SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

Hitben járni

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:21-28; Márk 8:11-12; Lukács 7:1-10; Efezus 2:8; Zsidókhoz 11; Jelenések 14:12

„A hit pedig a remélt dolgok felőli bizonyosság és a nem látott dolgokról való meggyőződés” (Zsid 11:1, ÚRK).

Valaki egyszer azt mondta: „A hit olyan, mint a WIFI. Láthatatlan, de képes összekötni azzal, amire szükséged van.” Kétségtelen: hit nélkül nem lehet kapcsolatba kerülni Istennel.

Milyen a hited ma? Volt már, hogy ingadozott a hited Istenben? Talán átéltél valamit, ami megpróbált, és nem tudtad, hogyan tovább az Istennel való kapcsolat terén? Lehet, hogy olyan a hited, mint a rózsa: a kis szárból először bimbó lesz, majd kinyílik, dús, színes virág válik belőle, és betölti a szobát felejthetetlen illattal? „A hit pedig a remélt dolgok felőli bizonyosság és a nem látott dolgokról való meggyőződés” (Zsid 11:1, ÚRK). Ezt nem mi hozzuk létre, mert „az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét” (Róm 12:3), Isten ajándéka (Ef 2:8-9), és csak amiatt lehetséges, amit Ő már megtett bennünk és értünk.

A héten átnézzük a hit kérdéskörét. Mit tehetünk a kételyeinkkel és a hitetlenséggel, Jézus szerint milyen az erős hit, illetőleg mit jelent „Jézus hite”?

Talán hallottad már: „Hinnék, ha láthatnám, ahogy a Vörös-tenger kettéválik, ahogy a manna hullik, vagy amikor Jézus meggyógyítja a vak embert.” Az is lehet, hogy hasonló gondolatok fogalmazódnak meg benned is. Másrészt miért volna nekünk könnyebb hinni, mint az ókori embereknek a bibliai időkben? Az izraeliták nem rendelkeztek a teljes Szentírással, sem olyan hosszú történeti visszatekintéssel, mint ami nekünk megadatott. Mózes nyomatékosította annak fontosságát, hogy emlékezzünk Isten vezetésére és jóságára (5Móz 4:7-10; 8:2-3). Ellentétben az izraelitákkal, mi visszatekinthetünk hatezer év bibliai történelemre, amelyből okulhatunk (Jn 20:30-31). Minden generáció jelre vágyott, mi sem vagyunk kivételek. Ám a jelek körülvesznek minket. Olvasva Máté evangéliuma 24. fejezetét, láthatod, hány és hány dolog teljesedett már, vagy éppen teljesedik napjainkban.

Az emberek Jézus idejében is jelet akartak látni, bizonyságul, hogy Ő tényleg Isten Fia, noha már rengeteg jelet kaptak. Mit válaszolt a kérésükre Jézus (lásd Mk 8:11-12)?

Mi is vitatkoznánk Jézussal, próbára tennénk Őt, mint a farizeusok? Mi is kiváltanánk belőle azt, hogy „lelke mélyéből” felsóhajt (Mk 8:12), mer nincs hitünk, pedig mindent megadott hozzá?

„…a zsidóknak nem ilyen jelre volt szükségük. Nem szolgálta volna javukat több külső bizonyság. Nem szellemi megvilágosodásra, hanem lelki megújulásra volt szükségük” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1990, Advent Kiadó, 341. o.). Nem lehet, hogy nekünk is lelki megújulás kell inkább – eredeti, valóságos, percről perce való együttjárás Istennel? Talán nem is kell semmilyen jel, mert már kéznél van sok-sok ismeret, különösen a Bibliában.

Így ahelyett, hogy mi is megterhelnénk Jézust a hitünk hiányával, inkább emlékezzünk Megváltónk szavaira, amit Tamásnak mondott: „Mivel láttál engem, hittél; boldogok, akik nem látnak és hisznek” (Jn 20:29, ÚRK; lásd még Zsid 11:1). Isten nem vak hitet vár tőlünk – hiszen már annyi mindent adott, hogy legyen okunk hinni. Ám a sok észérv mellett is van lehetőség a kételkedésre. A kulcs: arra kell fókuszálnunk, ami erősíti a hitünket, nem arra, ami kételyt ébreszt.

Hogyan tudnád leírni a hitedet, mindössze hatvan másodperc alatt Mit árul el a válaszod arról, amiképpen Istennel járod az utad?

Hasonlítsd össze, ahogy Jézus látja a tanítványok hitét Mk 4:40 versében, valamint az asszony hitét Mt 15:21-28 szakaszában!

Csak mert Jézust követjük, ez még nem jelenti automatikusan, hogy a hitünk erős. Egyesek azt gondolták magukról, hogy hisznek, Jézus azonban pontosan látta, mi volt valójában a szívükben (Jn 2:23-25).

Olvasd el Lk 7:1-10 verseit! Mit tanulhatunk a hitről a beszámoló alapján?

Márk evangéliuma 9. fejezetében olvasunk egy emberről, aki kérte Jézust, hogy űzze ki a démont a fiából. A hite csak arra volt elég, hogy elmondja: „Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemben” (Mk 9:24, ÚRK)!

Jézus minden ilyen helyzetben megemlítette az emberek hitét, vagy éppen annak hiányát, és azt, hogy a megtett csodák a hit eredményei, vagy azért történnek, hogy erősítsék az emberek hitét.

Ugyanígy ösztönöz a Szentlélek bennünket, hogy higgyünk, miközben a lelkek ellensége azt akarja, hogy kétségeink legyenek, vagy elutasítsuk Isten befolyását az életünkben. „A lélekben dédelgetett hitetlenségnek megbabonázó hatása van. A kétely magjait oly rég óta vetik, ezért megtermik gyümölcsüket, de a hitetlenség minden gyökerét folyamatosan ki kell ásni. Amikor e mérgező növényeket kigyomlálják, nem növekednek tovább, mert ahhoz a szavak és cselekedetek tápláló ereje kell. A léleknek szüksége van a hit és a szeretet drága palántáira a szív talajában” (Ellen G. White: Faith and Works. 17. o.).

Mit tehetünk, ha kétségek ébrednek bennünk Istennel vagy az Igével kapcsolatban? Isten nem veszi semmibe, nem kerüli ki az emberi értelem gondolatait, mivel a saját képmására teremtett bennünket. Hív, hogy párbeszédet folytassunk vele, ahogy tette ezt Ábrahámmal, Mózessel és Jóbbal. Hív, hogy megtanuljunk az Ő nagy, végtelen rendjében gondolkodni és munkálkodni, még akkor is, ha egy ponton alá kell vetnünk magunkat annak, amit nem értünk teljesen.

Gondolj végig minden logikus észérvet a hiteddel kapcsolatban! Melyik az a pont, amikor a logikus érvelés nem elég már, és a hitnek – a szilárd és józan hitnek – kell átvennie az irányítást?

Jézus azt mondta, hogy ha van hited, akár csak olyan pici, mint egy mustármag, hegyeket mozdíthatsz el (Mt 17:20). Aki látott már mustármagot, tudja, mennyire apró. Igen, ha van hited, még ha csak ennyi is, nagy változások történhetnek. A hit tehát rendkívül fontos. Elég erősnek is kell lennie ahhoz, hogy valami emberfelettit cselekedjen. Ugyanakkor, akárcsak a mustármag, amely nagy fává nő (Mt 13:31-32), a hitünknek is növekednie kell, nem maradhat statikus. Igazából már az alapvető kapcsolat kialakításához is szükség van a hit egy bizonyos mértékére (Róm 12:3).

Mit mond Ef 2:8 verse a hit szerepéről a megváltásban? Miért nem állíthatja senki, hogy „azért nincs hitem, mert nekem Isten nem adott”?

Először is muszáj megértenünk, hogy a hit nem anyagi dolog, hanem az ember válaszreakciója a Lélek ösztönzésére. Isten a jóságos kezdeményező, aki Szentlelke által magához von, ha hagyjuk (Jer 31:3). Kegyelemből, hit által üdvözülünk, ami válasz Isten kegyelmére, amit Jézus halála által nyerünk. Isten megment bennünket, mert hiszünk Őbenne, kegyelmének eredményeként. Mindez az Istennel való kapcsolatunk szívében kap helyet.

Emlékeznünk kell arra is, hogy a hit nem egy érzés. „Sokan nem gyakorolják a hitet, amelyet joguk és kötelességük lenne gyakorolni, mert arra várnak, hogy megérkezzen az a bizonyos érzés, amelyet csak a hit hozhat el. A hit azonban nem érzés… A hitet nekünk kell gyakorolnunk, de az örömteli érzés és az áldás Isten ajándéka” (Ellen G. White: Early Writings. 72. o.).

Egyesek úgy vélik, hogy nincs hitük, mert nem érzik magukat közel Istenhez, vagy nem érzik magukat olyannak, amilyennek szerintük keresztényként lenniük kellene. A hívői élet a hitről és a bizalomról szól, nemcsak kellemes időkben, hanem a sötétben, az élet viharaiban is, vagy amikor nem igazán érted, mi történik veled. Az érzéseink nem uralkodhatnak a vallási tapasztalatainkon vagy az Istennel való kapcsolatunkon. Éppen akkor kell gyakorolni a hitünket és igyekezni Istenre támaszkodni, amikor azt gondoljuk, hogy távol vagyunk tőle (ahogy Mk 9:24 versében az apa tette).

Keresd ki a következő bibliai igéket, és a hit cselekedeteként igényeld ezeket, hogy erősítsd a kapcsolatodat Istennel ma (2Krón 15:7; Lk 7:50; Róm 3:23-26; Zsid 12:1-2)! Mondd el ezeket hangosan, az imád részeként!

Ma tanulmányozd a hit nagyszerű leírását, A zsidókhoz írt levél 11. fejezetét! Először olvasd el hangosan elejétől a végéig! Majd olvasd el újra, és írd le a gondolataidat a következő pontok alapján!

• Olvasd újra az 1. verset! Miben reménykedsz a mára vonatkozóan, amit nem látsz? (Gondolj a közvetlen szükségleteidre és az örökkévalósággal kapcsolatos vágyaidra is!)

• Milyen szerepe van a hitnek a személyes bizonyságtételedben és a megtérésedben?

• Olvasd újra a 3. verset Istenről és a teremtésről! Miért az a legkönnyebb több szempontból is, hogy hittel elfogadjuk az alkotó Isten létezését?

• Olvasd újra a 6. verset, és írd le az üzenetét a saját szavaiddal!

• A 7-40. versek bemutatják néhány bibliai hithős életét. Miért a hit az a központi tényező, amely meghatározza ezeknek az embereknek a kapcsolatát Istennel?

Egy kicsinyke hit is (mint egy mustármag) lehet erős, és mindössze erre van szükséged, hogy növekedj az Istennel való kapcsolatban (Mt 17:20). Amíg kész vagy együttműködni vele, Isten segít, hogy a hited növekedjen.

A hit abból származik, hogy hallod Istent szavát az Igéből, a Bibliából (Róm 10:17). Kötelezd el magad a napi igetanulmányozás és ima mellett!

Kérd Istent, hogy növelje a hitedet (Lk 17:5) – ahogy az apa tette, aki megszállott fiával Jézushoz ment: „a gyermek apja pedig könnyek között tüstént így kiáltott: Hiszek, Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemben” (Mk 9:24, ÚRK)! Elismerhetjük hitetlenségünket és kérhetjük Őt, hogy növelje a hitünket.

A hit és a kétség jelen lehet egyszerre (Mk 9:24). Ne sétálj el egyszerűen Istentől, csak mert vannak megválaszolatlan kérdéseid! Valóban fontos „félelemmel és rettegéssel” dolgozni a megváltásodon (Fil 2:12-16), hogy végül „saját” hited legyen, nem valaki más hite, amit kölcsönöztél, ahogy azt az öt szűz próbálta elérni (Mt 25:8).

Válaszolj a Szentlélek késztetésére, és kérd, hogy még erőteljesebben legyen jelen az életedben!

Gyakorold a hitedet! Emlékezz rá, hogy a hit nem csupán érzés, inkább döntés, hogy bízni fogsz. Emlékezz rá, hogy az élet sötét óráiban, amikor nem látod Istent, Ő akkor is veled van (2Kor 5:7)!

Személyes hálaimádban köszönd meg Isten hűségét, és gondolkodj el a „Hűséged végtelen…” kezdetű ének szavain!

Amikor a világtörténelem a végéhez közeledik, úgy jelenik meg Isten népe a hármas angyali üzenet összefüggésében, mint akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét.

Olvasd el Jel 14:12 versét! Mit jelent a „Jézus hite” kifejezés?

Ha megnézed, hogyan értették meg a hetednapi adventisták a hit általi megigazulás tanát, azt látod, hogy az 1890-es években Jézus hitének és a hármas angyali üzenetnek a tanítása nagy hangsúlyt kapott az egyházban. Egészen addig kiemelten hangsúlyozták a törvényt, így szükség volt az evangélium nyomatékosítására. Ellen G. White így összegzi: „Isten parancsolatait hirdették is az adventisták, de Jézus Krisztus hitének nem tulajdonítottak hasonló jelentőséget, s így nem adtak lehetőséget arra, hogy a törvény és az evangélium kéz a kézben járjon” (Szemelvények Ellen G. White írásaiból. 3. köt. Budapest, 2010, Advent Kiadó, 155. o.).

Bár A zsidókhoz írt levél felsorol hithősöket, de egyikük hite sem mérhető Jézuséhoz.

Olvasd el Mt 26:36-42 verseit! Mit mond a szakasz Jézus hitéről ebben a kritikus helyzetben?

Amikor Jézus hitével rendelkezünk, ez nem csupán azt jelenti, hogy iránta és Igéje iránti engedelmességben követjük Istenbe vetett bizalmát, hanem azt is, hogy nap mint nap élő, aktív tapasztalatként éljük meg a vele való kapcsolatot. Tisztában kell lennünk azzal, és eszerint is kell élnünk, hogy nem lehet üdvözítő kapcsolatunk Istennel anélkül, hogy Jézus a napi életünk középpontjában lenne.

Jézus hitével rendelkezni azt jelenti, hogy Ő bennünk van, a hite a szívünkben él, hiszen Ő a hitünk valódi alapja. A mi hitünk olykor meggyengül vagy meginog, de Jézus méltó (Jel 5:9), és mi részesülhetünk az Ő hitében. Ez a hit egyrészt tükröződik saját tapasztalatainkban, másrészt nekünk tulajdoníttatik kegyelmi ajándékaként, amelyben minden hívő részesül.

Mennyire vágysz Jézus hitére? Kérd Istentől alázattal, hogy adja meg neked, és személyes imakérésként igényeld Zsid 11:6 üzenetét: „Uram, hit nélkül lehetetlen tetszeni neked. Hozzád jövök, mert hiszem, hogy te vagy és megjutalmazol, ha kitartóan kereslek. Most is ezt teszem.”

Hit által (Róm 5:1) igazulunk meg (megbocsátást nyerünk és helyreáll a kapcsolatunk Istennel). Szintén hit által szentelődünk meg (erőt kapunk, hogy Jézushoz hasonuljunk – ApCsel 26:18). Amikor Jézust behívjuk az életünkbe, Isten gyermekeivé válunk (Jn 1:12), Isten Fiában élünk hit által (Gal 2:20).

„Látszólag nincs tehetetlenebb, valójában mégis legyőzhetetlenebb, mint az a lélek, aki érzi semmiségét, és teljesen a Megváltó érdemeiben bízik. Ima, valamint Isten Igéjének tanulmányozása által, és mert hiszi, hogy Isten állandóan jelen van, a leggyengébb ember is kapcsolatban lehet az élő Krisztussal, aki fogja kezét és soha nem ereszti el” (Ellen G. White: A Nagy Orvos lábnyomán. Budapest, 1998, Advent Kiadó, 182. o.).

„Hitüket meg kellett erősíteniük hő imával, böjttel, szívbéli megalázkodással. Meg kellett üresíteniük önmagukat énjüktől, be kellett telniük Isten Lelkével és erejével. Komolyság, hit általi könyörgés Istenhez: kizárólag ez biztosíthatja a Szentlélek segítségét a fejedelemségek és hatalmasságok, e világ sötétségének bírói és a világban lakozó gonosz lelkek elleni harchoz. Hit által teljes függőségbe kerülünk Istentől, fenntartás nélkül odaszentelődünk munkájára” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1990, Advent Kiadó, 364. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1.    Az ellenséggel folytatott küzdelemben a Szentlélekkel való együttműködés melyik öt fő gondolatát emeli ki az iménti idézet?

2.    Milyen szerepe van a csatában a hitnek?

3.    Hogyan látod ezt most az életedben?

4.    Olvasd el Zsid 10:23 versét! Miért annyira fontos, hogy rendületlenül ragaszkodjunk hitvallásunkhoz?

5.    Milyen gyakran gondolsz arra csüggedés közben, hogy ideje még jobban Jézusra hagyatkozni?

ÖSSZEFOGLALÁS: Isten mindenkinek adja a hit valamilyen mértékét, amely a vele való kapcsolat alapját képezi. Jézus, a hit Szerzője és Bevégzője bemutatta a hit erejét. Amikor a hitünk kicsi, sírva és alázatos szívvel fordulunk hozzá, Isten csodákat tesz az életünkben (lásd Jer 31:2-4, 9, 11-12). Egyenes úton vezet, hogy ne botladozzunk tovább, és békeséget nyerünk. Jézus a legtökéletesebb példa mindenben, és ha megvan bennünk az Ő hite, az az Ő népének tagjaként azonosít bennünket a végidőben.

JÁMBOR-SZABÓ ÉVA:

KENYÉR VAGY

Kenyér vagy, életnek kenyere,

emberben, Embernek jöttél,

Isteni lényeggel nemesülsz,

szívednek kapuján törvény.

Mosolyod, tetted üzeni,

éhezők éhét látod-e?

Ládod-e azt, hogy kenyér vagy?

Áldozatodat vágyod-e?

Nincsenek kérdések, simul a harc,

válaszok ölelik szíved.

A földre te is szeretni jöttél,

ez egyetlen vihető kincsed.

Egyetlen megtartód égi mérlegen

földi utadnak rendje,

itt nyílik a csendnek virága

újuló születésedre.

Kenyér vagy, életnek kenyere,

emberben, Embernek jöttél,

Isteni lényeggel nemesülsz,

szívednek kapuján törvény.