bibliaversek gyüjteménye a tanulmányhoz

2021 / II.    2. tanulmányhoz   Április 3−9

 

   VASÁRNAP 

Gal. 3,16.

16.  Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak és az ő magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint sokról; hanem mint egyről. És a te magodnak, a ki a Krisztus.

Zsid. 6,13;  17.

13.  Mert az Isten, mikor ígéretet tett Ábrahámnak, mivelhogy nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött.

 

17.  Miért is az Isten, kiválóbban megakarván mutatni az ígéret örököseinek az ő végzése változhatatlan voltát, esküvéssel lépett közbe,

5Móz. 4,13.

13.  És kijelenté néktek az ő szövetségét, a melyre nézve utasított titeket a tíz ige teljesítésére, és felírá azokat két kőtáblára.

Ésa. 42,1;  6.

1.     mé az én szolgám, a kit gyámolítok, az én választottam, a kit szívem kedvel, lelkemet adtam ő belé, törvényt beszél a népeknek.

 

6.     Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek és népnek szövetségévé teszlek, pogányoknak világosságává.

 

   HÉTFŐ 

1Móz. 9,15.

15.  És megemlékezem az én szövetségemről, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testből való élő állat között; és nem lesz többé a víz özönné, minden testnek elvesztésére.

Ésa. 54,9.

9.     Mert úgy lesz ez nékem, mint a Noé özönvize; miként megesküvém, hogy nem megy át többé Noé özönvize e földön, úgy esküszöm meg, hogy rád többé nem haragszom, és téged meg nem feddelek.

 

   KEDD 

1Móz. 12,1-3.

1.     És mondá az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, amelyet én mutatok néked.

2.     És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszel.

3.     És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.

Gal. 3,6-9;  29.

6.     Miképen Ábrahám hitt az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul.

7.     Értsétek meg tehát, hogy a kik hitből vannak, azok az Ábrahám fiai.

8.     Előre látván pedig az Írás, hogy Isten hitből fogja megigazítani a pogányokat, eleve hirdette Ábrahámnak, hogy: Te benned fognak megáldatni minden népek.

9.     Ekként a hitből valók áldatnak meg a hívő Ábrahámmal.

 

29.  Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök.

1Móz. 15,4-21.

4.     És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.

5.     És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; - és monda néki: Így lészen a te magod.

6.     És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.

7.     És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.

8.     És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?

9.     És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerlicét és egy galambfiat.

10.  Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította kétfelé.

11.  És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi azokat.

12.  És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla őreá.

13.  És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.

14.  De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.

15.  Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.

16.  Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem telt be.

17.  És mikor a nap lement és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencéhez, és tüzes fáklyához hasonló ment át a húsdarabok között.

18.  E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Egyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.

19.  A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.

20.  A Hitteusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat.

21.  Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.

1Móz. 17,1-14.

1.     Mikor Ábrám kilencvenkilencz esztendős volt, megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: Én a mindenható Isten vagyok, járj én előttem, és légy tökéletes.

2.     És megkötöm az én szövetségemet én közöttem és te közötted: és felette igen megsokasítlak téged.

3.     És arcára borúla Ábrám; az Isten pedig szóla őnéki, mondván:

4.     A mi engem illet, imhol az én szövetségem te veled, hogy népek sokaságának atyjává leszel.

5.     És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged.

6.     És felette igen megsokasítalak téged; és népekké teszlek, és királyok is származnak tőled.

7.     És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között, annak nemzedékei szerint örök szövetségűl, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad.

8.     És adom tenéked és a te magodnak te utánnad a te bujdosásod földét, Kanaánnak egész földét, örök birtokul; és Istenük leszek nékik.

9.     Annakfelette monda Isten Ábrahámnak: Te pedig az én szövetségemet megőrizzed, te és a te magod te utánad az ő nemzedékei szerint.

10.  Ez pedig az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok én közöttem és ti közöttetek, és a te utánnad való magod között: minden férfi körűlmetéltessék nálatok.

11.  És metéljétek körűl a ti férfitestetek bőrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele.

12.  Nyolcnapos korában körűlmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentől, aki nem a te magodból való.

13.  Körűlmetéltetvén körűlmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségűl lesz az én szövetségem a ti testeteken.

14.  A körűlmetéletlen férfi pedig, aki körűl nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közűl, mert felbontotta az én szövetségemet.

Zsid. 11,8.

8.     Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, a melyet örökölendő vala, és kiméne, nem tudván, hová megy.

 

   SZERDA 

2Móz. 6,1-8.

1.     Az Úr pedig monda Mózesnek: Majd meglátod mit cselekszem a Faraóval; mert hatalmas kéz miatt kell őket elbocsátani és hatalmas kéz miatt űzi el őket az ő földéről.

2.     Az Isten pedig szóla Mózeshez és monda néki: Én vagyok az Úr.

3.     Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg, mint mindenható Isten, de az én Jehova nevemen nem voltam előttük ismeretes.

4.     Szövetséget is kötöttem velük, hogy nékik adom a Kanaán földét, az ő tartózkodásuk földét, amelyen tartózkodjanak.

5.     Fohászkodását is meghallottam az Izráel fiainak amiatt, hogy az Egyiptombeliek szolgálatra szorítják őket, megemlékeztem az én szövetségemről.

6.     Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr, és kiviszlek titeket Egyiptom nehéz munkái alól, és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól, és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által.

7.     És népemmé fogadlak titeket, és Istenetekké leszek néktek, és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istentek, aki kihoztalak titeket Egyiptom nehéz munkái alól.

8.     És béviszlek titeket a földre, amely felől esküre emeltem fel kezemet, hogy Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak adom azt, és néktek adom azt örökségül, én az Úr.

1Móz. 12,1-3.  Lásd a keddi részben

 

2Móz. 20,2.

2.     Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földéről, a szolgálat házából.

1Móz. 17,7-8.

7.     És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között, annak nemzedékei szerint örök szövetségűl, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad.

8.     És adom tenéked és a te magodnak te utánnad a te bujdosásod földét, Kanaánnak egész földét, örök birtokul; és Istenük leszek nékik.

2Móz. 19,5-6.

5.     Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyém az egész föld.

6.     És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.

1Móz. 17,9-14.  Lásd a keddi részben

 

1Móz. 22,16-18.

16.  És monda: Én magamra esküszöm, azt mondja az Úr: mivelhogy e dolgot cselekedéd, és nem kedveztél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek:

17.  Hogy megáldván megáldalak tégedet, és bőségesen megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait, és mint a fövényt, mely a tenger partján van, és a te magod örökség szerint fogja bírni az ő ellenségeinek kapuját.

18.  És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek.

Jn. 1,29.

29.  Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit!

1Kor. 15,3.

3.     Mert azt adtam előtökbe főképen, a mit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint;

Gal. 1,4.

4.     A ki adta önmagát a mi bűneinkért hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint.

Róm. 4,25.

25.  Ki a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért.

Róm. 8,1-3.

1.     Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.

2.     Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől.

3.     Mert a mi a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtelen vala a test miatt, az Isten az ő Fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a bűnért, kárhoztatá a bűnt a testben.

Gal. 2,20.

20.  Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.

1Pét. 2,24.

24.  A ki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: a kinek sebeivel szógyultatok meg.

 

   CSÜTÖRTÖK 

Jer. 31,31-34.

31.  Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr; és új szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával.

32.  Nem ama szövetség szerint, a melyet az ő atyáikkal kötöttem az napon, a melyen kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Égyiptom földéből, de a kik megrontották az én szövetségemet, noha én férjök maradtam, azt mondja az Úr.

33.  Hanem ez lesz a szövetség, a melyet e napok után az Izráel házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejökbe helyezem, és az ő szívökbe írom be, és Istenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek.

34.  És nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, mondván: Ismerjétek meg az Urat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsinytől fogva nagyig, azt mondja az Úr, mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem.

2Móz. 6,7.  Lásd a szerdai részben

 

Jn. 17,3.

3.     Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.

 

   PÉNTEK 

1Móz. 3,15.

15.  És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.

1Móz. 22,18.   Lásd a szerdai részben

 

Gal. 3,8;  16.

8.     Előre látván pedig az Írás, hogy Isten hitből fogja megigazítani a pogányokat, eleve hirdette Ábrahámnak, hogy: Te benned fognak megáldatni minden népek.

 

16.  Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak és az ő magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint sokról; hanem mint egyről. És a te magodnak, a ki a Krisztus.