I. Miért van rá szükség

1. A szombatiskolai tanító feladata nem az, hogy felolvassa a leckéből a kérdést, és utána sorba engedélyt adjon a jelentkező testvéreknek a hozzászóláshoz.

• Ehhez nem kell tanítónak lenni, ezt bárki, bármikor meg tudja tenni, csupán arra van szükség, hogy tudjon az illető olvasni.
• Miként a nevéből is adódik, a tanítónak tanítóként kell az osztály előtt lennie, tehát tanítania kell.
• Erre csak akkor lesz képes, ha előbb Ő maga is tanul, és komolyan felkészül a tanításra.
• Eredményes tanító csak az lehet, aki örömöt talál Isten Igéjének a tanulmányozásában.
• “Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat; a te szavaid örömömre váltak nékem és szívemnek vigaszságára.” Jer. 15,16.

2. Mivel Jézus volt a legnagyobb tanító, és mi az Ő tanítványai vagyunk, ezért ebben is az Ő tanítói szolgálata a minta és a példa számunkra.

• Ezzel kapcsolatban Jézus úgy nyilatkozott, hogy “semmit sem cselekedhetek magamtól... mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét”. Jn. 5,30.
• Ha szükségét érezte, akkor akár egy egész éjszakát is feláldozott arra, hogy keresse és megértse az Atyjának akaratát.
• A szombatiskolai tanító is csak akkor lesz képes szolgálatát jól végezni, ha időt áldoz életéből az Isten akaratának kutatására és megértésére.
• Jézus mindig az aktuális emberi szükségletekhez alkalmazta a tanításának módját és annak tartalmát.
• Mi csak komoly felkészülési háttérrel tudjuk alkalmazni ezt a jézusi módszert, hogy a tanításunkban alkalmazkodjunk az osztályunk lelki szükségletéhez.
• Megfelelő felkészültség nélkül túlságosan az írott anyag köt le bennünket.
• Jézus példájából meg kell értenünk, hogy tanítónak lenni nem csak egy eseményt jelent, amit megkönnyebbülve a hátunk mögött hagyhatunk.
• A tanítói szolgálat az életünknek és a gondolkodásunknak egy sajátos, speciális irányultságát igényli tőlünk.

3. A szombatiskolai tanítás legnagyobb ellensége az osztálytagok érdektelensége és figyelmetlensége.

• Azért, hogy ez ne következzen be, a tanítónak nagyon komolyan fel kell készülnie az osztály tanítására.
• Ezért a tanító első feladatát az képezi, hogy felkeltse és fenntartsa a figyelmet.
• Olyan megragadó módon kell tanítania a leckét, hogy semmi se tudja elterelni az osztály figyelmét.
• Ha ezt elérte, akkor próbálja meg fokozni az érdeklődést oda, hogy most már éhezzék és szomjúhozzák a megismerést az osztály tagjai.
• Ha viszont fel tudta kelteni az érdeklődést és a szomjúságot, akkor a tanító kötelessége, hogy adjon is valamit az osztályának.
• Erre pedig csak akkor lesz képes, ha nagyon komolyan felkészült az aktuális anyagból, és jól alkalmazza a megfelelő módszert.

4. Sokféle módszer létezik, amivel megkönnyíthetjük a munkánkat, még a felkészülésünket is.

• De a fáradságos és időigényes tanulás által szerzett ismereteket semmivel sem lehet helyettesíteni.
• Ezért a sikeres tanítás titka minden időben két szóban foglalható össze: idő és munka.
• Ha a felkészülés által nem rendszerezzük az ismereteinket, az aktuális anyagot és a gondolatainkat, akkor a tanításunk nagyon zűrzavaros, kusza és parttalan marad.

5. A tanításra való felkészülésünkben Jézushoz hasonlóan komoly szerepet kell betöltenie az imának; három dologra irányuljon a tanító imaélete.

• Imádkozzon a Szentlélek teljességéért, hogy képes legyen tökéletesen megérteni a lelki dolgokat.
• Mert az Isten Lelkének dolgait csak lelkiképpen a Lélek által lehet megérteni. I. Kor. 2,14.
• Imádkozzon a világosságban való növekedésért, hogy mindig tökéletesebb összefüggésben lássa kibontakozni Isten Igéjének üzenetét.
• Ezért az Ige megértése számára nem csupán egy egyéni kérdés, hanem az osztályának az érdeke is.
• Imádkozzon az osztályában lévők lelki és mindennapi problémáikért, és az igazságban való növekedésükért.

II. A felkészülés tárgyi feltételei

1. A tanító számára nélkülözhetetlen tájékozottságot és ismeretet nem lehet megszerezni, ha csak egyetlen Bibliánk van.

• Ezért szükségünk van minél több különböző fordítású Bibliára.
• Ugyanis egyetlen fordítás sem tudja minden részletében hibátlanul visszaadni az Ige szövegének eredeti értelmét és a szerző gondolatait.
• Minden fordításnak meg van a maga előnyös értéke, de ugyanakkor a hibái is.
• Ezeket a hibásan visszaadott, vagy nem eléggé tisztán érthető részeket kell más fordításokkal összevetnünk a megértés érdekében.

2. A felkészült tanító nem hagyhatja ki felkészüléséből a Bizonyságtételek által adott isteni segítséget.

• Minél többet kell olvasnunk E.G. White írásait az adott témával kapcsolatban.
• Főként akkor, ha ezt a heti leckénk meg is jelöli számunkra; ebben az esetben kötelező erejű az elolvasás.
• Ez alól csak az a körülmény ment fel, ha egy korábbi tanulmányozásunk alapján már tájékozottak vagyunk arról, hogy mit olvashatunk abban a szakaszban.
• Vegyük igénybe és tanuljuk meg használni az új kiadású könyveink indexét is, amelyek egyes fogalmakkal vagy éppen egy bibliai verssel kapcsolatosan adnak segítséget.

3. Ma már nem elérhetetlen, de a tanító számára szinte nélkülözhetetlen eszköznek kell tekinteni a különböző segédkönyveket.

• A konkordanciák segítségével az egyes szavak és fogalmak előfordulási helyeit találhatjuk meg.
• Így lehetőségünk van arra, hogy összehasonlítást tegyünk, hogyan beszél a Biblia máshol ugyanarról a fogalomról és gondolatról.
• A bibliai lexikonok pedig a nevek, a bibliai tárgyak, a helyek és a helységek, illetve a szokások megismerésében nyújt segítséget.
• A kommentárokból pedig olyan magyarázatokat adnak át részünkre, aminek ismerete az átlag ember számára egyáltalán nem természetes.
• Mindenképpen részesítsük előnyben az Egyházunkban megjelent bibliai magyarázatokat.
• Megfelelő elővigyázatosság mellett azonban más kiadású kommentárokat is használhatunk.
• Jézusnak ugyanis más akolban is vannak juhai, akik ismerik az Ő hangját, és ők is leírják a Jézussal közösségben szerzett lelki és tudományos szintű ismereteiket mások segítésére.

III. A felkészülés rendszere

1. A szombatiskola tanítója ne csak a lecke miatt tanulmányozza a Bibliát, neki benne kell élnie a Biblia világában.

• A sport világában is csak az tud felmutatni eredményeket, aki rendszeresen gyakorol és képezi magát az adott sportágban, mert e nélkül semmire sem jutna.
• Az egyéni, a saját lelki és szellemi fejlődésünket biztosító Biblia kutatásnak különböző formái, módjai és lehetőségei léteznek.
• Vannak, akik a folyamatos Biblia-olvasást részesítik előnyben, mert úgy gondolják, hogy így nyernek megfelelő áttekintő ismeretet a Bibliáról.
• Mások különböző Biblia-magyarázó könyvek olvasásával ilyen közvetett módon szerzik meg az ismereteiket.
• Vannak, akik bibliai személyek életrajzát szeretik tanulmányozni, mert úgy hiszik, hogy a bibliai személyek tapasztalataiból és a velük kapcsolatos történetek tanulságaiból nagyon sokat lehet tanulni.
• Vannak, akik a tematikus tanulmányozást részesítik előnyben, ők konkordanciák segítségével összegyűjtik egy-egy témával kapcsolatos igéket, és így tanulmányozzák, hogy a Biblia egésze mit mond egy dologról.
• Vannak, akik szeretnek mélyre ásni, ezért ők csak egy-egy verset vagy egy rövid szakaszt tanulmányoznak, de azt nagyon alaposan, mélyrehatóan.
• A reggeli és az esti áhítatok is nagy segítséget jelenthetnek a Biblia megismerésében.
• Ha valaki jó tanító szeretne lenni, akkor nem ragadhat le egyetlen módszernél, mert a sokoldalú bibliaismerethez csak a sokoldalú kutatási módszerek gyakorlása által lehet eljutni.

2. A tanítás hatékony fejlődésének érdekében a tanítónak időt kell szánnia a leckére, a tanító képességétől függően heti 2-5 óra között.

• Általánosan elfogadott tény, hogy olyan világban élünk, amikor az embereknek az időből van a legkevesebb.
• Ezzel szemben viszont az is tény, hogy az embereknek mindig van idejük arra, amit fontosnak tartanak a maguk számára, és nagyon akarnak.
• Ezért nem az a fontos, hogy van-e időm a felkészülésre, hanem az, hogy mennyire akarok felkészülni, mennyire tartom azt fontosnak.
• Az idő fontosságáról írja E.G. White a következőket:
• “Tartsátok be féltő gonddal az ima idejét, a Biblia tanulmányozását és az önvizsgálatot. Minden napból fordítsatok egy részt az Írás kutatására és az Istennel való érintkezésre, s akkor lelki erőt nyertek és növekedtek a kegyelemben.” (Evang.Szolg.

3. Mint tanítónak, ki kell alakítani magunkban egy akarati szándékot arra vonatkozóan, hogy néhány alapvető dolgot szabállyá teszünk az életünkben.

• Tegyünk erőfeszítéseket, hogy jól használjuk ki a rendelkezésünkre álló idő minden percét.
• Utazás közben, sőt még bizonyos munkáink végzése közben is elmélkedhetünk a szombatiskola aktuális szakaszán.
• Minden napra tűzzünk magunk elé elérhető célokat az eredményes tanításunk érdekében.
• Legyen egy meghatározott felkészülési programunk.
• Gyakorlás közben tanuljuk meg a befelé fordulás és a koncentrálás tudományát.
• Felkészülésünket sohase kezdjük az utolsó órában, mert akkor a megtanult gondolatok már nem tudnak tovább érni bennünk.
• Így a Szentléleknek sem adunk időt a tanultak beérlelésére.
• Így nem tud gyümölcsözni bennünk sem és rajtunk keresztül sem, e nélkül viszont csak száraz információ lesz.

IV. Az előkészület folyamata

1. Amikor először vesszük kezünkbe a leckét, akkor tekintsük át az egész negyedévi anyagot.

• Csak így fogjuk megérteni a hétről-hétre ismétlődő tanulmányok közötti összefüggéseket.
• Ezzel a módszerrel lehetőséget adunk magunknak, hogy időben elkezdjük gyűjteni az anyagokat és gondolatokat az egyes részekhez.

2. Amikor pedig a hét folyamán kezdjük el a felkészülést, akkor először olvassuk végig a heti tanulmány teljes anyagát.

• Ennek hiányában nem látjuk át a tanulmány célját, összefüggéseit, és az ilyen körülmény hajlamosít arra, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítsunk egy-egy részletnek, mint a fő gondolatnak.

3. Ha már megfelelő áttekintésünk van a tanulmány egészéről, akkor elkezdhetjük a részletek vizsgálatát.

• Aláhúzhatjuk a fontosabbnak tartott szövegrészeket, esetleg különböző színekkel hangsúlyozva a fontossági sorrendet közöttük.
• Tegyük szabállyá magunk számára a színek sorrendjének használatát.
• Kiírhatjuk a bibliaszövegek aktuális részeit.
• Ezt nem minden esetben tehetjük meg úgy, hogy a leckénk üres részeit használjuk erre a célra.
• Készítsünk egy vázlatot, aminek alapján tudjuk magunkat irányítani a tanulmány hatékony átvételében.

4. Lehetőleg kerüljük el azt, hogy mechanikusan csak az írott kérdésekkel vesszük át a leckét.

• A felkészült tanítónak minden részletre megfelelő kérdést kell készítenie, ezeknek a kérdéseknek összekötő kapcsot kell képezniük az egyes gondolatok között.
• Ha a kérdések nem kapcsolódnak egymáshoz, akkor darabossá és döcögőssé válik az egész tanulmány gondolat-vezetése.
• Ilyen módon viszont az egész tanulmány elveszíti az igazi értékét.
• Ezért van szükség arra, hogy a megfelelően felkészült tanító irányítsa a tanulmány menetét, és ne engedje át az osztályban lévők egyikének se.

5. A tanulmány lelki tanulságait minden esetben fogalmaztassuk meg az osztállyal, esetleg a részlet kérdések esetében is.

V. A szombatiskola tanítógyűlés célja

1. A tanítógyűlés a tanítók felkészülésének az utolsó állomása, és egyben a legértékesebb alkalma is lehet.

• Az otthoni tanulás segít megérteni a leckét mint tananyagot és a vele kapcsolatos történeti részeket, és bizonyos szinten a tanulságait is.
• A tanító társakkal való közös tanulás közben viszont megtanulom az aktuális anyagot a másik szemével látni és a másik értelmével érteni.
• Ennek a felismerésnek viszont rendkívüli jelentősége lehet számunkra különböző szinten:
• Kigyógyít az önteltségnek abból az állapotából, hogy én már mindent tudok, én már ezt megtanultam otthon.
• Nagyon határozottan formálja a gondolkodás módomat, képes azt egyre több-síkúvá tenni.
• Ilyen módon olyan értékekhez juttat hozzá Isten, amit csak a közösségben való tanulás által ad meg részünkre.
• A különböző nézőpontból való közelítés elfogadása segít az osztálytanítás munkájában is, hiszen ott is hasonló körülménnyel találkozunk

2. A tanítógyűlés rendeltetését és célját a következő szempontok alapján lehet összefoglalni:

• Lehetőséget ad a tanítóknak, hogy egymás között kicserélhessék a gondolataikat és a felkészülés során összegyűjtött ismereteiket.
• A tanulmány közös megbeszélése biztosítja a hit és a tanítás egységét a különböző osztályokban.
• A nehezen érthető szakaszok közös megvizsgálása és értelmezése.
• A tanítással kapcsolatos pedagógiai és módszertani kérdések és szempontok megbeszélése és egyeztetése.
• Közösen megtervezni a tanítás stratégiáját:
• Eldönteni és megtervezni a kiinduló és összekapcsoló kérdéseket.
• Meghatározni a tanulmány üzenetének a súlypontját.
• Megfogalmazni a tanulmány lelki célját és tanulságait.
• Közösen imádkozni: tanítókért, szombatiskoláért és az osztályokért.