Az Ábrahámmal kötött szövetség

   SZOMBAT 

1Móz. 17,7.  Lásd a keddi részben

Zsid. 13,20.

20.  A békesség Istene pedig, a ki kihozta a halálból a juhoknak nagy pásztorát, örök szövetség vére által, a mi Urunkat Jézust,

1Móz. 15,1.

1.     dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.

1Móz. 18,15.

15.  Sára pedig megtagadá, mondván: Nem nevettem én; mivelhogy félt. De monda az Úr: Nem úgy van, mert bizony nevettél.

1Móz. 21,17.

17.  Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égből Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott ahol van.

1Móz. 17,17.  Lásd a keddi részben

1Móz. 18,12.

12.  Nevete azért Sára ő magában, mondván: Vénségemre lenne-é gyönyörűségem? meg az én uram is öreg!

1Móz. 21,9.

9.     Mikor pedig Sára nevetgélni látá az Egyiptombéli Hágárnak fiát, kit Ábrahámnak szűlt,

1Móz. 18,2-6.

2.     És felemelé a szemeit, és látá, hogy ímé három férfiú áll előtte. És látván, eléjök siete a sátor ajtajából, és földig meghajtá magát.

3.     És monda: Jó Uram, ha kedves vagyok te előtted, kérlek, ne kerüld el a te szolgádat.

4.     Hadd hozzanak, kérlek, egy kevés vizet, és mossátok meg a ti lábaitokat, és dőljetek le a fa alatt.

5.     Én pedig hozok egy falat kenyeret, hogy erősítsétek meg a ti szíveteket, azután menjetek tovább, mert azért tértetek be a ti szolgátokhoz. És mondának: Cselekedjél, amint szólál.

6.     És besiete Ábrahám a sátorba Sárához, és monda: Siess, gyúrj meg három mérték lisztlángot, és csinálj pogácsát.

1Móz. 17,5.  Lásd a keddi részben

   VASÁRNAP 

1Móz. 15,1-21.  Lásd a Bibliádban

Róm. 4,3-4;  9;  22.

3.     Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az ő néki igazságul.

4.     Annak pedig, a ki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint;

9.     Ez a boldogság tehát a zsidónak, vagy a pogánynak is tulajdoníttatik-é? Mert azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit tulajdoníttaték igazságul.

22.  Azért is tulajdoníttaték néki igazságul.

2Sám. 7,12.

12.  Mikor pedig a te napjaid betelnek, és elaluszol a te atyáiddal, feltámasztom utánad a te magodat, mely ágyékodból származik, és megerősítem az ő királyságát:

Róm. 4,5-6.

5.     Ellenben annak, a ki nem munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul.

6.     A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.

1Móz. 2,13-14.

13.  És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, amely Assiria hosszában folyik. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes.

14.  És vevé az Úr Isten az embert, és helyezé őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.

   HÉTFŐ 

Gal. 4,21-31.

21.  Mondjátok meg nékem, kik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok-é a törvényt?

22.  Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt; egyik a szolgálótól, és a másik a szabadostól.

23.  De a szolgálótól való test szerint született; a szabadostól való pedig az ígéret által.

24.  Ezek mást példáznak: mert azok az asszonyok a két szövetség, az egyik a Sinai hegyről való, szolgaságra szűlő, ez Hágár,

25.  Mert Hágár a Sinai hegy Arábiában, hasonlatos pedig a mostani Jeruzsálemhez, nevezetesen fiaival együtt szolgál.

26.  De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja,

27.  Mert meg van írva: Ujjongj te meddő, ki nem szűlsz; vígadozzál és kiálts, ki nem vajudol; mert sokkal több az elhagyottnak magzatja, mint a kinek férje vagyon.

28.  Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk.

29.  De valamint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is.

30.  De mit mond az Írás? Űzd ki a szolgálót és az ő fiát; mert a szolgáló fia nem örököl a szabad nő fiával.

31.  Annakokáért, atyámfiai, nem vagyunk a szolgáló fiai, hanem a szabadoséi.

1Móz. 15,2.

2.     És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?

1Móz. 18,1;  13;  22.

1.     Megjelenék pedig ő néki az Úr a Mamré tölgyesében, és ő űl a sátor ajtajában, a hő napon.

13.  És monda az Úr Ábrahámnak: Miért nevetett Sára, ezt mondván: Vajjon csakugyan szűlhetek-é, holott én megvénhedtem?

22.  És elfordulának onnan a férfiak, és menének Sodomába: Ábrahám pedig még az Úr előtt állt.

1Móz. 16,11.

11.  És monda néki az Úrnak angyala: Ímé te terhes vagy, és szűlsz fiat; és nevezd nevét Ismáelnek, mivelhogy meghallá Isten a te nyomorúságodat.

1Móz. 16,2.

2.     Monda azért Szárai Ábrámnak: Ímé az Úr bezárta az én méhemet, hogy ne szűljek: kérlek, menj be az én szolgálómhoz, talán az által megépülök; és engede Ábrám a Szárai szavának.

   KEDD 

1Móz. 17,1-19.

1.     Mikor Ábrám kilencvenkilencz esztendős volt, megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: Én a mindenható Isten vagyok, járj én előttem, és légy tökéletes.

2.     És megkötöm az én szövetségemet én közöttem és te közötted: és felette igen megsokasítlak téged.

3.     És arcára borúla Ábrám; az Isten pedig szóla őnéki, mondván:

4.     A mi engem illet, imhol az én szövetségem te veled, hogy népek sokaságának atyjává leszel.

5.     És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged.

6.     És felette igen megsokasítalak téged; és népekké teszlek, és királyok is származnak tőled.

7.     És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között, annak nemzedékei szerint örök szövetségűl, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad.

8.     És adom tenéked és a te magodnak te utánnad a te bujdosásod földét, Kanaánnak egész földét, örök birtokul; és Istenük leszek nékik.

9.     Annakfelette monda Isten Ábrahámnak: Te pedig az én szövetségemet megőrizzed, te és a te magod te utánad az ő nemzedékei szerint.

10.  Ez pedig az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok én közöttem és ti közöttetek, és a te utánnad való magod között: minden férfi körűlmetéltessék nálatok.

11.  És metéljétek körűl a ti férfitestetek bőrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele.

12.  Nyolcnapos korában körűlmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentől, aki nem a te magodból való.

13.  Körűlmetéltetvén körűlmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségűl lesz az én szövetségem a ti testeteken.

14.  A körűlmetéletlen férfi pedig, aki körűl nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közűl, mert felbontotta az én szövetségemet.

15.  És monda Isten Ábrahámnak: Szárainak, a te feleségednek nevét ne nevezd Szárainak, mert Sára az ő neve.

16.  És megáldom őt, és fiat is adok őtőle néked, és megáldom, hogy legyen népekké; nemzetek királyai származzanak ő tőle.

17.  Ekkor arcára borúla Ábrahám, és nevete és gondolá az ő szívében: vajjon száz esztendős embernek lesz-é gyermeke? avagy Sára kilencven esztendős lévén, szűlhet-é?

18.  És monda Ábrahám az Istennek: Vajha Ismáel élne te előtted.

19.  Az Isten pedig monda: Kétségnélkűl a te feleséged Sára szűl néked fiat, és nevezed annak nevét Izsáknak, és megerősítem az én szövetségemet ő vele örökkévaló szövetségűl az ő magvának ő utánna.

Róm. 4,11.

11.  És a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlenségében tanusított hite igazságának pecsétjéül nyerte: hogy atyja legyen mindazoknak, a kik körülmetéletlen létökre hisznek, hogy azoknak is tulajdoníttassék az igazság;

1Móz. 15,18.

18.  E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Egyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.

2Móz. 4,25.

25.  De Cippora egy éles követ vett, és lemetszé az ő fiának előbőrét, és lába elé veté mondván: Bizony, vérjegyesem vagy te nékem!

1Móz. 3,15.

15.  És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.

Róm. 6,23.

23.  Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.

Tit. 1,2.

2.     Az örök élet reménységére, melyet megígért az igazmondó Isten örök időknek előtte,

   SZERDA 

1Móz. 17,23-27.

23.  Vevé azért Ábrahám Ismáelt az ő fiát, és háza minden szülöttét, és mind a pénzén vetteket, minden férfiat Ábrahám házanépe közűl és körűlmetélé férfitestöknek bőrét ugyanazon napon, amikor szólott vele az Isten.

24.  Ábrahám pedig kilencvenkilenc esztendős volt, mikor körűlmetélé az ő férfitestének bőrét.

25.  Ismáel pedig az ő fia tizenhárom esztendős volt, mikor körűlmetélék az ő férfitestének bőrét.

26.  Ugyanazon napon metéltetett körűl Ábrahám és Ismáel az ő fia.

27.  És házának minden férfi tagja, háza szülöttei és akik idegen embertől pénzen vásároltattak, vele együtt körűlmetéltetének.

1Móz. 18,1-15.

1.     Megjelenék pedig ő néki az Úr a Mamré tölgyesében, és ő űl a sátor ajtajában, a hő napon.

2.     És felemelé a szemeit, és látá, hogy ímé három férfiú áll előtte. És látván, eléjök siete a sátor ajtajából, és földig meghajtá magát.

3.     És monda: Jó Uram, ha kedves vagyok te előtted, kérlek, ne kerüld el a te szolgádat.

4.     Hadd hozzanak, kérlek, egy kevés vizet, és mossátok meg a ti lábaitokat, és dőljetek le a fa alatt.

5.     Én pedig hozok egy falat kenyeret, hogy erősítsétek meg a ti szíveteket, azután menjetek tovább, mert azért tértetek be a ti szolgátokhoz. És mondának: Cselekedjél, amint szólál.

6.     És besiete Ábrahám a sátorba Sárához, és monda: Siess, gyúrj meg három mérték lisztlángot, és csinálj pogácsát.

7.     A baromhoz is elfuta Ábrahám, és hoza egy gyenge kövér borjút, és adá a szolgának, az pedig siete azt elkészíteni.

8.     És vőn vajat és tejet, és a borjút, melyet elkészített, és eléjök tevé: és ő mellettök állt a fa alatt, azok pedig evének.

9.     És mondának néki: Hol van Sára a te feleséged? Ő pedig felele: Ímhol van a sátorban.

10.  És monda: Esztendőre ilyenkor bizonnyal megtérek hozzád és ímé akkor a te feleségednek Sárának fia lesz. Sára pedig hallgatózik a sátor ajtajában, mely annak háta megett volt.

11.  Ábrahám pedig és Sára élemedett korú öregek valának; ezért megszünt Sáránál az asszonyi természet.

12.  Nevete azért Sára ő magában, mondván: Vénségemre lenne-é gyönyörűségem? meg az én uram is öreg!

13.  És monda az Úr Ábrahámnak: Miért nevetett Sára, ezt mondván: Vajjon csakugyan szűlhetek-é, holott én megvénhedtem?

14.  Avagy az Úrnak lehetetlen-é valami? Annak idején, esztendőre ilyenkor visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.

15.  Sára pedig megtagadá, mondván: Nem nevettem én; mivelhogy félt. De monda az Úr: Nem úgy van, mert bizony nevettél.

Róm. 9,9.

9.     Mert ígéretnek beszéde ez: Ez idő tájban eljövök, és Sárának fia lesz.

Zsid. 13,2.

2.     A vendégszeretetről el ne felejtkezzetek, mert ez által némelyek, tudtokon kívül, angyalokat vendégeltek meg.

1Móz. 20,4.

4.     Abimélek pedig nem illette őt, és monda: Uram, az ártatlan népet is megölöd-é?

2Móz. 15,17.

17.  Beviszed és megtelepíted őket örökséged hegyén, melyet Uram, lakhelyűl magadnak készítél, szentségedbe Uram, melyet kezed építe.

Máté 25,35-40.

35.  Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;

36.  Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.

37.  Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?

38.  És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?

39.  Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?

40.  És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.

Fil. 2,7-8.

7.     Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén;

8.     És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.

   CSÜTÖRTÖK 

1Móz. 18,16-  Lásd a Bibliádban

1Móz. 19,1-29.  Lásd a Bibliádban

1Móz. 15,16.

16.  Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem telt be.

1Móz. 6,7.

7.     És monda az Úr: Eltörlöm az embert, akit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.

1Móz. 13,10.

10.  Felemelé azért Lót az ő szemeit, és látá, hogy a Jordán egész melléke bővizű föld; mert minekelőtte elvesztette volna az Úr Sodomát és Gomorát, mind Coárig olyan volt az, mint az Úr kertje, mint Egyiptom földe.

Júd. 7.

7.     Miképen Sodoma és Gomora és a körültök lévő városok is, a melyek azokhoz hasonlóan paráználkodtak, és más test után jártak, például vannak előttünk, örök tűznek büntetését szenvedvén.