1. A szombatiskolai tanító feladata nem az, hogy felolvassa a leckéből
a kérdést, és utána sorba engedélyt adjon a jelentkező testvéreknek a hozzászóláshoz.
Ehhez nem kell tanítónak lenni, ezt bárki, bármikor meg tudja tenni, csupán
arra van szükség, hogy tudjon az illető olvasni.
Miként a nevéből is adódik, a tanítónak tanítóként kell az osztály előtt
lennie, tehát tanítania kell.
Erre csak akkor lesz képes, ha előbb Ő maga is tanul, és komolyan felkészül
a tanításra.
Eredményes tanító csak az lehet, aki örömöt talál Isten Igéjének a tanulmányozásában.
“Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat; a te szavaid örömömre váltak
nékem és szívemnek vigaszságára.” Jer. 15,16.
2. Mivel Jézus volt a legnagyobb tanító, és mi az Ő tanítványai vagyunk,
ezért ebben is az Ő tanítói szolgálata a minta és a példa számunkra.
Ezzel kapcsolatban Jézus úgy nyilatkozott, hogy “semmit sem cselekedhetek
magamtól... mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki
elküldött engem, az Atyáét”. Jn. 5,30.
Ha szükségét érezte, akkor akár egy egész éjszakát is feláldozott arra,
hogy keresse és megértse az Atyjának akaratát.
A szombatiskolai tanító is csak akkor lesz képes szolgálatát jól végezni,
ha időt áldoz életéből az Isten akaratának kutatására és megértésére.
Jézus mindig az aktuális emberi szükségletekhez alkalmazta a tanításának
módját és annak tartalmát.
Mi csak komoly felkészülési háttérrel tudjuk alkalmazni ezt a jézusi módszert,
hogy a tanításunkban alkalmazkodjunk az osztályunk lelki szükségletéhez.
Megfelelő felkészültség nélkül túlságosan az írott anyag köt le bennünket.
Jézus példájából meg kell értenünk, hogy tanítónak lenni nem csak egy eseményt
jelent, amit megkönnyebbülve a hátunk mögött hagyhatunk.
A tanítói szolgálat az életünknek és a gondolkodásunknak egy sajátos, speciális
irányultságát igényli tőlünk.
3. A szombatiskolai tanítás legnagyobb ellensége az osztálytagok érdektelensége
és figyelmetlensége.
Azért, hogy ez ne következzen be, a tanítónak nagyon komolyan fel kell
készülnie az osztály tanítására.
Ezért a tanító első feladatát az képezi, hogy felkeltse és fenntartsa a
figyelmet.
Olyan megragadó módon kell tanítania a leckét, hogy semmi se tudja elterelni
az osztály figyelmét.
Ha ezt elérte, akkor próbálja meg fokozni az érdeklődést oda, hogy most
már éhezzék és szomjúhozzák a megismerést az osztály tagjai.
Ha viszont fel tudta kelteni az érdeklődést és a szomjúságot, akkor a tanító
kötelessége, hogy adjon is valamit az osztályának.
Erre pedig csak akkor lesz képes, ha nagyon komolyan felkészült az aktuális
anyagból, és jól alkalmazza a megfelelő módszert.
4. Sokféle módszer létezik, amivel megkönnyíthetjük a munkánkat, még a
felkészülésünket is.
De a fáradságos és időigényes tanulás által szerzett ismereteket semmivel
sem lehet helyettesíteni.
Ezért a sikeres tanítás titka minden időben két szóban foglalható össze:
idő
és
munka.
Ha a felkészülés által nem rendszerezzük az ismereteinket, az aktuális
anyagot és a gondolatainkat, akkor a tanításunk nagyon zűrzavaros, kusza
és parttalan marad.
5. A tanításra való felkészülésünkben Jézushoz hasonlóan komoly szerepet
kell betöltenie az imának; három dologra irányuljon a tanító imaélete.
Imádkozzon a Szentlélek teljességéért, hogy képes legyen tökéletesen megérteni
a lelki dolgokat.
Mert az Isten Lelkének dolgait csak lelkiképpen a Lélek által lehet megérteni.
I.
Kor. 2,14.
Imádkozzon a világosságban való növekedésért, hogy mindig tökéletesebb
összefüggésben lássa kibontakozni Isten Igéjének üzenetét.
Ezért az Ige megértése számára nem csupán egy egyéni kérdés, hanem az osztályának
az érdeke is.
Imádkozzon az osztályában lévők lelki és mindennapi problémáikért, és az
igazságban való növekedésükért.
1. A tanító számára nélkülözhetetlen tájékozottságot és ismeretet nem lehet
megszerezni, ha csak egyetlen Bibliánk van.
Ezért szükségünk van minél több különböző fordítású Bibliára.
Ugyanis egyetlen fordítás sem tudja minden részletében hibátlanul visszaadni
az Ige szövegének eredeti értelmét és a szerző gondolatait.
Minden fordításnak meg van a maga előnyös értéke, de ugyanakkor a hibái
is.
Ezeket a hibásan visszaadott, vagy nem eléggé tisztán érthető részeket
kell más fordításokkal összevetnünk a megértés érdekében.
2. A felkészült tanító nem hagyhatja ki felkészüléséből a Bizonyságtételek
által adott isteni segítséget.
Minél többet kell olvasnunk E.G. White írásait az adott témával kapcsolatban.
Főként akkor, ha ezt a heti leckénk meg is jelöli számunkra; ebben az esetben
kötelező erejű az elolvasás.
Ez alól csak az a körülmény ment fel, ha egy korábbi tanulmányozásunk alapján
már tájékozottak vagyunk arról, hogy mit olvashatunk abban a szakaszban.
Vegyük igénybe és tanuljuk meg használni az új kiadású könyveink indexét
is, amelyek egyes fogalmakkal vagy éppen egy bibliai verssel kapcsolatosan
adnak segítséget.
3. Ma már nem elérhetetlen, de a tanító számára szinte nélkülözhetetlen
eszköznek kell tekinteni a különböző segédkönyveket.
A konkordanciák segítségével az egyes szavak és fogalmak előfordulási helyeit
találhatjuk meg.
Így lehetőségünk van arra, hogy összehasonlítást tegyünk, hogyan beszél
a Biblia máshol ugyanarról a fogalomról és gondolatról.
A bibliai lexikonok pedig a nevek, a bibliai tárgyak, a helyek és a helységek,
illetve a szokások megismerésében nyújt segítséget.
A kommentárokból pedig olyan magyarázatokat adnak át részünkre, aminek
ismerete az átlag ember számára egyáltalán nem természetes.
Mindenképpen részesítsük előnyben az Egyházunkban megjelent bibliai magyarázatokat.
Megfelelő elővigyázatosság mellett azonban más kiadású kommentárokat is
használhatunk.
Jézusnak ugyanis más akolban is vannak juhai, akik ismerik az Ő hangját,
és ők is leírják a Jézussal közösségben szerzett lelki és tudományos szintű
ismereteiket mások segítésére.
1. A szombatiskola tanítója ne csak a lecke miatt tanulmányozza a Bibliát,
neki benne kell élnie a Biblia világában.
A sport világában is csak az tud felmutatni eredményeket, aki rendszeresen
gyakorol és képezi magát az adott sportágban, mert e nélkül semmire sem
jutna.
Az egyéni, a saját lelki és szellemi fejlődésünket biztosító Biblia kutatásnak
különböző formái, módjai és lehetőségei léteznek.
Vannak, akik a folyamatos Biblia-olvasást részesítik előnyben, mert úgy
gondolják, hogy így nyernek megfelelő áttekintő ismeretet a Bibliáról.
Mások különböző Biblia-magyarázó könyvek olvasásával ilyen közvetett módon
szerzik meg az ismereteiket.
Vannak, akik bibliai személyek életrajzát szeretik tanulmányozni, mert
úgy hiszik, hogy a bibliai személyek tapasztalataiból és a velük kapcsolatos
történetek tanulságaiból nagyon sokat lehet tanulni.
Vannak, akik a tematikus tanulmányozást részesítik előnyben, ők konkordanciák
segítségével összegyűjtik egy-egy témával kapcsolatos igéket, és így tanulmányozzák,
hogy a Biblia egésze mit mond egy dologról.
Vannak, akik szeretnek mélyre ásni, ezért ők csak egy-egy verset vagy egy
rövid szakaszt tanulmányoznak, de azt nagyon alaposan, mélyrehatóan.
A reggeli és az esti áhítatok is nagy segítséget jelenthetnek a Biblia
megismerésében.
Ha valaki jó tanító szeretne lenni, akkor nem ragadhat le egyetlen módszernél,
mert a sokoldalú bibliaismerethez csak a sokoldalú kutatási módszerek gyakorlása
által lehet eljutni.
2. A tanítás hatékony fejlődésének érdekében a tanítónak időt kell szánnia
a leckére, a tanító képességétől függően heti 2-5 óra között.
Általánosan elfogadott tény, hogy olyan világban élünk, amikor az embereknek
az időből van a legkevesebb.
Ezzel szemben viszont az is tény, hogy az embereknek mindig van idejük
arra, amit fontosnak tartanak a maguk számára, és nagyon akarnak.
Ezért nem az a fontos, hogy van-e időm a felkészülésre, hanem az, hogy
mennyire akarok felkészülni, mennyire tartom azt fontosnak.
Az idő fontosságáról írja E.G. White a következőket:
“Tartsátok be féltő gonddal az ima idejét, a Biblia tanulmányozását
és az önvizsgálatot. Minden napból fordítsatok egy részt az Írás kutatására
és az Istennel való érintkezésre, s akkor lelki erőt nyertek és növekedtek
a kegyelemben.” (Evang.Szolg.
3. Mint tanítónak, ki kell alakítani magunkban egy akarati szándékot arra
vonatkozóan, hogy néhány alapvető dolgot szabállyá teszünk az életünkben.
Tegyünk erőfeszítéseket, hogy jól használjuk ki a rendelkezésünkre álló
idő minden percét.
Utazás közben, sőt még bizonyos munkáink végzése közben is elmélkedhetünk
a szombatiskola aktuális szakaszán.
Minden napra tűzzünk magunk elé elérhető célokat az eredményes tanításunk
érdekében.
Legyen egy meghatározott felkészülési programunk.
Gyakorlás közben tanuljuk meg a befelé fordulás és a koncentrálás tudományát.
Felkészülésünket sohase kezdjük az utolsó órában, mert akkor a megtanult
gondolatok már nem tudnak tovább érni bennünk.
Így a Szentléleknek sem adunk időt a tanultak beérlelésére.
Így nem tud gyümölcsözni bennünk sem és rajtunk keresztül sem, e nélkül
viszont csak száraz információ lesz.
1. Amikor először vesszük kezünkbe a leckét, akkor tekintsük át az egész
negyedévi anyagot.
Csak így fogjuk megérteni a hétről-hétre ismétlődő tanulmányok közötti
összefüggéseket.
Ezzel a módszerrel lehetőséget adunk magunknak, hogy időben elkezdjük gyűjteni
az anyagokat és gondolatokat az egyes részekhez.
2. Amikor pedig a hét folyamán kezdjük el a felkészülést, akkor először
olvassuk végig a heti tanulmány teljes anyagát.
Ennek hiányában nem látjuk át a tanulmány célját, összefüggéseit, és az
ilyen körülmény hajlamosít arra, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk
egy-egy részletnek, mint a fő gondolatnak.
3. Ha már megfelelő áttekintésünk van a tanulmány egészéről, akkor elkezdhetjük
a részletek vizsgálatát.
Aláhúzhatjuk a fontosabbnak tartott szövegrészeket, esetleg különböző színekkel
hangsúlyozva a fontossági sorrendet közöttük.
Tegyük szabállyá magunk számára a színek sorrendjének használatát.
Kiírhatjuk a bibliaszövegek aktuális részeit.
Ezt nem minden esetben tehetjük meg úgy, hogy a leckénk üres részeit használjuk
erre a célra.
Készítsünk egy vázlatot, aminek alapján tudjuk magunkat irányítani a tanulmány
hatékony átvételében.
4. Lehetőleg kerüljük el azt, hogy mechanikusan csak az írott kérdésekkel
vesszük át a leckét.
A felkészült tanítónak minden részletre megfelelő kérdést kell készítenie,
ezeknek a kérdéseknek összekötő kapcsot kell képezniük az egyes gondolatok
között.
Ha a kérdések nem kapcsolódnak egymáshoz, akkor darabossá és döcögőssé
válik az egész tanulmány gondolat-vezetése.
Ilyen módon viszont az egész tanulmány elveszíti az igazi értékét.
Ezért van szükség arra, hogy a megfelelően felkészült tanító irányítsa
a tanulmány menetét, és ne engedje át az osztályban lévők egyikének se.
5. A tanulmány lelki tanulságait minden esetben fogalmaztassuk meg az osztállyal,
esetleg a részlet kérdések esetében is.