SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

Adóságok kezelése

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 15:1-15; 28:1-2, 12; Példabeszédek 6:1-5; 22:7; Máté 6:24; 1János 2:15

„A gazdag uralkodik a szegényeken, és aki kölcsönt vesz, szolgája a kölcsönadónak” (Péld 22:7, ÚRK).

Az adósság egyik meghatározása az, hogy „ma abból élünk, amit a jövőben akarunk megkeresni.” Manapság mintha az élet velejárója lenne az adósság, de nem kellene ennek így lennie a keresztények között. A Biblia óv attól, hogy adósságba verjük magunkat. A Szentírás legalább huszonhat utalást tesz az adósságra, ami mind egytől egyik rosszalló. Nem azt mondja, hogy bűn pénzt kölcsönvenni, de megemlíti annak gyakori rossz következményeit. Pál a következőt tanácsolta az anyagi kötelezettségeket illetően: „Adjátok meg azért mindenkinek, mivel tartoztok: akinek az adóval, az adót; akinek a vámmal, a vámot; akinek a félelemmel, a félelmet; akinek a tisztességgel, a tisztességet. Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek” (Róm 13:7-8).

Miért van az, hogy az adósság tulajdonképpen nemzetközi csapás minden lehetséges szinten – egyéni, vállalati és állami szinten egyaránt? Mindig minden társadalomban volt legalább egy kis rész, amelyik eladósodott. Ma viszont az embereknek sokkal nagyobb hányadának van adóssága, ami szinte sohasem szolgál a javukra.

Ezen a héten az adósság okait és azok rendezését gondoljuk végig. Lehet, hogy nekünk nincs adósságunk, de az erről a kérdésről szóló értékes információt továbbadhatjuk a családunknak és a barátainknak, akiknek a hasznára válhat.

Olvassuk el 5Móz 28:1-2, 12 verseit! Isten mit tart ideálisnak a gyermekei számára az adósság kérdését illetően? Hogyan érhetik el ezt az állapotot? Milyen elveket szűrhetünk le ebből mi? Hogyan alkalmazhatjuk ezeket ma, még ha akkoriban más is volt a helyzet, mint manapság?

Kutatások bizonyítják, hogy az emberek általában három fő okból kerülnek anyagi nehézségbe. Előfordulásuk gyakorisága alapján soroljuk itt fel ezeket. Az első a tudatlanság. Sokan még a tanultak közül sem értenek a pénzügyekhez. Sosem hallottak a bibliai vagy akár a világi pénzkezelési elvekről. Viszont van remény! Ez a tanulmány egyszerű módon felvázolja majd ezeket az elveket és az alkalmazásuk módját.

Az anyagi nehézségek második oka a kapzsiság/pénzsóvárság vagy az önzés. Az emberek egyszerűen többet költenek a reklámokra és személyes vágyakra reagálva, mint amit megengedhetnének maguknak. Nem hajlandóak ott élni, azt vezetni vagy viselni, amit tulajdonképpen megengedhetnek maguknak. A legtöbben közülük azt is érzik, hogy túl szegények a tizedfizetéshez. Ennek következményeként Isten megígért bölcsessége és áldásai nélkül élik le az életüket (lásd Mal 3:10-11; Mt 6:33). Van számukra is remény, viszont ahhoz szívbéli változásra és a megelégedettség lelkületére van szükség!

Egyéni szerencsétlenség miatt is találhatja magát az ember anyagi nehézségek között. Megeshet, hogy valaki komolyan megbetegszik, de nincs egészségbiztosítása. Talán elhagyta a házastársa, aki szórta a pénzt, természeti csapás következtében megsemmisülhetett minden vagyona. Az is lehet, hogy valaki mélyszegénységben született és nőtt fel. Van remény a számukra is! Bár az útjuk nehezebb, mégis képesek lehetnek felülkerekedni a gondjaikon. Változás jöhet keresztény barátok támogatása révén, istenfélő tanácsadók gondolatai és/vagy segítsége által, a kemény munkával párosuló tanulással, illetve Isten áldásainak és gondviselésének köszönhetően.

Bármi is legyen az adósság oka, azt fel lehet számolni, még akkor is, ha az az ember saját hibájából halmozódott fel. Az adósoknak viszont változtatniuk kell az életükön, a költekezési szokásaikon és az anyagi prioritásaikon!

Olvassuk el 1Tim 6:6-9 részét! Mit mond itt Pál, amire mindannyi-unknak hallgatnunk kell? Mit jelentenek ezek a szavak nekünk? Hogyan tudnánk jobban követni azt, amire itt az Ige tanít bennünket?

Anyagi természetű lények vagyunk és anyagi természetű világban élünk, ami időnként igen csábító lehet. Ahhoz, hogy időnként ne érezzük a tulajdonszerzés és a gazdagság iránti vágyat, acélból és szintetikus olajból kellene lennünk hús és vér helyett. Ki ne játszott volna már el a gazdagság vagy a lottónyereség gondolatával?

Mindannyian találkozunk ezzel, és önmagában véve nincs is semmi baj vele, ha keményen dolgozunk azért, hogy jól élhessünk vagy gazdagok lehessünk, viszont senkinek nem kell beleesnie a pénz, a gazdagság és az anyagi javak bálványozásának csapdájába. Isten erőt ígért nekünk, hogy hűségesek tudjunk maradni ahhoz, amit helyesnek tartunk. Ez azért fontos, mert sokakat vitt már romlásba a jólét és az anyagi tulajdonszerzés kísértése.

Olvassuk el Mt 6:24 és 1Jn 2:15 verseit! Mi a közös gondolat ebben a két igeszakaszban, noha más-más módon fejezik azt ki?

Sajnos a világ szeretete lehet olyan erős, hogy az ember adósságba verje magát, csak hogy – reményei szerint – kielégíthesse a vágyait. (Ám ez sosem sikerül, lásd Préd 4:8!) Mivel az adósság Sátán egyik csapdája, amit a lelkünknek vet, nagyon is érthető, hogy Isten szeretné, ha gyermekei mentesek lennének az adósságoktól. A Biblián és Ellen White írásain keresztül tanácsol bennünket, hogy anyagi téren szabadok lehessünk.

Olvassuk el Zsolt 50:14-15 verseit! Milyen legyen Isten népének a lelkülete? Mit jelent a fogadalmaink teljesítése?

A teremtő és megváltó Istent dicsőítve és hálával lépünk be a gyülekezeti tagságba. A tizenhárom keresztségi fogadalom közül a kilencedik a következő kérdést tartalmazza: „Hiszed-e, hogy szükség van a szervezett egyházra, és szándékodban áll-e Istent imádni és az egyházat támogatni tizededdel és adományaiddal, személyes erőfeszítéseiddel és befolyásoddal?” Hetednapi adventistaként minderre igent mondtunk. Így ez az igeszöveg (Zsolt 50:14-15) ígéret azok számára, akik hálát adnak Istennek és hűségesen teljesítik a fogadalmaikat.

Mit árulnak el a döntéseink arról, hogy mennyire kezeljük jól a világ csábítását? A jó megélhetésért végzett kemény munka miért nem kerül feltétlenül azonos besorolás alá, mint a gazdagság meg a pénz bálványozása? Hogyan tanulhatjuk meg, mi a különbség?

Olvassuk el Péld 22:7 versét! Milyen értelemben vagyunk a szolgái annak, aki kölcsönad?

A bevezető állítás: elköteleztük magunkat Istennek, hogy hűségesen visszatérítjük a tizedet, ami szent, és így bölcsességet és áldást nyerünk. Az Úr készségesen megáldja azokat, akik engedelmeskednek neki.

Az első lépés az, hogy moratóriumot hirdetünk a további adósságnak: nem költünk többet hitelből. Nem kerülünk adósságba, ha nem veszünk fel több kölcsönt. Ha nem kölcsönzünk több pénzt, akkor nem eshetünk még mélyebbre az adósságban.

A második lépés, hogy szövetséget kötünk Istennel, aminek értelmében innentől kezdve, ha csak lehetővé teszi, olyan gyorsan visszafizetjük az adósságainkat, amennyire csak lehet. Amikor Isten megáld bennünket anyagiakkal, használjuk arra a pénzt, hogy csökkentjük a tartozást és ne vegyünk újabb dolgokat! Talán ez a legfontosabb lépés. Amikor a legtöbben váratlanul pénzhez jutnak, egyszerűen elköltik azt. Mi ne tegyünk így, inkább csökkentsük vele a tartozásunkat!

A harmadik lépés a gyakorlati rész. Soroljuk fel az összes tartozásunkat, a legnagyobbtól a legkisebbig, csökkenő sorrendben! A legtöbb család számára a jelzálog áll a lista tetején és a hitelkártya vagy egyéb személyi adósság legalul. Kezdjük azzal, hogy havonta legalább a minimum összeggel törlesztünk mindenre! Ezután ahogy csak tudjuk, duplázzuk meg vagy növeljük a törlesztésünket a lista alján álló adósságunkra! Kellemes meglepetés lesz, hogy milyen gyorsan vissza tudjuk fizetni a legkisebb adósságot! Majd azt az összeget, amit addig a lista alján levő elemre fordítottunk, felfelé haladva a soron következő adósság törlesztésére fizessük! Meglepő, mennyi pénz szabadulhat fel a kisebb összegű, de magas kamatú adósságok felszámolásával, amit aztán a következő, nagyobb összegű tartozásra fordíthatunk.

Sok családot áld meg Isten váratlan módon, amint megkötik vele a szövetséget, és gyorsabban tudnak törleszteni, mint azt várták.

„Ne legyetek pénzsóvárak, elégedjetek meg azzal, amitek van, mert ő mondta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled” (Zsid 13:5, ÚRK). Hogyan kerülhetjük el az adósságot, ha alkalmazni kezdjük ezt a tanácsot?

A Biblia teljesen egyértelműen kimondja: Isten nem akarja, hogy a gyermekei felelősséget vállaljanak mások adósságaiért. A példabeszédek könyve óv a kezességvállalástól – azaz attól, hogy anyagilag felelősséget vállaljunk másokért.

Olvassuk el Péld 6:1-5, 17:18 és 22:26 verseit! Milyen üzenetet találunk itt?

Akkor történik kezességvállalás, amikor olyan valaki szeretne hitelt kapni egy intézménytől, akinek rossz a hitelképessége és nem felel meg a feltételeknek. A hitelező azt mondja neki, hogy ha szerez egy barátot, akinek jó a hitelképessége és hajlandó vele együtt aláírni, a bank megadja a hitelt, és fizetésképtelenség esetén a garantáló személyt tartja majd felelősnek.

Időnként megeshet, hogy hozzánk fordul egy gyülekezeti tag és megkér, vállaljunk érte kezességet. Azt kell válaszoljuk: „A Biblia azt mondja, hogy sose tegyek ilyet.” Meg kell értenünk, az Írás arra bátorít, hogy segítsünk a rászorulókon, de ne vállaljunk felelősséget az adósságaikért!

Időnként serdülők megkérik a szüleiket, hogy vállaljanak kezességet az első járművük megvételéhez, vagy az idősebb gyerekek is kérhetik ezt a szüleiktől, amikor az első vállalkozási hitelüket akarják felvenni. Itt is ugyanaz a válasz. Helyénvaló segíteni azon, akinek tényleg szüksége van rá, de ne vállaljunk kezességet mások tartozásaiért! Tanulmányok bizonyítják, hogy a garanciát vállalók hetvenöt százalékának kell végül fizetnie!

Olvassuk el Péld 28:20 és 1Tim 6:9-10 verseit! Milyen figyelmeztetést kapunk itt?

A gyors meggazdagodással kecsegtető ajánlatok képezik a pénzügyi csapdák másik csoportját. Akik belekeverednek, azokat szinte biztosan tönkreteszik anyagilag. Amikor valami túl jónak hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az úgy is van. Sokan megsérülnek ennek következtében érzelmileg és pénzügyileg. Az ilyen ördögi tervekkel számos esetben még az a tragédia is együtt jár, hogy a kárvallottaknak pénzt kell kölcsönözniük, mielőtt egyáltalán bekapcsolódhatnak. Rengeteg életet és családot tettek már tönkre az efféle csalások, amelyek végül csak a csalókat teszik gazdaggá, azokat, akiktől az ötlet származik, azok kárára, akik a csapdába beleestek. Szedjük a lábunkat, ha egy barátunk vagy akár családtagunk megpróbál belevonni efféle csapdákba! Ne csak sétáljunk, hanem fussunk el, amilyen gyorsan csak tudunk!

Olvassuk el 5Móz 15:1-5 szakaszát! Mit vár el népétől az Úr e versek szerint?

Nemcsak a szolgaságot és a földhasználatot (2Móz 21:2; 3Móz 25:3-4), hanem a kölcsönadást is szabályozták hétéves rendeletekkel. Mivel a hitelezők nem akartak semmilyen hitelt elengedni, az adósság leghosszabb ideje hét év volt. Ezek a versek is mutatják, hogy az Úr figyelt az anyagi kérdésekre, főként, ha izraelitákat is érintettek. Itt azt is látjuk, hogy Isten tudomásul vette az adósság realitását, bármennyire rossz is volt az általában, továbbá hangsúlyozta: amennyire csak lehet, kerülni kell. Ezzel szemben ma a világ számos részén harminc vagy negyven évre kínálnak hiteleket lakásvásárlásra. Úgy tűnik, azért is kerülnek sokba a lakások, mert lehet hitelt felvenni a megvásárlásukra. Sok szülő és diák gondolkodik azon, hogy kölcsönt vegyen fel a továbbtanulás miatt. A főszabály szerint a felsőoktatási végzettség megnöveli az ember várható bevételét élete további részére. Egyeseknek muszáj kölcsönt felvenni ahhoz, hogy tanulhassanak, de ne feledjék a következő tényezőket: Mindent kamatostól kell visszafizetni. Igyekezzenek elnyerni az összes lehetséges támogatást és ösztöndíjat, amire csak jogosultak lehetnek! A tanulás érdekében dolgozzanak és takarítsanak meg, amennyit csak tudnak! Csak azokat a tárgyakat vegyék fel, amelyekkel megszerezhetik a szükséges állást! Segítsenek a szülők! A bibliai időkben a szülők művelésre alkalmas földet adtak a gyerekeiknek, hogy megélhetésük legyen. Ma valószínűleg az oktatás az az „örökség”, aminek a segítségével a fiatalok független felnőttekké válhatnak. Egy ideális világban nem lenne kölcsönfelvétel, sem adósság. Ám mivel nem tökéletes világban élünk, előfordulhat, hogy kölcsönt kell felvennünk. Győződjünk meg róla, hogy tényleg az-e a legjobb ajánlat, a legkedvezményesebb kamattal! Majd csak a lehető legkevesebb összeget vegyük fel, és amint lehet, fizessük vissza! Elviekben kerülnünk kell az adósságot, amennyire emberileg lehetséges. Ha a mindennapokban követjük a Biblia pénzügyi elveit, sikeresen elkerülhetjük a szükségtelen adósságot és azt a rettenetes nyomást, amit az ránk és a családunkra gyakorolhat.

Mennyire voltunk tisztességesek, becsületesek és kedvesek azokkal, akinek eddig kölcsönadtunk? Hogyan állunk majd meg Isten előtt, amikor számot kell adnunk a tetteinkről? (Lásd Préd 12:16!)

Ez a három lépésből álló, adósságot megszüntető eljárás valójában Ellen G. White írásának egy oldalán található.

„Határozzuk el, hogy nem kerülünk többé adósságba! Inkább tagadjunk meg ezer dolgot magunktól ahelyett, hogy adósságba vernénk magunkat! Az adósság eddig csak megmérgezte az életünket. Kerüljük, mint a pestist!

Kössünk ünnepélyes szövetséget Istennel, hogy az áldásával minden adósságunkat kifizetjük és többé senkinek nem fogunk tartozni, még akkor sem, ha csak zabkásán és kenyéren kell élnünk… Ne inogjunk meg, ne csüggedjünk el, ne hátráljunk meg! Tagadjuk meg magunktól a finom ízeket, ne kedvezzünk az étvágyunknak, spóroljunk meg minden fillért és adjuk meg a tartozásainkat!

Törlesszünk minden részletet, amilyen gyorsan csak lehet! Hatalmas győzelmet aratunk, amikor újból szabad emberek lehetünk és nem tartozunk senkinek semmivel” (Ellen G. White: Counsels on Stewardship. 257. o.).

Ha még több segítségre van szükségünk ahhoz, hogy megszabaduljunk az adósságunktól, akkor próbáljuk ki a következőket:

Írjunk költségvetést! Állítsunk össze egy egyszerű költségvetést, jegyezzünk fel minden bevételt és kiadást/vásárlást három hónapig! Sokan meglepődnek, hogy mennyi pénzt költenek el szükségtelen dolgokra.

Szabaduljunk meg a hitelkártyáktól! A hitelkártyák rengeteg család eladósodásához vezetnek. Olyan könnyű kártyával vásárolni, viszont a kölcsönt nehéz törleszteni. Ha nem tudjuk kifizetni minden hónap végére a tartozást, vagy ha olyasmit veszünk, amit amúgy nem vettünk volna meg, akkor jobb, ha megszabadulunk a kártyáktól, mielőtt tönkretennének minket, vagy a házasságunkat, vagy akár mindkettőt.

Határozzunk el megszorításokat! Időnként fel sem tűnik, hogy mennyit meg tudnánk spórolni a havi kiadásainkból csak azzal, ha figyelnénk arra, mit veszünk meg. Gyorsan összeadódnak az összegek!

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1)    Megdöbbentő, hogy mennyi adósságot halmoztak fel a nemzetek és az egyes emberek is. Mi volt eddig a tapasztalatunk az adóssággal? Milyen gondot okozott nekünk vagy másoknak?

2)    Mit tehetne a helyi gyülekezetünk, hogy segítsen a tagoknak megtanulni az adósságok kezelését vagy általánosságban a pénzkezelést?

G. A. STUDDERT KENNEDY:

FÖLFELÉ MENET

Valami nagyot tenni s rá

   meghalni volna jó,

egyetlen nagyszerű tettért

   lenni mennyben lakó!

Csakhogy ez nem a Te utad,

   mást akarsz, Istenem:

hogy tettről tettre hágjunk fel

   Tehozzád s könnyeken.

Így kúszott keresztjére fel

   a jászol Gyermeke.

Elválásának sűrű könny

   s veríték volt jele.

Máriának karjaiból

   kitépte két kezét,

hogy szégyen fáján tárja ki;

   setét út volt, setét.

Könny könnyre hullt, tett tettet ért –

   így hágott mennybe föl,

s a könnye, tette mindahány

   ékszerként tündököl.

Nekünk is, fölfelé menet,

   Uram, kíséretül

türelmet adj, míg ormodon

   minden beteljesül!

                          Fordította: Scholz László