A SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNYHOZ

Aki az Úrban bízik

Március 7., szombat délután

A Megváltó tudja, hogy nehézségünkre nem találunk az embereknél vigaszt, és megszán bennünket, mivel bár oly nagy a szükség, mégsem Őt választjuk vigasztalónknak és terhünk hordozójának. A szegény, megfáradt léleknek, aki csak azért tekint az emberekre, hogy elárulják és elfelejtsék, ezt mondja Krisztus: „Avagy fogja meg erősségemet, kössön békét velem, békét kössön velem!” (Ésa 27:5)

Ne fordulj bánatoddal és nehézségeiddel az emberekhez. Állj az elé, aki mindennél többet tehet érted. Ő pontosan tudja, hogyan segíthet. Ne fordulj el szeretett és irgalmas Megváltódtól olyan földi barátok felé, akik bár a tőlük telhető legjobbat nyújthatják neked, téves útra vezethetnek. Járulj minden nehézségeddel Jézus elé. Ő fogad, megerősít és megvigasztal. Ő minden betegség nagy Gyógyítója. Hatalmas szíve, mely telve van végtelen szeretettel, utánad vágyakozik. Azt üzeni, hogy képes megszabadítani az ellenség csapdájától. Visszanyerheted az önértékelésedet. Eljuthatsz oda, hogy ne hidd azt magadról: elveszett vagy, hanem hogy győztes az Isten Lelkének felemelő befolyása folytán.

Sokan vannak, akiket annyira nyomaszt az aggodalom, hogy alig-alig ízlelik meg Isten szeretetének édes ízét. Nem tudják, mit jelentenek e szavak: „Hogy megmaradjon tibennetek az én örömöm, és a ti örömötök beteljék.” (Jn 15:11) Tegyünk meg mindent, majd hagyjunk mindent az Úrra, és mondjuk: „Hiszek az ígéreteidben. Be akarod mutatni munkálkodásod bizonyítékait nekem?” Akkor az Úr meghallja kérésed, és válaszolni fog.

„Amit könyörgésetekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.” (Mt 21:22) E szavak arról biztosítanak, hogy mindaz megadatik a benne bízóknak, amit a mindenható Üdvözítő képes megadni. A mennyei kegyelem sáfáraiként hittel kell kérnünk, majd bizalommal kell várnunk az isteni üdvösséget. Nem kell megelőznünk az Urat azzal próbálkozva, hogy saját erőnkből teljesítjük vágyainkat. Az Ő nevében kérjünk, majd úgy járjunk el, hogy tetteink arról tegyenek bizonyságot, hogy az erejében bízunk.

Nagyon sok áldástól megfosztjuk magunkat, amikor nem visszük szükségleteinket, aggodalmainkat és szomorúságainkat Megváltónk elé. Ő a csodálatos Tanácsadó. Nagy érdeklődéssel fordul egyháza felé, szíve tele van kedvességgel. Képes legmélyebb szükségleteinkig leereszkedni. Utaink azonban nem minden esetben tükrözik az Ő akaratát is. Látja minden tettünk eredményét, és arra kér, hogy türelmesen bízzunk bölcsességében, és ne saját eszünkbe kapaszkodjunk. [...]

Nem függünk kellőképpen Istentől. Hagyd kimondatlanul a hálátlan szavakat. Beszélj hittel és bátorsággal. Félj a kételytől, nehogy szokásoddá váljék, mely végül megrontja hitedet. A Gondviselés közbelépései lehet, hogy rejtettek, titokzatosak és megmagyarázhatatlanok maradnak, de nekünk akkor is benne kell bíznunk ezt mondva: „Mert tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy Ő az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra.” (2Tim 1:12) Bármilyen körülmények között is vagy, bármilyen sötétnek és rejtelmesnek is tűnnek a Gondviselés útjai, és még ha utad a legmélyebb vizeken vezet is át, s folyamatosan megpróbáltatás és veszteség ér, az Úr biztosít téged: „Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van.” (Róm 8:28) – Signs of the Times, 1906. február 14.

Március 8., vasárnap  -  Tartsd meg a törvényt

A törvények, melyeket Isten adott hajdanán népének, bölcsebbek, jobbak és emberibbek voltak, mint a föld legcivilizáltabb népeinek rendelései. Az emberi törvények az újjá nem született szív gyengeségeit és vágyait tükrözik, a Mindenható parancsolata azonban a menny kézjegyét hordozza magán.

A zsoltáros mondja: „Az Úrnak törvénye tökéletes.” (Zsolt 19:8) Milyen csodálatos Jehova törvénye a maga egyszerűségében, nagyságában és tökéletességében! Annyira tömör, hogy könnyen megjegyezhetjük minden elvárását, mégis olyan átfogó, hogy Isten teljes mértékű akaratát összefoglalja, és nemcsak a külső tettekre vonatkozik, hanem a gondolatokra és indítékokra, vágyakra és a szív érzelmeire is. Az emberi törvények azonban erre nem képesek. Csak a külső cselekedetekre vonatkoznak. Valaki áthághatja a törvényt, miközben az emberek szeme elől rejtve maradnak gonosz tettei; lehet akár gonosztevő is – tolvaj, gyilkos vagy házasságtörő –, ám míg nem derül fény tettére, a törvény nem nyilvánítja bűnösnek. [...]

Isten törvénye egyszerű és könnyen érthető. Ha az emberek fiai engedelmeskednének neki, értelmi erőt és képességet nyernének, olyan ítélőképességet, hogy még jobban megértenék Uruk terveit és céljait. Ez a fejlődés nem csak ebben az életben folytatódna, hanem örök korszakokon át, mivel bármennyire is mélyülne az Atya bölcsességének és hatalmának ismerete, azon túl még mindig ott van a végtelen.

Mivel a „törvény tökéletes”, a törvénytől való minden eltérés rossz.

Az engedelmesség volt az egyedüli feltétel, mely alapján hajdan Izrael elnyerhette azon ígéretek teljesedését, melyek őket Isten kiválasztott és előjogokat élvező népévé tették, s ez a törvény iránti engedelmesség szerez az egyéneknek és a népeknek olyan nagy áldásokat, amelyeket megígért és meg is adott volna az Örökkévaló a zsidóknak. – Isten fiai és leányai, 39. old.

Minden lélek, aki nem hajlandó átengedni magát az Úrnak, egy másik erő fennhatósága alá kerül. Nem önmagáé. Beszélhet szabadságról, mégis a legalávalóbb szolgaságban van. Nem láthatja az igazság szépségét, értelmét már Sátán irányítja. Azzal ámítja önmagát, hogy saját ítéletei szerint jár el, valójában azonban a sötétség fejedelmének akaratát követi. Krisztus azért jött, hogy letörje a lélekről a bűn rabságának bilincseit. „Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.” (Jn 8:36) „A Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye” megszabadít minket „a bűn és a halál törvényétől” (Róm 8:2). – Jézus élete, 466. old.

Minden tilalom, legyen akár testi, akár erkölcsi törvény, közvetlen vagy közvetett ígéretet foglal magába. Ha engedelmeskedünk, áldás kísér bennünket, ha engedetlenek vagyunk, veszedelmet és boldogtalanságot aratunk. Az Úr úgy alkotta törvényeit, hogy azok közelebb vonják az embereket őhozzá. Ha engedik, megmenti őket a gonosztól, és jóra vezeti lépteiket. Kényszert azonban sohasem alkalmaz. Nem láthatunk bele Isten tervébe, de bíznunk kell benne, s a hitünket tetteinkkel is bizonyítanunk kell. – Bizonyságtételek, 5. kötet, 444. old. 

Március 9., hétfő  -  Keressétek az Urat

Üdvözítőnk ünnepélyesen kijelenti: „Ímé, adtam elődbe egy nyitott ajtót, amelyet senki be nem zárhat.” (Jel 3:8) Isten templomának e nyitott ajtaján át látjuk a szövetség ládájába helyezett királyi törvényt. A nyitott ajtón át a szent, igaz és jó törvény felől áradó fényt látjuk, amely a feddhetetlenség mércéjét mutatja meg az embernek, hogy ne tévelyegjen az Úr elvárása szerinti jellem kialakításában. Ez a törvény elítéli a bűnt, ezért nekünk ki kell zárnunk a bűnt az életünkből. Nem lehet helye büszkeségnek és önzésnek a jellemben, ellenkező esetben kiűzi onnan azt, aki szelíd és alázatos szívű volt. [...]

A Sínai-hegyen adatott mennyei törvény a végtelen Isten gondolatainak és akaratának másolata. A szent angyalok engedelmeskednek neki. Az elvárásai iránti engedelmesség tökéletesíti a keresztény jellemét, és az embert Krisztus által a bűnbeesés előtti állapotba helyezi vissza. A törvény által tiltott cselekedetek sosem találnak helyet a mennyben.

Teremtménye iránti szeretete késztette Istent, hogy akaratát a Tízparancsolatban fejezze ki. [...] A törvény Krisztushoz küld, és az Üdvözítő pedig visszaküld a törvényhez. – Our High Calling, 138. old.

Az Úr törvényeinek alapja a megmozdíthatatlan igazság, és oly módon fogalmazta meg azokat, hogy megtartóinak boldogságot adjanak.

Abban a tanításban, amelyet Jézus a hegyen adott, kifejezte az igazi vallás alapelveit. A vallás személyes kapcsolatot szerez az Atyával, ám nem csak kimondottan ezt teszi, mivel a menny elveit élni is kell ahhoz, hogy segítséget és áldást jelentsenek az emberiség számára. Isten gyermeke szeretni fogja Őt teljes szívéből és embertársát, mint önmagát. Törődni fog társaival. Az igazi vallás a kegyelem munkája a szívben, ami képessé teszi az életet, hogy jó cselekedetekben nyilvánuljon meg, mint egy élő forrásból táplálkozó kút. A vallás nem csak elmélkedésből és imádkozásból áll. A keresztény világosságát a jó cselekedetek fejezik ki, és azt másoknak is fel kell fedezniük. A vallást nem szabad elválasztani az üzleti élettől. Át kell járnia és meg kell szentelnie a tevékenységet, a munkát és a terveket. Ha egy ember valódi kapcsolatot ápol az Úrral és a mennyel, akkor szent lelkület befolyásolja szavait és tetteit. Cselekedetei által dicsőíti a Teremtőt, és segít abban, hogy mások is dicsőítsék Őt. – Isten fiai és leányai, 267. old.

Isten mindenható, mindentudó és mozdíthatatlan. Ő mindig az igaz utat követi. Törvénye pedig elmozdíthatatlan és örök igazság. A törvény előírásai megegyeznek az Ő tulajdonságaival. Sátán azonban mégis tévesen próbálja bemutatni azokat. Az előírások elferdítésével igyekszik az embereknek tévesen bemutatni a Törvényadót. Lázadása alatt végig arra törekedett, hogy igazságtalannak és zsarnoknak mutassa be Istent. – In Heavenly Places, 146. old.

Március 10., kedd  -  Tanácsok a gazdagok számára

A gondokat, a gazdagságot, az élvezeteket a kísértő mind felhasználja az emberi lélekért folytatott játszmában. A figyelmeztetés így hangzik: „Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága és a szemek kívánsága és az élet kérkedése, nem az Atyától van, hanem a világból.” (1Jn 2:15–16) Aki úgy olvas az emberi szívben, mint nyitott könyvben, így szól: „Vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek tobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta.” (Lk 21:34) Pál apostol a Szentlélek indítására ezt mondja: „Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magukat általszegezték sok fájdalommal.” (1Tim 6:9–10) – Krisztus példázatai, 55–56. old.

Sokan, bár azt vallják, hogy hisznek Isten Igéjében, látszólag nem veszik észre az ellenség ámító ténykedését. Nem figyelnek föl, hogy nagyon közel a vég, Sátán azonban tudja, s míg az emberek alszanak, ő munkálkodik. A férfiakat és nőket az étvágy, a szemek kívánsága és az élet kérkedése uralja. Az ördög még a menny követői között is dolgozik, hogy szakadást idézzen elő. Önzés, megvesztegethetőség és mindenféle gonoszság hajtja uralma alá a szíveket. [...] A képzelőerőt felcsigázó dolgokat habzsolják, miközben elhanyagolják az Igét. – In Heavenly Places, 309. old.

Helytelen elfecsérelni időnket, és rosszul tesszük, ha kimerítjük agyunkat. Minden perc elvesztegetett idő, amit önzően használunk fel. Ha minden percet értékelnénk, és helyesen használnánk fel, mindenre volna időnk, amit meg kell tennünk önmagunkért és a világért. A pénzköltésben, az idő, az erő és az alkalmak felhasználásában várja minden keresztény az Úrtól az eligazítást! „Ha pedig valakinek közületek nincs bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.” (Jak 1:5) – A nagy Orvos lábnyomán, 208. old.

Némely férfi és nő elhiteti magával, hogy nem sokra értékeli e világ dolgait, és hogy a földi nyereségnél többre becsüli az igazságot és az igazság hirdetését. Végül sokan arra ébrednek, hogy csalódtak, ámítás áldozatai lettek. Valamikor talán becsülték az igazságot, a földi kincs az igazsághoz képest értéktelennek tűnhetett előttük, de idő múltával, amint földi kincsük gyarapodott, hitbuzgalmuk hanyatlása és valamennyi tettük azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem elégedettek. Cselekedeteik tanúskodnak arról, hogy szívük összenőtt a földi kincsükkel. Nyereség a jelszavuk. A család összes tagja erre a célra társult. Alig hagynak időt maguknak áhítatra és imára. – Bizonyságtételek, 1. kötet, 476. old.

Krisztus megmutatja az utat, mely révén azok, akik javakkal rendelkeznek, de mégsem gazdagok Isten iránt, igazi gazdagságra tehetnek szert. Ez mondja: „Adjátok el, amitek van, és adjatok alamizsnát” (Lk 12:33), és gyűjtsetek kincseket a mennyben. Az Isten által felajánlott gyógymód az örök örökséghez való ragaszkodás. Ha eszközeiket a Megváltó ügyébe, a lelkek megmentésébe fektetik, valamint a szegények megsegítésébe, gazdagokká válnak jó cselekedetekben, és „kincset gyűjtvén maguknak jó alapul a jövőre, hogy elnyerjék az örök életet” (1Tim 6:19). Ez fogja majd bebizonyítani, hogy biztonságos volt a befektetés. – Tanácsok a keresztény életmódra vonatkozóan, 151. old.  

Március 11., szerda  -  Útmutató a szegények számára

A hűséges és bizalommal telt szegény Istenben gazdaggá válik, ha bölcsen használja fel azt a keveset is, amivel rendelkezik, azért, hogy áldást szerezhessen eszközei által mások számára. Úgy gondolja, hogy ha az Úr parancsainak akar engedni, nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy felebarátjának vannak bizonyos jogai fölötte: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (3Móz 19:18) Úgy gondolja, hogy embertársai üdvössége sokkal fontosabb, mint a világ összes aranya és ezüstje. – Tanácsok a keresztény életmódra vonatkozóan, 151. old.

Nehéz volt a munkánk. Némelyek a szegények közül irigykedtek a gazdagokra, emiatt bölcsességre volt szükség, hogy úgy feddjük meg őket, hogy ne erősítsük meg a gazdagok kezét. Ha megdorgáltuk a gazdagok önzését, a szegények kiáltottak lelkesen áment. Mindkét társadalmi osztály előtt bemutattuk a gazdagokra háruló felelősséget, azt, hogy a lehető legjobban kell felhasználniuk, amit Istentől kölcsönkaptak, és eléjük tártuk az Atya szenvedő ügyét, valamint adakozó lelkületük igazi célját és a legjobb helyet, ahová irányíthatják eszközeiket.

Megmutatták nékem, hogy nem a gazdagok kötelessége segíteni az egészségeseket, akik magukon is segíthetnének. Egyesek szegény körülmények között élnek, miközben egyáltalán nincs okuk arra, hogy ilyen helyzetbe kerüljenek. Csak nem voltak szorgalmasak a munkában. Nem tudtak takarékoskodni, ezért kötelességük lenne változtatni, és ahelyett, hogy segítséget várnának testvéreiktől, megfontoltan kellene beosztaniuk idejüket, gondoskodniuk kellene családjukról, hogy a maguk során nekik is legyen, amivel segíthessék Isten ügyét. Hiszen ugyanolyan felelősek a Mindenható előtt a tőle kapott erőért, mint a gazdag ember. – Spiritual Gifts, 120. old.

Némelyek azzal áltatják magukat, hogy bőkezűek, mivel időnként nagylelkűek a lelkészek és az igazság hirdetői iránt. Ám ezen úgynevezett nagylelkűek anyagi ügyeikben szűkkeblűek, készek rászedni másokat. Nagy a vagyonuk, ami óriási felelősséget ró rájuk, mint a menny sáfáraira. Mégis kicsikarják szegény, keményen dolgozó embertársuktól az utolsó fillért is. A szegény ember öröksége a szegény bánásmód. Ahelyett, hogy előnyben részesítené szegény testvérét, az agyafúrt, zsaroló gazdag kihasználja az összes előnyt, így gyarapítja a már úgyis szépen fölhalmozódott vagyonát mások kárára. Büszke ravaszságára, holott gazdagságával súlyos átkot halmoz fel, és a botlás kövét helyezi testvére útjába. Zsugoriságával és szűkkeblű számításaival elvágja a lehetőséget, hogy lelkiekben hasson testvérére. Mindez megmarad testvére emlékezetében, s a gazdag testvére ajkáról elhangzó legbuzgóbb ima, látszólag lelkes bizonyságtétel csak elszomorítja, majd undorral tölti el. Álszentnek tekinti, kicsírázik a keserűség magva, és sokakat megfertőz. A szegény ember nem tudja feledni, hogy kihasználták. Azt sem, hogy szorult helyzetbe hozták, amiért kész volt terhet vállalni magára, míg a gazdagnak mindig volt ürügye, hogy ne hordozzon terhet. A szegény embert mégis úgy átitathatta Krisztus lelkülete, hogy megbocsáthatja gazdag testvére visszaélését. – Bizonyságtételek, 1. kötet, 479–480. old.

Március 12., csütörtök  -  Az igazság szeretete

Szülők, gyermekeitek nevelésekor tanulmányozzátok a természetben rejlő isteni leckéket! Ha szegfűt, rózsát vagy liliomot szeretnétek nemesíteni, hogyan járnátok el? Kérdezzétek meg a kertészt, mit tesz, hogy minden ág és levél olyan gyönyörűen zsendül, szépen, arányosan növekszik. El fogja mondani, hogy ezt nem lehet durván csinálni. Az erőszak csak letörné a gyönge ágakat. Gyakran ismételt apró figyelmességek szükségesek. Öntözte a talajt, védte a fejlődő növényeket az éles széltől, a tűző naptól, Isten pedig megadta, hogy szépen kinyíljanak, virágot hozzanak. Gyermekeitekkel a kertész módszere szerint bánjatok. Gyöngéd érintéssel, szerető szolgálattal alakítsátok jellemüket Krisztus jellemének mintájára.

Buzdítsatok mindenkit, fejezzék ki Isten és egymás iránti szeretetüket! Azért van olyan sok kemény szívű férfi és nő a világban, mert az igazi érzelmet gyöngeségnek tekintik, letörik és megakadályozzák. Jobbik énjüket már gyerekkorukban elfojtották, s ha az isteni szeretet melege el nem olvasztja hideg önzésüket, boldogságuk örökre elvész. Ha szeretnénk, hogy gyermekeinkben Jézus szelíd lelkülete és az angyalok irántunk kinyilvánított rokonszenve lakozzon, bátorítanunk kell a gyermekkori bőkezű, szerető kezdeményezéseket. – Jézus élete, 516. old.

Az élet fegyelmez. A hívők a világban káros hatásokkal találkoznak. Nyugtalanító körülmények teszik próbára természetünket. Ha helyesen viszonyulunk a próbákhoz, megedzik keresztény jellemvonásainkat. Ha szelíden hordozzuk a sérelmeket és sértéseket, ha szeretettel válaszolunk a sértő szavakra, és kedvességgel az erőszakos tettekre, ezzel azt bizonyítjuk, hogy Krisztus lelkülete lakik a szívünkben, hogy az élő szőlőtőkéből életerő árad a vesszőkbe. Ez az élet az Üdvözítő iskolája, ahol megtanulhatjuk, hogy szelídek és alázatos szívűek legyünk. A végső elszámolás napján meglátjuk majd, hogy a nehézségek, kellemetlenségek és akadályok, amelyeket el kellett viselnünk, a kereszténység elvei alkalmazásának gyakorlati leckéi voltak. Ha ezeket megfelelően hordozzuk, keresztény jellemet alakítanak ki bennünk, és megkülönböztetik Krisztus tanítványait a világ fiaitól. – Bizonyságtételek, 5. kötet, 344. old.

Március 13., péntek  -  További tanulmányozásra

Isten fiai és leányai: 267. old.

Bizonyságtételek, 5. kötet, 325–326. old.