JÓB KÖNYVE
2016/IV. negyedév, 5. tanulmány, október 22–28.
ÁTKOZD MEG A NAPOT!
SZOMBAT
Jób 1:3
És vala az ő marhája: hétezer juh, háromezer teve és ötszáz igabarom és ötszáz szamár; cselédje is igen sok vala, és ez a férfiú nagyobb vala keletnek minden fiánál.
VASÁRNAP
Jób 3:1-10
1 Ezután megnyitá Jób az ő száját, és megátkozá az ő napját.
2 És szóla Jób, és monda:
3 Vesszen el az a nap, amelyen születtem, és az az éjszaka, amelyen azt mondták: fiú fogantatott.
4 Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon.
5 Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; a felhő lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé.
6 Az az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz.
7 Az az éjszaka! Legyen az magtalan, ne legyen örvendezés azon.
8 Átkozzák meg azt, akik a nappalt átkozzák, akik bátrak felingerelni a leviathánt.
9 Sötétüljenek el az ő estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pírját!
10 Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtajait, és nem rejtette el szemeim elől a nyomorúságot.
Apostolok cselekedetei 17:28
Mert ő benne élünk, mozgunk és vagyunk; miképpen a költőitek közül is mondották némelyek: Mert az ő nemzetsége is vagyunk.
Jelenések 4:11
Méltó vagy Uram, hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt; mert te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremtettek.
HÉTFŐ
Jób 3:11-26
11 Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem múltam, mihelyt megszülettem?
12 Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam?!
13 Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék -
14 Királyokkal és az ország tanácsosaival, akik maguknak kőhalmokat építenek.
15 Vagy fejedelmekkel, akiknek aranyuk van, akik ezüsttel töltik meg házaikat.
16 Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek?
17 Ott a gonoszok megszűnnek a fenyegetéstől, és ott megnyugosznak, akiknek erejük ellankadt.
18 A foglyok ott mind megnyugosznak, nem hallják a szorongatónak szavát.
19 Kicsiny és nagy ott egyenlő, és a szolga az ő urától szabad.
20 Mért is ad Isten a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szívüeknek?
21 Akik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset.
22 Akik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, mikor megtalálják a koporsót.
23 A férfiúnak, aki útvesztőbe jutott, és akit az Isten bekerített körös-körül.
24 Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim ömölnek, mint habok.
25 Mert amitől remegve remegtem, az jöve reám, és amitől rettegtem, az esék rajtam.
26 Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám.
Prédikátor 9:7
Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmuk nincs többé; mivelhogy emlékezetük elfelejtetett.
János 11:11-14
11 Ezeket mondá; és ezután monda nekik: Lázár, a mi barátunk, elaludt; de elmegyek, hogy felköltsem őt.
12 Mondának azért az ő tanítványai: Uram, ha elaludt, meggyógyul.
13 Pedig Jézus annak haláláról beszélt; de ők azt hitték, hogy álomnak alvásáról szól.
14 Ekkor azért nyilván monda nekik Jézus: Lázár megholt.
KEDD
Jób 6:2-3
2 Oh, ha az én bosszankodásomat mérlegre vetnék, és az én nyomorúságomat vele együtt tennék a fontba!
3 Bizony súlyosabb ez a tenger fövenyénél; azért balgatagok az én szavaim.
Máté 25:34-40
34 Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
35 Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;
36 Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
37 Akkor felelnek majd neki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?
38 És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
39 Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
40 És felelvén a király, azt mondja majd nekik: Bizony mondom nektek, amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.
Jakab 1:27
Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.
SZERDA
1 Mózes 5. fejezet
1 Ez az Ádám nemzetségének könyve. Amely napon teremté Isten az embert, Isten hasonlatosságára teremté azt.
2 Férfiúvá és asszonnyá teremté őket, és megáldá őket és nevezé az ő nevüket Ádámnak, amely napon teremtetének.
3 Élt vala pedig Ádám száz harminc esztendőt, és nemze fiat az ő képére és hasonlatosságára és nevezé annak nevét Séthnek.
4 És telének Ádám napjai, minekutána Séthet nemzette, nyolcszáz esztendőre, és nemze fiakat és leányokat.
5 És lőn Ádám egész életének ideje kilencszáz harminc esztendő; és meghala.
6 Éle pedig Séth száz öt esztendőt, és nemzé Énóst.
7 És éle Séth, minekutána Énóst nemzette, nyolcszáz hét esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.
8 És lőn Séth egész életének ideje kilencszáz tizenkét esztendő; és meghala.
9 Éle pedig Énós kilencven esztendőt, és nemzé Kénánt.
10 És éle Énós, minekutána Kénánt nemzette, nyolcszáz tizenöt esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
11 És lőn Énós egész életének ideje kilencszáz öt esztendő; és meghala.
12 Éle pedig Kénán hetven esztendőt, és nemzé Mahalálélt.
13 És éle Kénán, minekutána Mahalálélt nemzette, nyolcszáz negyven esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.
14 És lőn Kénán egész életének ideje kilencszáz tíz esztendő; és meghala.
15 Éle pedig Mahalálél hatvanöt esztendőt, és nemzé Járedet.
16 És éle Mahalálél, minekutána Járedet nemzette, nyolcszáz harminc esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
17 És lőn Mahalálél egész életének ideje nyolcszáz kilencvenöt esztendő; és meghala.
18 Éle pedig Járed száz hatvankét esztendőt, és nemzé Énókhot.
19 És éle Járed, minekutána Énókhot nemzette, nyolcszáz esztendőt; és nemze fiakat és leányokat.
20 És lőn Járed egész életének ideje kilencszáz hatvankét esztendő; és meghala.
21 Éle pedig Énókh hatvanöt esztendőt, és nemzé Methuséláht.
22 És járt Énókh az Istennel, minekutána Methuséláht nemzette, háromszáz esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.
23 És lőn Énókh egész életének ideje háromszáz hatvanöt esztendő.
24 És mivel Énókh Istennel járt vala; eltűnék, mert Isten magához vevé.
25 Éle pedig Methusélah száz nyolcvanhét esztendőt és nemzé Lámekhet.
26 És éle Methusélah, minekutána Lámekhet nemzette, hétszáz nyolcvankét esztendőt; és nemze fiakat és leányokat.
27 És lőn Methusélah egész életének ideje kilencszáz hatvankilenc esztendő; és meghala.
28 Éle pedig Lámekh száz nyolcvankét esztendőt, és nemze fiat.
29 És nevezé azt Noénak, mondván: Ez vigasztal meg minket munkálkodásunkban s kezünk terhes fáradozásában e földön, melyet megátkozott az Úr.
30 És éle Lámekh, minekutána Noét nemzette, ötszáz kilencvenöt esztendőt; és nemze fiakat és leányokat.
31 És lőn Lámekh egész életének ideje hétszázhetvenhét esztendő; és meghala.
32 És mikor Noé ötszáz esztendős volt, nemzé Noé Sémet, Khámot és Jáfetet.
Jób 7:1-11
1 Nem rabszolga élete van-e az embernek a földön, és az ő napjai nem olyanok-e, mint a béresnek napjai?
2 Amint a szolga kívánja az árnyékot, és amint a béres reményli az ő bérét:
3 Úgy részesültem én keserves hónapokban, és nyomorúságnak éjszakái jutottak számomra.
4 Ha lefekszem, azt mondom: mikor kelek föl? de hosszú az este, és betelek a hánykolódással reggeli szürkületig.
5 Testem férgekkel van fedve és a pornak piszokjával; bőröm összehúzódik és meggennyed.
6 Napjaim gyorsabbak voltak a vetélőnél, és most reménység nélkül tűnnek el.
7 Emlékezzél meg, hogy az én életem csak egy lehelet, és az én szemem nem lát többé jót.
8 Nem lát engem szem, amely rám néz; te rám veted szemed, de már nem vagyok!
9 A felhő eltűnik és elmegy, így aki leszáll a sírba, nem jő fel többé.
10 Nem tér vissza többé az ő hajlékába, és az ő helye nem ismeri őt többé.
11 Én sem tartóztatom hát meg az én számat; szólok az én lelkemnek fájdalmában, és panaszkodom az én szívemnek keserűségében.
Zsoltárok 39:6
Íme tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te előtted, mint a semmi. Bizony merő hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is! Szela.
Zsoltárok 39:12
Mikor a bűn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted, mint moly, az ő szépségét. Bizony merő hiábavalóság minden ember. Szela.
Jakab 4:14
Akik nem tudjátok mit hoz a holnap: mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, amely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik.
Jób 19:25
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
CSÜTÖRTÖK
Jób 7:17-21
17 Micsoda az ember, hogy őt ily nagyra becsülöd, és hogy figyelmedet fordítod reá?
18 Meglátogatod őt minden reggel, és minden szempillantásban próbálod őt.
19 Míglen nem fordítod el tőlem szemedet, nem távozol csak addig is tőlem, amíg nyálamat lenyelem?
20 Vétkeztem! Mit cselekedjem én neked, oh embereknek őrizője? Mért tettél ki céltáblául magadnak? Mért legyek magamnak is terhére.
21 És mért nem bocsátod meg vétkemet és nem törlöd el az én bűnömet? Hiszen immár a porban fekszem, és ha keresel engem, nem leszek.
Zsoltárok 8:5-7
5 Micsoda az ember - mondom - hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?
6 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!
7 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél.
Zsoltárok 144:3-4
3 Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz felőle, és az embernek fia, hogy gondod van reá?
4 Olyan az ember, mint a lehelet; napjai, mint az átfutó árnyék.
János 3:16
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
1 János 3:1
Lássátok milyen nagy szeretetet adott nekünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk! A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg Őt.