenet a
dinoszuruszok és a madarak között. Ezt a csalást 1986-ban leleplezték egy röntgenrezonanciás spektrográffal, a két tollazattal rendelkező Archaeopteryx
kövület hamisítvány. Vékony cement réteget öntöttek a kövületre és ebbe
mártották a tolllazatot.
Embrionális rekapituláció (a magzat különböző evolúciós stádiumokon megy át
vagy ismétel meg, az anyaméhben),
elméletét Michael Richardson, a londoni St George’s Hospital Medical
School embriológusa egy nemzetközi csapattal döntötte meg. Lefényképeztek
sokféle gerinces faj embrióit melyek annyira különbözőek, hogy kijelentették
miszerint Haeckel a rajzait nem
készíthette valódi példányok alapján.
A Piltdowni ősember. Charles Dawson amatőr régész,
Sir Arthur Smith-Woodward paleontológus, a British Museum munkatársa, valamint
Teilhard de Chardin papnövendék, Piltdown környékén Sussexben, Londontól délre,
1909 és 1912 között kilenc emberi eredetű koponyatöredéket talált, melyekből
két félkoponyát illesztett össze.
A Piltdowni ősemberről kiderült a II. világháború
után, mikor korszerű eszközökkel megvizsgálták, hogy a koponyacsontok emberéi voltak, az állkapocs pedig egy
nem rég meghalt majomé volt.
Vannak-e
ma is tudományos csalások?
Sajnos
vannak. Gondoljunk csak például az ember klónozására 2004 Dr. Wu Suk Hwang.
1. Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós: Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai kiadó, 1978. 549. old.
2. Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós: Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai kiadó, 1978. 1409. old.