bibliaversek gyűjteménye

2016/III. negyedév, 7. tanulmány, augusztus 6–12.

JÉZUS AZ EMBEREK JAVÁT SZOLGÁLTA

 

VASÁRNAP

Jón 3:4-10

4 És kezde Jónás bemenni a városba egy napi járóra, és kiálta és monda: Még negyven nap, és elpusztul Ninive!

5 A niniveiek pedig hivének Istenben, és böjtöt hirdetének, és nagyjaiktól fogva kicsinyeikig zsákba öltözének.

6 És eljuta a beszéd Ninive királyához, és felkele királyi székéből, és leveté magáról az ő királyi ruháját, és zsákba borítkozék, és üle a porba.

7 És kiáltának és szólának Ninivében, a királynak és főembereinek akaratából, mondván: Emberek és barmok, ökrök és juhok: semmit meg ne kóstoljanak, ne legeljenek és vizet se igyanak!

8 Hanem öltözzenek zsákba az emberek és barmok, és kiáltsanak az Istenhez erősen, és térjen meg ki-ki az ő gonosz útáról és az erőszakosságból, amely az ő kezükben van!

9 Ki tudja? talán visszatér és megengesztelődik az Isten és elfordul haragjának búsulásától, és nem veszünk el!

10 És látá Isten az ő cselekedeteiket, hogy megtértek az ő gonosz útjukról: és megbáná az Isten azt a gonoszt, amelyről mondá, hogy végrehajtja rajtuk, és nem hajtá végre.

Jón 4:1-6

1 És igen rossznak látszék ez Jónás előtt, és megharaguvék.

2 Könyörge azért az Úrhoz, és mondá: Kérlek, Uram! Avagy nem ez vala-e az én mondásom, mikor még az én hazámban valék? azért siettem, hogy Tarsisba futnék, mert tudtam, hogy te irgalmas és kegyelmes Isten vagy, nagy türelmű és nagy irgalmasságú és a gonosz miatt is bánkódó.

3 Most azért Uram, vedd el, kérlek, az én lelkemet én tőlem, mert jobb meghalnom, mintsem élnem!

4 Az Úr pedig mondá: Avagy méltán haragszol-e?

5 Majd kiméne Jónás a városból, és üle a város keleti része felől, és csinála ott magának hajlékot, és üle az alatt az árnyékban, amíg megláthatná, mi lészen a városból?

6 Az Úr Isten pedig egy tököt rendele, és felnöve az Jónás fölé, hogy árnyékot tartson feje fölött és megoltalmazza őt a hévség bántásától. És nagy örömmel örvendezék Jónás a tök miatt.

Luk 19:38-42

38 Mondván: Áldott a Király, ki jő az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dicsőség a magasságban!

39 És némelyek a farizeusok közül a sokaságból mondának neki: Mester, dorgáld meg a te tanítványaidat!

40 És ő felelvén, monda nekik: Mondom nektek, hogyha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.

41 És mikor közeledett, látván a várost, síra azon.

42 Mondván: Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, amik neked a te békességedre valók! de most elrejtettek a te szemeid elől.

 

HÉTFŐ

Máté 8:1-4

1 Mikor leszállott vala a hegyről, nagy sokaság követé őt.

2 És íme eljövén egy bélpoklos, leborula előtte, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.

3 És kinyújtván kezét, megilleté őt Jézus, mondván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal eltisztult annak poklossága.

4 És monda neki Jézus: Meglásd, senkinek se szólj. Hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel az ajándékot, amelyet Mózes rendelt, bizonyságul nekik.

Ján 18. fejezet

1 Mikor ezeket mondta vala Jézus, kiméne az ő tanítványaival együtt túl a Kedron patakán, ahol egy kert vala, amelybe bemenének ő és az ő tanítványai.

2 Ismeré pedig azt a helyet Júdás is, aki őt elárulja vala; mivelhogy gyakorta ott gyűlt egybe Jézus az ő tanítványaival.

3 Júdás azért magához vevén a katonai csapatot, és a papi fejedelmektől és a farizeusoktól szolgákat, oda méne fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel.

4 Jézus azért tudván mindazt, ami reá következendő vala, előre méne, és monda azoknak: Kit kerestek?

5 Felelének neki: A názáreti Jézust. Monda nekik Jézus: Én vagyok. Ott állt pedig ő velük Júdás is, aki elárulta őt.

6 Mikor azért azt mondá nekik, hogy: Én vagyok; hátra vonulának és földre esének.

7 Ismét megkérdezé azért őket: Kit kerestek? És azok mondának: A názáreti Jézust.

8 Felele Jézus: Mondtam nektek, hogy én vagyok az. Azért, ha engem kerestek, ezeket bocsássátok el;

9 Hogy beteljesüljön a beszéd, amelyet mondott: Azok közül, akiket nekem adtál, senkit sem vesztettem el.

10 Simon Péter pedig, akinek szablyája vala, kirántá azt, és megüté a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét. A szolga neve pedig Málkus vala.

11 Monda azért Jézus Péternek: Tedd hüvelyébe a te szablyádat; avagy nem kell-e kiinnom a pohárt, amelyet az Atya adott nekem?

12 A csapat azért és az ezredes és a zsidók szolgái megfogák Jézust, és megkötözék őt,

13 És vivék őt először Annáshoz; mert ipa vala ez Kajafásnak, aki abban az esztendőben főpap vala.

14 Kajafás pedig az vala, aki tanácsolta vala a zsidóknak, hogy jobb, hogy egy ember vesszen el a népért.

15 Simon Péter pedig, és egy másik tanítvány követi vala Jézust. Ez a tanítvány pedig ismerős vala a főpappal, és beméne Jézussal együtt a főpap udvarába,

16 Péter pedig kívül áll vala az ajtónál. Kiméne azért ama másik tanítvány, aki a főpappal ismerős vala, és szóla az ajtóőrzőnek, és bevivé Pétert.

17 Szóla azért Péterhez az ajtóőrző leány: Nemde, te is ez ember tanítványai közül való vagy? Monda ő: Nem vagyok.

18 A szolgák pedig és a poroszlók ott állnak vala, szítván a tüzet, mivelhogy hűvös vala, és melegszenek vala. Ott áll vala pedig Péter is ő velük együtt, és melegszik vala.

19 A főpap azért kérdezé Jézust az ő tanítványai felől, és az ő tudománya felől.

20 Felele neki Jézus: Én nyilván szólottam a világnak, én mindenkor tanítottam a zsinagógában és a templomban, ahol a zsidók mindenünnen összegyülekeznek; és titkon semmit sem szólottam.

21 Mit kérdesz engem? Kérdezd azokat, akik hallották, mit szóltam nekik: íme ők tudják, amiket nekik szólottam.

22 Mikor pedig ő ezeket mondja vala, egy a poroszlók közül, aki ott áll vala, arcul üté Jézust, mondván: így felelsz-e a főpapnak?

23 Felele neki Jézus: Ha gonoszul szóltam, tégy bizonyságot a gonoszságról; ha pedig jól, miért versz engem.

24 Elküldé őt Annás megkötözve Kajafáshoz, a főpaphoz.

25 Simon Péter pedig ott áll vala és melegszik vala. Mondának azért neki: Nemde, te is ennek a tanítványai közül való vagy? Megtagadá ő, és monda: Nem vagyok.

26 Monda egy a főpap szolgái közül, rokona annak, akinek a fülét Péter levágta: Nem láttalak-e én téged ő vele együtt a kertben?

27 Ismét megtagadá azért Péter; és a kakas azonnal megszólala.

28 Vivék azért Jézust Kajafástól a törvényházba. Vala pedig reggel. És ők nem menének be a törvényházba, hogy meg ne fertőztessenek, hanem hogy megehessék a húsvétibárányt.

29 Kiméne azért Pilátus ő hozzájuk, és monda: Micsoda vádat hoztok fel ez ember ellen?

30 Felelének és mondának neki: Ha gonosztevő nem volna ez, nem adtuk volna őt a te kezedbe.

31 Monda azért nekik Pilátus: Vigyétek el őt ti, és ítéljétek meg őt a ti törvényeitek szerint. Mondának azért neki a zsidók: Nekünk senkit sem szabad megölnünk;

32 Hogy beteljesedjék a Jézus szava, amelyet monda, amikor jelenti vala, hogy milyen halállal kell majd meghalnia.

33 Ismét beméne azért Pilátus a törvényházba, és szólítja vala Jézust, és monda neki: Te vagy a Zsidók királya?

34 Felele neki Jézus: Magadtól mondod-e te ezt, vagy mások beszélték neked én felőlem?

35 Felele Pilátus: Avagy zsidó vagyok-e én? A te néped és a papifejedelmek adtak téged az én kezembe: mit cselekedtél?

36 Felele Jézus: Az én országom nem e világból való. Ha e világból való volna az én országom, az én szolgáim vitézkednének, hogy át ne adassam a zsidóknak. Ámde az én országom nem innen való.

37 Monda azért neki Pilátus: Király vagy-e hát te csakugyan? Felele Jézus: Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szómra.

38 Monda neki Pilátus: Micsoda az igazság? És amint ezt mondá, újra kiméne a zsidókhoz, és monda nekik: Én nem találok benne semmi bűnt.

39 Szokás pedig az nálatok, hogy elbocsássak nektek egyet a húsvétünnepen: akarjátok-e azért, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?

40 Kiáltának azért viszont mindnyájan, mondván: Nem ezt, hanem Barabbást. Ez a Barabbás pedig tolvaj vala.

Ján 21. fejezet

1 Ezek után ismét megjelentette magát Jézus a tanítványoknak a Tibériás tengerénél; megjelentette pedig ekképpen:

2 Együtt valának Simon Péter, és Tamás, akit Kettősnek hívtak, és Nátánáel, a galileai Kánából való, és a Zebedeus fiai, és más kettő is az ő tanítványai közül.

3 Monda nekik Simon Péter: Elmegyek halászni. Mondának neki: Elmegyünk mi is te veled. Elmenének és azonnal a hajóba szállának; és azon az éjszakán nem fogtak semmit.

4 Mikor pedig immár reggeledék, megálla Jézus a parton; a tanítványok azonban nem ismerék meg, hogy Jézus van ott.

5 Monda azért nekik Jézus: Fiaim! Van-e valami ennivalótok? Felelének neki: Nincsen!

6 Ő pedig monda nekik: Vessétek a hálót a hajónak jobb oldala felől, és találtok. Oda veték azért, és kivonni már nem bírták azt a halaknak sokasága miatt.

7 Szóla azért az a tanítvány, akit Jézus szeret vala, Péternek: Az Úr van ott! Simon Péter azért, amikor hallja vala, hogy ott van az Úr, magára vevé az ingét (mert mezítelen vala), és beveté magát a tengerbe.

8 A többi tanítványok pedig a hajón menének (mert nem messze valának a parttól, hanem mintegy kétszáz singnyire), és vonsszák vala a hálót a halakkal.

9 Mikor azért a partra szállának, látják, hogy parázs van ott, és azon felül hal és kenyér.

10 Monda nekik Jézus: Hozzatok a halakból, amelyeket most fogtatok.

11 Felszálla Simon Péter, és kivoná a hálót a partra, amely tele volt nagy halakkal, százötvenhárommal; és noha ennyi vala, nem szakadozik vala a háló.

12 Monda nekik Jézus: Jertek, ebédeljetek. A tanítványok közül pedig senki sem meri vala tőle megkérdezni: Ki vagy te? Mivelhogy tudják vala, hogy az Úr ő.

13 Oda méne azért Jézus, és vevé a kenyeret és adá nekik, és hasonlóképpen a halat is.

14 Ezzel már harmadszor jelent meg Jézus az ő tanítványainak, minekutána feltámadt a halálból.

15 Mikor aztán megebédelének, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jónának fia: jobban szeretsz-e engem ezeknél? Monda neki: Igen, Uram; te tudod, hogy szeretlek téged! Monda neki: Legeltesd az én bárányaimat!

16 Monda neki ismét másodszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-e engem? Monda neki: Igen, Uram; te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda neki: Őrizd az én juhaimat!

17 Monda neki harmadszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-e engem? Megszomorodék Péter, hogy harmadszor is mondotta vala neki: Szeretsz-e engem? És monda neki: Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda neki Jézus: Legeltesd az én juhaimat!

18 Bizony, bizony mondom neked, amikor ifjabb valál, felövezéd magadat, és oda mégy vala, ahova akarád; mikor pedig megöregszel, kinyújtod a te kezedet és más övez fel téged, és oda visz, ahová nem akarod.

19 Ezt pedig azért mondá, hogy jelentse, milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. És ezt mondván, szóla neki: Kövess engem!

20 Péter pedig megfordulván, látja, hogy követi az a tanítvány, akit szeret vala Jézus, aki nyugodott is ama vacsora közben az ő keblén és mondá: Uram! ki az, aki elárul téged?

21 Ezt látván Péter, monda Jézusnak: Uram, ez pedig mint lészen?

22 Monda neki Jézus: Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá? Te kövess engem!

23 Kiméne azért e beszéd az atyafiak közé, hogy az a tanítvány nem hal meg: pedig Jézus nem mondta neki, hogy nem hal meg; hanem: Ha akarom, hogy ez megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá?

24 Ez az a tanítvány, aki bizonyságot tesz ezekről, és aki megírta ezeket, és tudjuk, hogy az ő bizonyságtétele igaz.

25 De van sok egyéb is, amiket Jézus cselekedett vala, amelyek, ha egyenként megíratnának, azt vélem, hogy maga a világ sem foghatná be a könyveket, amelyeket írnának. Ámen.

2Kor 12:14-15

14 Íme harmadízben is kész vagyok hozzátok menni, és nem leszek terhetekre; mert nem azt keresem, ami a tiétek, hanem titeket magatokat. Mert nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek.

15 Én pedig nagy örömest áldozok és esem áldozatul a ti lelketekért; még ha ti, akiket én igen szeretek, kevésbé szerettek is engem.

Máté 7:12

Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták.

Máté 5:43-47

43 Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.

44 Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.

45 Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak.

46 Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-e?

47 És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképpen cselekesznek-e?

Luk 6:27, 35

27De nektek mondom, kik engem hallgattok: Szeressétek ellenségeiteket, jól tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek,

35 Hanem szeressétek ellenségeiteket, és jól tegyetek, és adjatok kölcsönt, semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz, és ama magasságos Istennek fiai lesztek: mert ő jóltévő a háládatlanokkal és gonoszokkal.

Luk 23:34

Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nekik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájuk sorsot.

Róm 2:4

Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít?

 

KEDD

Luk 10:27-37

27 Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat.

28 Monda pedig annak: Jól felelél; ezt cselekedd, és élsz.

29 Az pedig igazolni akarván magát, monda Jézusnak: De ki az én felebarátom?

30 Jézus pedig felelvén, monda: Egy ember megy vala alá Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esék, akik azt kifosztván és megsebesítvén, elmenének, és ott hagyák félholtan.

31 Történet szerint pedig megy vala alá azon az úton egy pap, aki azt látván, elkerülé.

32 Hasonlóképpen egy lévita is, mikor arra a helyre ment, és azt látta, elkerülé.

33 Egy samaritánus pedig az úton menvén, odaért, ahol az vala: és mikor azt látta, könyörületességre indula.

34 És hozzájárulván, bekötözé annak sebeit, olajat és bort töltvén azokba; és azt felhelyezvén az ő tulajdon barmára, vivé a vendégfogadó házhoz, és gondját viselé neki.

35 Másnap pedig elmenőben két pénzt kivévén, adá a gazdának, és monda neki: Viselj gondot reá, és valamit ezen fölül reáköltesz, én mikor visszatérek, megadom neked.

36 E három közül azért kit gondolsz, hogy felebarátja volt annak, aki a rablók kezébe esett?

37 Az pedig monda: Az, aki könyörült rajta. Monda azért neki Jézus: Eredj el, és te is akképpen cselekedjél.

1Ján 4:16

És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet; és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is ő benne.

Dán 7:24-25

24 A tíz szarv pedig ez: Ebből az országból tíz király támad, és más támad utánuk, és az különb lesz mint az előbbiek, és három királyt fog megalázni.

25 És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szentjeit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt; és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és fél időig.

Róm 2:24

Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között, amint meg van írva.

1Kor 13. fejezet

1 Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen énbennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.

2 És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi vagyok.

3 És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi hasznom abból.

4 A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.

5 Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt,

6 Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;

7 Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.

8 A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszűnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.

9 Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:

10 De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.

11 Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.

12 Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről -színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem.

13 Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.

 

SZERDA

Márk 8:22-25

22 Azután Bethsaidába méne; és egy vakot vivének hozzá és kérik vala őt, hogy illesse azt.

23 Ő pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté őt a falun kívül; és a szemeibe köpvén és kezeit reá tévén, megkérdé őt, ha lát-e valamit?

24 Az pedig föltekintvén, monda: Látom az embereket, mint valami járkáló fákat.

25 Azután kezeit ismét ráveté annak szemeire, és feltekintete véle. És megépüle, és láta messze és világosan mindent.

Márk 7:31-37

31 Aztán ismét kimenvén Tírus és Sidon határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros határain át.

32 És hozának neki egy nehezen szóló süketet, és kérik vala őt, hogy vesse reá kezét.

33 Ő pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az ujjait annak fülébe bocsátá, és köpvén illeté annak nyelvét,

34 És föltekintvén az égre, fohászkodék, és monda neki: Effata, azaz: nyilatkozzál meg.

35 És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék, és helyesen beszél vala.

36 És megparancsolá nekik, hogy senkinek se mondják el; de mennél inkább tiltja vala, annál inkább híresztelék.

37 És szerfelett álmélkodnak vala, ezt mondván: Mindent jól cselekedett; a süketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélőkké.

Márk 8:25

Azután kezeit ismét ráveté annak szemeire, és feltekintete véle. És megépüle, és láta messze és világosan mindent.

Márk 8:15

És ő inti vala őket, mondván: Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!

Márk 8:18

Szemeitek lévén, nem láttok-e? és füleitek lévén, nem hallotok-e? és nem emlékeztek-e?

 

CSÜTÖRTÖK

Fil 2:3-5

3 Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál.

4 Ne nézze ki-ki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is.

5 Annak okáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is.

Márk 5:21-43

21 És mikor ismét általment Jézus a hajón a túlsó partra, nagy sokaság gyűle ő hozzá; és vala a tenger mellett.

22 És íme, eljöve a zsinagóga fők egyike, névszerint Jairus, és meglátván őt, lábaihoz esék,

23 És igen kéré őt, mondván: Az én leánykám halálán van; jer, vesd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.

24 El is méne vele, és követé őt nagy sokaság, és összeszorítják vala őt.

25 És egy asszony, aki tizenkét év óta vérfolyásos vala,

26 És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett,

27 Mikor Jézus felől hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját.

28 Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.

29 És vérének forrása azonnal kiszárada és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából.

30 Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erő áradott vala ki belőle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat?

31 És mondának neki az ő tanítványai: Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda illetett engem?

32 És körülnéze, hogy lássa azt, aki ezt cselekedte.

33 Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda és elébe borula, és elmonda neki mindent igazán.

34 Ő pedig monda neki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.

35 Mikor még beszél vala, odajövének a zsinagóga fejétől, mondván: Leányod meghalt; mit fárasztod tovább a Mestert?

36 Jézus pedig, amint hallá a beszédet, amit mondanak vala, azonnal monda a zsinagóga fejének: Ne félj, csak higgy.

37 És senkinek sem engedé, hogy vele menjen, csak Péternek és Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének.

38 És méne a zsinagóga fejének házához, és látá a zűrzavart, a sok siránkozót és jajgatót.

39 És bemenvén, monda nekik: Mit zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.

40 És nevetik vala őt. Ő pedig kiküldvén valamennyit, maga mellé vevé a gyermeknek atyját és anyját és a vele levőket, és beméne oda, ahol a gyermek fekszik vala.

41 És megfogván a gyermeknek kezét, monda neki: Talitha, kúmi; ami megmagyarázva azt teszi: Leányka, neked mondom, kelj föl.

42 És a leányka azonnal fölkele és jár vala. Mert tizenkét esztendős vala. És nagy csodálkozással csodálkozának.

43 Ő pedig erősen megparancsolá nekik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondá, hogy adjanak annak enni.

Máté 28:19

Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében.

Ján 10:10

A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek.

 

PÉNTEK

Jak 2:14-17

14 Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-e őt a hit?

15 Ha pedig az atyafiak, férfiak vagy nők, mezítelenek, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül,

16 És azt mondja nekik valaki ti közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nekik, amikre szüksége van a testnek; mi annak a haszna?

17 Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.

Apcs 9:36

Joppéban pedig vala egy nőtanítvány, névszerint Tábitha, mely megmagyarázva Dorkásnak, azaz zergének mondatik: ez gazdag vala jó cselekedetekben és alamizsnákban, melyeket osztogatott.