bibliaversek gyüjteménye a tanulmányhoz

5. tanulmányhoz   Január 24 − 30.

   Vasárnap 

Péld. 10,1-7.

  1. Salamon bölcs mondásai.
    A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.

  2. Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.

  3. Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.

  4. Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.

  5. Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.

  6. Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.

  7. Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.

3Móz. 19,18.

  1. Bosszúálló ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat. Én vagyok az Úr.

Mt. 19,19.

  1. Tiszteld atyádat és anyádat; és: Szeresd felebarátodat, mint temagadat.

   Hétfő 

Péld. 10,11-14.

  1. Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.

  2. A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.

  3. Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.

  4. A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.

Ezék. 47,1-2.

  1. És visszatéríte engem a ház ajtajához, és ímé, víz jő vala ki a ház küszöbe alól napkelet felé, mert a ház eleje kelet felé vala, és a víz aláfoly vala a ház jobb oldala alól az oltártól délre.

  2. És kivitt engem az északi kapu útján, és elhordoza engem a kivül való úton a külső kapuhoz, mely napkeletre néz, és ímé, a víz ott forr vala ki a jobb oldal alól.

Jn. 4,14.

  1. A kik nem tudjátok mit hoz a holnap: mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, a mely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik.

Jak. 3,2-12.

  1. Mert mindnyájan sokképen vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni.

  2. Ímé a lovaknak szájába zabolát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nékünk, és az ő egész testöket igazgatjuk.

  3. Ímé a hajók is, noha mily nagyok, és erős szelektől hajtatnak, mindazáltal igen kis kormánytól oda fordíttatnak, a hová a kormányos szándéka akarja.

  4. Ezenképen a nyelv is kicsiny tag és nagy dolgokkal hányja magát. Ímé csekély tűz mily nagy erdőt felgyújt!

  5. A nyelv is tűz, a gonoszságnak összessége. Úgy van a nyelv a mi tagjaink között, hogy megszeplősíti az egész testet, és lángba borítja életünk folyását, maga is lángba boríttatván a gyehennától.

  6. Mert minden természet, vadállatoké, madaraké, csúszómászóké és vízieké megszelídíthető és meg is szelidíttetett az emberi természet által:

  7. De a nyelvet az emberek közül senki sem szelidítheti meg; fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel teljes.

  8. Ezzel áldjuk az Istent és Atyát, és ezzel átkozzuk az embereket, a kik az Isten hasonlatosságára teremttettek:

  9. Ugyanabból a szájból jő ki áldás és átok. Atyámfiai, nem kellene ezeknek így lenni!

  10. Vajjon a forrás ugyan abból a nyílásból csörgedeztet-é édest és keserűt?

  11. Avagy atyámfiai, teremhet-é a fügefa olajmagvakat, vagy a szőlőtő fügét? Azonképen egy forrás sem adhat sós és édes vizet.

Zsid. 1,3.

  1. A ki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, a ki hatalma szavával fentartja a mindenséget, a ki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban,

   Kedd 

Péld. 11. fejezet

  1. Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.

  2. Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.

  3. Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.

  4. Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.

  5. A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.

  6. Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.

  7. Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.

  8. Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.

  9. Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.

  10. Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.

  11. Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.

  12. Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.

  13. A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.

  14. A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.

  15. Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.

  16. A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.

  17. Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.

  18. Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.

  19. A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.

  20. Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.

  21. Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.

  22. Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.

  23. Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.

  24. Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.

  25. A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.

  26. A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.

  27. A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.

  28. A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.

  29. A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.

  30. Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.

  31. Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!

  32. A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.

2Kor. 4,18.

  1. Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.

   Szerda 

Péld. 12. fejezet

  1. A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.

  2. Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.

  3. A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.

  4. Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.

  5. Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.

  6. Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.

  7. Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.

  8. Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.

  9. Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.

  10. A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.

  11. Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.

  12. Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.

  13. Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.

  14. A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.

  15. A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.

  16. A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.

  17. Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.

  18. Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.

  19. Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.

  20. Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.

  21. Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.

  22. Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.

  23. A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.

  24. A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.

  25. Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.

  26. Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.

  27. Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.

Jel. 21,27.

  1. És nem megy abba be semmi tisztátalan, sem a ki útálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem csak a kik beírattak az élet könyvébe, a mely a Bárányé.

   Csütörtök 

Róm. 3,23-24.

  1. Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.

  2. Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által,

Jn. 3,16.

  1. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Péld. 13. fejezet

  1. A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.

  2. A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.

  3. A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.

  4. Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.

  5. A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.

  6. Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.

  7. Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.

  8. Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.

  9. Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.

  10. Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.

  11. A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti azt.

  12. A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.

  13. Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.

  14. A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

  15. Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.

  16. Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.

  17. Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.

  18. Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.

  19. A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.

  20. A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.

  21. A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.

  22. A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.

  23. Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.

  24. A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.

  25. Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.