SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

2019 / II.  −  7 tanulmány   −  Május 11−17 .

A család egységének titka

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 33:12-14; Ruth 1:16-18; János 17:21-26; Galata 3:28; Efezus 2:11-22; 5:21–6:9

„Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te énbennem, Atyám, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk: hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (Jn 17:21).

A családi életben a különböző emberek más-más életszakaszban vannak. Az édesanyának és az édesapának nagy változást jelent, amikor gyerekeik lesznek, ez kihat az egész életükre. A gyerekek számára természetesen nagy átmenet a nem létezésből a létezésbe jutni. Majd a gyerekek is az élet különböző szakaszaiba érnek, kirepülnek, és talán nekik is saját gyerekeik lesznek.

A családban szülőként és gyerekként is egyaránt bűnös természettel küzdünk, ami miatt enyhén szólva nagy kihívást jelenthet a családi élet.

Jézus Krisztus az egész emberiség számára megbékélést szerzett a kereszten Istennel és az emberrel (Ef 2:13-16; Kol 1:21-23), de naponta kérnünk kell Krisztus kegyelmét, mert egyedül az teheti élő valósággá a családi egységet azok számára, akik hittel keresik. Ezt nap mint nap tapasztalnunk kell, de szerencsére Krisztus irgalma utat nyit ehhez.

 

KRISZTUS A KÖZÉPPONTBAN

Május 12

Vasárnap

 

Milyen példával érzékelteti Krisztus népének egységét Pál? Hogyan tette Jézus a „kettőt” „eggyé”? Ef 2:11-22; lásd még Gal 3:28!

_____________________________________________________________

Krisztus keresztje eltávolítja az embereket egymástól elkülönítő gátakat. A zsidó templomban falak választották el a hívőket, a férfiakat a nőktől, illetve a zsidókat a pogányoktól. Pál olyan nyelvezettel ír a zsidók és pogányok egységéről Krisztusban, ami egyaránt alkalmazható a nemzetek, embercsoportok, társadalmi rétegek és nemek közötti különbségek esetében is. „…békességet szerezve a kettőt egy új emberré teremtse önmagában” (Ef 2:15; RÚF). Ez jó hír, ami segít a pároknak igazán megérteni, hogyan lehetnek „egy testté” a házasságban. A Krisztusban való hit által a régen megosztott családok is kibékülhetnek.

Egy dolog bibliaszövegeket idézni a Krisztusban való egységről, de azt tapasztalni is már teljesen más. Hogyan változtatja meg Krisztus az életünket a gyakorlatban, ami által megélhetjük a megígért egységet és egységességet? Lásd pl. Róm 6:4-7; 2Kor 5:17; Ef 4:24-32!

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

„Képzeljünk el egy nagy kört, amelynek szélétől minden vonal a középpont felé halad! Minél jobban közelednek a vonalak a középponthoz, annál közelebb kerülnek egymáshoz…

Minél közelebb kerülünk Krisztushoz, annál közelebb kerülünk egymáshoz” (Ellen G. White: Boldog otthon. Budapest, 1998, Advent Kiadó, 152. o.).

„Az édesapa és az édesanya, a férj és a feleség… között ott áll Krisztus, a Közbenjáró, akár felismerik, akár nem. Nem lehet közvetlen kapcsolatunk másokkal csak általa, Igéje által, illetve ha Őt követjük” (Dietrich Bonhoeffer: The Cost of Discipleship. New York, 1979, The MacMillan Publishing, 108. o.).

Mennyire van közel a családunk vagy a gyülekezetünk családja a kör középpontjához? Milyen akadályt kell félretolni ahhoz, hogy a kapcsolatok valóban olyanok legyenek, amilyeneknek lenniük kell?

 

EGYSÉG ISTEN SZERETETE ÁLTAL

Május 13

Hétfő

 

„Titeket pedig gyarapítson az Úr és tegyen bőségesekké az egymás iránt és mindenki iránt való szeretetben” (1Thessz 3:12).

Jézus azért imádkozott az Atyjához, hogy tanítványai „egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk” (Jn 17:22, RÚF). Foglaljuk össze, amit Jézus mondott itt, és összpontosítsunk különösen az egység eléréséhez szükséges szeretet szerepére!

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Ebben az imában Jézus a követői egységére gondolt, amihez az agapé szeretet tapasztalata kell. A Biblia itt és az Újszövetség sok más helyén az „agapé” szót használja Isten szeretetére vonatkoztatva, akinek a természetéből fakad ez a szeretet (1Jn 4:8). Erről ismerhetik meg Jézus követőit (Jn 13:35). Isten szeretete nem magától értetődő a bűnös emberi szívben. Akkor kerül az életünkbe, amikor Szentlelke által Jézus bennünk lakik (Róm 5:5; 8:9, 11).

„…szeressétek egymást, amiképpen én szerettelek titeket” (Jn 15:12). János írta e szavakat, aki egykor nem szerethető, hanem büszke, hataloméhes, bírálgató és forróvérű volt (Mk 3:17; Lk 9:54-55; lásd még Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 2010, Advent Kiadó, 241-242. o.). Később visszaemlékezett rá, hogy Jézus még e tulajdonságai ellenére is szerette. A Mester szeretete fokozatosan megváltoztatta Jánost, aki így képes lett a keresztény egység jegyében másokat is szeretni. „Mi azért szeretünk, mert Ő előbb szeretett minket” (1Jn 4:19, RÚF), írta János, és „ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást” (1Jn 4:11, RÚF).

Olvassuk el 1Kor 13:4-8 szakaszát! A nevünket gondoljuk oda, ahol a „szeretet” szót olvassuk! Mennyire illik oda? Kérjük Jézust, hogy Lelke által adjon szeretetet belénk! Milyen változásokra késztethet bennünket a Szentlélek, hogy elérjük a keresztény ideált?

 

ÖNZÉS: A CSALÁD TÖNKRETEVŐJE

Május 14

Kedd

 

„Ha a büszkeséget és az önzést félrevetnénk, akkor öt perc alatt a legnehezebb ügyet is el lehetne intézni” (Ellen G. White: Tapasztalatok és látomások. Budapest, A Magyarországi Bibliakövetők Felekezete, 106. o.).

Emberi természetünket megrontotta a bűn. Ennek talán az önzés a legnagyobb példája. Nyilván önzőnek születtünk, amint a kisgyerekeknél is észrevehetjük, akik természetükből adódóan mindent maguknak akarnak. „Én, én, én…” Mire felnövünk, rettenetes módon nyilvánulhat meg ez a tulajdonság, főként a családban.

Természetesen Jézus azért jött, hogy ezt megváltoztassa (Ef 4:24). Az Írásban megígérte, hogy a segítsége által nem kell ennek a rontása alatt élnünk. Egész élete tökéletes példa arra, hogy mit jelent az önzetlen élet. Csak anynyira tudjuk legyőzni az önzés hajlamait, amennyire képesek vagyunk követni az Ő életének példáját (1Jn 2:6).

Keressük ki a következő bibliaszövegeket! Mit mondanak az önzetlen életről?

Fil 2:3-5  _____________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

1Jn 3:16-18  __________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Ellen G. White szavai szerint tehát ha a büszkeséget és az önzést félretennénk, rengeteg gondot gyorsan meg tudnánk oldani, már jóval azelőtt, hogy csúnyán elhatalmasodnának. A család minden tagjának, főként a szülőknek (Péld 16:6) meg kell tisztítaniuk magukat ettől a bűntől a kereszt lábánál (ami az önzetlenség legnagyszerűbb példája a világegyetemben). Ezért tekintsünk újból és újból a keresztre, alázattal letérdelve, hittel, könnyek között imádkozva!

Mennyit időzünk a keresztnél, az életünkben megjelenő önzéssel harcolva? Hogyan mutatja meg ez a vers (Mt 7:16), hogy elég-e az az idő, amit ott töltünk?

 

ALÁZAT

Május 15

Szerda

 

Mit tanácsol Pál az alázattal és a szolgálattal kapcsolatban? Ef 5:21 Hogyan járul hozzá a gyülekezet egységéhez az ilyen lelkület? Miért van nagy szükség rá a családban? Ef 5:22–6:9

_____________________________________________________________

Az „engedelmes” szó azt jelenti, hogy valaki alázattal és önként áll a másik elé. Ez a sajátságos elv Krisztustól indult (Mt 20:26-28; Jn 13:4-5; Fil 2:5-8) és mindazokat jellemzi, akiket betölt a Lelke (Ef 5:18). „Krisztus félelme” késztet az engedelmességre (Ef 5:21, RÚF). A kölcsönös „megengedés” forradalmi keresztény tanítás az emberi kapcsolatok terén. Valóra váltja azt a lelki elvet, hogy Krisztusban kivétel nélkül mind egyek vagyunk.

Családi elv. A keresztényi alázat gyakorlótere az otthon. Amennyiben ott működik ez az elv, nagy fordulatok lesznek a gyülekezetben is. Pál az alázatosság bemutatása után egyből rátér arra, hogy ennek milyen hatása lesz a családban.

Ef 5:22–6:9 szakasza háromféle kapcsolatot említ meg, amelyek a társadalom legáltalánosabb, ugyanakkor a legegyenlőtlenebb viszonyai. Nem az az apostol a szándéka, hogy a fennálló társadalmi rendet támogassa, hanem be akarja mutatni, hogyan működik a krisztushit kultúrája, amikor a hívők gyökeresen másként, önként, alázattal viszonyulnak egymáshoz.

Vajon Pál miért következetesen azokat szólítja meg elsőként, akik a kultúra szerint a társadalom gyengébb tagjai – a feleségeket, a gyerekeket és a rabszolgákat? Írd le a keretbe azt a meghatározást, ami arra utal, hogy az ő pozíciójuk gyengébb!

Ef 5:22

Ef 6:1

Ef 6:5

 

 

 

 

A társadalom szemében nagyobb erővel rendelkezőket – a férjeket, a szülőket, az urakat – mindig másodikként szólítja meg. Mindannyiuknak olyasmit tanácsol, ami abban a kultúrában eléggé szokatlan volt. Szavai meg is döbbenthették az I. századi hívőket. Kiegyenlítik a talajt a kereszt körül, hogy a kapcsolatokban igazi egységet lehessen tapasztalni.

 

SZERESSÜNK ÚGY, AHOGYAN MEGFOGADTUK!

Május 16

Csütörtök

 

A családi összetartás és egység végső soron a tagjai elkötelezettségétől függ, ott kezdve, hogy a házastársak mennyire hűségesen gondoskodnak egymásról. Sajnos a bibliai történelem tele van a be nem tartott ígéretek, a megtört bizalom és az elkötelezettség hiányának példáival ott, ahol ezeknek meg kellett volna lenni. Azonban a Szentírás olyan bátorító eseteket is közöl, amikor átlagemberek – Isten segítségével – elkötelezték magukat a barátaik és a családjuk mellett, betartották az ígéreteiket.

Nézzük meg a következő családokat és az elkötelezettségük szintjét! Hogyan erősíthették volna némelyek az egymás iránti ragaszkodásukat? A többieket mi motiválta erre?

Szülő-gyerek kapcsolat (1Móz 33:12-14; 2Móz 2:1-10)  ______________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Testvéri kapcsolat (1Móz 37:17-28)  ______________________________

_____________________________________________________________

Családi kapcsolat (Ruth 1:16-18; 2:11-12, 20; 3:9-13; 4:10, 13)  _______

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Házastársi kapcsolat (Hós 1:2-3, 6, 8; 3:1-3)  _______________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Amikor elkötelezzük magunkat egy másik ember mellett, mint például a házasságban, egy gyerekvállalás vagy örökbefogadás döntése esetén, akkor önként készen kell állnunk arra a jövőbeli döntésre, hogy az életünk egy fontos részét ne mi irányítsuk! A jog korlátozhatja a negatív tetteket, de a házasság és a családi kapcsolatok kiteljesedéséhez szeretetre van szükség.

Mit jelent személyesen nekünk az, hogy Jézus elkötelezte magát mellettünk (Zsid 13:5)? Hogyan kell ennek hatnia az Isten, a házastársunk, a gyerekeink és a hittestvéreink iránti hűségünkre?

 

TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA:

Május 17

Péntek

 

Olvassuk el a „Szent kör” c. fejezetet Ellen G. White: Boldog otthon. Budapest, 1998, Advent Kiadó, 151-153. oldalán!

Egység – a legfontosabb feladat. „A keresztények legfontosabb feladata, hogy egység legyen a családban…

Minél szorosabban munkálkodnak együtt a család tagjai otthon, annál felemelőbb és hasznosabb lesz az a befolyás, amelyet az apa, az anya, a fiúk és a leányok az otthonukon kívül árasztanak” (Ellen G. White: Boldog otthon. Budapest, 1998, Advent Kiadó, 36. o.).

A családi egység titka. „A családban és a gyülekezetben a széthúzás és a viszály oka a Krisztustól való eltávolodás. Krisztushoz közel kerülni annyit jelent, mint közelebb kerülni egymáshoz. A családban és a gyülekezetben való igaz egység titka nem a tapintatos bánásmódban, nem a vezetésben, nem is a nehézségek legyőzésére irányuló emberfeletti erőfeszítésekben – habár ezektől is sok függ –, hanem a Krisztussal való egységben rejlik” (i. m. 152. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Beszélgessünk a család ellen irányuló társadalmi hatásokról! Milyen gyakorlati tanácsokat adhatnánk olyan családoknak, amelyek éppen ezekkel küzdenek?

2) Van éppen széthullott család a gyülekezetünkben? Ha igen, akkor mivel segíthet az osztályunk az egyes családtagoknak ebben a válságos időben?

3) Beszélgessünk az alázat kérdéséről! Hogyan értsük ezt a keresztények között? Hogyan éltek már vissza ezzel az elvvel?

4) A családi egységgel kapcsolatos elvek közül melyek alkalmazhatók a gyülekezet egységére is?

 

 

SZEGEDI KOVÁCS GYÖRGY:

EMLÉKEIM

 

 

röptében zúgó

láng ébredések,

bensőm erdeinek

Élet-erei.

 

 

                      

 

 

ANYA VERSEK

 

 

Írtam bizony

jó néhányat.

Talán eleget is.

Ingerültségeim,

türelmetlenségeim

mégis úgy égetnek,

marnak;

mintha a világ

összes anyjának írtam volna,

csak nem Őneki.