bibliaversek gyüjteménye a tanulmányhoz

2021 / II.    4. tanulmányhoz   Április 17−23

 

   VASÁRNAP 

2Móz. 3,14.

14.  És monda Isten Mózesnek: VAGYOK A KI VAGYOK. És monda: Így szólj az Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött engem ti hozzátok.

1Móz. 12,1-3.

1.     És mondá az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, amelyet én mutatok néked.

2.     És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszel.

3.     És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.

Zsolt. 9,11.

11.  Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.

Zsolt. 91,14.

14.  Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet!

 

   HÉTFŐ 

1Móz. 12,1;  7.

1.     És mondá az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, amelyet én mutatok néked.

 

7.     És megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: A te magodnak adom ezt a földet. És Ábrám oltárt építe ott az Úrnak; aki megjelent néki.

1Móz. 13,14.

14.  Az Úr pedig monda Ábrámnak, minekutánna elválék tőle Lót: Emeld fel szemeidet és tekints arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugotra.

1Móz. 15,1;  7;  18.

1.     E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.

 

7.     És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.

 

18.  E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Egyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.

Ésa. 13,6.

6.     Jajgassatok, mert közel van az Úrnak napja, mint pusztító hatalom jő a Mindenhatótól.

Jóel 1,15.

15.  Jaj ez a nap! Bizony közel van az Úrnak napja, és mint a pusztítás, úgy jön el a Mindenhatótól.

1Móz. 17,1-6.  Lásd a szerdai részben

 

1Móz. 28,3.

3.     A mindenható Isten pedig áldjon meg, szaporítson és sokasítson meg téged, hogy népek sokaságává légy;

1Móz. 35,11.

11.  És monda néki az Isten: Én vagyok a mindenható Isten, nevekedjél és sokasodjál, nép és népek sokasága legyen te tőled; és királyok származzanak a te ágyékodból.

1Móz. 43,14.

14.  A mindenható Isten pedig engedje, hogy kedvet találjatok annál a férfiúnál, és bocsássa vissza ti veletek a másik atyátokfiát, és Benjámint. Én pedig ha megfosztottnak kell lennem, hadd legyek megfosztva.

1Móz. 49,25.

25.  Atyád Istenétől, aki segéljen; a mindenhatótól, aki megáldjon, az ég áldásaival, onnan felülről, a mélység áldásaival, mely alant terül, az emlők és anyaméh áldásaival.

 

   KEDD 

1Móz. 17,4-5.  Lásd a hétfői részben

 

1Móz. 32,28.

28.  Nevezé azért Jákób annak a helynek nevét Peniélnek: mert látám az Istent színről színre, és megszabadult az én lelkem.

1Móz. 41,45.

45.  És nevezé a Faraó József nevét Cafenát-Paneáknak, és adá néki feleségűl Aszenátot, Potiferának On papjának leányát. És kiméne József Egyiptom földére.

Dán. 1,7.

7.     És az udvarmesterek fejedelme neveket ada nékik; tudniillik elnevezé Dánielt Baltazárnak, Ananiást Sidráknak, Misáelt Misáknak, Azariást Abednegónak.

 

   SZERDA 

Zsid. 11,8.

8.     Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, a melyet örökölendő vala, és kiméne, nem tudván, hová megy.

1Móz. 12,1-3;  7.

1.     És mondá az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, amelyet én mutatok néked.

2.     És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszel.

3.     És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.

 

7.     És megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: A te magodnak adom ezt a földet. És Ábrám oltárt építe ott az Úrnak; aki megjelent néki.

Gal. 3,6-9;  29.

6.     Miképen Ábrahám hitt az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul.

7.     Értsétek meg tehát, hogy a kik hitből vannak, azok az Ábrahám fiai.

8.     Előre látván pedig az Írás, hogy Isten hitből fogja megigazítani a pogányokat, eleve hirdette Ábrahámnak, hogy: Te benned fognak megáldatni minden népek.

9.     Ekként a hitből valók áldatnak meg a hívő Ábrahámmal.

 

29.  Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök.

1Móz. 15,7-18.

7.     És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.

8.     És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?

9.     És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerlicét és egy galambfiat.

10.  Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította kétfelé.

11.  És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi azokat.

12.  És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla őreá.

13.  És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.

14.  De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.

15.  Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.

16.  Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem telt be.

17.  És mikor a nap lement és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencéhez, és tüzes fáklyához hasonló ment át a húsdarabok között.

18.  E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Egyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.

1Móz. 17,1-14.

1.     Mikor Ábrám kilencvenkilencz esztendős volt, megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: Én a mindenható Isten vagyok, járj én előttem, és légy tökéletes.

2.     És megkötöm az én szövetségemet én közöttem és te közötted: és felette igen megsokasítlak téged.

3.     És arcára borúla Ábrám; az Isten pedig szóla őnéki, mondván:

4.     A mi engem illet, imhol az én szövetségem te veled, hogy népek sokaságának atyjává leszel.

5.     És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged.

6.     És felette igen megsokasítalak téged; és népekké teszlek, és királyok is származnak tőled.

7.     És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között, annak nemzedékei szerint örök szövetségűl, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad.

8.     És adom tenéked és a te magodnak te utánnad a te bujdosásod földét, Kanaánnak egész földét, örök birtokul; és Istenük leszek nékik.

9.     Annakfelette monda Isten Ábrahámnak: Te pedig az én szövetségemet megőrizzed, te és a te magod te utánad az ő nemzedékei szerint.

10.  Ez pedig az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok én közöttem és ti közöttetek, és a te utánnad való magod között: minden férfi körűlmetéltessék nálatok.

11.  És metéljétek körűl a ti férfitestetek bőrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele.

12.  Nyolcnapos korában körűlmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentől, aki nem a te magodból való.

13.  Körűlmetéltetvén körűlmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségűl lesz az én szövetségem a ti testeteken.

14.  A körűlmetéletlen férfi pedig, aki körűl nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közűl, mert felbontotta az én szövetségemet.

 

   CSÜTÖRTÖK 

Jak. 2,17.

17.  Azonképen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.

1Móz. 18,19.

19.  Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, amit szólott felőle.

 

   PÉNTEK 

1Móz. 17,10.  Lásd a szerdai részben

 

Eféz. 2,11.

11.  Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlen-ségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,

1Móz. 17,11.

11.  És metéljétek körűl a ti férfitestetek bőrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele.

5Móz. 10,16.

16.  Metéljétek azért körül a ti szíveteket, és ne legyetek ezután keménynyakúak;

Róm. 4,11.

11.  És a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlensé-gében tanusított hite igazságának pecsétjéül nyerte: hogy atyja legyen mindazoknak, a kik körülmetéletlen létökre hisznek, hogy azoknak is tulajdoníttassék az igazság;

Róm. 2,29.

29.  Hanem az a zsidó, a ki belsőképen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; a melynek dícsérete nem emberektől, hanem Istentől van.