2. tanulmányhoz − Január 3 − 9.
Vasárnap
Péld. 4. fejezet
Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására.
Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok.
Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám előtt.
Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj;
Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditől.
Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megőriz téged.
A bölcseség kezdete ez: szerezz bölcseséget, és minden keresményedből szerezz értelmet.
Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt.
Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked.
Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédimet; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei.
Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin.
Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.
Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; őrizd meg azt, mert az a te életed.
A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén.
Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tőle, és menj tovább.
Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükből az álom, ha mást romlásra nem juttatnak.
Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erőszaktételnek borát iszszák.
Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.
Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják miben ütköznek meg.
Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet.
Ne távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te elmédben.
Mert életök ezek azoknak, a kik megnyerik, és egész testöknek egészség.
Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.
Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.
A te szemeid előre nézzenek, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak.
Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.
Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól.
Mt. 13,44.
Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, a melyet megtalálván az ember, elrejté azt; és a felett való örömében elmegy és eladván mindenét a mije van, megveszi azt a szántóföldet.
Jer. 29,13.
És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem.
Hétfő
Péld. 5. fej.
Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,
Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék.
Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye.
De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek.
Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné.
Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől!
Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,
Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;
Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne jusson.
Hogy nyögnöd kelljen életed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,
És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,
És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!
Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!
Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet.
Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?
Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.
Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.
A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen.
És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?
Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli.
A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg.
Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
Préd. 9,11.
Éld életedet a te feleségeddel, akit szeretsz, a te hiábavaló életednek minden napjaiban, amelyeket Isten adott néked a nap alatt, a te hiábavalóságodnak minden napjaiban; mert ez a te részed a te életedben és a te munkádban, mellyel munkálódol a nap alatt.
1kor. 10,13.
Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, a ki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.
Kedd
Péld. 6,1-5.
Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
2Móz. 22,25.
Ha pénzt adsz kölcsön az én népemnek, a szegénynek a ki veled van; ne légy hozzá olyan, mint a hitelező; ne vessetek reá uzsorát.
2Móz. 23,2-3.
Ne indulj a sokaság után a gonoszra, és peres ügyben ne vallj a sokasággal tartva, annak elfordítására.
Szegénynek se kedvezz az ő peres ügyében.
Péld. 22,27.
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
Gal. 6,2.
Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.
Szerda
Péld. 6,6-11.
Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
Csütörtök
Péld 6,12-19.
Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
Mt. 15,19.
Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások.