SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

A Biblia szerepe

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Jeremiás siralmai 3:22-23; Zsoltárok 119:11; János 17:17; 1Korinthus 2:14; Efezus 1:13; 2Timótheus 3:15-17

„Mert Isten beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű kardnál, és elhat a szívnek és léleknek, az ízületeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait” (Zsid 4:12, ÚRK).

A Biblia. Egy példányod biztosan van belőle, de akár több is. A történelem során ezt az értékes könyvet gyakran titokban másolták, titokban terjesztették, és nem egyszer tiltották. A világ legtöbbször kiadott kiadványa, a legtöbb nyelvre fordították le, és ez az egyik legrégebbi irat. Egyesek meghaltak azért, hogy a Szentírás fennmaradjon.

Hol foglal helyet a Biblia a te életedben? Olvasod, vagy csak ott pihen az ágyad mellett, vagy a polcodon porosodik? Túl elfoglalt vagy ahhoz, hogy időt szakíts Isten Igéjének tanulmányozására, vagy néha már túl fáradtnak érzed magad, hogy beleolvass?

Isten Szava élő és hatalommal teljes, és Isten hív: engedd, hogy a szívedhez szóljon, megerősíthessen, kihívást intézzen hozzád és megváltoztasson, iránymutatást, valamint reményt adjon számodra.

A Biblia nem csupán tudományos kiadvány vagy régi történetek gyűjteménye. Sokkal inkább gyönyörű, sokatmondó beszámoló arról, miként kereste a lehetőséget a világ Teremtője, hogy magához vonjon bennünket. Ha mélyebb kapcsolatra vágysz Istennel, azzal tehetsz a legtöbbet ezért, hogy minőségi időt szánsz a napi imára, az ihletett Ige olvasására, és akaratodat aláveted tanításainak.

Mielőtt belevágnánk, hogy megértsük, miért olyan értékes a Biblia, és hogyan kell mélyebbre ásni a személyes bibliatanulmányozás által, meg kell értenünk valamit: az egyik legjelentősebb támadás, amit Sátán tehet ellened, hogy megakadályozza, hogy időt tölts Istennel és Igéjével. Az első számú stratégiája, hogy az üzleti élet, az apátia, a fáradtság vagy a kétely segítségével távol tart téged a Szentírástól. Tisztában van vele, hogy az Istennel és a Szentírással töltött idő megújulást hoz az életünkbe, felvillanyozza a lelkünket, így érthető, hogy mindent megtesz, hogy ezt megakadályozza. Ellen White azt írja, hogy „Sátán minden lehetséges eszközt bevet, hogy megakadályozzon minket a bibliai ismeretek megszerzésében; mivel azok egyszerű kijelentései leleplezik a csalásait” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 2020, Advent Kiadó, 509. o.). Sátán tudja, hogy Isten hatalommal teljes Igéje erőtlenné teszi őt. Tisztában van vele, hogy az ima és a bibliatanulmányozás a leghatalmasabb fegyver, amit az ember felhasználhat ellene (Ef 6:17-18; Zsid 4:12), ezért mindent megtesz azért, hogy ne imádkozzunk és ne olvassuk a Szentírást. Tudja, hogy Isten Szava hatalommal bír, és nemcsak a világ megteremtésére volt képes vele Isten (Zsolt 33:6), hanem életre keltheti vele a halottakat (Jn 11:41-44), és általa erőt kapunk a győzelemhez (Mt 4:1-11). Azzal, hogy távol tart bennünket a Bibliától, nemcsak arra van hatással, hogy milyen a kapcsolatunk Istennel, hanem arra is, hogy az embertársainkkal miként viselkedünk. A házasságunk feszültté válik, kiabálunk a gyerekeinkkel, nem lesz türelmünk a barátainkhoz és a munkatársainkhoz. Az élet túlzsúfoltnak fog tűnni, stresszesnek érezzük a napjainkat, terheltnek, és nem látjuk a kiutat a káoszból. És – nem meglepő – többnyire nem töltünk elég időt azzal, hogy megálljunk és lássuk, mi is történik valójában. Talán azt gondoljuk, elég közel vagyunk Istenhez, de a valójában ahogy telnek a napok és a hetek, és mi nem nyitjuk ki a Bibliát, egyre gyengülünk az elszálló napokkal.

Még ha a kapcsolatunk Istennel kiegyensúlyozatlan, következetlen is, Isten csodálatosan kitartó, ahogy JSir 3:22-23 verseiben olvashatjuk. Mit veszel észre ezekben az igékben, és miként viszonyítható ez az emberi természethez?

Bukása előtt oltalmazó kerubként (Ez 38:14-17) Lucifer hallotta Isten szavait és ismerte azok rendkívüli erejét. Ma viszont már gyűlöli ezt az igazságot, így érthető, miért válik érzéketlenné az elménk és a szívünk, amikor úgy döntünk, hogy a mindennapokban távol tartjuk magunkat Isten Igéjétől.

A Biblia tekintélye és funkciója világosan kiolvasható a lapjairól. Olvasd el és másold ki 2Tim 3:15-17 verseit! Jegyezd fel, mit mond ez a szakasz a Biblia céljáról!

Amikor személyes bibliatanulmányozásba kezdünk, legyünk tudatában: nem várhatjuk el a Szentírástól, hogy a személyes céljainkat és látásunkat szolgálja, ami nem mindig esik egybe Istenével. Például nem használhatjuk azt a módszert, hogy „csukott szemmel rábökünk egy igére”, mivel Isten nem így akar kommunikálni velünk. Ő nem egy bábu, akit dróton rángathatunk, hogy a szükségleteinket és a vágyainkat szolgálja. Az útjai és gondolatai sokkal magasabbak a mieinknél (Ézs 55:9), és sosem szabad megpróbálnunk irányítani a hozzánk intézett szavait. Ne is válogassuk ki a Bibliának csak azokat a részeit, amelyek nekünk tetszenek. Inkább tekintsünk egy egészként a Szentírásra, ahelyett, hogy csak a könnyű és ismerős igéket szemezgetnénk, kihagyva az akaratunknak ellentmondó, nehezebb szakaszokat. Ha tényleg azt akarjuk, hogy Isten beszéljen hozzánk, a Szentírásra egészként kell tekintenünk, megbízható módszereket választva, gondosan tanulmányozva azt, bízva abban, hogy Isten megjelenti, mit kell éppen kihallanunk abból. Jézus maga mondta: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből” (Mt 22:37). Vagyis Isten nem azt akarja, hogy kikapcsoljuk a gondolkodást, az elménket, sokkal inkább az elménkbe kívánja rejteni a hatalmas tudást és ismeretet, amit legalább részben kijelentett Igéjében. Sok bibliai beszámolót olvashatunk arról, amikor Isten emberekkel beszélgetett, mint Énokkal, Ábrahámmal vagy Mózessel és Jóbbal, és Jézus is sokakkal beszélgetett. Isten nem kerüli meg az emberi értelmet, hanem arra bíztat bennünket, hogy vessük azt alá az Igének és az Ő bölcsességének, amikor az „üdvösségünkön dolgozunk”. Az emberi gondolkodás azonban mindig is emberi marad – megtéveszthető és hibás következtetésekre képes. Sosem tévedhetetlen. Mindig lehetséges, hogy az emberi értelem félreteszi Istent, hogy maga próbáljon dűlőre jutni a dolgokkal, és az önző ént egyenlővé teszi Istennel, vagy akár fölé is helyezi, miközben gondolkodik. Az ember közelíthet a Szentíráshoz arrogáns és kritikus lélekkel, gondolván, hogy tudja, amit tudnia kell, és nincs abban semmi új a számára. Ebben a helyzetben fontosnak, magabiztosnak és magabízónak érezzük magunkat, és nem látjuk, hogy egyébre lenne szükségünk azon kívül, amink már megvan, semmibe vesszük az Istennel való kapcsolatot, és saját behatárolt tudásunkra, hamis érveinkre támaszkodunk.

Az 1960-as években elterjedt a liberális teológusok között, hogy nincs is szükség Istenre a teológiához. A Time magazin 2017-ben címlapon hozott egy cikket „Meghalt az igazság?” címmel. Mindez azért érdekes, mert ez a trend éppen a társadalmunk állapotát mutatja be. Az „igazság” fogalma oly mértékben amortizálódik, hogy már senki nem tudja, mi is lenne az. A mai népszerű kultúra szerint nincs is olyan mérték, amely szerint meghatározható, nincs olyan alapja, amely állandó lenne, amely kiállná az idő próbáját. Ezzel szemben Jézus kijelentette: „Én vagyok… az igazság” (Jn 14:6). Isten Igéje Jézusról tesz bizonyságot, mint az igazságról, a maga tisztaságában.

Olvasd el lassan a következő három verset, majd újra olvasd el azokat! Mit veszel észre üzenetükben?

Zsolt 12:7 ____________________________________________________

Péld 30:5-6 ___________________________________________________

Jn 17:17 _____________________________________________________

A Biblia kijelenti az alapvető igazságot, Jézust, aki nem változik (Zsid 13:8). Ha Isten Igéjét olvassuk, róla és igazságáról szóló tudásunk, értelmünk növekedhet. „Az igazság bányáiban még van mit kutatniuk az őszinte keresőknek” (Ellen G. White: Testimonies for the Church. 5. köt. 704. o.). Amikor Ellen White az igazságról beszél, mindig arra az igazságra utal, amit Istentől az Igéje által kapunk. Kutathatjuk a Szentírást újabb igazságokat keresve, mert a Biblia sosem mond ellent a korábbi igazságainak, inkább épít rájuk.

Olvasd el Zsolt 33:4-5, Ef 1:13 és 1Thessz 2:13 verseit! Mit üzennek ezek nekünk?

Ki kell mondanunk, hogy a Biblia és csakis a Biblia képezheti az alapját és forrását annak, amit igazságként fogadunk el. Minden más forrást meg kell próbálnunk, le kell tesztelnünk Isten Igéjének kijelentéseivel. Minden egyébként teljesen „értelmes” érvet is alá kell vetni e próbának.

Egyesek azzal érvelnek, hogy nincs igazság. Mitől ellentmondásos ez a kijelentés? Vagyis amikor azt mondjuk, hogy nincs abszolút igazság, akkor miért próbáljuk ezt igazságként feltüntetni – ami így önellentmondássá lesz?

Mi lehetne más az otthonotokban, ha a Bibliához fordulnátok, amikor nagy döntésekkel, kapcsolati problémákkal vagy kihívásokkal néztek szembe? Mi változhatna a munkahelyeteken vagy a gyülekezetetekben, ha az Ige valóságos lencsévé válna, amelyen keresztül nézitek a világot, és így hoznátok a döntéseiteket, amely szerint éltek? A Biblia írói tisztában voltak az írott Ige valóságos értékével. Nincs még egy olyan könyv, amely így szólna hozzá az életetekhez, mint a Szentírás. Az igék maradhatnak a Biblia lapjain is, de mit tehetsz inkább, hogy a szívedbe költözzenek?

Mit tanácsol Dávid Zsolt 119:11 versében, és miként követhetjük a tanácsát (lásd még Zsid 4:12)?

A Biblia egyik önmagáról tett kijelentését Zsid 4:12 versében olvashatjuk. A kétélű kard erős és éles, a Biblia azonban olyat is megtehet az emberi lélekkel, amit az emberi eszközök nem. A Biblia úgy írja le önmagát, mint ami élő. Kérdezheted, hogy miként lehetséges ez, hiszen évezredekkel ezelőtt írták, Jézus azonban kijelenti: „a beszédek, amelyeket mondtam nektek, lélek és élet” (Jn 6:63, ÚRK). Amikor a szíved összetörik, az életed darabokra hull, Isten képes beleszólni az életedbe Igéje által, és a dolgok megváltoznak körülötted. Az Ótestamentum is úgy mutatja be Isten Szavát, mint ami kifejezetten aktív, sosem stagnál vagy passzív (Ézs 55:11). Dávid arról írt, miként hatott az Ige az életére: „Ez a vigasztalásom nyomorúságomban, mert beszéded megelevenít engem” (Zsolt 119:50, ÚRK). Talán éheztél életed egy bizonyos pontján, vagy böjtöltél, esetleg valamilyen diétát kellett követned. Az éhezés után mennyire ízlett az étel? Lelki értelemben a Biblia a lelkünk tápláléka.

Ha a lelked üres vagy éhezik, nyisd meg az élő Igét! Olvasd el Jer 15:16, Mt 4:4 és 1Pt 2:2 verseit!

Isten igéi ízletesek az elmének és a szívnek, és amikor olvassuk, feltöltenek és megtartanak bennünket, ahogyan Isten megígérte. Az Igének, a Szentírásnak az üzenetei magától Istentől származnak. Kifejezetten nekünk küldte őket, és mindenki másnak is, akik keresik Őt. Ha imádkozó és nyitott szívvel olvassuk, sosem vesznek el.

Mennyi időt fordítasz naponta a Biblia tanulmányozására, és miként töltöd el ezt az időt? Mit tehetnél, hogy lelkileg a legtöbb hasznod legyen ebből?

A képességünk, hogy elfogadjuk Isten tanácsait (Jób 22:22) nagyban függ attól, milyen állapotban van a szívünk, amikor a Szentíráshoz fordulunk. Miként magyarázza ezt a helyzetet 1Kor 2:14 verse?

A lelki ítélőképesség azt jelenti, hogy lelki belátással és megértéssel rendelkezünk. Így érthető, miért van az, hogy a lelkileg nyitott személyek egészen más következtetésre jutnak a Biblia olvasásakor, mint a lelkileg nem elfogadók. Aki bolondságnak gondolja a Szentírást, nem az igazságot fogja keresni a lapjain.

Ezért nem mindegy, milyen elgondolással állunk a Bibliához, milyen módon olvassuk, mert ettől függ, hogy növekszünk-e az Istennel való kapcsolatunkban. Miként magyarázza ezt el Pál 1Thessz 2:13 versében?

Amikor hittel állunk hozzá, Isten Szava munkálkodik bennünk. Amikor kinyitod a Szentírást, és hiszed, hogy Isten valamit mond neked Igéje által, Ő biztosan beszélni fog hozzád, és munkálkodik az életedben. Nagyon sok múlik a hiteden és az elvárásaidon. A jó hír az, hogy amennyiben a hited csekély, Isten segíthet, hogy növekedjen (Mk 9:24), még ha oly picinyke is lenne, mint egy mustármag (Lk 17:6).

A Biblia egyik nagy célja, hogy kimondja az igazságot arról, milyen állapotban van a kapcsolatunk Istennel, és miként erősíthetjük azt. Ha a szíved nyitott a Szentlélek előtt, ha alázattal közelítesz a Szentíráshoz, mindig változni fog benned valami, habár nem feltétlenül látod ezt azonnal, mivel ez a változás és a növekedés gyakran kis lépésekben történik.

Ám ha közömbösek vagyunk, ragaszkodunk a bűneinkhez és nem vagyunk hajlandóak a változásra, a Biblia olvasása nem sokat használ. A Szentlélek arra ösztönöz, hogy közelebb kerüljünk Jézus Krisztushoz. Szeretnél közelebb lépni hozzá? Ha igen, Isten igéi „bölccsé tehetnek az üdvösségre” (2Tim 3:15, ÚRK), és olyan dolgokat látsz majd, amelyeket korábban elképzelni sem tudtál volna.

Milyen állapotban van a szívem és az elmém, amikor a Szentíráshoz fordulok? Csak a véleményemmel jövök, hogy igazolást nyerjek a Bibliából, vagy nyitott elmével és szívvel közelítek, gyermeki hittel, hogy lássam, mit akar nekem mondani Isten ma? Miért fontos az, hogy mit válaszolok erre a kérdésre?

Ha arra gondolsz, miket mondtál az elmúlt huszonnégy órában, miként értékeled a szavaidat? Szerető, kedves, örömteli, felemelő, esetleg frusztráló, fáradt, ideges, dühös szavakat szóltál, pletykáltál, rosszindulatú voltál? A Biblia azt mondja: „Mert a szívnek teljességéből szól a száj” (Mt 12:34). Ha a szívünk hordalékkal van tele, akkor az jön ki a szavainkkal. Mindannyian voltunk már frusztráltak, fáradtak, streszszesek, és az elménk aktuális állapota meghatározta, mi jön ki a szánkon (gyakran olyan szavak, amiket később megbánunk). Ezzel szemben, amikor a szívünk szeretettel teli valaki iránt, az kivirágoztatja a szavainkat. Isten Szava pont ugyanígy szól a szívéből, ránk vonatkozó szándékairól. Csodálatos belegondolni, hogy ezek a szavak közvetlenül Isten szívéből érkeznek, és ugyanakkor a Bibliában kaptak helyet. Igazán rendkívüli látni, milyen hatalma volt Isten Szavának a történelem során. „Egy dolog a Bibliát pusztán jó erkölcsi útmutatóként kezelni, amelyet annyiban kell figyelembe venni, amennyiben az összhangban áll a kor szellemével és a világban betöltött helyünkkel; egészen más viszont úgy tekinteni rá, amilyen valójában – az élő Isten Igéjeként, amely életünk része, és amelynek formálnia kell a tetteinket, szavainkat és gondolatainkat. Isten Igéjét ettől eltérően kezelni annyit jelent, mint elutasítani azt. És éppen ez az elutasítás azok részéről, akik azt vallják, hogy hisznek benne, a legfőbb oka a fiatalok körében tapasztalható szkepticizmusnak és hitetlenségnek” (Ellen G. White: Education. 260. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1.     Milyen észszerű és logikus magyarázataid vannak arra, hogy hiszel Istenben? Talán még annál is több, mint gondolnád!

2.     Miért lehetünk biztosak abban, hogy a Biblia tanulmányozása és az ima az alapja az Istennel való kapcsolatunknak? Miként lehetsz kapcsolatban Istennel ezek nélkül?

3.     Ha valaki mélyíteni szeretné a kapcsolatát Istennel, mit javasolnál, hol kezdje el a Biblia olvasását?

4.     Hogyan élhetnél minden ige által, ami az Úr szájából származik (5Móz 8:3)? Hogyan nézne ki az életed, ha ez megtörténne?

5.     Mit mondanak a következő szakaszok Isten Igéjéről (Zsolt 33:6; Mt 11:4-5; Ef 6:17; 1Thessz 4:16; Zsid 11:3; Jak 1:21)?

ÖSSZEFOGLALÁS: A Biblia élő és hatalommal bír, olvasása alapvető ahhoz, hogy növekedjünk az Istennel való kapcsolatunkban. Nemcsak Isten csodálatos jelleméről tanít, és arról, miként lép kapcsolatba az emberiséggel a föld történelme során, hanem beszél hozzánk.

JÁMBOR-SZABÓ ÉVA:

AZ EMBER ADDIG VÁNDOROL

Az ember addig vándorol,

míg önmagába visszahull,

míg Teremtője őrző fénye

szóvá válik szótlanul.

                ______________________________________

LÁTTATOD VELEM

Láttatod velem utamat Uram,

S csak Téged látlak.

A fénylő pontocskák úttá összeértek,

Most előtted állnak.

A Te utad lett az én utam,

Bűneim eléd hullanak –

Csak Te maradsz, csak Te maradsz

Szívemet betöltő áldozat.