SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

A szeretet

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 24:12; 1Korinthus 13; Galata 5:22-23; 1Timóteus 1:14; 1János 4:8

„Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet” (1Kor 13:13).

A szeretet mindent legyőzhet – ezért annyi a mondanivalója Pálnak erről. A szeretet kifejezésére az agapaó szócsalád a leggyakoribb az Újszövetségben, százharmincötnél is többször fordul elő a leveleiben. Ez a szó összes újszövetségi előfordulásainak csaknem felét jelenti, ami elég sokat elárul arról, hogy mi a központi témája Pál Korinthusba küldött leveleinek.

Az Újtestamentum több jelentős verse foglalkozik a szeretettel, mint pl. Róm 8:35-39, 1Kor 2:9, 8:3, Gal 2:20, Kol 1:13, 1Thessz 3:12 stb.

Viszont egyik sem fogható 1Korinthus 13. fejezetéhez.

Az elmúlt héten megállapítottuk, hogy szeretet nélkül értéktelen minden, még a lelki dolgok is. Ezen a héten mélyebben foglalkozunk 1Korinthus 13. fejezetével, azzal a csodálatos portréval, amit a szeretetről fest.

Amint látni fogjuk, a szeretet nem annyira érzelem, mint inkább egy alapállás, hozzáállás, aminek kifejezésre kell jutnia az életünkben, tetteinkben és szavainkban, máskülönben semmit sem jelent.

Hogy milyen is a szeretet igazán, mit tesz, az teljes egészében Jézus életében mutatkozott meg.

Az elmúlt héten érintettük a szeretet témáját 1Korinthus 13. fejezetében. Itt pedig igyekszünk még mélyebben felfedezni Pál szavainak jelentését.

Olvassuk el 1Korinthus 13. fejezetét! Foglaljuk össze, hogy mit mond a szeretetről!

_____________________________________________________________

Pál nem azt mondja, hogy nincs haszna a nyelveknek (1Kor 13:1), a prófétálásnak, az értelemnek, a tudásnak, a hitnek (1Kor 13:2) és a jótékonyságnak (1Kor 13:3). Csak akkor haszontalanok ezek az ajándékok, ha nem a szeretet a mozgatóerejük.

A szeretet, amiről Pál itt beszél, nem olyan mondatokkal fejezhető ki például, hogy „Szeretem az epret”, vagy „Szeretem a barátaimat”, sőt még azzal sem, hogy „Szeretem a házastársamat és a gyerekeimet.” Nem is arról a szeretetről szól, amit a filmekben látni. Nem, itt nem a szerelemről van szó, noha 1Korinthus 13. fejezetét gyakran idézik esküvői szertartásokon.

Ez a szeretet nem redukálható pusztán gyengédségre, jótékonyságra, erényre, jóindulatra, bár kisebb-nagyobb mértékben ezek mind benne vannak. Ez különös kegyelem, amit a Szentlélek áraszt ránk; 1Korinthus 13. fejezetében a Szentlélektől származó indíttatás, ami arra késztet, hogy gyengéden, jótékonyan, erényesen és jóindulatúan cselekedjünk. Krisztus és a felebarátaink iránti teljes elköteleződést jelent tetteinkben, érzéseinkben és gondolatainkban.

Mire figyelmeztet Jézus Mt 24:12 versében?

_____________________________________________________________

Az agapé szeretet ezért annyira lényeges és szükséges. Krisztus hatalmából történhet meg, hogy nem hidegül meg a szeretet az otthonunkban, a gyülekezetünkben, a környezetünkben. A kereszten értünk meghalt Krisztus példája áll előttünk. Vajon mi fejezhetné ki jobban és erősebben ezt a fajta szeretetet? Természetesen mi soha nem tudjuk éppen ezt tanúsítani, Isten kegyelméből azonban törekednünk kell arra, hogy a mi életünkben is megmutatkozzon, amennyire csak lehet.

Említsünk példákat, amikor az ilyen szeretet különösen erős, pozitív hatást gyakorolhatott valakire, akinek igen nagy szüksége volt rá!

1Kor 13:4-7 a fejezet szíve. Itt Pál a szeretet tulajdonságaira összpontosít, bemutatva, hogy milyen és milyen nem, mit tesz és mit nem. Megszemélyesíti a szeretetet, és így jobban belepillanthatunk, hogyan viselkedik az, aki a Lélektől jövő szeretettel teljes. Ebben az ábrázolásban Pál egy sor igét használ, számára a szeretet inkább cselekvés, mint érzés vagy érzelem.

Milyen tehát a szeretet, mit tesz?

1. „hosszútűrő” (makrothümeó). A makrothümeó azt jelenti, hogy türelmet gyakorol, még próbára tévő helyzetekben is. A hosszútűrés kiemeli egymás „elszenvedésének” képességét (Ef 4:2).

2. „jóságos” (khrészteuomai). A khrészteuomai csak itt fordul elő az Újszövetségben, de a szó gyökéből származó más szavak gyakoriak. A Septuagintában (az Ószövetség görög fordításában) az ebből a szógyökből származó szavak többször előfordulnak a Zsoltárokban, Isten jóságára utalva, könyörülete összefüggésében (Zsolt 145:9). Amikor Pál azt írja, hogy a szeretet jóságos, azt fejezi ki, hogy a másik ember iránti szeretetben követnünk kell Isten felénk irányuló jóságának és irgalmának példáját.

3. „együtt örül (szünkhairó) az igazsággal”. A szünkhairó arra utal, hogy valaki képes a másik emberrel együtt örülni (Lk 1:58; 15:6, 9; 1Kor 12:26; Fil 2:17-18).

4. „mindent elfedez” (sztegó). A teológusok vitatják, a sztegó szó azt jelentie, hogy „elfedez”, valamit bizalmasan megtart (amiben benne van a védelmezés érzete is), vagy inkább „kibír”, a nehézségeknek ellenáll jelentéssel. Az elviselés fogalma világosan benne van 1Kor 9:12 versében, ami miatt a legtöbb magyarázó és bibliafordító valószínűbbnek tartja a második lehetőséget.

5. „mindent hisz” (piszteuó). A piszteuó ugyanabból a gyökből ered, mint a hitet jelentő görög szó (pisztisz). 1Korinthus 13. fejezetének összefüggésében ez azt fejezi ki, hogy jót feltételez a másikról.

6. „mindent remél” (elpidzó). Az Újszövetségben az elpidzó ige mindig olyan hitre vagy váradalomra utal, hogy valami jó fog történni.

7. „mindent eltűr” (hüpomenó). Valószínűleg nincs különbség a sztegó és a hüpomenó szavak jelentése között 1Kor 13:7 versében, hiszen a nehéz körülmények közötti kitartásra utaló szinonimák. Pál a vers végén a hüpomenó szót a sztegó ismétlése helyett használhatta. Ugyanazt a fogalmat más szavakkal kifejezve a figyelmet a hitre és a reményre összepontosítja. Vagyis hit és reménység által tart ki a szeretet.

Olvassuk el újból 1Kor 13:4-7 verseit! A szeretetnek miért nem csak pozitív jellemzőit sorolja fel Pál, miért írja le azt is, amit a szeretet nem tesz?

A tegnapi részben hét dologra figyeltünk, amit a szeretet tesz, ma pedig nyolc olyan dologgal foglalkozunk, amit nem tesz. A szeretet…

1. „nem irigykedik” (dzéloó). A dzéloó szó pozitív értelmű is lehet: „törekedjetek (dzéloó) a fontosabb kegyelmi ajándékokra” (1Kor 12:31, RÚF); „kívánjátok (dzéloó) a lelki ajándékokat” (1Kor 14:1). Itt azonban negatív értelmű, mint ApCsel 7:9 versében. Vágyni a lelki ajándékokra jó, de a tehetséges emberek irigylése nem az, mert az megoszláshoz vezet (1Kor 3:3).

2. „nem kérkedik” (perpereuomai). A perpereuomai ige az arrogancia, a másoktól jövő elismerés vágyának gondolatát hordozza. A szeretet azonban nem önmagára fókuszál, ami még világosabban látszik a következőkben.

3. „nem fuvalkodik fel” (phüszioó). A phüszioó ige előfordul 1Kor 8:1 versében, Pál nevezetes kijelentésében, miszerint „Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet pedig épít.”

4. „nem cselekszik éktelenül” (aszkhémoneó). Az aszkhémoneó ige elég tág értelmű, de többnyire azt jelenti, hogy valaki a társadalmi és erkölcsi normákkal ellentétesen jár el, gyalázatos, szégyenletes, illetlen vagy helytelen módon. Pál valószínűleg Korinthusban az „erősek” táborának az „erőtelenekkel” szembeni arrogáns, durva magatartására utal (1Kor 4:10; 8. fejezet).

5. „nem keresi (dzéteó) a maga hasznát”. Ez hasonló ahhoz, amit 1Kor 10:24 versében mond Pál: „Senki se a maga javát keresse, hanem a másét” (ÚRK). A szeretet másokért lemond arról, amihez joga lenne (lásd az 5. tanulmányt).

6. „nem gerjed haragra” (paroxünó). A paroxünó ige belső izgalmi állapotot jelez, amikor az ember könnyen haragra gerjeszthető. Ez azt jelenti, hogy a szeretet nem indulatos, dühös természetű vagy ingerlékeny.

7. „nem rója fel (logidzomai) a gonoszt”. A logidzomai ige jelentése itt a számvetés gondolatára utal, és azt érti ez alatt, hogy a szeretet nem tartja számon az ellene elkövetett rosszakat. Más szóval, a szeretet megbocsátó.

8. „nem örül (khairó) a hamisságnak”. A szeretet nem vezet listát a másik által elkövetett rossz dolgokról, és az örömét sem leli azokban. Amikor igazán szeretünk másokat, nem örülünk a hibáiknak, inkább igyekszünk segíteni nekik.

1Kor 13:4-7 szakaszát olvasva talán elkeserít, hogy kisebb-nagyobb mértékben nem találjuk meg magunkban a szeretet minden jellemzőjét. Valószínűleg Pál Jézus személyére gondolva írta le 1Korinthus 13. fejezetét. Csak benne volt meg tökéletesen a szeretet minden jellemzője. Végső soron tehát amit Pál a szeretetről ír, azzal Jézus képét vázolja fel.

Olvassuk el Jn 13:1, 34, 15:9, 12, 1Tim 1:14, 2Tim 1:7, 13, 1Jn 3:16, 4:7- 12, 19-21 verseit! Mit tanulhatunk a szeretetről ezekből a részekből?

_____________________________________________________________

Az Isten szeretet (1Jn 4:8). Annyira szeret bennünket, hogy odaadta értünk egyetlen Fiát (Jn 3:16). Jézusban mutatkozik meg ez a szeretet a maga teljességében (Zsid 1:3). Ha azt akarjuk megtudni, hogyan fejezi ki magát a szeretet, hosszasan kell néznünk Jézusra. Jól megfigyelve Őt az Újszövetségben, rájövünk, hogy 1Korinthus 13. fejezetének minden pozitív jellemzője megmutatkozik benne.

Jézus türelmes. „De azért könyörült rajtam, hogy Krisztus Jézus bennem mutassa meg legelőbb teljes hosszútűrését, példa gyanánt azoknak, akik majd hisznek benne az örök életre” (1Tim 1:16, ÚRK).

Jézus jóságos. A Bibliában az áll, hogy „jóságos az Úr” (1Pt 2:3). Az Úr itt Jézusra vonatkozik. A görög khrésztosz („jóságos”) szó ugyanabból a gyökből ered, mint 1Kor 13:4 versében használt khrészteuomai („jóságosan viselkedik”) ige.

Jézus örül az igazságnak. Örömmel töltötte el az Atya akaratának követése és az, hogy érezte a szeretetét (Jn 15:9-11; 17:12-14).

Jézus mindent elszenvedett. „…keresztet szenvedett… ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől” (Zsid 12:2-3). Senki nem szenvedett annyit, mint Ő (Fil 2:8), és ezt az előtte álló örömért tette.

Jézus mindent hisz. Amikor Anániás megkérdőjelezte Pál megtérésének őszinteségét (ApCsel 9:13-14), Jézus így felelt neki: „ő nekem választott eszközöm” (ApCsel 9:15, ÚRK). Nem csupán azt látja az emberekben, amilyenek, hanem azt is, amilyenné válhatnak az Ő ereje által.

Még hogyan mutatta be Jézus az igazi szeretetet?

Eddig megtanultuk, hogy a szeretet türelmes, jóságos, örül, tartós, hisz, remél és kitart, mert Jézusban mind benne vannak ezek a tulajdonságok. Észrevesszük mindezt benne, és a következő lépés az, hogy igyekszünk követni a példáját. Ezt kívánta Pál a korinthusiaknak. Viszont ha elvesszük a „nem” szót a szeretet nyolc negatív megfogalmazásából, „igazán jó leírást kapunk arról, hogy milyen magatartás jellemezte gyülekezeti köreiket: irigység, kérkedés, felfuvalkodottság, szégyenletes viselkedés, önzés, ingerlékenység és mások hibáinak keresése. Pál a korinthusi helyzethez igazította a szóválasztását” (Verlyn D. Verbrugge: 1Corinthians. The Expositor’s Bible Commentary: Romans-Galatians. Grand Rapids, MI, 2008, Zondervan, 372. o.).

A korinthusiaknak még sok mindent meg kellett tanulniuk, mint ahogy nekünk is. Miután Pál körüljárta, hogy mit tesz és mit nem tesz a szeretet, a szakaszt azzal zárja, hogy a szeretet örök. Olvasóit őszinte szeretet gyakorlására kívánja késztetni. Egy nap többé már nem lesz szükség próféciákra, mind egy nyelvet beszélünk majd, a hiányos emberi tudás helyét felváltja Isten egészen új ismerete (1Kor 13:12). A Lélek ajándékai csak akkor szűnnek meg, amikor beteljesültek azok a célok, amelyek miatt léteztek (1Kor 13:10). „A szeretet soha el nem fogy” (1Kor 13:8).

Krisztus eljövetelekor a hit helyét átveszi a látás (2Kor 5:7), és valóság lesz, amit oly régen reméltünk (Róm 8:24). A szeretet pedig megmarad a háromszemélyű egy Isten jellemének jeleként. Viszont bizonyos értelemben a hit és a remény is örökké tart. A hit az üdvösség tapasztalataként (Róm 4:3), a remény pedig a megváltottak örök tapasztalata lesz az új földön előttünk álló új örömök és ismeret vágyaként, várásaként. A szeretet, Isten szeretete azonban minden felett áll örökké. Nagyon hamar lesz, amikor szemtől szemben meglátjuk majd Urunkat (1Kor 13:12). Amíg ez a nap elérkezik, határozza meg ez a három érték az életünket: hit, remény és szeretet! Ezek jelképezik a keresztény élet teljességét a Lélek által, ezért is utalnak rájuk gyakran a keresztények (Róm 5:1-5; Gal 5:5-6; Ef 1:15, 18; 4:1-5). Azonban a legnagyobb a szeretet, hiszen ezzel az erénnyel mutatja be a Biblia Istent, a természetét (1Jn 4:8).

Időzzünk még annál a kijelentésnél, hogy „az Isten szeretet” (1Jn 4:8)! Pontosan hogyan értsük ennek a jelentését? Ezt ugyan csak részben vagyunk képesek felfogni, miért különösen jó hír mégis a számunkra?

„Bármilyen magasztos a hitvallása valakinek, de ha a szíve nincs telve Isten és embertársai iránti szeretettel, nem őszinte tanítványa Jézusnak. Még ha nagy hite volna is hatalmas csodák művelésére, de szeretet nélkül a hite értéktelen. Még ha nagylelkűségről tesz is bizonyságot, még ha minden vagyonát a szegények táplálására ajándékozza is, cselekedete nem ajánlja Isten kegyébe, ha nem a szeretet az indítéka. És ha buzgósága mártírhalálra adná is, de nem szeretetből, azt Isten vakbuzgó rajongásnak vagy becsvágyó képmutatásnak tekintené” (Ellen G. White: Az apostolok története. Budapest, 2001, Advent Kiadó, 210. o.).

„Dúskálunk a prédikációkban. Amire azonban a legnagyobb szükség van… az a kárhozatba tartó lelkek iránti szeretet, ami gazdagon árad az Isten trónjától. Az igazi keresztény egész lényéből ez árad. Érint minden fontos részt, az agyat, a szívet, a segítő kezeket, a lábat, képessé teszi, hogy megálljon ott, ahol Isten látni akarja; hogy lába ne térjen göröngyös útra, ahol a sánta elbotlana. A kereszténység egész rendszerének az életét jelenti Krisztusnak a kárhozat felé tartók iránti lángoló, mindent átható szeretete” (Ellen G. White: Lift Him Up. 134. o.).

„Csak a Krisztus szívéből eredő szeretet képes meggyógyítani! Csak az tudja meggyógyítani a megsebzett lelkeket, akiből ez úgy árad, mint a fának a nedve vagy a testnek a vére” (Ellen G. White: Előtted az élet – Nevelés. Budapest, 1992, Advent Kiadó, 112. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1)   Teljesnek gondolod Pál felsorolást a szeretet pozitív tetteiről? Ha nem, akkor még mit tennél hozzá?

2)   Vajon mit értett Pál azon, hogy „Kövessétek a szeretetet” (1Kor 14:1)? Hogyan kapcsolódik ez az 1Kor 13:4-7 verseiben leírtakhoz?

3)   A szeretet melyik aspektusát kellene a leginkább gyakorolnod a hétköznapokban? Melyekre van nagyobb szükség a gyülekezetedben? Vajon miért hasonlítja Pál a szeretetet például a prófétálás, a nyelvek vagy az ismeret lelki ajándékaihoz (1Kor 13:8)?

4)   Pál utal rá, hogy a szeretet az igazi megoldás a korinthusi tagok közötti egység hiányára. Miért? Hogyan vonatkozik ez a mai gyülekezetekre?

STEFURA ERZSÉBET:

AZ UTOLSÓ KÖR

„Ama nemes harcot megharcoltam,

 futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam:

Végezetre eltétetett nékem

az igazság koronája…” (1Tim 4:7-8).

Elkopott vándorbot, roggyanó lábak,

ziháló légzés, előre hajló test.

Naplemente. Már-már éjbe futó est

jelzi az utolsó kört: Vándor, várnak!

Nincs félelem, sem riadás az arcon.

Mióta fut – botlott vagy tétovázott –,

az Ige adta az erőt, tanácsot,

mint jusson túl a kemény élet-harcon.

Órák, percek? – Állj! S karjába dől Urának,

s benn a célban látja, mily sokan vannak;

tíz-, százezrek, milliók? Ifjak, vének.

Jézusnál-létünk csak villanás, nézzed,

mint tárul a kapu s vár az új élet!

Fusd hát bátran az utolsó kört, lélek!