Ellen White-idézetek

A SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNYHOZ

13. tanulmány     2015  Szeptember 19 − 25.

Szükséges, hogy az egész világ hallja?  

Szeptember 19. – szombat délután

A hamis istenismeret homálya ülte meg a földet. Hogy a sötét árnyat eloszlassa a fény, és a világ visszatérjen Istenhez, meg kell törni Sátán megtévesztő hatalmát. Ehhez nem lehet kényszert alkalmazni. Az erőszak ellenkezik a mennyei kormányzat elveivel. Az Úr csak szeretetből fakadó szolgálatot kíván, a szeretetet pedig nem lehet megparancsolni, nem lehet erőszakkal, tekintéllyel kikényszeríteni. Szeretetet csak szeretet ébreszthet. Istent ismerni annyit jelent, mint szeretni Őt. Be kell mutatni jellemét, mint az ördög jellemének ellentétét. Ezt pedig az egész világmindenségben csak egyetlen lény tehette meg. Csak az mutathatta be az Atya szeretetét, aki ismerte annak magasságát és mélységét. Az igazság Napjának kell felragyognia a világ sötét éje felett, „és gyógyulás lesz az Ő szárnyai alatt” (Mal 4:2). – Jézus élete, 22. o.

A mennyben uralkodó Isten előtt a múlt és jövő titkai nyitottak, és a bűn okozta keserűség, sötétség, pusztulás ellenére látja szeretete és áldásai tervének gyümölcseit. Habár felhő és sötétség veszi körül, trónusának alapja a feddhetetlenség és az ítélet… A megváltás tervének az ember üdvösségénél és a föld megváltásánál átfogóbb célt kell megvalósítania: a Mindenható jellemének Krisztusban történt kinyilatkoztatása által a mennyei kormányzás jóságának bizonyítást kell nyernie a világegyetem előtt. Az Úr elutasítja Sátán vádjait, tisztázza a bűn természetét, és bizonyítja a törvény örökkévalóságát.

A bűn megsemmisítése igazolni fogja Isten szeretetét, és kijelenti örökkévaló tiszteletét az akaratát örömmel cselekvő, szívükben az Ő törvényét viselő megváltottak előtt. – That I May Know Him, 366. o.

Szeptember 20. – vasárnapNincs más név az ég alatt

A király megszemlélte a menyegző vendégeit. Csak azokat látta vendégül, akik felöltve a menyegzői ruhát engedelmeskedtek kívánságának. Ez vonatkozik az evangéliumi összejövetel vendégeire is. Mindenkinek részt kell vennie a nagy Király szemléjén. A Király csak azokat fogadja be, akik magukra öltötték Krisztus igazságának palástját.

A megigazultság helyes cselekedeteket jelent. Isten mindenkit cselekedetei szerint ítél meg. Tetteinkből tűnik ki, hogy milyen a jellemünk. Cselekedeteink mutatják meg, hogy valódi-e a hitünk. – Krisztus példázatai, 312. o.

Ma ezreknek van rá szükségük, hogy megtanulják ugyanazt az igazságot, amelyet Nikodémus a felemelt kígyó segítségével értett meg. A törvény iránti engedelmességükben bíznak, abban, hogy az majd beajánlja őket Isten kegyébe. Az emberek, ha kérik őket, hogy nézzenek Jézusra, és higgyék el, hogy Ő egyedül kegyelme által menti meg őket, így kiáltanak fel: „Hogy volna lehetséges ez?”

Nikodémushoz hasonlóan nekünk is ugyanúgy kell életre jutnunk, mint aki első volt a bűnösök között. Jézuson kívül „nincsen senkiben másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk” (Csel 4:12). Hit által kapjuk meg Isten kegyelmét, de nem a hit az üdvözítőnk. A hit nem érdem, hanem kéz, amellyel megragadjuk Krisztust, átvesszük érdemeit, mint orvosságot a bűnre. A bűnt megbánni sem tudjuk Isten Lelkének segítsége nélkül. A Szentírás azt mondja a Megváltóról: „Őt az Isten fejedelemmé és megtartóvá emelte jobbjával, hogy adjon az Izraelnek bűnbánatot és bűnöknek bocsánatát.” (Csel 5:31) A bűnbánat éppúgy tőle jön, mint a megbocsátás. – Jézus élete, 175. o.

Krisztus követője szeretnél lenni, de nem tudod, hogyan fogj hozzá? Sötétben vagy, és nem tudod, miként juss ki a világosságra? Kövesd azt a világosságot, amellyel már rendelkezel! Tökéld el a szívedben, hogy engedelmeskedsz annyinak, amennyit már ismersz Szavából. Isten ereje, Isten élete rejlik Igéjében. Amint hittel befogadod az Igét, az Úr erőt kölcsönöz neked, hogy engedelmeskedj. Amint engedelmeskedsz a rendelkezésre álló világosságnak, nagyobb világosságban részesülsz. Isten szavára építesz, jellemed így Krisztus jellemének hasonlatosságára épül majd fel.

A Fiú az igazi alapzat, az élő kő. Az Ő élete árad azokba, akik őrá építenek. „Ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá.” (1Pt 2:5) „Akiben az egész épület szép renddel rakattatván nevekedik szent templommá az Úrban.” (Ef 2:21) A kövek eggyé válnak az alappal, mert ugyanaz az élet lakik mindenekben. – Gondolatok a Hegyibeszédről, 150. o.

Szeptember 21. – hétfőMennyi ismeretre van szükség?

„Más juhaim is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lesz egy akol és egy pásztor.” (Jn 10:16)

Az igazságot mennyei tapintattal, kedvesen kell bemutatni. A bizonyságtevésnek szelíd, megértő szívből kell fakadnia… Beszédetek legyen kedves, amikor lelkek megnyerésére törekedtek. Isten lesz a bölcsessége annak, aki mennyei forrásból szeretne tudást szerezni. Alkalmakat kell keresnünk mindenütt a hitvallásra, őrködjünk imában, és legyünk készen bármikor bizonyságot tenni a bennünk lakó reménységről – szelíden, istenfélelemben. Ahhoz, hogy ne hagyjunk kellemetlen benyomást senkiben, akiért Krisztus meghalt, szívünk álljon szüntelen kapcsolatban Istennel, hogy amikor alkalom adódik, a megfelelő szavakat szólhassuk. Ha ekképpen viszonyulunk az Úr szolgálatához, Isten Lelke lesz segítségünk. A Szentlélek szeretettel hatja át szavainkat. Az igazságnak életadó ereje lesz, ha Jézus kegyelmének befolyása irányítja szívünket. – Lift Him Up, 211. o.

Mindenhol a nap minden órájában egy szent őriző mérlegre tesz minden egyes jelentést. Mindent átható tekintete az egész helyzetet átlátja, legyen szó hűséget tanúsító cselekedetről vagy hűtlenségről, csalásról árulkodó tettről…

„Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz – írja a zsoltáros. – Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat. Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden utamat jól tudod… Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem, és a világosság körülöttem éjszaka lesz, a sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.” (Zsolt 139:1–12)

Az egész menny érdeklődik üdvösségünk iránt. Isten angyalai… feljegyzik az emberek cselekedeteit. Rögzítik a mennyei könyvekben a hitből, szeretetből feltörő szavakat, tetteket, a lélek alázatosságát, azon a napon pedig, amikor mindenkinek a szolgálatát próbára teszik, hogy nyilvánvaló legyen, melyik oldalon áll, Krisztus alázatos követői átmennek a próbán, és elnyerik a menny dicséretét. „Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjuknak országában.” (Mt 13:43) – That I May Know Him, 234. o.

A világi ember azt kívánja, amivel nem rendelkezik. A szokás hatalma révén minden gondolatát, tervét a jövő biztosítása felé irányítja, és ahogy halad előre a korban, egyre jobban vágyik minél több dolog megszerzésére. Természetes, hogy a mohó ember egyre kapzsibb lesz, ahogy közeledik ahhoz a korhoz, amikor elveszíti a földiek feletti uralmat. – Tanácsok a keresztény életvezetéshez, 149. o.

Szeptember 22. – keddEgyetemesség és sokszínűség

Sokan kiáltanak az élő Istenhez, közelségére vágyakozva. Bölcseletek, irodalmi tanulmányok – bármilyen nagyszerűek is – nem csillapítják a szív éhségét. Az emberi állításoknak és elgondolásoknak nincs súlyuk. Szóljon Isten szava az emberek szívéhez! A csupán hagyományt, emberi elméleteket és szabályokat ismerők hadd hallják meg annak hangját, aki megújíthatja lelküket az örök életre!

Krisztus Isten atyai szeretetéről és túláradó kegyelméről tanított a legszívesebben. Sokat beszélt az Atya jellemének és törvényének szentségéről. Az utat, az igazságot és az életet kínálta az embereknek a maga személyében. A menny szolgái is ezekről beszéljenek! Mutassák be az igazságot, ahogy az Jézusban volt látható! Tegyék világossá, mit kíván a törvény és az evangélium! Beszéljenek Krisztus önmegtagadó, áldozatos életéről, megalázkodásáról és haláláról, feltámadásáról és mennybe meneteléről! Arról, hogy közbenjár értük Isten trónjánál. Hirdessék ígéretét: „Ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket.” (Jn 14: 3) – Krisztus példázatai, 40. o.

„Ismét szólt azért hozzájuk Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.” (Jn 8:12)

Nekünk, akik a menny felé vezető úton haladunk, biztos vezetőre van szükségünk. Ne támaszkodjunk emberi bölcsességre. Abban a kiváltságban van részünk, hogy Krisztus hangját, bölcs szavait hallhatjuk…

Sátán szorgalmasan fáradozik azon, hogy romba döntse az emberek lelkét. Nagy erővel szállt alá, tudván, hogy kevés ideje van. Egyetlen biztonságunk Jézus szoros követése, bölcsességének és igazságának gyakorlása. Nem mindig ismerjük fel azonnal az ördög ámításait, nem tudjuk, hova helyezi el csapdáit. A Megváltó azonban ismeri az ellenség fondorlatos cselfogásait, és megőrizheti lábunkat a biztos ösvényen… „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14:6), nyilatkozta Krisztus…

Jézus – az Ő jelleme és munkássága – a teljes igazság középpontja és kerülete. Ő a nyaklánc, amire fel vannak fogva a hitelvek ékkövei. Benne található az igazság teljes rendszere.

Az engedelmesek tudni fogják, mi az igazság… Az igazság ismeretéhez készségeseknek kell lennünk az engedelmességre. A világhoz vonzódók nem hajlandók lemondani terveikről Isten tervei javára. Sötétségben járnak, nem tudják, merre tartanak.

Az igazság értékes fénye bárkinek megvilágítja az ösvényt, aki azt keresi. – Our High Calling, 16. o.

Krisztus a mi példaképünk. Akik követik Őt, nem járnak sötétségben, hiszen nem saját örömeik beteljesedése a céljuk, hanem mindvégig Isten dicsőítése. Jézus Isten jellemét képviselte a földön. Úgy élt, hogy az emberek elismerték: Ő minden jó forrása. Ő a világ Megváltója, a világ Világossága, a hibátlan jellemű. Nem viselkedett közömbösen az emberekkel, sem önmaga iránt elnézően, jóllehet Isten egyszülött Fia volt, a menny és a föld örököse. – That I May Know Him, 156. o.

Szeptember 23. – szerdaBűnösök, akiknek kegyelemre van szükségük

A menny megváltási terve oly széles, hogy átfogja az egész világot. Isten szeretné az élet leheletét lehelni a porba sújtott emberiségbe. Nem engedi, hogy bárki is csalódjon, aki őszintén sóvárog valami szebb és nemesebb után, mint amit a világ tud kínálni. Az Úr állandóan küldi angyalait azokhoz, akik – miközben a legelcsüggesztőbb körülmények között élnek – hittel imádkoznak azért, hogy náluk erősebb hatalom vegye birtokba őket, és szabadulást, békességet hozzon. Az Atya különböző utakon nyilatkoztatja ki önmagát, és olyan helyzetet teremt, ami bizalmat ébreszt bennük Krisztus iránt, aki önmagát adta váltságul mindenkiért, „hogy Istenbe vessék bizalmukat; ne felejtsék el Isten nagy tetteit, és tartsák meg parancsolatait” (Zsolt 78:7). – Próféták és királyok, 377–378. o.

A Mindenható feláldozta egyszülött Fiát a fellázadt emberiségért, hogy bárki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Miért ne járnánk Isten útján? Miért ne szolgálnánk Őt azon az ösvényen, amelyen vezet? Miért járna bárki is az ellenség kedvében, és ártana mások szolgálatának, a mennytől kapott képességeit pedig arra használná, hogy megfossza a lelkeket a reménységtől, és csüggedésbe taszítsa őket? Minden gyülekezetben vannak fiatal fiúk és lányok, akiknek szükségük van egy erős, együtt érző kéz vezetésére, szerető, keresztény érdeklődésre, mely nem hagyja őket cserben. Szűnjön meg a semmiségekért való viszály! A rosszindulatú beszédet vessétek meg, semmit sem használ! Ne szóljatok többé haszontalan szavakat, inkább közeledjetek a tévedőkhöz, fogjátok meg a kezüket, és vezessétek őket Krisztushoz! Mondjátok Sátánnak, hogy nem lesznek az övéi, mert már a Megváltó tulajdonát képezik…

Nem azért jöttem, hogy elítéljem, hanem azért, hogy üdvözítsem az embereket, mondta Krisztus. Isten nem rombolni küldi a mennyei angyalokat, hanem azért, hogy vigyázzanak a veszélyben lévő lelkekre, őrizzék őket, megmentsék az elveszetteket, és az eltévedteket visszavezessék az akolba. És akkor nektek ne lenne egyetlenegy irgalmas szavatok sem a tévelygőkhöz, elveszettekhez? Veszni hagyjátok őket, vagy segítetek nekik? Körülöttetek emberek sodródnak a kárhozat szélére. Nem akartok értük dolgozni, imádkozni? A szeretet szálaival nem akarjátok őket a Megváltóhoz vonni? Ne tegyetek többé szemrehányást felebarátaitoknak, beszédetek inkább hitet és bátorságot keltsen bennük! – The Upward Look, 117. o.

Az emberek halandók. Lehet, hogy őszintén istenfélők, mégis sok mindent rosszul értelmezhetnek, és számos jellemhibájuk lehet. Ám nem követhetik Krisztust, ha ahhoz tartoznak, aki szereti és mondja is a hazugságot. Az ilyen élet csalás, örökös hazugság, végzetes szédelgés. Szigorú a vizsga ma a férfiak és nők bátorsága számára, ha szembesítik őket bűneikkel, kendőzés nélkül beismerni azokat és így szólni: „Ezt a hibát az én számlámra kell elkönyvelni.” A belső elv olyan erejére van szükség, mellyel a világ csak korlátolt mennyiségben rendelkezik. De akinek van bátorsága, hogy őszintén, köntörfalazás nélkül beismerje gyengeségét, döntő győzelmet arat maga fölött, s egyúttal hathatósan bezárja az ajtót az ellenség előtt.

Az igazság legszigorúbban vett elvéhez való ragaszkodás gyakran jelent kellemetlenséget, sőt, világi veszteséget, viszont az eljövendő életben megnöveli a jutalmat. A vallás nem csupán száraz hittételek rendszeréből áll, hanem gyakorolt hitből, ami megszenteli az életet, helyreteszi az egymás közti kapcsolatot a családi körben és a gyülekezetben. Sokan tizedet fizetnek a mentából, rutából, mégis elhanyagolják a jelentősebb ügyeket: a könyörületet és az Isten szeretetét. A keresztény jellem tökéletesítéséhez elengedhetetlen alázatosan az Úrral járnunk. Isten az élet legapróbb részleteinél is elvárja a tántoríthatatlan elvhűséget. Krisztus mondja: „Aki a kicsiben hű, hű lesz a nagyban is.” (Lk 16:10) – Bizonyságtételek, 4. kötet, 336–337. o.

Szeptember 24. – csütörtök   ­­Az elhívatás

Az Úr bölcsességet ad mindenkinek, aki kéri, akik viszont olyan területeken szeretnének szolgálatot teljesíteni, ahol sok nehézséggel kell számolniuk, azoknak mélyrehatóan tanulmányozniuk kell Krisztus módszereit. Személyes jellemvonásaikat zárják ki a szolgálatból, hiszen Sátán pontosan tudja, mely nem kívánt tulajdonságaik résein keresztül támadhatja őket. Ki kell küszöbölnünk ezeket az öröklött vagy szerzett vonásokat, hogy Krisztus Lelke vehesse hatalmába szívünket, beszédünket, elménket, testi-erkölcsi erőnket. El kell kerülnünk, hogy az ördög jellemgyengeségeinket kiaknázva veszélyes helyzetbe sodorjon minket, és bukást idézzen elő ott, ahol győzelemnek kellett volna bekövetkeznie, s ezáltal Isten ügye veszteséget szenvedjen.

A zsidóknak zsidóvá lettem, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá, hogy a törvény alatt valókat megnyerjem. A törvény nélkül valóknak törvény nélkülivé, noha nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvényében való, hogy törvény nélkül valókat nyerjek meg. Az erőtleneknek erőtelenné lettem, hogy az erőteleneket megnyerjem. Mindeneknek mindenné lettem, hogy minden módon megtartsak némelyeket. Ezt pedig az evangéliumért művelem, hogy részestárs legyek abban.” (1Kor 9:20–23) Tudjuk, hogy az apostol egy jottányit sem tért el az Úr elveitől. Nem engedte magát félrevezettetni az emberek érveitől, bölcselkedéseitől. Nem értett egyet azokkal a feltevésekkel és bizonygatásokkal, amelyek emberi parancsokat állítottak tanulságul. Mivel a törvényszegés terjedt, nem hagyta kihűlni szívében a szeretetet. Meg kell őriznünk az igyekezetet, viszont hitünk bizonyos aspektusai előítéleteket szíthatnak mindazokban, akikkel kapcsolatban állunk. – The Southern Work, 76–77. o.

Isten szolgálóinak ma is ugyanúgy – a Szentlélek erejétől áthatva – kell hirdetniük az evangéliumot, mint tették azt a tanítványok. Körülöttünk megérett a termés, készen áll az aratásra. Önzetlen akarattal végezzük küldetésünket, hirdessük az irgalom örömhírét a tévedés és hitetlenség sötétjében élőknek. A Mindenható megmozgatja a hívők szívét, hogy a távoli területeken is véghezvigyék küldetésüket…

Az Úr örök esküvel kötelezte el magát arra, hogy erőt és kegyelmet kínáljon fel mindenkinek, aki az igazság iránti engedelmesség folytán megszentelődik. Jézus Krisztus, akinek megadatott minden hatalom mennyen és földön, megértően csatlakozik választott eszközeihez, az őszinte lelkekhez, akik nap mint nap részesülnek az „Istennek kenyeréből, ami a mennyből száll alá” (Jn 6:33). A földi egyház – ha egyesül a mennyeiekkel – mindent megtehet Krisztus által. – That I May Know Him, 344. o.

Szeptember 25. – péntek

További tanulmányozásra: Jézus élete, 633. o.; A keresztény nevelés alapelvei, 335. o.