bibliaversek gyüjteménye a tanulmányhoz

2021 / II.    7. tanulmányhoz   Május 8−14

 

   VASÁRNAP 

2Móz. 19,4.

4.     Ti láttátok, amit Egyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon, és magamhoz bocsátottalak titeket.

5Móz. 32,10-12.

10.  Puszta földön találta vala őt, zordon, sivatag vadonban; körülvette őt, gondja volt reá, őrizte, mint a szeme fényét;

11.  Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettök szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket:

12.  Egymaga vezette őt az Úr; idegen Isten nem volt ő vele.

5Móz. 1,29-31.

29.  Akkor mondám néktek: Ne rettegjetek és ne féljetek azoktól;

30.  Az Úr, a ti Istenetek, a ki előttetek megy, ő hadakozik ti érettetek mind a szerint, a mint cselekedett vala veletek Égyiptomban a ti szemeitek előtt;

31.  És a pusztában, a hol láttad, hogy úgy hordozott téged az Úr, a te Istened, a miképen hordozza az ember az ő fiát, mind az egész úton, a melyen jártatok, míg jutátok e helyre.

Hós. 11,1.

1.     Mikor még gyermek volt Izráel, megszerettem őt, és Égyiptomból hívtam ki az én fiamat.

Zsolt. 103,13-14.

13.  A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt.

14.  Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.

 

   HÉTFŐ 

2Móz. 6,6.

6.     Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr, és kiviszlek titeket Egyiptom nehéz munkái alól, és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól, és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által.

Mk. 10,45.

45.  Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért.

1Tim. 2,6.

6.     A ki adta önmagát váltságul mindenekért, mint tanúbizonyság a maga idejében,

Jel. 5,9.

9.     És éneklének új éneket, mondván: Méltó vagy, hogy elvedd a könyvet és megnyisd annak pecséteit: mert megölettél, és megváltottál minket Istennek a te véred által, minden ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből,

2Móz. 3,8.

8.     Le is szállok, hogy megszabadítsam őt az egyiptombeliek kezéből, és felvigyem őt arról a földről, jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre, a Kananeusok, Hitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Hivveusok és Jebuzeusok lakóhelyére.

 

   KEDD 

2Móz. 19,1-8.

1.     A harmadik hónapban azután, hogy kijöttek Izráel fiai Egyiptom földéről, azon a napon érkezének a Sinai pusztába.

2.     Refidimből elindulván, érkezének a Sinai pusztába, és táborba szállának a pusztában; a heggyel átellenben szálla pedig ott táborba Izráel.

3.     Mózes pedig felméne az Istenhez, és szóla hozzá az Úr a hegyről, mondván: Ezt mondd a Jákób házanépének, és ezt add tudtára az Izráel fiainak.

4.     Ti láttátok, amit Egyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon, és magamhoz bocsátottalak titeket.

5.     Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyém az egész föld.

6.     És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.

7.     Elméne azért Mózes és egybehívá a nép véneit, és eleikbe adá mindazokat a beszédeket, melyeket parancsolt néki az Úr.

8.     És az egész nép egy akarattal felele és monda: Valamit rendelt az Úr, mind megtesszük. És megvivé Mózes az Úrnak a nép beszédét.

2Móz. 19,9-25.  Lásd a Bibliádban

 

2Móz. 20,1-17.  Lásd a Bibliádban

 

2Móz. 20,18-21.

18.  Az egész nép pedig látja a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja a nép, és megrémüle, és hátrább álla.

19.  És mondának Mózesnek: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk.

20.  Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket megkísértsen, és hogy az ő félelme legyen előttetek, hogy ne vétkezzetek.

21.  Távol álla azért a nép, Mózes pedig közelebb ment a felhőhöz, melyben az Isten volt.

2Móz. 20,22 - 23,22.  Lásd a Bibliádban

 

2Móz. 24,1-18.  Lásd a Bibliádban

 

5Móz. 29,10-13.

10.  Ti e napon mindnyájan az Úr előtt, a ti Istenetek előtt álltok: a ti főembereitek, törzseitek, véneitek és a ti tiszttartóitok, Izráelnek minden férfia;

11.  A ti kicsinyeitek, feleségeitek és a te jövevényed, a ki a te táborodban van, sőt favágóid és vízmerítőid is;

12.  Hogy szövetségre lépjetek az Úrral, a ti Istenetekkel, és pedig az ő esküjével erősített kötésre, a melyet ma köt meg veled az Úr, a te Istened;

13.  Hogy az ő népévé emeljen ma téged, ő pedig legyen néked Istened, a miképen szólott néked, és a miképen megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.

 

   SZERDA 

2Móz. 19,5-6.

5.     Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyém az egész föld.

6.     És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.

Róm. 3,19-24.

19.  Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék.

20.  Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: mert a bűn ismerete a törvény által vagyon.

21.  Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, a melyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták;

22.  Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazoké lehet, a kik hisznek. Mert nincs különbség,

23.  Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.

24.  Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által,

Róm. 6,1-2.

1.     Mit mondunk tehát? Megmaradjunk-é a bűnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen?

2.     Távol legyen: a kik meghaltunk a bűnnek, mimódon élnénk még abban?

Róm. 7,7.

7.     Mit mondunk tehát? A törvény bűn-é? Távol legyen: sőt inkább a bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által; mert a kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: Ne kívánjad.

Jel. 14,12.

12.  Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt a kik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!

 

   CSÜTÖRTÖK 

Róm. 9,31-32.

31.  Izráel ellenben, mely az igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság törvényére.

32.  Miért? Azért, mert nem hitből keresték, hanem mintha a törvény cselekedeteiből volna. Mert beleütköztek a beleütközés kövébe,

Róm. 10,3.

3.     Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az ő tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek.

Zsid. 4,1-2.

1.     Óvakodjunk tehát, hogy mivel megvan az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, valaki közületek fogyatkozásban levőnek ne láttassék.

2.     Mert nékünk is hirdettetett az evangyéliom, miképen azoknak: de nem használt nékik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, a kik hallották.

Ésa. 53,6.

6.     Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté.

Ésa. 64,6.

6.     S nem volt, a ki segítségül hívta volna nevedet, a ki felserkenne és beléd fogóznék, mert orczádat elrejtéd tőlünk, és álnokságainkban minket megolvasztál.

Róm. 3,23.

23.  Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.

 

   PÉNTEK 

3Móz. 26,3-13.  Lásd a Bibliádban

 

5Móz. 28,1-15.  Lásd a Bibliádban

 

2Móz. 19,5-6.  Lásd a szerdai részben