bibliaversek gyüjteménye a tanulmányhoz

2021 / II.    9. tanulmányhoz   Május 22−28

 

   VASÁRNAP 

1Móz. 2,2-3.

2.     Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, amelyet alkotott, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott.

3.     És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett Isten.

2Móz. 20,11.

11.  Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.

2Móz. 16,26;  29.  Lásd a hétfői részben

 

Mk. 2,27.

27.  És monda nékik: A szombat lőn az emberért, nem az ember a szombatért.

 

   HÉTFŐ 

2Móz. 16. fejezet

1.     És elindulának Élimből és érkezék Izráel fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájába, mely Élim között és Sinai között van, a második hónapnak tizenötödik napján, Egyiptom földéről való kijövetelök után.

2.     És zúgolódék Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes és Áron ellen a pusztában.

3.     És mondának nékik Izráel fiai: Bár meghaltunk volna az Úr keze által Egyiptom földén, amikor a húsos fazék mellett ülünk, amikor jól lakhatunk kenyérrel; mert azért hoztatok ki minket ebbe a pusztába, hogy mind e sokaságot éhséggel öljétek meg.

4.     És monda az Úr Mózesnek: Ímé én esőképen bocsátok néktek kenyeret az égből; menjen ki azért a nép és szedjen naponként arra a napra valót, hogy megkísértsem: akar-é az én törvényem szerint járni, vagy nem?

5.     A hatodik napon pedig úgy lesz, hogy mikor elkészítik amit bevisznek, az kétannyi lesz, mint amennyit naponként szedegettek.

6.     És monda Mózes és Áron Izráel minden fiainak: Estve megtudjátok, hogy az Úr hozott ki titeket Egyiptom földéről;

7.     Reggel pedig meglátjátok az Úr dicsőségét; mert meghallotta a ti zúgolódástokat az Úr ellen. De mik vagyunk mi, hogy mi ellenünk zúgolódtok?

8.     És monda Mózes: Este húst ád az Úr ennetek, reggel pedig kenyeret, hogy jól lakjatok; mert hallotta az Úr a ti zúgolódástokat, mellyel ellene zúgolódtatok. De mik vagyunk mi? Nem mi ellenünk van a ti zúgolódástok, hanem az Úr ellen.

9.     Áronnak pedig monda Mózes: Mondd meg az Izráel fiai egész gyülekezetének: Járuljatok az Úr elé; mert meghallotta a ti zúgolódástokat.

10.  És lőn, mikor beszéle Áron az Izráel fiai egész gyülekezetének, a puszta felé fordulának, és ímé az Úr dicsősége megjelenék a felhőben.

11.  És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

12.  Hallottam az Izráel fiainak zúgolódását, szólj nékik mondván: Este húst esztek, reggel pedig kenyérrel laktok jól és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr a ti Istentek.

13.  És lőn, hogy este fürjek jövének fel, és ellepék a tábort, reggel pedig harmatszállás lőn a tábor körűl.

14.  Mikor pedig a harmatszállás megszűnék, ímé a pusztának színén apró gömbölyegek valának, aprók mint a dara a földön.

15.  Amint megláták az Izráel fiai, mondának egymásnak: Mán ez! mert nem tudják mi az. Mózes pedig monda nékik: Ez az a kenyér, melyet az Úr adott néktek eledelül.

16.  Az Úr parancsolata pedig ez: Szedjen abból kiki amennyit megehetik; fejenként egy ómert, a hozzátok tartozók száma szerint szedjen kiki azok részére, akik az ő sátorában vannak.

17.  És aképen cselekedének az Izráel fiai, és szedének ki többet, ki kevesebbet.

18.  Azután megmérik ómerrel, és annak aki többet szedett, nem volt fölöslege, és annak, aki kevesebbet szedett, nem volt fogyatkozása: kiki annyit szedett, amennyit megehetik.

19.  Azt is mondá nékik Mózes: Senki ne hagyjon abból reggelre.

20.  De nem hallgatának Mózesre, mert némelyek hagyának abból reggelre; és megférgesedék és megbüszhödék. Mózes pedig megharagudék reájok.

21.  Szedék pedig azt reggelenként, kiki amennyit megehetik, mert ha a nap felmelegedett, elolvad.

22.  A hatodik napon pedig két annyi kenyeret szednek, két ómerrel egyre-egyre. Eljövének pedig a gyülekezet fejedelmei mindnyájan és tudtára adták azt Mózesnek.

23.  Ő pedig monda nékik: Ez az, amit az Úr mondott: A holnap nyugalom napja, az Úrnak szentelt szombat; amit sütni akartok, süssétek meg, és amit főzni akartok, főzzétek meg; ami pedig megmarad, azt mind tegyétek el magatoknak reggelre.

24.  És eltevék azt reggelre, aszerint amint Mózes parancsolta, és nem büszhödék meg és féreg sem volt benne.

25.  És monda Mózes: Ma egyétek azt meg, mert ma az Úrnak szombatja van; ma nem találjátok azt a mezőn.

26.  Hat napon szedjétek azt, de a hetedik napon szombat van, akkor nem lesz.

27.  És lőn hetednapon: kimenének a nép közül, hogy szedjenek, de nem találának.

28.  És monda az Úr Mózesnek: Meddig nem akarjátok megtartani az én parancsolataimat és törvényeimet?

29.  Lássátok meg! az Úr adta néktek a szombatot; azért ád ő néktek hatodnapon két napra való kenyeret. Maradjatok veszteg, kiki a maga helyén; senki se menjen ki az ő helyéből a hetedik napon.

30.  És nyugoszik a nép a hetedik napon.

31.  Az Izráel háza pedig Mánnak nevezé azt; olyan volt az, mint a kóriándrom magva, fehér; és az íze, mint a mézes pogácsáé.

32.  És monda Mózes: Ezt parancsolja az Úr: Egy teljes ómernyit tartsatok meg abból maradékaitok számára, hogy lássák a kenyeret, amellyel éltettelek titeket a pusztában, mikor kihoztalak titeket Egyiptom földéről.

33.  Áronnak pedig monda Mózes: Végy egy edényt és tégy bele egy teljes ómer Mánt és tedd azt az Úr eleibe, hogy megtartassék maradékaitok számára.

34.  Amint parancsolta az Úr Mózesnek, eltevé azt Áron a bizonyságtétel ládája elé, hogy megtartassék.

35.  Az Izráel fiai pedig negyven esztendőn át ették a Mánt, míg lakó földre jutának; Mánt evének mind addig, míg a Kanaán földének határához jutának.

36.  Az ómer pedig az éfának tizedrésze.

 

   KEDD 

2Móz. 31,13;  17. Lásd a szerdai részben

 

Ezék. 20,12;  20.

12.  És adám nékik szombataimat is, hogy legyenek jegyül köztem és ő közöttök; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjök.

 

20.  És az én szombatimat megszenteljétek, hogy legyenek jegyül én köztem és tiköztetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek.

1Móz. 2,3.   Lásd a vasárnapi részben

 

Zsid. 4,1-4.

1.     Óvakodjunk tehát, hogy mivel megvan az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, valaki közületek fogyatkozásban levőnek ne láttassék.

2.     Mert nékünk is hirdettetett az evangyéliom, miképen azoknak: de nem használt nékik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, a kik hallották.

3.     Mert mi, hívők, bemegyünk a nyugodalomba, miképen megmondotta: A mint megesküdtem az én haragomban, nem fognak bemenni az én nyugodalmamba; jóllehet munkáit a világ megalapításától kezdve bevégezte.

4.     Mert valahol a hetedik napról ekképen szólott: És megnyugovék Isten a hetedik napon minden ő cselekedeteitől.

5Móz. 5,12-15.

12.  Vigyázz a szombatnak napjára, hogy megszenteld azt, a miképen megparancsolta néked az Úr, a te Istened.

13.  Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat.

14.  De a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon, se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se ökröd, se szamarad, és semminémű barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van, hogy megnyugodjék a te szolgád és szolgálóleányod, mint te magad;

15.  És megemlékezzél róla, hogy szolga voltál Égyiptom földén, és kihozott onnan téged az Úr, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral. Azért parancsolta néked az Úr, a te Istened, hogy a szombat napját megtartsad.

 

   SZERDA 

2Móz. 31,12-17.

12.  Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:

13.  Te szólj az Izráel fiainak, mondván: Az én szombatimat bizony megtartsátok; mert jel az én közöttem és ti köztetek nemzetségről nemzetségre, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, aki titeket megszentellek.

14.  Megtartsátok azért a szombatot; mert szent az ti néktek. Aki azt megrontja, halállal lakoljon. Mert valaki munkát végez azon, annak lelke írtassék ki az ő népe közül.

15.  Hat napon munkálkodjanak, a hetedik nap pedig a nyugodalomnak szombatja, az Úrnak szentelt nap: valaki szombatnapon munkálkodik, megölettessék.

16.  Megtartsák azért az Izráel fiai a szombatot, megszentelvén a szombatot nemzetségről nemzetségre, örök szövetségül.

17.  Legyen közöttem és az Izráel fiai között örök jel ez; mert hat napon teremtette az Úr a mennyet és a földet, hetednapon pedig megszünt és megnyugodott.

2Móz. 25,1 - 31,11.  Lásd a Bibliádban

 

 

   CSÜTÖRTÖK 

5Móz. 5,12-14.  Lásd a keddi részben

 

   PÉNTEK 

2Móz. 20,11.  Lásd a vasárnapi részben

 

2Móz. 31,13;  16-17.  Lásd a szerdai részben

 

3Móz. 19,30.

30.  Az én szombatjaimat megtartsátok; szenthelyemet tiszteljétek. Én vagyok az Úr.