SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

2026 / II.  −  9. tanulmány   −   Május 23 − 29

A bűn, az evangélium és a törvény

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Bírák 14; Máté 5:17-18; 7:24-29; Márk 9:42-48; Róma 3:20, 28

„Sohasem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem. Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem” (Zsolt 119:93-94).

Vitathatatlanul a bűn a legnagyobb akadálya annak, hogy közeli kapcsolatban éljünk Istennel. Nemcsak elválaszt most tőle (Ézs 59:2), de megcsal, árt, felemészt és végül tönkretesz bennünket. A bűn és az önző énünkkel vívott csata a legnagyobb harcunk, amiben valaha részünk lesz, mérhetetlenül nagy, sőt örökkévaló kihatással.

Egyesek elfogadják a bűnt mint az élet természetes részét. Végül is az emberi természetünk része, hogy élvezni akarjuk az élet dolgait. De vajon elfogadhatóbb lesz a bűn csak azért, mert a társadalom megbékélt vele? Talán finomkodva közelítünk ehhez a témához, mert attól félünk, hogy megsértünk valakit, ha a bűnt nevén nevezzük. Csakhogy ha úgy döntünk, hogy igyekszünk kényelmesen együtt élni vele, végül annál távolabb kerülünk az Istennel való egészséges kapcsolattól. Igen, mindenki bűnös, a gondolataink, a motivációink, a cselekedeteink bántanak másokat, saját magunkat és Istent is. Végeredményben a bűn lerombolja Istennel való kapcsolatunkat, Ő azonban kinyilatkoztatta magát nekünk törvényének ismerete által, amely rávilágít életünk bűneire.

Ezen a héten megnézzük, miért adta Isten a törvényt; és ha valaki megszegi azt, és ezáltal bűnbe esik, mi vagy ki segíthet helyreállítani az Istennel való kapcsolatát.

 

FIGYELEMELTERELÉSEK ÉS KÍSÉRTÉSEK

Május 24

Vasárnap

 

Olvass Sámson kísértéseiről Bírák 14. fejezetében, illetve Bír 16:1, 4, 16-17 verseiben! Isten határozott céllal hívta el Sámsont, ő azonban a szolgálat közben engedett a kísértésnek. Mi a tanulság abból, ahogyan véget ért az élete?

A nagy küzdelem valóságos, és mindannyian részei vagyunk. A kozmikus harc, amely a mennyben kezdődött, ma mindannyiunk életében szerepet játszik. Sátán tudja, hogy mindent be kell vetnie abban az időben, amelyben élünk, közvetlenül Krisztus visszatérése előtt, ha el akar távolítani minket az Istennel való szoros kapcsolattól. Lehet olyasvalami az életedben, ami elvonja a figyelmedet, ami önmagában egyáltalán nem tűnik rossznak, de annyi idődet és energiádat elveszi, hogy végül Istenre már alig marad. Lehet ez munka, közösségi média, vásárlás, sport vagy étel. Nagyon őszintén szembenézve önmagunkkal látjuk majd, hogy ezek bármelyike, amivel túlzottan, kiegyensúlyozatlanul foglalkozunk, végül Istentől és másoktól veszi el az időt. Az ellenségünk nagyon jól ismeri a gyengeségeinket és a dolgokat, amelyekkel el tud téríteni az Istennel töltendő időtől. Ne feledjük, először Istent kell keresnünk (Mt 6:33), mielőtt belevágunk a napi forgatagba és mindabba, ami ránk vár. Jézus megérti a helyzetünket, de megdorgál a közönyünkért (Jel 3:14-22). Habár Isten, emberré is lett, aki érzett fáradtságot, mint mi (Jn 4:6). Ismerte az élet terheit, amit mi is hordozunk, de könnyebbé tette azáltal, hogy gyakran félrevonult egyedül, Atyjához imádkozni (Mt 14:23; Mk 1:35; Lk 5:16; 6:12). Tisztában volt vele, hogy az Atyával töltött idő a legjobb, amit tehet, ha vissza akarja nyerni az erejét a kísértések elleni harcban. Ez a legjobb és a legbiztosabb út a számunkra is. Sámson elbukott, mert azt hitte, erős. A saját erejében bízott a kísértésekkel szemben. Minden egyes nap, mindannyiunknak harcolnunk kell a bűnnel, miközben a lelkek ellensége igyekszik gyengíteni és tönkretenni a kapcsolatunkat Istennel. Ismeri gyenge pontjainkat, és azokat veszi célba, hogy tompítsa az Istennel való kapcsolatunkat, a bűntudat és az értéktelenség érzésével árasszon el, bármivel, ami a Teremtőtől eltávolíthat. Félre akarja siklatni a gondolkodásunkat, szándékainkat és cselekedeteinket, hogy megvethesse a lábát életünk valamely területén. Ám sose feledd: hitünk segít megállni, a hit pedig Isten Igéjének hallásából származik.

Milyen küzdelmeid vannak jelenleg? Hogyan segíthet ezekben Isten Igéje?

 

AZ ISTENNEL VALÓ KAPCSOLATUNK ERŐDÍTMÉNYEI

Május 25

Hétfő

 

„Azért aki azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék” (1Kor 10:12, ÚRK). Az elbizakodottság a te vesztedet is okozhatja, mint Sámsonét.

…ne kürtöltess magad előtt, ahogy a képmutatók… hogy az emberektől dicséretet nyerjenek” (Mt 6:2). Ne mondd folyton mindenkinek, milyen jó vagy! Légy inkább alázatos, mint Jézus!

„Én pedig azt mondom: Mindenki, aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráználkodott vele az ő szívében. Ha pedig a te jobb szemed bűnre csábít téged, vájd ki, és vesd el magadtól, mert jobb neked, hogy egy tagod vesszen el, mintsem egész tested a gyehennára jusson” (Mt 5:28-29, ÚRK). Tégy meg mindent, hogy a parázna vágyak eltűnjenek a szívedből, mert ez komoly akadály az Istennel való kapcsolatodban!

„Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítélnek meg titeket is. És amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is” (Mt 7:1-2, ÚRK). Ne legyél annyira kritikus és ítélkező másokkal! Isten a bíránk, hagyd rá az ítéletet (1Kor 4:5)!

„Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket” (Mt 5:44, ÚRK). Ne gyűlöld az ellenségeidet! Amikor negatív gondolatokat táplálsz azok iránt, akik rosszul bánnak veled, ez abban a pillanatban akadályt képez az Istennel való kapcsolatodban. Inkább kezdj el imádkozni az ellenségeidért, és nézd meg, ez miként változtatja meg nemcsak az Istennel való együttjárásodat, de a másokhoz fűződő viszonyodat is!

„Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, aki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre” (Mt 5:22). Talán igyekszel igazolni, hogy miért kiabálsz a hozzád közel állókkal. Miként hat a dühöd az Istennel való kapcsolatodra, nem is beszélve azokról, akikre haragszol? És ez csak néhány terület, amely a botlásunkat okozhatja.

Jézus figyelmeztetett, mit tegyünk, ha a kezünk, lábunk vagy szemünk bűnre csábít bennünket. Mit mondott az ilyen esetekről? Olvasd el Mk 9:42-48 részét!

Nagyon furcsán hangzik, hogy vágd le a kezed vagy a lábad, szúrd ki a szemed, ha ezek valamelyike bűnbe vinne. Pontosan az volt Jézus célja, hogy felkapjuk rá a fejünket. Mindez rámutat, hogy mennyire súlyosnak tartja a bűnt és annak hatását az életünkben. Te mennyire veszed komolyan?

 

ISTEN TÖRVÉNYE

Május 26

Kedd

 

Hogyan határoznád meg, írnád le, mi a bűn olyasvalaki előtt, aki nem keresztény? Minek nevezi a Szentírás? Olvasd el Róm 3:20 és 1Jn 3:4 verseit!

A bűn Isten törvényének áthágása (1Jn 3:4), ami a természetünkbe ágyazódott (Zsolt 51:7; Jer 17:9). A törvény rávilágít, mi is a bűn valójában. A törvény olyan, mint amikor szemüveget veszünk fel, hogy tisztán lássuk, mi zajlik körülöttünk, vagy tükörbe nézünk, hogy lássuk, milyen a külsőnk. Ettől látjuk a maga valóságában, ez győz meg minket arról, milyen is az életünk, a jellemünk, miközben azt is bemutatja, milyen Isten jelleme, mi fontos a számára.

A Tízparancsolatot Isten a saját ujjával írta le (2Móz 20:3-17). Jézus elismételte a fontosságát: „Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erőddel. Ez az első parancsolat. A második pedig ehhez hasonló: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más, ezeknél nagyobb parancsolat” (Mk 12:30-31, ÚRK). És kiegészítette: „E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták” (Mt 22:40).

Az izraelitáknak a Sínai-hegyen és számunkra ma (Zsid 1:1-2) azt mondják el Isten igéi, hogy a törvényben minden a kapcsolatról szól. Isten azért adta a parancsolatait, hogy védje a kapcsolatainkat vele és másokkal. Csakhogy Sátán eltorzította a törvény szépségét, így sokan tehertételként látják. A szeretet és szabadság helyett gyakran törvényeskedés kapcsolódott hozzá, miközben a Biblia így nyilatkozik róla: „Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek” (1Jn 5:3).

1.    Egytől ötig terjedő skálán megadva mennyire becses számodra az élő Ige (és annak része, a törvény)?

2.    Amikor Isten törvényére gondolok, tiltás jut eszembe, vagy inkább valami, ami megerősít? Hogyan érthetném meg jobban a törvény szerepét, ha inkább tiltásnak látom?

3.    Mi történne, ha az Isten és az embertársaim iránti szeretet isteni törvénye kerülne a középpontba az életemben, a családomban és a gyülekezetben? Mi változna meg az életemben és a kapcsolataimban?

 

ISTEN TÖRVÉNYE ÉS AZ EVANGÉLIUM

Május 27

Szerda

 

Jézus nagyon határozottan és lényegre törően magyarázta el, mit gondol a törvényről.

Mit mondott Jézus a törvényről Mt 5:17-18 verseiben?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Ahogy egy családban jól látszanak a képviselt értékek a gyermekeknek szabott határokból, Isten törvénye azt mondja el, milyen Isten jelleme és ténylegesen mi fontos a számára. Azért adta a törvényt, hogy védje a vele és egymással kialakítandó kapcsolatainkat, tudva, hogy törvényei az élet minden területén vezetnek bennünket, hogy növekedhessünk Őbenne. Végtére is ki ne szenvedett volna már a bűnnek, a törvény áthágásának szörnyű következményeitől?

A törvény középpontja, lényege Jézus szeretete: „Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartjátok” (Jn 14:15). Amikor őszintén szeretjük Jézust, természetes belső indíttatásból tartjuk be törvényét. Világosan értve törvényét ösztönzést érzünk arra, hogy még jobban szeressük Őt. Az Isten iránti szeretet táplálásának legjobb módja, ha folyton szemünk előtt lebeg a kereszt és Jézus helyettes áldozati halála.

Ez az oka, hogy az evangélium és a törvény kéz a kézben jár. Ez azt is jelenti, hogy ha hiszünk a törvényben és megtartása fontosságában, muszáj tudnunk azt is, hogy jogilag a parancsolatok csak elítélnek bennünket Isten előtt. A törvény sosem bocsát meg, tesz igazzá és biztosít engesztelést. Ellenkezőleg, éppen a törvény mutat rá, miért van szükségünk megbocsátásra, megigazításra, engesztelésre. Tehát a törvény mellett – sőt, a törvényről alkotott felfogásunk alapjaként – ott áll az evangélium: Krisztus értünk vállalta a halált, és így képes arra, amire a törvény nem: igazzá nyilvánít Isten előtt.

Olvasd el a következő verseket: Róm 3:28, 4:13-16, Gal 2:16, 3:13 és Fil 3:9! Mit tanítanak e versek, ami segít hívőként betartani a parancsolatokat anélkül, hogy törvényeskedőkké válnánk?

 

TUDNI ÉS TENNI

Május 28

Csütörtök

 

A hegyi beszédben Jézus sokat foglalkozik a kapcsolattal, amit vele és egymással tartunk fenn. Elgondolkodtató dolgot említ az üzenete vége felé: „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: »Uram, Uram!«, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát” (Mt 7:21, ÚRK).

Megváltónk arra hívja fel a figyelmet, hogy egyesek hozzá kiáltanak, olyanok, akik sokat tudnak róla, anélkül, hogy valójában ismernék Őt. Alapvető, hogy növekedjünk a róla való ismeretben, a Biblia is figyelmeztet, hogy Isten népe elveszhet, ha nem ismeri Istenét, vagy ha figyelmen kívül hagyják, amit tudnak róla (Hós 4:1, 6, 10). Sose becsüljük le az időtálló bibliai igazságokat! Ám ha a tudás nem változtat meg, ha nem válunk általa sokkal elkötelezettebbé, ha nem járunk szorosabban Istennel, nincs haszna.

„Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust” (Jn 17:3). Jézus kijelenti: a mennybejutás alapfeltétele, hogy Isten akaratát cselekedjük, vagyis megismerjük Őt – mivel nem cselekedhetjük az akaratát anélkül, hogy ismernénk valójában. Ez a döntő tényező, és nagyon észszerű elvárás. Ha a gyereked azt mondja, hogy szeret, és általában megteszi, amit kérsz, a cselekedetei a szeretetének és a tiszteletének a mélységéről árulkodnak. Ugyanígy, ha szeretjük Istent, vágyunk az akarata szerinti életre, mert tudjuk, hogy ez a legjobb, amit tehetünk. A válaszunk, az engedelmességünk a szeretetünkből fakad, és a vele való kapcsolatunk igaz természetét mutatja.

Jézus szívbe markoló kihívással zárja a hegyi beszédet. Mi volt ez? Olvasd el Mt 7:24-29 verseit!

Ha igazán odafigyelünk Jézus szavaira, elkerülhetetlen, hogy azok kihívás elé állítsanak és átformáljanak bennünket. Mindenekelőtt legyen nyitva a fülünk és befogadó a szívünk, hogy a tervrajz, ami alapján szoros kapcsolatban élhetünk Istennel, minden levegővétellel egyre mélyebben bevésődhessen a lelkünkbe. Az életünk Sziklára épülhet fel, Isten tökéletes terve alapján.

Az Istennel való közvetlen kapcsolat tervrajza nem titok. Az ihletett bibliai szövegekben megtalálható, és Ő mindenkinek felajánlja. Kinek-kinek személyes döntése, hogy elfogadja-e azt hittel, igényt tartva Krisztus tökéletes igazságára, amit aztán megél a mindennapokban.

 

TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA:

Május 29

Péntek

 

Nem kellene meglepnie bennünket annak, hogy a törvény témáját is annyira eltorzíthatják és félreérthetik, hiszen Sátán Isten elleni legfőbb támadása éppen a törvényre irányult.

Egyesek azt hitték Jézus napjaiban, hogy a törvény félreállítsa miatt jött, de ettől semmi nem áll távolabb az igazságtól. Jézus megvilágította a törvényt és Isten gyönyörű jellemét, azért jött, hogy betöltse azt (Mt 5:17-18), megmutatva ezáltal, milyen is valójában Isten. „A népnek csak akkor lehetett reménye arra, hogy be tudja tölteni a menny szándékát, ha az Isten Igéje iránti tiszteletet ápolja szívében. Az Isten törvénye iránti megbecsülés adott erőt Izráelnek Dávid uralkodása alatt és Salamon uralkodása kezdetén. Az élő Igében való hit által ment végbe a reformáció Illés és Jósiás idejében. Ugyanezekre a szentírási igazságokra, Izráel gazdag örökségére hivatkozott reformtörekvéseiben Jeremiás” (Ellen G. White: Próféták és királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó, 289. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1.    Hogyan tekint a bűn kérdésére a mai ember? Hogyan reagáljon erre az egyházunk?

2.    Voltál már közvetlenül tanúja annak, hogyan teszi tönkre a bűn az Istennel és embertásakkal való kapcsolatot?

3.    Könnyű vagy nehéz számodra engedelmeskedni Isten törvényének? Milyen tényezők játszanak szerepet ebben?

4.    Hogyan kerülhetjük el a törvényeskedés csapdáját adventistaként mi, akiket arról ismernek, hogy komolyan vesszük a törvényt? Mit tegyünk, nehogy a törvény betartásával próbáljunk megdolgozni az üdvösségünkért? (Végezzünk gondolatkísérletet: az ítélet napján, amikor minden bűnünk a szent és tökéletes Isten elé kerül ítéletre, mire számíthatunk? Az engedelmességünkre vagy Jézus tökéletes igazságára?)

5.    Miként hat a tudás (vagy annak hiánya) az ember kapcsolatára Istennel? (Olvasd el Péld 24:3, 13-14 verseit!)

ÖSSZEFOGLALÁS: Az életünket megfertőzte a bűn, ami elválaszt Istentől. Ő ennek ellenére hív, hogy ismerjük meg és szeressük Őt teljes elménkkel, szívünkkel és lelkünkkel, minden erőnkkel. Ha így teszünk, természetes módon fogjuk még jobban szeretni embertársainkat is. Isten és az embertársaink iránti szeretetet mutatja be a törvény, amit azért adott, hogy védje és őrizze a vele és embertársainkkal való kapcsolatainkat. Isten törvénye jellemének gyönyörű visszatükröződése, és amikor megértjük, a Teremtővel való kapcsolatunk még erősebbé válik.

 

 

BÁNFINÉ ROÓZ MAGDOLNA:

KIHEZ MEHETNÉK?

 

„Monda azért Jézus a tizenkettőnek: Vajon ti is el akartok-é menni?Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk?Örök életnek beszéde van tenálad.És mi elhittük és megismertük, hogy Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia” (János 6:67-69).

 

Kihez mehetnék Uram? Hisz Te vagy az élet,

Nálad nyer nyugalmat minden fáradt lélek.

Ha a teher miatt, már alig mehetek,

Akkor hozzád jövök, mert Te leveheted.

 

Kihez mennék Uram, békét keresni,

Amilyent e világ nem tud megszerezni?

Egyedül csak hozzád Béke Fejedelme,

Lehajtom öledbe fáradt, bús fejemet.

 

Kihez mennék Uram, ha a vihar rettent?

Rajtad kívül nincs más, ki a bajból kiment.

Uram, szavadra csendesül a szélvész,

Bajból kimenteni, Te vagy egyedül kész.

 

Kihez mehetnék Uram? Lelkem nem feledhet,

Mint hordoztad értem véres keresztedet.

Hozzád közelgetek bűnbánó lélekkel,

Te tisztíthatsz meg kiontott véreddel.

 

Kihez mennék Uram? Nincs másutt maradás,

Mert Te vagy az élet, Te vagy a feltámadás.

Újító erőre sehol sem lelhetek,

Lelked erősíti csüggedt lelkemet.

 

Kihez mehetnék Uram? Hozzád vágyom csupán,

Ott vágyom megpihenni szenvedésem után,

Bűnömért átszegzett két karod között.

Légy az én vezetőm, amig Hozzád jövök!

 

Jövök Uram, jövök fáradtan, megtörten,

Légy az én vezérem, búban és örömben!

Innen a Jordánon, ha utam végzem,

Fenn országodban, engedj Nálad lennem!