JÓB KÖNYVE
2016/IV. negyedév, 13. tanulmány, december 17–23.
Jób jelleme
VASÁRNAP
Jób 1:1, 8
1 Vala Úz földén egy ember, akinek Jób vala a neve. Ez az ember feddhetetlen, igaz, istenfélő vala és bűn-gyűlölő.
8 És monda az Úr a Sátánnak: Észrevetted-e az én szolgámat, Jóbot? Bizony nincs hozzá hasonló a földön: feddhetetlen, igaz, istenfélő, és bűngyűlölő.
Apostolok cselekedetei 10:2, 22
2 Jámbor és istenfélő egész házanépével egybe, ki sok alamizsnát osztogat vala a népnek, és szüntelen könyörög vala Istennek.
22 Ők pedig mondának: Kornélius százados, igaz és istenfélő férfiú, ki mellett a zsidók egész népe jó bizonyságot tesz, szent angyal által megintetett, hogy hívasson téged házához, és halljon tőled valami dolgokról.
1 Korinthus 4:9
Mert úgy vélem, hogy az Isten minket, az apostolokat, utolsókul állított, mintegy halálra szántakul: mert látványossága lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek.
HÉTFŐ
Jób 29:6
Mikor lábaimat édes tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott.
Jób 29:2
Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, amikor Isten őrzött engem!
4 Mózes 6:24
Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged.
Zsoltárok 91:11
Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden utadban.
Jób 29:8-17
8 Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek és állottak.
9 A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyerüket szájukra tették.
10 A főemberek szava elnémult, és nyelvük az ínyükhöz ragadt.
11 Mert amely fül hallott, boldognak mondott engem, és amely szem látott, bizonyságot tett én felőlem.
12 Mert megmentém a kiáltozó szegényt, és az árvát, akinek nem volt segítsége.
13 A veszni indultnak áldása szállt reám, az özvegynek szívét megörvendeztetém.
14 Az igazságot magamra öltém és az is magára ölte engem; palást és süveg gyanánt volt az én ítéletem.
15 A vaknak én szeme valék, és a sántának lába.
16 A szűkölködőknek én atyjuk valék, az ismeretlennek ügyét is jól meghányám-vetém.
17 Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala.
KEDD
Máté 23. fejezet
1 Akkor szóla Jézus a sokaságnak és az ő tanítványainak,
2 Mondván: Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek:
3 Annak okáért amit parancsolnak nektek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek; de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.
4 Mert ők nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik; de ők az ujjukkal sem akarják azokat illetni.
5 Minden ő dolgaikat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az emberek: mert megszélesítik az ő homlokszíjaikat; és megnagyobbítják az ő köntöseik peremét;
6 És szeretik a lakomákon a főhelyet, és a gyülekezetekben az elölülést.
7 És a piacokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így hívják őket: Mester, Mester!
8 Ti pedig ne hívassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.
9 Atyátoknak se hívjatok senkit e földön; mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van.
10 Doktoroknak se hívassátok magatokat, mert egy a ti Doktorotok, a Krisztus.
11 Hanem aki a nagyobb közöttetek, legyen a ti szolgátok.
12 Mert aki magát felmagasztalja, megaláztatik; és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.
13 De jaj nektek képmutató írástudók és farizeusok, mert a mennyeknek országát bezárjátok az emberek előtt; mivelhogy ti nem mentek be, akik be akarnának menni, azokat sem bocsátjátok be.
14 Jaj nektek képmutató írástudók és farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek házát, és színből hosszan imádkoztok; ezért annál súlyosabb lesz a ti büntetésetek.
15 Jaj nektek képmutató írástudók és farizeusok! mert megkerülitek a tengert és a földet, hogy egy pogányt zsidóvá tegyetek; és ha azzá lett, a gyehenna fiává teszitek őt, kétszerte inkább magatoknál.
16 Jaj nektek vak vezérek, akik ezt mondjátok: Ha valaki a templomra esküszik, semmi az; de ha valaki a templom aranyára esküszik, tartozik az.
17 Bolondok és vakok: mert melyik nagyobb, az arany-e, vagy a templom, amely szentté teszi az aranyat?
18 És: Ha valaki az oltárra esküszik, semmi az; de ha valaki a rajta levő ajándékra esküszik, tartozik az.
19 Bolondok és vakok: mert melyik nagyobb, az ajándék-e vagy az oltár, amely szentté teszi az ajándékot?
20 Aki azért az oltárra esküszik, esküszik arra és mindazokra, amik azon vannak.
21 És aki a templomra esküszik, esküszik arra és Arra, aki abban lakozik.
22 És aki az égre esküszik, esküszik az Isten királyi székére és arra, ki abban ül.
23 Jaj nektek képmutató írástudók és farizeusok! mert megdézsmáljátok a mentát, a kaprot és a köményt, és elhagyjátok amik nehezebbek a törvényben, az ítéletet, az irgalmasságot és a hívséget: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.
24 Vak vezérek, akik megszűritek a szúnyogot, a tevét pedig elnyelitek.
25 Jaj nektek képmutató írástudók és farizeusok! mert megtisztítjátok a pohárnak és tálnak külsejét, belül pedig rakvák azok ragadománnyal és mértékletlenséggel.
26 Vak farizeus, tisztítsd meg előbb a pohár és tál belsejét, hogy külsejük is tiszta legyen.
27 Jaj nektek képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlatosak vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépeknek tetszenek, belül pedig holtaknak csontjaival és minden undoksággal rakvák.
28 Éppen így ti is, kívülről igazaknak látszotok ugyan az emberek előtt, de belül rakva vagytok képmutatással és törvénytelenséggel.
29 Jaj nektek képmutató írástudók és farizeusok! mert építitek a próféták sírjait és ékesgetitek az igazak síremlékeit.
30 És ezt mondjátok: Ha mi atyáink korában éltünk volna, nem lettünk volna az ő bűntársaik a próféták vérében.
31 Így hát magatok ellen tesztek bizonyságot, hogy fiai vagytok azoknak, akik megölték a prófétákat.
32 Töltsétek be ti is a ti atyáitoknak mértékét!
33 Kígyók, mérges kígyóknak fajzatai, miképpen kerülitek ki a gyehennának büntetését?
34 Annak okáért íme prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök én hozzátok: és azok közül némelyeket megöltök, és megfeszítetek, másokat azok közül a ti zsinagógáitokban megostoroztok és városról - városra üldöztök.
35 Hogy reátok szálljon minden igaz vér, amely kiömlött a földön, az igaz Ábelnek vérétől Zakariásnak, a Barakiás fiának véréig, akit a templom és az oltár között megöltetek.
36 Bizony mondom nektek, mindezek reá következnek erre a nemzetségre.
37 Jeruzsálem, Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akik te hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni a te fiaidat, miképpen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá; és te nem akartad.
38 Íme, pusztán hagyatik nektek a ti házatok.
39 Mert mondom nektek: Mostantól fogva nem láttok engem mindaddig, mígnem ezt mondjátok: Áldott, aki jő az Úrnak nevében!
Jób 31:1-23
1 Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
2 És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
3 Avagy nem az istentelent illeti-e romlás, és nem a gonosztevőt-e veszedelem?
4 Avagy nem láthatta-e utaimat, és nem számlálhatta-e meg lépéseimet?
5 Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
6 Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
7 Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
8 Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
9 Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
10 Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
11 Mert gyalázatosság volna ez, és bírák elé tartozó bűn.
12 Mert tűz volna ez, amely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná.
13 Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14 Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék neki?
15 Nem az teremtette-e őt is, aki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-e bennünket anyánk ölében?
16 Ha a szegények kívánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
17 És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18 Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
19 Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20 Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21 Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22 A lapockájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23 Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
2 Mózes 20:17
Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé.
1 Sámuel 16:7
Az Úr azonban monda Sámuelnek: Ne nézd az ő külsőjét, se termetének nagyságát, mert megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, amit az ember; mert az ember azt nézi, ami szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van.
Máté 5:28
Én pedig azt mondom nektek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.
SZERDA
Jób 31:24-34
24 Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
25 Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
26 Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
27 És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28 Ez is bíró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
29 Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
30 (De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
31 Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-e, aki az ő húsával jól nem lakott?
32 (A jövevény nem hált az utcán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
33 Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
34 Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
Jób 2:9
Monda pedig ő neki az ő felesége: Erősen állasz-e még mindig a te feddhetetlenségedben? Átkozd meg az Istent, és halj meg!
Máté 7:22-27
22 Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem cselekedtünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben?
23 És akkor vallást teszek majd nekik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.
24 Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát:
25 És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett.
26 És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövényre építette házát:
27 És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása.
Lukács 16:10
Aki hű a kevesen, a sokon is hű az; és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.
CSÜTÖRTÖK
Jób 22:3
Gyönyörűségére van-e az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-e, hogy feddhetetlenül jársz?
Máté 5:16
Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
Jelenések 14:7
Ezt mondván nagy szóval: Féljétek az Istent, és neki adjatok dicsőséget: mert eljött az ő ítéletének órája; és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait.
Efézus 3:10
Azért, hogy megismertettessék most a mennybeli fejedelemségekkel és hatalmasságokkal az egyház által az Istennek sokféle bölcsessége.
PÉNTEK
1 Mózes 3:15
És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.
1 Mózes 15:6
És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őneki igazságul.
Róma 4:3
Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az ő neki igazságul.
Zsidó 12:14
Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat:
Galáczia 4:19
Gyermekeim! kiket ismét fájdalommal szülök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus.
Kolossé 2:6
Azért, amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok Ő benne,