SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

Hogyan tanulmányozzuk a Bibliát?

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Krónikák 16:11; Zsoltár 119:105; Ézsaiás 50:4; 55:1-13; Márk 1:35; János 15:1-8

„…úgy lesz az én beszédemmel is, amely számból kijön. Nem tér vissza hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és eredményes lesz ott, ahová küldtem” (Ézs 55:11, ÚRK).

Gondolj vissza arra a pillanatra, amikor az első Bibliádat megkaptad! Lehet, hogy még gyerek voltál, és egy keresztény rokontól kaptad. Vagy magadnak vetted már felnőttként. Akármióta is birtokolsz Bibliát (talán nem is egy példányt), gondold át, milyen értéket tulajdonítasz ennek a könyvnek! Az egyik legféltettebb kincsed, vagy a világ legtermészetesebb dolga, hogy mindig kéznél van az élő Isten Igéje? Küzdöttél azért valaha, hogy következetesen ki tudj tartani az olvasása mellett? Feltetted már a kérdést: Hol kellene kezdeni? Hogyan olvassam, hogy közelebb vigyen Istenhez?

Luther Márton ezt mondta: „Már évek óta évente kétszer átolvasom a Bibliát. Ha a Biblia egy hatalmas koronájú fa lenne, és az igék a kis ágacskák rajta, akkor mára minden részletét megérintettem volna azzal a vággyal, hogy megtudjam, mi található ott és mit kínál nekem.”

Akár lelkes, napi bibliatanulmányozó vagy, akár az igaz rád, hogy a Szentírás többnyire a polcodon hever, a helyzet az, hogy mindannyian fejlődhetünk a Biblia tanulmányozásában. A héten néhány gyakorlati módját nézzük meg, miként lehetünk jobb igekutatók.

Állítottad már be az ébresztődet a megszokottnál korábbra, azzal a céllal, hogy hamarabb felkelj és tanulmányozd a Bibliát? Küzdöttél már azzal, hogy kikászálódj az ágyból reggel, majd ránéztél az órára és arra gondoltál: még tizenöt percem van elkezdeni a napot, jobb lesz sietni! Megélted már, hogy reggel röviden imádkoztál, majd átfutottál egy bibliai fejezetet, mielőtt beindult a napi rohanás, csakhogy megnyugtasd a lelkiismeretedet, miközben tudtad, hogy nem igazán lehetsz elégedett magaddal? „A Szentírás felületes olvasásából azonban kevés hasznunk lesz. Lehet, hogy valaki elejétől a végéig elolvassa a Bibliát, anélkül, hogy észrevenné rejtett szépségeit, és megértené mélységes lelki kincseit” (Ellen G. White: Jézushoz vezető út. Budapest, 2008, Advent Irodalmi Műhely, 67. o.). Bár valóban sok áldás származik a Biblia olvasásából – olyan ez, mint amikor egy tűzcsapból iszol (sokat, gyorsan) –, mégis lehetséges olyan sebességgel átolvasni a Szentírást, hogy közben rengeteg mindent elszalasztunk. Isten az ihletett, értékes Szavait adta, hogy többet megtudjunk róla (és eközben önmagunkról is). Amikor időt szánunk arra, hogy meglássuk leírhatatlan, gyönyörű jellemét és azt, ahogyan kapcsolatba kerül az emberiséggel a történelem során, ettől csak még jobban fogjuk szeretni. Itt vannak előttünk, a kezünkben a feljegyzések arról, amikor kapcsolatba lépett az emberiséggel, de rendszeresen alkalmat kell találnunk rá, rászánva az időt, hogy megismerjük Őt a Biblia olvasása által (ApCsel 17:11). Gondolkodj el a következő javaslatokon!

Kérd Istent, hogy ébresszen vágyat a szívedben Őiránta! Igényeld, hogy beteljesedjenek az ígéretek, amelyeket Jer 37:4 és Zsolt 37:4 verseiben adott! Kérd meg, hogy segítsen korábban felkelni, vagy valamilyen más módon időt szakítani rá mindennap, hogy olvashasd a Szentírást!

Tedd Isten kezébe az időrendedet! Tudom, elfoglalt vagy, rengeteg dolgot kell elintézned. Azonban az Istennel töltött idő értéke felmérhetetlen. Találj egy csendes helyet magadnak, és olvasd el Zsolt 46:11 versét! Olvasd az Igét vagy énekelj az Úrnak (pl. Szeret az Isten…)! Gondold végig, milyen területei vannak az életednek, amelyeket még nem rendeltél alá Istennek, és ajánld fel neki azokat is!

Tölts időt Istennel, még ha nem is érzed éppen, hogy kedved lenne hozzá!

Olvasd el újra Jn 15:1-8 verseit! Mit mond Jézus arról, hogyan maradhatunk Őbenne? A hitünk szempontjából miért életbevágó ez?

Jézus mindenben a tökéletes példaképünk, nincs ez másképp az áhítatok esetében sem. Mit mond el Mk 1:35 Jézusról, arról, ahogyan időt töltött az Atyával?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Csupán ebből az egy versből is sokat tanulhatunk Jézus példájából. Jóval napfelkelte előtt kiment egy magányos, csendes helyre (kivonva magát a mindennapok nyüzsgő, zajló forgatagából), hogy Atyjával legyen. El tudod képzelni a jelenetet – Jézus ül a Galileai-tenger partján vagy a hegyoldalon, és imádkozik, Atyjával beszélget, mielőtt felkelne körülötte a világ. Jézus elkötelezett volt az imádkozásban, egyértelműen prioritás volt az életében az ima. Kétségtelenül ez az idő adott neki erőt, hogy szembenézzen minden kihívással. Ha Jézusnak szüksége volt erre a napindításhoz, menynyivel inkább így vagyunk ezzel mi?

Isten azt mondja: „Az én arcomat keressétek!” Reméli, hogy a válaszunk ez lesz: „A te arcodat keresem, ó, URam” (Zsolt 27:8, ÚRK)!

Mit mond 1Krón 16:11 arról, hogyan kell keresnünk az Ő arcát?

_____________________________________________________________

Van egy helyed, ahova mindennap félrevonulsz, hogy Istennel legyél? Talán egy szék az ablak mellett, egy csendes hely a házon kívül, vagy egy asztal a konyhában, ahol letelepedhetsz Jézus lábához, hogy tanulmányozd Isten Igéjét. Jézus lábánál ülni a legjobb hely a világon (Lk 10:39-42). Ha kialakítod a szokást, egy bizonyos helyre visszavonulva, hogy időt tölts Istennel, nagyobb valószínűséggel térsz oda vissza mindennap. Ne bátortalanítson el, ha esetleg kihagysz egy napot valamilyen váratlan helyzet miatt, ilyesmi előfordul, amikor nem tudsz a megszokott módon időt tölteni Istennel! De igyekezz, hogy ebből ne legyen rendszer, ne teljen el túl sok idő, amiben Isten nem kap elég helyet! Ne feledd, a tartós kapcsolat Istennel napi szinten igényel döntést tőled! Újrakezdheted akár ma is, ha így akarod!

Mennyi időt töltöttél imában és bibliaolvasással az elmúlt héten? Mit árul el a válaszod arról, miként kellene változni egyes dolgoknak az életedben?

Ima: Nem lehet eléggé hangsúlyozni az imádkozás fontosságát a Szentírás kézbevételekor és tanulmányozása közben! Azzal, hogy meghívjuk a Szentlelket a folyamatba, minden figyelemelterelő hatásnak ellen tudunk állni, az ellenség minden befolyásán felül tudunk emelkedni. „A Bibliát soha nem szabad imádkozás nélkül kutatni. Csak a Szentlélek tudja megéreztetni velünk a könnyen megérthető dolgok fontosságát” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 1986, Advent Kiadó, 533. o.).

Olvasás és jegyzetelés: A jegyzetelés segít lelassítani a gondolatainkat, viszszahat Isten Igéjére, és olyan feldolgozási sebességet biztosít, amelyben van lehetőségünk a dolgok megfigyelésére, értelmezésére és alkalmazására, valamint arra, hogy eközben elkötelezettséget is építsen bennünk. A kezdetben még nem egységes kép össze tud állni a fejünkben – a gondolataink felől a tollunk irányába haladva, onnan pedig a szívünkbe a nap további részében. Annak a valószínűsége is nő, hogy nem felejtjük el, amivel foglalkoztunk, ha közben írunk (Zsolt 119:15-16).

Add tovább! Beszélj valakivel arról, amit tanultál! Ez megszilárdítja, amit megértettél, miközben másokat is bátorítasz vele.

Kezdd egy rövidebb bibliai könyvvel (pl. Jónás, Filippi vagy 1János), és lassan haladj végig rajta a választott módszered szerint!

1.    Imádkozz, hogy a Lélek vezesse az elmédet és lágyítsa meg a szívedet, miközben olvasol!

2.    Válassz ki egy verset vagy egy szakaszt!

3.    Írd le a szöveget egy jegyzetfüzetbe, vagy azokat az igerészeket, amelyeket kiemelten fontosnak láttál!

4.    Olvasd újra a szöveget imádságos szívvel, és húzd alá a kulcsgondolatokat!

5.    Jegyzeteld le, amit a kulcsgondolatokban fontosnak láttál!

6.    Imádkozz a kulcsgondolatok alapján, hogy ezek befolyásolják az Istennel való kapcsolatodat!

7.    Gondold át, kinek adhatod tovább, amit ma találtál!

„Isten népe a kegyelemben növekedve egyre világosabban érti meg Igéjét. Új világosságban és szépségben lesz részük a megszentelt igazságból. Ez minden korban igaz volt az egyház története során, és egészen a végidőig igaz is marad” (Ellen G. White: Counsels to Writers and Editors. 38-39. o.).

Sokféle módon tanulmányozhatjuk a Szentírást: versek szerint (már említettük előbb), fejezetenként, téma szerint és szavak vizsgálata vagy akár egész könyvek tanulmányozása által. Kutathatunk konkordancia segítségével, használhatunk bibliai szótárakat, illetőleg olvashatjuk vele párhuzamosan A nagy küzdelem sorozatot, hogy plusz betekintést kapjunk. A Bibliát hallgatva kimehetünk a természetbe sétálni, esetleg találkozhatunk barátokkal, egy kis csoporttal, hogy együtt kutassuk az Igét. Amiképpen a barátságainkat különböző, újabbnál újabb ötletekkel tartjuk életben, hasonlóan kellene tennünk az Istennel töltött napi időnkkel is, hogy friss és élettel teli maradjon a különböző módszerek által, amelyekkel a Bibliához közelítünk. Mindig van még mit tanulni! Napi bibliatanulmányunk élettel megtöltésének egyik jó módszere, ha beszélünk másoknak is arról, amit felfedeztünk. Amikor elmagyarázzuk valakinek, mit tanultunk, az összegzés, a tanulságok egybegyűjtése segít megszilárdítani a gondolatokat, így jobban megragadnak bennünk. A másokkal történő átbeszélés kettős áldás: a lelki párbeszéd rendszerint próbára tesz, de éppen ezáltal mindkét felet építi is. A tanítás sokszor éppen akkor rögzül a legmélyebben a saját gondolatainkban, amikor beszélünk róla, amikor átadjuk. Ezáltal lesz világos az is, hogy amit naponta tanulsz Isten üzenetéről, nemcsak neked, hanem másoknak is szóló üzenet.

Olvasd el Ézs 50:4 versét! Mit mond ez az ige az Istennel való kapcsolatról? Hogyan hathat mindez az emberi kapcsolatainkra?

A személyes bibliatanulmányozásra szánt idő nemcsak minket erősít, hanem képessé tesz arra is, hogy másokat erősítsünk, akikkel esetleg aznap találkozunk. Ettől válik mindez kettős áldássá. Lelki életünk valójában egy maraton. Kérd Istent, hogy kitartással tudd futni a versenyt, a szemedet folyton a célra szegezve (Fil 3:14)! Ne ábrándítson ki, ha időnként egy kicsit lazítasz, de tégy meg minden szükséges változtatást, amely kitartást eredményez az Istennel való kapcsolatodban, különösen az imát és a Biblia tanulmányozását ne hagyd kiveszni az életedből! Mert bizony az az örök élet, hogy megismerhetjük Istent még ma (Jn 17:3). A benne és Igéjében való mindennapi megmaradásunk (elkötelezettségünk) életet átformáló erővel bír.

Olvasd el újra a heti aranyszöveget, és gondolkodj el a jelentéséről! Éppen mit tanulmányozol a Szentírásból? Kivel tudnál beszélgetni arról, amit tanultál?

Gondolj a kedvenc desszertedre! Egészséges finomság? Talán mézet használsz az édesítéshez, vagy pl. Manuka-mézet, annak feltételezett egészségügyi előnyei miatt. Ha próbáltad már a lépes mézet, pontosan tudod, milyen édes, ahogy elolvad a szádban.

Zsolt 119:103-104 verseiben a zsoltáros úgy beszél az Igéről, mint a mézről – ami egy metafora a gyönyörűség kifejezésére: „Mily édesek ínyemnek beszédeid, mint a méz a számnak! Határozataidtól leszek értelmessé” (ÚRK).

Mit jelent az, hogy „Határozataidtól leszek értelmessé” (Zsolt 119:104, ÚRK)? Miért annyira fontos ez ahhoz, hogy megértsük, mit használ nekünk a bibliatanulmányozás?

_____________________________________________________________

Igen, Isten igéi minden bizonnyal édesek a lelkünknek, és nem valószínű, hogy bármi hasonlót ajánlhatna nekünk a világ. A sokféle desszerttel ellentétben viszont az isteni Ige édessége gyógyítja a lelkünket és változást hoz a jellemünkbe. Ha távol vagy Istentől, térdre eshetsz, kinyithatod a Bibliát, hogy igyál az élő vízből, amely egyedül képes csillapítani a szomjadat.

Ézs 55:1-13 szakaszában a próféta kifejti az előbbi üzenetet. Szánj időt a fejezet elolvasására, majd válaszolj a kérdésekre!

·        Mit ad „enni” Igéjéből az Úr annak, aki hozzá fordul?

·        Miként hív téged ebben az igében?

·        Milyen kihívást intéz hozzánk?

·        Mit ígér ebben az igében?

Isten élő és hatalmas Igéje elhat a szívünkig, az elménkig, a lelkünkig, amikor hív, hogy növekedjünk Krisztusban. Ám csak olyan mértékig képes ezt megtenni, amilyen mértékben mi időt és energiát fektetünk a Biblia elmélyült megértésébe (mert igen, ez befektetést követel tőlünk), önfeladással, alázattal és elköteleződéssel, hogy követni fogjuk a tanításait.

Milyen konkrét módon keresed az Urat, „amíg megtalálható” (Ézs 55:6)?

Azért tanulmányozzuk a Szentírást, hogy megismerjük Istent és erősödjön a vele való kapcsolatunk, mert ez az örök élet útja – örökre Istennel lenni, akit szeretünk (Jn 5:39; 17:3). Minden kapcsolat része a kölcsönös elköteleződés. Amint Jel 3:20 versében olvassuk, Jézus éppen erre törekszik velünk. Teremtményeiként el kell ismernünk, hogy mindig megtudhatunk még többet Istenről. Mint egy bányász, aki értékes kincsért ás, nekünk is folytonosan kutatnunk kell a Szentírást. Mindig maradnak új felfedezni valók, nem számít, hányszor olvastuk el az adott történeteket a Bibliában. „Bármily magas intellektussal bírjon is valaki, soha, egy pillanatra se gondolja, hogy nincs szüksége alapos és folytonos kutatásra a Szentírásban, hogy nagyobb világossághoz jusson. Népünk arra kapott elhívást egyen-egyenként, hogy a próféciák tanulmányozói legyünk” (Ellen G. White: Counsels to Writers and Editors. 41. o.). Sose próbáljuk a Szentírást a saját emberi elképzeléseinkhez, gondolatainkhoz igazítani! „Miként kutassuk a Szentírást? Vegyük sorra a hitelveinket, állapodjunk meg bennük, majd igazítsunk mindent a kialakult véleményünkhöz? Vagy inkább vegyük a véleményünket, a látásunkat, vessük össze a Bibliával, és mérjük azt le a Szentírás igazságának mérlegén minden szempontból? Sokan, akik olvassák, sőt tanítják a Bibliát, nem értik teljesen az értékes igazságot, amit tanulmányoznak vagy tanítanak… Sokan olyan jelentést adnak a Szentírás szavainak, ami inkább a saját véleményükhöz illeszkedik” (i. m. 36. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1.    Hogyan közelítesz a Szentíráshoz? Van, amin változtatnod kellene e téren? Mitől annyira életbevágó az alázat és az, hogy alávessük magunkat az Igének?

2.  Miként válhat a kreativitás vágya ütközőponttá az ember Istennel való kapcsolatában? Vagyis hogyan vihet mellékvágányra valakit az eredetiségre, az innovációra való törekvés, különösen, ha önző szándék vezeti az újdonságok keresésében?

ÖSSZEFOGLALÁS: Az Istennel való életerős, kitartó kapcsolat szíve a személyes igatanulmányozás. Isten Igéjének értelmes üzenete szól a 21. században élőknek, mint ahogy volt ez az elmúlt évszázadokban is. Ahogy a barátságokat életben kell tartanunk, hasonlóképpen szükséges az áhítataink élénken, élettel telten tartásához, hogy Jézusban maradjunk, bízva ígéretében, hogy beszéde „Nem tér vissza hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és eredményes lesz ott, ahová küldtem” (Ézs 55:11, ÚRK).

JÁMBOR-SZABÓ ÉVA:

SZERETNI JÖTTÜNK

Szeretni jöttünk erre a világra,

szeretni egymást, emelni fájva.

Életet nevelni a teremtett világban

a kérdés, a válasz egymagában.

Elfelejtettük rég, mit jelent ez a szó,

Elfelejtettük rég, mit kell tenni, mi a jó…

A Szeretet szentség, keresztség,

a Szeretet a Teremtő, az egység,

a Szeretet a rend, az Élet,

a Szeretet emberré lett.

Ha menteni akarjuk pusztuló világunk,

a Szeretet az utunk, egyetlen virágunk.

A megcsúnyult, hitetlen, torz világban,

megtartja az életet önmagában.

A Szeretet ár. A minden-egység.

A Szeretet vallás, az utolsó mentség.

Gondolatod, szavad, tetted sorsot nyílik,

Hát nyíljon a fényre arcod tükre mindig!

Mentsd, amíg menthető a gyönyörű élet,

nyisd ki a szíved szeretni végleg!

Mert szeretni jöttünk erre a világra,

szeretni egymást, emelni fájva.