SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 2:7; Énekek éneke; János 17:3; Róma 1:24-27; 1Korinthus 7:3-5; Galata 5:24; 1János 1:9

„Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szerelem, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja” (Én 8:6, RÚF).

Az élet szakaszai között az egyik legjelentősebb a házasság. Nem mindenki házasodik meg, de aki igen, annak az életébe komoly változást és különös áldást hoz ez a lépés. Ide tartozik a szexualitás nagyszerű ajándéka is. Milyen csodálatosan ki lehet fejezni vele a szeretetet, a megfelelő időben és helyen!

Sokak elképzelésével szemben a Biblia nem szól a nemiség ellen, csak azt ellenzi, ha az ember helytelenül él a Teremtőtől kapott nagyszerű ajándékkal.

A Énekek éneke, a Biblia egyik legkisebb és legkevésbé olvasott könyve egy fiatal menyasszony, Szulamit és a szerelme kapcsolatáról szól, akiről azt tartják, hogy Salamon király volt. A könyv az emberi intimitás, a házasélet örömeit taglalja. Bár az Énekek énekét gyakran allegorikus értelemben az Isten és népe, avagy Krisztus és az egyház közötti viszony jelképének tartják, ez a költemény elsősorban a férfi és nő nagyon is emberi kapcsolatáról, szerelméről szól.

Ezen a héten a házasságra tekintünk az említett ószövetségi könyv alapján.

Hogyan jellemeznénk a Bibliának az emberi testről alkotott képét a következő igeszakaszok alapján? 1Móz 2:7; Zsolt 63:2; 84:3; 1Kor 6:19-20; 1Thessz 5:23

_____________________________________________________________

Néhány vallás követői a dualizmusban hisznek. E filozófia szerint az emberi test gondot jelent a lélek élete számára. Azaz a testet megbélyegzik, mint ami rossz, míg a „lelket” jónak tartják. A Szentírásban azonban az emberi test – annak nemi jellegével együtt – összetartozó egész. Az élet „test” és „lélek” (lásd 1Móz 2:7). A zsoltáros egész lényével dicsőíti Istent (Zsolt 63:2; 84:3). A teljes embert meg kell szentelni, el kell különíteni arra a szent célra, amit Isten rendelt el.

Az Énekek éneke szemlélete pozitív az emberi test vonatkozásában, beleértve a szexuális kapcsolatokat is. Hogyan tükröződik a következő versekből ez a megközelítés? Én 1:2, 13; 2:6; 5:10-16; 7:1-9

_____________________________________________________________

Csodálattal szól az emberi testről ez a szent irat. Nem szégyenteljes dolog a házasságban a szerelem fizikai megnyilvánulása. A könyv nyíltan bemutatja az érzelmek teljes palettáját.

Egyes kultúrákban kimondottan tabunak tartják a nemiséggel kapcsolatos kérdéseket. A házaspárok számára így sokszor nehéz lehet az egészséges kommunikáció az intim kérdésekről. A gyerekeket is megfosztják annak lehetőségétől, hogy a keresztény otthonban tanuljanak a szexualitásról, ahol az istenfélő értékeket helyénvaló információkkal tudják összekapcsolni. A Biblia nyíltan foglalkozik a szexualitással, ami arra bátorítja az embereket, hogy kényelmesebben közelítsenek a témához, így az életnek ezt a fontos szegmensét is megfelelő tisztelettel és méltósággal kezeljék, a Teremtőtől kapott nagy ajándékhoz illően.

Hogyan védhetjük meg magunkat azokkal a kulturális és erkölcsi erőkkel szemben, amelyek vagy az állati ösztönök szintjére degradálják, vagy olyan szégyenteljes dologként kezelik a szexualitást, amiről sosem szabad beszélni? Hogyan mutat rá a Biblia arra, hogy mindkét szélsőség helytelen?

A szeretet mely oldalait vonultatja fel az Énekek éneke? Én 1:2, 13; 2:10-13, 16; 3:11; 4:1-7; 5:16; 6:6; 7:1-9; 8:6-7

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

A feleség kijelenti, hogy „ez az én barátom” (Én 5:16). A „barát” szó a szexuális partnerség felhangja nélkül társaságot és barátságot fejez ki. Boldog az a férj vagy feleség, aki számára a házastársa kedves barátja is.

A költeményben a meghitt bókok és a szeretetteljes gesztusok mutatják, hogy milyen erős vonzalmat, fizikai és érzelmi örömöt talál egymásban a férfi és a nő. A romantikus szerelem természetes intimitása a Teremtő ajándéka, ami elősegíti, hogy a társak közel kerüljenek egymáshoz a házasságban. Miközben a felek nyitottak az isteni szeretet munkája iránt, a szeretetük „kifinomul, megtisztul, felemelkedik és nemessé válik” (Ellen G. White: Boldog otthon. Budapest, 1998, Advent Kiadó, 87. o.).

Ezek a versek egyben a szerelem legfennköltebb gondolatait is közvetítik. Az igaz szerelem ugyanakkor nem természetesen árad az emberi szívből, a Szentlélek ajándéka (Róm 5:5), maradandó egységbe kovácsolja össze a férjet és a feleséget. A szülő-gyerek kapcsolatban az elkötelezett szeretetre van különösen nagy szükség, hogy a fiatalokban kialakuljon a bizalom érzése. Odaadó szeretet köti össze a hívőket Krisztus testében. Az Énekek éneke arra szólít fel bennünket, hogy a szerelem cselekvő ereje hassa át a kapcsolatunkat a házastársunkkal.

Hogyan tükrözi a maga módján ez a fajta intimitás azt a bensőséges kapcsolatot, ami Isten és közöttünk van? Milyen párhuzamokat találunk benne (például az időtöltés, önmagunk teljes odaadása stb. tekintetében)? Még milyen párhuzamot fedezhetünk fel?

Az Énekek énekében sokan a „visszatérés az Édenbe” témát fedezik fel. Bár az itt bemutatott pár nem az első férfi és nő, a vers mégis a legelső kertet idézi fel gondolatainkban. Istennek az volt a terve, hogy „egy testté” legyenek (1Móz 2:24-25). Ez a kép mindenhol megjelenik a könyvben, finom metaforákkal és jelképekkel.

Hogyan mutatja be az Énekek éneke a kölcsönös elköteleződést a házaspár intimitásában? Én 4:7–5:1 Mennyiben tekinthető hasonlónak, amit Pál ír 1Kor 7:3-5 szakaszában?

_____________________________________________________________

Salamon így hívja a lányt: „Jöjj hozzám” (Én 4:8, RÚF). A menyasszonya válaszol. Később a lány hívja őt: „Jöjjön el kertjébe szerelmesem” (Én 4:16, RÚF). Erre ő felel (Én 5:1). A Szentírás itt azt tanítja, hogy nincs helye semmiféle kényszerítésnek vagy manipulációnak ebben az intim helyzetben. Mindkét fél szabadon és szeretettel lép a kapcsolatba. „Az én kertem” „az ő” kertje.

„Salamon” és „Szulamit” neve egyaránt a héber shalom, „béke” vagy „teljesség” szóból ered. Közös a két félben a másik iránti csodálat (Én 4:1-5; 5:10-16). Kapcsolatuk kiegyensúlyozottságát még a páros sorok és versek költői stílusa is érzékelteti. A szövetség megfogalmazásában – „Az én szerelmesem az enyém, és én az övé” (Én 2:16) – szintén az édeni nyelvezet visszhangzik: „Ez már csontomból való csont, és testemből való test” (1Móz 2:23).

Hogyan gazdagítja az Istennel való kapcsolatunkról alkotott képet az, hogy a házasság egységét a szöveg így fejezi ki: „ismeri”? 1Móz 4:1, 25; 1Sám 1:19; Lk 1:34; Jn 17:3; 1Kor 8:3

_____________________________________________________________

A Biblia az ismeri szót alkalmazza a férj és feleség egységére. Ebben a szeretetteljes „ismeretben” a lényük legrejtettebb mélységeit adják a másiknak. Nemcsak két test, hanem két szív is „egy testté” lesz. Az ismeret az ember és Isten kapcsolatára is vonatkozik. A nyitott szemmel járó keresztény számára a házasság egyedi és gyengéd ismerete, annak közösségével, az egymás iránti odaszentelődéssel és a határtalan örömmel együtt nagyszerű betekintést enged a legnagyobb és legszentebb rejtélybe, Krisztus és egyháza egységbe.

Olvassuk el Én 4:8–5:1 részét!

Én 4:16 és 5:1 versei a könyv középpontjában állnak, mintha Salamon és Szulamit házasságának tetőfokát érzékeltetnék, a beteljesülést.

Mire utal Salamon a következő szakaszokban? Én 4:12, 16; 5:1; 8:8-10

_____________________________________________________________

Az Énekek énekében találjuk a Szentírás néhány legmeggyőzőbb bizonyítékát arra, hogy Isten terve szerint az embernek szexuális értelemben tisztának kell maradnia a házasságig. Az egyik legerősebb érv Szulamit gyerekkorára utal, amikor a bátyjai azon tűnődtek, hogy vajon „kőfal” vagy „ajtó” lesz-e (Én 8:8-9). Más szóval, tiszta marad-e a házasságáig (fal), vagy inkább olyan lesz, aki nem válogat (ajtó). Felnőtt nőként megerősíti, hogy megőrizte tisztaságát és tisztán megy férjhez: „Kőfal vagyok” (Én 8:10, RÚF). Ráadásul Salamon is alátámasztja, hogy felesége szűz volt a nászéjszakájukig, mert kijelenti: „Olyan, mint a berekesztett kert… mint a befoglaltatott forrás, bepecsételt kútfő” (Én 4:12). Szulamit a saját tapasztalatából tanácsolhatja a barátainak, hogy nagyon óvatosan tegyék meg a szerelem és a házasság lépéseit. Az Énekek énekében háromszor szólítja meg a nők egy csoportját, „Jeruzsálem lányait”, hogy ne keltsék fel magukban a szerelem heves szenvedélyét, amíg el nem jön annak megfelelő ideje (Én 2:7; 3:5; 8:4). Ez azt jelenti, hogy addig, amíg már a házassági szövetségen belül, biztonságban nem találják magukat, mint ő.

A szerelmes férfi a költeményben másodjára hívja menyasszonyát, hogy menjen el vele (Én 2:10; 4:8). A házasság előtt nem fogadhatta el ezt a meghívást, de utána már Szulamit hívja a kertjébe a férjét (Én 4:16), ő pedig boldogan megy (Én 5:1). Salamon nemcsak Szulamit szépségéhez vonzódik, hanem a szívét is elrabolta a lány (Én 4:9), megrészegedett a szerelmétől (Én 4:10). Túlárad benne az öröm, hogy felesége már csak az övé és senki másé: „Olyan, mint a berekesztett kert az én húgom, jegyesem! Mint a befoglaltatott forrás, bepecsételt kútfő” (Én 4:12). Salamon a tökéletes nővel való egységében mintha az ígéret földjére jutna el: „Színmézet csepegnek a te ajkaid, én jegyesem, méz és tej van a te nyelved alatt” (Én 4:11).

Milyen jó hírt találnak itt azok, akik bánják korábbi rossz döntéseiket a szexualitás terén? 1Jn 1:9; vö. Zsolt 103:12; Ézs 55:7; Jn 8:11!

Istennek különleges célja volt azzal, hogy az embert férfivá és nővé teremtette (1Móz 1:26-28). Mindkettő az Ő képét hordozza, de a két nem „egy testté” válása a házasságban különleges módon tükrözi az Istenség egységét a Szentháromságon belül. A férfi és a nő egysége az új élet világra hozásának lehetőségét is magában rejti, ami az istenképűség eredeti megmutatkozása az emberben.

Hogyan viszonyul a Szentírás a Teremtő tervével nem összhangban lévő szexualitáshoz? 3Móz 20:7-21; Róm 1:24-27; 1Kor 6:9-20

_____________________________________________________________

A Biblia mindazt elítéli, ami megmásítja vagy megrontja Isten képét az emberben. Isten a nemi élet helyes céljai felé irányítja a népét azzal, hogy megtilt bizonyos szexuális megnyilvánulásokat. Amikor az emberi gyakorlat Isten szabályaiba ütközik, az embert bűn terheli.

Hogyan viszonyuljanak a keresztény hívők a saját és mások szexualitásának kérdéseihez a bűnös világban? Milyen útmutatást kapunk ehhez? Róm 8:1-14; 1Kor 6:15-20; 2Kor 10:5; Gal 5:24; Kol 3:3-10; 1Thessz 5:23-24

_____________________________________________________________

A hívők várják, hogy Krisztus visszajövetelekor megszabadulnak a bűn rontásától. Hittel várakoznak, és azt tartják magukról, hogy meghaltak a bűnnek Krisztus kereszthalálában és élnek a feltámadása által. Bűnös természetüket megfeszítik, szüntelen imádkoznak, éberségre törekszenek és a Lélek erejéből igyekeznek engedelmeskedni Krisztusnak, még a gondolataikban is. Tudják, hogy Isten teremtette a testüket és a nemiségüket is, ezért Isten terve szerint akarnak élni mindezzel. Isten megbocsát azoknak, akik megbánják a bűneiket (1Jn 1:9). Az evangélium lehetővé teszi azoknak is, akik korábban szabadosan, szexuális téren bűnben éltek, hogy csatlakozzanak a hívők közösségéhez. Mivel a bűn nagymértékű torzítást vitt végbe bizonyos emberek szexuális életében, némelyek nem számíthatnak arra, hogy most teljesen helyreáll az életüknek ez a része. Bizonyára vannak, akik inkább az önmegtartóztató, egyedülálló életet választják ahelyett, hogy az Isten Igéje által tiltott nemi kapcsolatokba bonyolódjanak.

Hogyan viszonyuljon az egyház például a homoszexuálisokhoz?

„Krisztus megáldotta a házasságot, tekintsük tehát szent intézménynek. Az igaz vallás nem áll ellentétben az Úr terveivel. Isten elrendelése szerint a férfi és a nő szent házasságban egyesüljön, olyan családokat alapítsanak, amelyeket tisztelet övez és amelyek a mennyei családot szimbolizálják. Nyilvános szolgálata kezdetén Krisztus megszentelte az Édenben megáldott intézményt. Ezzel kinyilvánította, hogy nem tagadja meg jelenlétét az esküvőktől. A tiszta és szent, igaz és helyes módon köttetett házasság az egyik legnagyobb áldás, amit az emberi családnak adott” (Ellen G. White: Daughters of God. 180-181. o.).

Ahogy az Énekek éneke is megmutatta, a szexualitás csodálatos lehet a házasságban. A tartós kapcsolat azonban nem alapozható csupán a külső szépségre és a testi örömökre. A testünk megöregszik, megbetegszünk, és nincs az az étrend, testedzés vagy plasztikai műtét, amitől örökké fiatalnak tűnnénk. Salamon és Szulamit házassága élethosszig tartó, elkötelezett kapcsolat volt. Háromszor is megerősítették, hogy egymáshoz tartoznak (Én 2:16; 5:19; 7:10). Először kijelentik, hogy egymáshoz tartoznak (vö. Ef 5:21, 33). Másodjára Szulamit megfordítja a sorrendet, hogy kifejezze a hajlandóságát (lásd még Ef 5:22-23). Harmadszor Salamon mondja el a menyasszonya utáni vágyódását (Ef 5:24-32). Nem lehet elfojtani az ilyen szerelmet (Én 8:7), feltörhetetlen pecsét (Én 8:6).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Salamon tökéletesnek írja le a feleségét (Én 4:1-5, 6:6 és 7:1-9). Mennyiben hasonlít ez ahhoz, amit Ádám mondott, amikor először meglátta Évát (1Móz 2:23)? Hogyan viszonyuljanak a férjek a feleségükhöz (Ef 5:28-29)?

2) Van, aki az Énekek énekét allegóriának tartja az Isten és a népe, vagy Jézus és az egyháza közötti kapcsolatra vonatkozóan. Vigyáznunk kell, nehogy túlzásba vigyük az allegorizálást, de mennyiben hasonlíthatjuk két ember viszonyát az Istennel való kapcsolathoz? Vö. Ézs 54:4-5; Jer 3:14; 2Kor 11:2!

3) Olvassuk el Péld 31:26, Én 5:16 és Péld 25:11 verseit! Milyen ereje van a szavainknak, amelyekkel letörhetjük vagy építhetjük a társunkat, gyengíthetjük vagy erősíthetjük a házasságunkat? Gondoljunk például a következő igeszakaszokra: Jak 1:26; 3:5-11!

TÚRMEZEI ERZSÉBET:

IMÁDSÁG A KORSZELLEM ELLEN

                       Lindolfo Weingaertner után németből

Uram, ebben az okos korban

ne engedd elbutulni néped,

hogy az üres emberi szó

el ne némítsa szent Igédet!

És ebben a jóllakott korban

ne engedd meg, hogy éhen haljunk!

Táplálj mennyei eledellel,

hogy pusztulásba ne zuhanjunk!

És ebben a jéghideg korban

adj nekünk lángoló szívet,

hogy szereteted melegét árassza,

aki e földön a Tied!

S Urunk, ebben a fáradt korban

adj új tettekre erőt nekünk,

és légy a mi erőnk Te magad,

ha lankadunk, ha elcsüggedünk!