SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

2019 / I.  −  12 tanulmány   −  Március 16−22.

Ítélet Babilon felett

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 2Mózes 28:36-38; Jeremiás 51:13; Jelenések 13:1-8, 18; 16:2-12; 17

„Hallottam, hogy egy másik hang szól az égből: Menjetek ki belőle, én népem, hogy ne legyetek részesek bűneiben, és hogy a rámért csapások ne érjenek titeket; mert bűnei felhalmozódtak az égig, és megemlékezett Isten az ő gonoszságairól” (Jel 18:4-5, RÚF).

A hatodik csapás az Eufrátesz szimbolikus kiszáradásához vezet, mivel a világ kiábrándult népei megvonják támogatásukat a végidei Babilontól. Amint az elmúlt heti tanulmányban láttuk, hatalmának megtörését jelentős démoni tevékenység előzi meg, amivel Isten munkáját próbálják hamisítani (Jel 16:13-14). Az ördögi tevékenység sikerrel jár, egyesíti a gonoszokat az armageddoni csatára készülve.

A végső harc kezdetén hatalmas földrengés lesz, ami a hetedik csapás része. A földrengés megtöri Babilon egységét és az három részre szakad (Jel 16:18-19). A végidei Babilon városként jelenik meg, a világ politikai és vallási erőinek az Isten népével szembeni, rövidtávú egységét jelképezve. Ez az egység széthull, ami a végidei Babilon felbomlásához vezet.

Észben kell tartanunk, hogy Jel 16:19 csak a végidei Babilon politikai összeomlását jelenti be. A 17. és a 18. fejezet mondja el, ez hogyan is következik be. A végidei Babilon bukásának és az azt előidéző okoknak az ismertetése előtt (Jel 17:12–18:24) Jelenések 17. fejezete bemutatja a végidei hitehagyó vallási rendszert a vörös fenevadon ülő parázna jelképével, aki a lányaival együtt Isten ellen fordítja a világot (Jel 17:1-11).

 

A PARÁZNA BABILON

Március 17

Vasárnap

 

Olvassuk el Jel 17:1 versét! Jer 51:13 szerint az Eufrátesz folyó az a „sok víz”, amin Babilon ül. Jel 17:15 értelmében mit szimbolizál ez a jelkép?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

A Bibliában az asszony Isten népét szimbolizálja. A jelenések könyve a tiszta nő képével mutatja be Isten igaz egyházát (Jel 12:1; 22:17). A parázna pedig a hamis, hitehagyóvá lett egyházat jelképezi. Jel 17:5 verse a paráznát a nagy Babilonként azonosítja. Amint az ókori Babilon léte az Eufrátesz folyótól függött, úgy a végidei Babilon is rászorul a tömegek támogatására, hogy a terveit erővel képviseljék.

Olvassuk el Jel 17:2 versét Jel 14:8 és 18:2-3 mellett! Melyik két csoport áll tiltott kapcsolatban a végidei Babilonnal, ami elcsábítja őket?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Az első csoportot a föld királyai, a vezető politikai erők alkotják. Úgy ábrázolja őket a könyv, mint akik házasságtörő kapcsolatban vannak a parázna Babilonnal. Az Ószövetség gyakran a paráznaság gondolatával érzékeltette azt, hogy a hitehagyó Izrael a hamis vallások felé fordult el Istentől (Ézs 1:21; Jer 3:1-10). A föld királyai és a parázna közötti erkölcstelen kapcsolat jelképezi a végidei Babilonnak és az uralkodó politikai hatalmaknak – az egyháznak és az államnak – a törvénytelen egységét.

A parázna Babilonnal törvénytelen kapcsolatban álló második csoport a föld népe – az irányítás alatt álló tömegek, akiket lelkileg lerészegít Babilon paráznaságának bora. Az uralkodó politikai hatalmakkal ellentétben a köznépet elkábítják Babilon hamis tanításai és tevékenységei; elhiszik, hogy megvédheti őket. Az ittas ember nem gondolkodik józanul és könynyen befolyásolható (lásd Ézs 28:7). Babilon az egész világot félrevezeti, a hűséges maradék kivételével.

Az emberek többsége rosszul méri fel a dolgokat, mindig is ez volt a helyzet, ahogyan ma is. Milyen veszéllyel jár tehát a tömegek felfogását követni, bármennyire népszerű is az?

 

A VÖRÖS FENEVADON ÜLŐ PARÁZNA

Március 18

Hétfő

 

Olvassuk el Jel 17:3 versét! Megmutatta Jánosnak a sok vízen ülő parázna nő feletti ítéletet a hét angyal egyike, akiknél az utolsó hét csapással teli hét pohár van. A látomásban a fenevadon ülve jelenik meg a nő. Miért találó jelző Babilon támogatóira a víz és a fenevad?

János látomásban a pusztába ragadtatik, ahol egy vörös fenevadon ülő nőt lát. A parázna nő egy vallási csoportot jelképez, a fenevad pedig politikai hatalmat. A világi hatalmon ülő vallás képe két külön tényezőre mutat, másra, mint ami a múltban volt, amikor a vallás és a politika összefonódott. A prófécia rámutat, hogy e két erő a vég idején összefog. A nő a fenevadon ül, ami dominanciát jelez: a végidő vallási rendszere fogja uralni a szekuláris és politikai erőket.

A parázna nő mely jellemzői mutatnak A jelenések könyve 12-13. fejezeteinek sárkányára, valamint a tengerből és a földből feljövő fenevadra?

A parázna nő feltűnő, bíbor és skarlátvörös ruhában, arany, drágakő és gyöngy ékszerekkel jelenik meg, ahogyan az ókorban a prostituáltak igyekeztek még csábítóbbak lenni (Jer 4:30). A skarlát a vér színe, ami jól érzékelteti ennek a vallási rendszernek az elnyomó jellegét.

A ruhája az ószövetségi főpap öltözetének a hamisítványa, amiben volt bíbor, skarlátvörös és arany szín is (2Móz 28:5-6). A káromló felirat a homlokán a papi süveg „Szentség az Úrnak” (2Móz 28:36-38) szavai helyett jelenik meg. A kezében levő pohár a szentély edényeire emlékeztet, amelyekből Babilon királya, Belsazár és a vendégei itták a bort (Dán 5:2-4). A parázna kezében a pohár az igazság látszatával leplezi a bort, Sátán végidei vallási rendszerének a hamisságait, amellyel elcsábítja a világot Isten oldaláról.

A parázna Babilonról még azt olvassuk, hogy megrészegedett Jézus szentjeinek és mártírjainak vérétől, akik a Krisztusról szóló bizonyságtételük miatt haltak meg. A vérszomj a végidei Babilont a pápaság vezetése alatt álló, középkori hitehagyó kereszténységhez kapcsolja, amely felelős az evangéliumhoz hűséges keresztények millióinak a haláláért.

A parázna Babilon jellemzésében a thiatirai gyülekezetnek szóló üzenetből (lásd Jel 2:20-23) Jézabel képe tükröződik. Milyen fényt vet a két nő közötti párhuzam a végidei Babilon jellemére?

 

A VÖRÖS FENEVAD

Március 19

Kedd

 

Jel 17:3 a vörös fenevadat hasonló kifejezésekkel írja le Jelenések 13. fejezetének tengerből feljövő fenevadához, ami háborút indított Isten népe ellen és legyőzte azt (Jel 13:5-7). Az üldözés korábbi korszaka miatt kellett a tiszta asszonynak a pusztába menekülnie az ezerkétszázhatvan nap/év prófétai korszakára, Kr. u. 538-1798 között (Jel 12:13-14). Az ökumenizmus korában élő protestánsok jól tennék, ha emlékeznének a rettenetes múltbéli üldözésre, hiszen a prófécia szerint valami hasonló, csak még rosszabb következik majd.

Vö. Jel 17:8 és 13:8 verseinek szövegét! Hogyan világít rá Jel 13:3 a fenevad létének és tevékenységének három szakaszára?

_____________________________________________________________

A vörös fenevadról azt mondja, hogy volt és nincs, majd a mélységből emelkedik ki és pusztulásba megy. Ez a háromtagú kifejezés elsősorban a Jahve név hamisítványa – „aki van, aki volt, és aki eljövendő” (Jel 1:4, RÚF; lásd még Jel 4:8). Rámutat a fenevad létezésének három szakaszára is: A fenevad „volt”, azaz létezett a múltban. Korábbi tevékenysége negyvenkét prófétai hónapig tartott, amit ezerkétszázhatvan nap/év jelöl még (lásd Jel 13:5; 9. tanulmány, vasárnapi rész). Már „nincs”. A fenevad 1798-ban halálos sebet kapott (lásd Jel 13:3), ezért nem létezett, legalábbis üldözőként. Egy időre eltűnt a világ színpadáról, de életben maradt. Végül a halálos seb begyógyulásával a fenevad megelevenedik, visszanyeri hatalmát és teljes sátáni dühében tombol. Jelenések 17. fejezete a Jel 13:1-8 részében megjelenő fenevadat mutatja be a halálos seb begyógyulásának idején. A felélénkült fenevadon ül a parázna Babilon. Egy rövid időre ismét létrejön a vallás és a politika a középkorban is létező egysége, és újból elkezdődik az üldözés.

„Ha feltámad az ellenségeskedés, ha újra úr lesz a vakbuzgóság és a vallási türelmetlenség; ha lángra lobban az üldözés, a lágymelegek és a képmutatók meginognak és feladják hitüket. De az igazi keresztény sziklaszilárdan megáll. Hite erősebb, reménysége fényesebb lesz, mint amilyen a jólét napjaiban volt” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 2013, Advent Kiadó, 516. o.). Mire figyelmeztessenek bennünket e szavak a keresztényi életünkkel kapcsolatban, még mielőtt teljesednének a végső események?

 

A FENEVAD HÉT FEJE

Március 20

Szerda

 

Olvassuk el Jel 17:9-11 részét Jel 13:18 mellett! Bölcsességre van szükség ahhoz, hogy megértsük, mit jelent a hét fej. Miféle bölcsességről van itt szó? Hogyan tehetünk szert rá (lásd Jak 1:5)?

_____________________________________________________________

Az angyal elmagyarázza, hogy a hét fej hét hegy. Néhány fordító szerint ez utalás a hét dombra, amelyekre Róma városát építették, és ezért fordítják a görög oroi („hegyek”) szót úgy, hogy „dombok”. Hét király is van, akiket a hét hegy szimbolizál. A hegyek egymást követik, nem egy időben léteznek.

A hegyek azért nem egyes királyokat szimbolizálnak, mert A jelenések könyve nem egyénekkel, hanem rendszerekkel foglalkozik. A Bibliában a hegyek gyakran világhatalmakat vagy birodalmakat képviselnek (Jer 51:25; Ez 35:2-3). A bibliai próféciákban a „királyok” királyságokat jelölnek (lásd Dán 2:37-39; 7:17). Tehát úgy tűnik, a hét hegy egymást követő hét nagy birodalmat jelent, amelyek a történelem során uralták a földet és amelyeken keresztül Sátán ellenállt Istennek, ártott a népének.

János szemszögéből nézve a birodalmak közül öt már letűnt, az egyik még állt, egy másik pedig még nem érkezett el. Nincs egységes adventista magyarázat ebben a kérdésben, de sokan úgy tartják, hogy az öt múltbéli nagy birodalom az ószövetségi időkben dominált és (időnként) ártott Isten népé nek: Egyiptom, Asszíria, Babilon, Médo-Perzsia és Görögország. János korában a Római Birodalom volt éppen hatalmon.

A hetedik királyság, amelyik „még nem jött el”, Jelenések 13. fejezetének tengerből feljövő fenevada – a pápaság, amely Isten népe fölött uralkodott és bántotta azt. János kora és a Római Birodalom bukása után kellett jönnie. A történelem bizonyította ennek – az események kibontakozása előtt több évszázaddal leírt – próféciának az igazságát.

János továbbá azt hallotta, hogy a vörös fenevad egy nyolcadik világhatalom, noha a hét fej (világhatalom) egyike. A hét közül melyik? Mivel a fejek egymást követik időben, a hetedikből, ami a halálos sebet kapta, lesz a nyolcadik fej. A nyolcadik világhatalom idejében tűnik fel a vörös fenevad a hátán a parázna Babilonnal, hogy véghezvigye annak céljait. Ma a halálos seb begyógyulásának idejében élünk. A nyolcadik világhatalom pontosan a vég előtt tűnik fel a színen, majd elpusztul.

 

BABILON ÍTÉLETE

Március 21

Csütörtök

 

Olvassuk el Jel 17:12-15 szakaszát Jel 16:14-16 mellett! Mit tudhatunk meg ezekből a versekből a „tíz királyról”?

_____________________________________________________________

Különféle magyarázatok születtek már a tíz királlyal kapcsolatban. A jelenések könyve azonban nem árulja el, hogy kik is ők. Csak azt szűrhetjük le a szövegből, hogy nem sokkal a vég előtt lesz egy rövidéletű politikai konföderáció, ami a paráznát támogatja. A számuk azt jelzi, hogy a világi hatalmak szoros szövetségre lépnek a fenevaddal.

Jel 17:13-14 Armageddon csatáját ismétli el dióhéjban – amiről Jel 16:12-16 szakaszában olvastunk. A csodatévő démoni erők, a sárkány, a tengerből feljövő fenevad és a hamis próféta által feltüzelt, világszéles politikai konföderáció hadat indít a Bárány ellen. Más szóval az armageddoni csata nem egy katonai ütközet lesz a Közel-Keleten, hanem a második advent végső harca, amit Sátán és szövetségesei vívnak Krisztus és angyali seregei ellen.

Olvassuk el Jel 17:16-18 verseit! Jel 16:2-12 értelmében miért változik meg a tíz király kapcsolata Babilonnal? Ki áll a Babilonnal történtek mögött?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

A tíz szarv, Európa megosztott államainak egymás után következő erői, gyűlölettel telve hirtelen a parázna Babilon (a pápaság végidei formája) ellen fordulnak, kifosztják és lemeztelenítik. Szimbolikus értelemben megeszik a húsát és tűzzel égetik meg. A parázna Babilon sorsáról János ahhoz hasonló kifejezésekkel ír, amit Isten a hűtlen Jeruzsálemre következőkről mondott (Jer 4:30). Ha egy pap lánya parázna lett, tűzhalál volt a büntetése (3Móz 21:9). A megtévesztett politikai hatalmak kiábrándulnak, mivel Babilon képtelen őket megvédeni a csapásoktól. Becsapva érzik magukat és haragjukban rátámadnak. Teljes isteni ítélet szakad a végidei hitehagyó vallási rendszerre és mindazokra, akik csatlakoznak hozzá.

A végidei eseményekkel kapcsolatban még sok kérdésre nincs válasz, ami most összezavarhat bennünket. Milyen ígéretet kapunk Jel 17:14 versében? Mit jelentsen ez az ígéret nekünk?

 

TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA:

Március 22

Péntek

 

Babilon teljes erkölcsi összeomlása előtt egy mennyei hang sürget, hogy „Fussatok ki belőle én népem” (Jel 18:4). Istennek sok híve különféle okok miatt még mindig Babilonban van. Az Úr végidei egyháza által hívja ki népét a hitehagyó vallási rendszerből, hogy ne legyenek részesei a bűneinek. Ki kell jönniük onnan, hogy elkerüljék a végzetét. Isten nem akarja, hogy bárki elvesszen (2Pt 3:9). Jel 19:1-10 megmutatja, hogy Babilonban sok istenfélő ember hallgat majd a hívásra. Gondoljunk tehát Isten maradék egyházának hatalmas felelősségére! Ezek szerint milyen nagy szükségünk van arra, hogy Isten igazsága legyen a szívünkben és kitöltse Szentlelkét az életünkre?

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1)    Jel 18:4 szerint sok istenfélő ember van még Babilonban, akiket az Úr úgy szólít, hogy „én népem”. Gondolkodjunk el a következő állításon: „Ezt az üzenetet hirdetnünk kell, és míg hirdetjük, vigyázzunk, nehogy támadjuk, kárhoztassuk azokat, akiknek nincs olyan világosságuk, mint nekünk! Ne térjünk le az utunkról, hogy keményen támadjuk a katolikusokat! Közöttük sokan a leglelkiismeretesebb keresztények, akik a nekik juttatott világosságban járnak, és Isten munkálkodni fog az érdekükben. Akiknek nagy kiváltságaik és alkalmaik voltak, de nem fejlesztették ki testi, szellemi és erkölcsi erőiket… nagyobb veszélyben forognak, és Isten sokkal inkább kárhoztatja őket, mint akik hittételek tekintetében tévednek ugyan, de törekszenek arra, hogy másokkal jót tegyenek” (Ellen G. White: Evangelizálás. Budapest, 2007, Advent Irodalmi Műhely, Felfedezések Alapítvány, 374. o.). Hogyan bánjunk tehát másokkal?

2)    Jelenések 17. fejezete a parázna nőt a vörös fenevadon ülve mutatja be. A 12. fejezetben lévő asszony Isten hűséges egyházát jelképezi, a 17. fejezetben bemutatott nő a hitehagyó egyházra utal, amelyik elcsábítja a világot Istentől. Milyen hasonlóság és milyen különbség van közöttük? Mit tanulhatunk ebből?

3)    Az e heti szövegek a vallási és politikai világ zord állapotát írják le a Krisztus győzedelmes visszatérése előtti végső időkben. Miért olyan fontos hűségesnek, igaznak és tisztának maradnunk az Istentől kapott üzenethez pont most? Jel 16:15 versében Isten hűségre szólít a világszéles hitehagyás idején. Hogyan alkalmazhatjuk most magunkra ezt a figyelmeztetést?

 

 

IMRE ALBERT:

A HÁLÁTLAN SZŐLŐ

 

Ézsaiás 5:1-7

 

és azután

hosszú, nagy szünet

következett:

szüret-szünet.

Nem termett

„szőlőt”

a gyülekezet.

Most musthiányban

szenved,

szájíze: keserű.

Messze szállt tőle,

mint felhő, a derű.

Öröm-ének?

Nincsen,

csak gyász

és jajgatás.

Levelein látszik:

ott a rothadás.

 

Gyepűje is romlik,

a róka ki-bejár…

– Szőlők Ura,

mondd meg:

mekkora a kár?

– Kár dolgában

kár már

tovább kutatnotok.

Ásót, kapát kézbe,

munkálkodjatok!

Vadhajtásnak,

gyomnak

ne kedvezzetek!

Mindig a jóra

törekedjetek!

És jön majd a tavasz

s tavaszra a nyár!

Őszre talán lehet

szüretelni már!