1. rész 

Alapfogalmak és tudomány

 

ALAPVETŐ FOGALMAK

 

Mi a hit?

Magyar értelmező kéziszótárban. A hit: Olyasmiről való meggyőződés, amit nem tudunk igazolni.1.

A Bibliában is találunk a hitre vonatkozóan egy meghatározást, aminek a második része összhangban van a tudományos értelmezéssel.

Zsidókhoz írt levél 11,1: „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.”

Mind a két meghatározásból jól látszik, hogy a hitnek nincs mértékegysége. Ha a dolgozat címében szereplő kérdésre szeretnénk választ adni, máris látjuk, hogy nem lehet azt mondani, hogy az egyikhez vagy másikhoz, a teremtésben vagy evolúcióban való hithez, 2 kilogrammal vagy 3 literrel vagy 4 méterrel több hit kell. Ezért a tanulmány végén visszatérünk még e kérdés válaszához.

Mi a tudomány?

Magyar értelmező kéziszótárban. A tudomány: A természet (Természet = az anyagi világ), a társadalom és a gondolkodás objektív összefüggéseiről szerzett, igazolható ismeretek rendszere.2.

Döntő az, hogy igazolható, amíg nincs bizonyítva addig csak elmélet. Ezért a tudomány eredményeire támaszkodom a különböző területek vizsgálataiban, hogy mit tártak fel, mit bizonyítanak illetve mit cáfolnak az evolúció és teremtés vitában.

Azt már most leszögezhetjük, hogy mivel senki sem volt ott a kezdeteknél, akár ősrobbanásról, akár teremtésről beszélünk, mindkettőhöz hit kell.

Ha így megvizsgálnánk, hogy a mai világ mi mindent fogad el ma tudományos tényként, miket tanítanak az iskolákban, érdekes eredményre jutnánk. Ahhoz azonban, hogy képet kapjunk a tudományról és a tudósok elméleteinek bizonyítékairól, nem kell a távoli múltba tekinteni.

 

TUDOMÁNY, TUDÓSOK TÉVEDÉSEI, CSALÁSAI

 

Voltak-e a tudósoknak, a tudománynak tévedései?

Voltak.

          Lapos a föld

          A föld körül forog a nap körül

          Alkímia: arany csinálás szénből és más anyagokból vegyi úton

          Életelixír az örök fiatalság keresése, feltalálása

          Az agy a vér hűtésére szolgál

          Élet a holdon, marson, vénuszon

          A spermában egy pici emberke van összegörnyedve

          Az ember csökevényes szervei feleslegesek, ezek az evolúciós fejlődésből maradtak vissza (ezek között megemlítik pl. a könnymirigyet, tobozmirigyet, pajzsmirigyet, és agyalapi mirigyet is)

Ma ezeket már megmosolyognánk, de gondoljunk arra, hogy azok a tudósok, akik ezeket az elméleteket akkoriban bizonyítékokkal cáfolták, az életükkel játszottak, sőt nem is csak játszottak, hanem meg is égették őket, hacsak nem vonták vissza tanaikat.

 

Voltak-e a tudósoknak csalásai is?

A kérdésre a válasz: IGEN

Itt csak párat említsünk meg, amelyek az evolúcióval kapcsolatosak.

Charles  Darwin (1809-1882) megírja „A fajok eredete” című művét és sokáig nem adja ki, csak 1859-ben. Az eredeti címe: A fajok eredete a természetes kiválasztódás alapján, vagy a legrátermettebb fajok fennmaradása a létért való harcban. Alig telik el pár év és a tudós világ már bizonyítékokat kreál.

 

Archaeopteryx dinóból-madár átmenet, 1861 bajorországi Solnhofen

Embrionális rekapituláció, 1866 Ernst Haeckel

Piltdowni ősember, 1913 Charles Dawson, Sir Arthur Smith-Woodward, Teilhard de Chardin

 

Találtak 6 Archaeopteryx leletet, és ebből a 2 londoni tollazattal is rendelkezett. Ezzel igazolták, hogy volt átmenet a dinoszuruszok és a madarak között. Ezt a csalást 1986-ban leleplezték egy röntgenrezonanciás spektrográffal, a két tollazattal rendelkező Archaeopteryx kövület hamisítvány. Vékony cement réteget öntöttek a kövületre és ebbe mártották a tolllazatot.

Embrionális rekapituláció (a magzat különböző evolúciós stádiumokon megy át vagy ismétel meg, az anyaméhben), elméletét Michael Richardson, a londoni St George’s Hospital Medical School embriológusa egy nemzetközi csapattal döntötte meg. Lefényképeztek sokféle gerinces faj embrióit melyek annyira különbözőek, hogy kijelentették miszerint Haeckel a rajzait nem készíthette valódi példányok alapján.

A Piltdowni ősember. Charles Dawson amatőr régész, Sir Arthur Smith-Woodward paleontológus, a British Museum munkatársa, valamint Teilhard de Chardin papnövendék, Piltdown környékén Sussexben, Londontól délre, 1909 és 1912 között kilenc emberi eredetű koponyatöredéket talált, melyekből két félkoponyát illesztett össze.

A Piltdowni ősemberről kiderült a II. világháború után, mikor korszerű eszközökkel megvizsgálták, hogy a koponyacsontok emberéi voltak, az állkapocs pedig egy nem rég meghalt majomé volt.

Vannak-e ma is tudományos csalások?

Sajnos vannak. Gondoljunk csak például az ember klónozására 2004 Dr. Wu Suk Hwang.

 ________________________________________________________________________________________

1. Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós: Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai kiadó, 1978. 549. old.

2. Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós: Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai kiadó, 1978. 1409. old.