A SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNYHOZ

A bölcsesség kiáltása

December 27., szombat délután

Nem személyválogató az az Isten, akit szolgálunk. Aki bölcs ítélőképességgel ajándékozta meg Salamont, ma is kész ugyanezt az áldást adni gyermekeinek. „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége – jelenti ki az Ige –, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja.” (Jak 1:5) Ha valaki – aki terhet hordoz – jobban vágyik bölcsességre, mint gazdagságra, hatalomra és hírnévre, nem fog csalódni. Nemcsak azt tanulja meg a nagy Tanítótól, hogy mit tegyen, hanem azt is, hogyan tegye azt a menny tetszésére. – Próféták és királyok, 31. old.

„Boldog ember, aki megnyerte a bölcsességet, és az ember, aki értelmet szerez.” (Péld 3:13) Az Úr félelme a bölcsesség kezdete, és aki beleegyezik abba, hogy mennyei hasonlatosságra formálják át, a Teremtő művében a legnemesebb példaként áll majd. [...]

Az igazi kegyesség tapasztalat általi ismerete, az odaszentelődés Istennek mindennapi szolgálatra, ez az, ami az elmének, léleknek és testnek a legmagasabb szintű kultúrát jelenti. [...] A mennyei erőből való részesülés megtiszteli a legőszintébb erőfeszítéseinket, melyek révén bölcsességet akarunk szerezni azért, hogy legjobb képességeinkkel szolgáljunk az Úrnak, és áldására lehessünk az embertársaink. Mivel ezek a képességek az Örökkévalótól származnak, és nem a mi érdemünk, mennyei talentumként kell azokat értékelni, és az Ő szolgálatára kell felhasználni.

A mennytől kapott értelmi képességeket felsőbbrendű erőként kell kezelnünk, és ezeknek kell uralniuk a test birodalmát. Az étvágyat és szenvedélyeket az ismeret és a lelki szeretet ellenőrzése alá kell vonnunk. [...]

Krisztus vallása sosem alacsonyítja le a befogadót, sose teszi durvává, faragatlanná, tiszteletlenné vagy gőgőssé, szenvedélyessé és érzéketlenné. Ellenkezőleg: kifinomítja az ízlést, megszenteli az ítélőképességet, megtisztítja és nemessé formálja a gondolatokat azáltal, hogy Jézusnak veti alá azokat. – In Heavenly Places, 141. old.

December 28., vasárnap  -  A bölcsesség kezdete

A Mindenható megadta a bölcsességet, amire Salamon jobban vágyott, mint a gazdagságra, dicsőségre és hosszú életre. Tiszta értelmet, megértő szívet, szerető lelkületet kért, és megkapta. „Az Isten adott bölcsességet Salamonnak és igen nagy értelmet és mély szívet, mint a fövény, mely a tenger partján van. Úgyhogy Salamon bölcsessége nagyobb volt, mint a napkelet minden fiainak bölcsessége és Egyiptomnak egész bölcsessége. Sőt, bölcsebb volt minden embernél... és híre-neve volt minden nemzetség között köröskörül.” (1Kir 4:29–31)

„Mikor hallotta az egész Izrael ezt az ítéletet, amelyet tett a király, félték a királynak orcáját, mert látták, hogy Isten bölcsessége van az ő szívében az ítélettételre.” (1Kir 3:28) Az emberek őszintén ragaszkodtak Salamonhoz – mint annak idején Dávidhoz –, és mindenben engedelmeskedtek neki. „Megerősödött királyságában Salamon, a Dávid fia; és az Úr, az ő Istene vele volt, és őt igen felmagasztalta.” (2Krón 1:1)

Salamon hosszú évekig Istennek szentelte életét. Becsületesség, elvhűség és a menny parancsolatai iránti szigorú engedelmesség jellemezte. Ő maga irányított minden fontos vállalkozást, és bölcsen intézte a birodalom hivatalos ügyeit. Gazdagsága és bölcsessége, az uralkodás első éveiben épített paloták és középületek, szóban és tettben megmutatkozó határozottsága, kegyessége, méltányossága és nagylelkűsége kiváltotta alattvalói hűségét, valamint sok ország uralkodójának csodálatát és tiszteletét.

Uralkodása elején Jahve nevét nagy tisztelet övezte. A király bölcsessége és igazságossága minden nemzet előtt tanúskodott annak az Istennek a nagyszerű tulajdonságairól, akinek szolgált. Egy ideig Izrael a világ világossága volt, bemutatva Jahve nagyságát. Salamon kezdeti uralmának igazi dicsősége nem rendkívüli bölcsességében, mesébe illő gazdagságában, messze terjedő befolyásában és hírnevében rejlett, hanem abban a megbecsülésben és tiszteletben, amelyet a menny ajándékainak bölcs felhasználásával Izrael Istene nevének szerzett.

Amint az évek múltak, és Salamon hírneve nőtt, igyekezett megdicsőíteni az Urat értelmi és lelki képességei növelésével és azzal, hogy továbbította másoknak a kapott áldásokat. Nála jobban senki sem tudta, hogy azért kapott hatalmat, bölcsességet és értelmet, mert a Mindenható kedvezett neki; és Isten azért ajándékozta meg ezekkel a képességekkel, hogy megismertesse a világgal a királyok Királyát. – Próféták és királyok, 31–33. old.

December 29., hétfő  -  Igaz oktatás

Salamont különösen érdekelte a természetrajz, de kutatásai nem korlátozódtak egyetlen tudományágra. Minden teremtett dolog – élő és élettelen – szorgalmas tanulmányozásával világos fogalmat alkotott a Teremtőről. A természeti erőkben, az ásvány- és állatvilágban, minden fában, bokorban és virágban Isten bölcsessége tárult fel előtte. Miközben mindig többet igyekezett tudni, egyre jobban megismerte és megszerette az Urat.

Salamon Istentől ihletett bölcsessége dicsénekekben és példabeszédek sokaságában fogalmazódott meg. „Szerzett háromezer példabeszédet, és az ő énekeinek száma ezer és öt volt. Szólott a fákról is, a Libánon cédrusfájától az izsópig, amely a falból nevekedik ki; és szólott a barmokról, a madarakról, a csúszó-mászó állatokról és a halakról is.” (1Kir 4:32–33)

A király a szent élet és a nemes erőfeszítések elveit körvonalazta példabeszédeiben; elveket, amelyek a mennyben születtek és istenfélelemhez vezetnek, és melyek az élet minden tettét szabályozzák. Salamon uralkodásának kezdete azért volt az erkölcsi felemelkedés és anyagi jólét időszaka, mert széthintette ezen elveket, és elismerte, hogy egyedül Istent illeti dicséret és tisztelet.

„Boldog ember, aki megnyerte a bölcsességet, és az ember, aki értelmet szerez. Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme. Drágább a fényes karbunkulusoknál, és minden te gyönyörűséged nem hasonlítható hozzá. Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség. Az ő útjai gyönyörűséges utak, és minden ösvényei: békesség. Életnek fája ez azoknak, akik megragadják, és akik megtartják, boldogok! (Péld 3:13–18)

„A bölcsességnek ez a kezdete: Szerezz bölcsességet, és minden keresményedből szerezz értelmet.” (Péld 4:7) „A bölcsesség kezdete az Úr félelme.” (Zsolt 111:10) „Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz utat és az álnok szájat gyűlölöm.” (Péld 8:13) – Próféták és királyok, 33–34. old.

December 30., kedd  -  A bölcsesség kiáltása

Milyen magasztos tárgyakat tár fel a Szentírás, hogy elménk azokkal foglalkozzon! Hol találhatnánk emelkedettebb eszméket elmélkedésre? Hol találhatók ilyen mélységes tárgyak? Vagy az emberek összes tudományos kutatásai bármily értelemben is összehasonlíthatók-e a Biblia tudományának magasztosságával és csodájával? Vajon létezik-e olyasvalami, ami az értelem erejét mély és komoly gondolatokkal jobban kicsiszolhatná? [...]

„A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad és oktatja az együgyűeket.” (Zsolt 119:130) Angyalok állnak a Szentírás kutatói mellett, hogy befolyásolják, vezessék és megvilágítsák értelmüket. Krisztus parancsa ma is éppen olyan nyomatékosan szól hozzánk, mint húsz századdal ezelőtt első tanítványaihoz: „Tudakozzátok az írásokat!” (Jn 5:39) – Üzenet az ifjúságnak, 257. old.

Te az örök élet koronájáért küzdesz... Élj úgy, hogy kedves légy Isten előtt, hisz Ő értéket látott benned, és egyszülött Fiát adta, hogy megváltson bűneidből. [...] Sose felejtsd el, hogy ha valamit érdemes elvégezni, akkor azt érdemes jól végezni. Bölcsesség terén függj Istentől, hogy valamilyen formában ne bátortalaníts el akár egy lelket is a jó cselekedetek elvégzésétől. Dolgozz együtt Krisztussal a lelkek megmentése érdekében. [...] A tőled telhető legjobban végezd, amibe belekezdesz. Jézus a Megváltód, és bízz benne, hisz Ő nap mint nap megsegít, hogy ne konkolyt, hanem országának jó magvát vesd el. [...]

Meg kell tanulnod úgy látni az elméddel, ahogy a szemeddel látsz. Neveljed az ítélőképességedet, hogy ne legyen gyenge és hatástalan. Imádkoznod kell vezetésért, és utadat teljes mértékben add át az Úrnak. Minden balgaság és bűn előtt zárd be a szívedet, de nyisd ki a mennyei befolyás előtt. A lehető legjobban gyümölcsöztesd idődet és lehetőségeidet, hogy arányos jellemre tegyél szert. – Isten fiai és leányai, 283. old.

Némelyek eredetiségre törekedve az írottakon túl bölcselkednek. Az ő bölcsességük balgaság. Idő előtt csodálatos dolgokat fedeznek fel, de elgondolásaik azt igazolják, hogy valójában nagyon távol állnak az isteni akarat és cél megértésétől. A halandó emberek elől elrejtett titkok feltárására igyekezve ahhoz a mocsárban vergődő emberhez hasonlíthatók, aki maga ugyan képtelen kiszabadulni, másoknak mégis azt magyarázza, hogyan menekülhetnek ki a sártengerből.  Azokat példázza ez a leírás, akik a Szentírás vélt tévedéseit próbálják kijavítani. Senki nem teheti jobbá a Bibliát olyan gondolatok közvetítése által, melyek szerint az Úr ezt így és így értette, vagy hogy erről és arról ezt vagy azt gondolta. [...]

Isten halandó emberekre bízta Igéjének összeállítását. Az Ige, mely az Ó- és az Újszövetség könyveiből áll, az elveszett világ lakóinak szánt útjelző. Az Úr örökül hagyta az embernek, hogy az irányelvek tanulmányozása és betartása által egyetlen léleknek se kelljen eltévednie a mennybe vezető úton. – Szemelvények, 1. kötet, 16. old.

Nem kell a föld végső határáig elmennünk bölcsességért, mivel a Megváltó közel van. Nem a képességeid tesznek eredményessé – ha meg is növeled őket –, hanem amit az Úr tesz érted. Sokkal kevésbé bízzunk abban, amit az ember tud tenni, és sokkal inkább abban, amit Isten tehet minden hívő lélekért! Ő szeretné, ha hittel fordulnál hozzá. Szeretné, ha nagyszerű dolgokat várnál tőle. Szeretné megértetni veled mind a földi, mind a lelki dolgokat. Ő fogékonyabbá tehet. Meg tud áldani tapintatossággal és ügyességgel. Képességeiddel szolgálj, és Istentől kérj bölcsességet! Ő megadja, amit kérsz tőle. – Krisztus példázatai, 146. old.

December 31., szerda  -  A bölcsességgel járó előnyök

Tárjuk fel a Bibliát ifjúságunknak, vonjuk figyelmüket annak rejtett kincsei felé. Tanítsuk meg őket az igazság drágaköveinek kutatására, és tapasztalni fogjuk, hogy értelmük olyan nagy mértékben erősödik, amilyet valamennyi bölcseleti tudás együttvéve sem adhatott volna. Azok a nagyszerű tárgyak, amelyekkel a Biblia foglalkozik, az a nemes egyszerűség, ami ihletett kijelentéseiből árad, azok a felemelő eszmék, melyeket értelmünk előtt feltár, az Isten trónjáról áradó éles és tiszta világosság, ami megvilágítja az elmét, olyan mértékben fejleszti az értelmi erőket, hogy felfogni alig, teljesen megmagyarázni pedig sohasem lehet. – Üzenet az ifjúságnak, 254–255. old.

Igéjében az Úr felsorolja azokat a feltétlenül szükséges adományokat és képességeket, amelyekkel műve munkásainak bírniuk kell. Nem mondja, hogy felesleges a műveltség, vagy nincs szükségünk nevelésre, mert ha a kiművelt elme Isten szeretetének és félelmének irányítása alatt áll, akkor a szellemi képzettség előny, áldás, ám nem ezt tartja szolgálatában a legfontosabbnak, legértékesebbnek. Jézus mellőzte korának bölcseit, a művelt és magas rangú férfiakat, mert annyira büszkék és beképzeltek voltak fölényük miatt, hogy nem éreztek részvétet az emberiség szenvedői iránt, nem válhattak Názáret férfijának munkatársaivá. Vakbuzgóságukban méltóságukon alulinak tartották, hogy Krisztustól tanuljanak. Az Úr Jézus csak azokat akarja művében foglalkoztatni, akik ezt a művet szentnek tartják, csak így működhetnek együtt Istennel. Így lesznek élő vezetékei, szócsövei, akiken keresztül kegyelme akadálytalanul áradhat tova. Jézus jellemtulajdonságait csak azokra ruházhatja, akik nem önmagukban bíznak. A legmagasabb tudományos képzettség sem fejleszthet ki önmagában a Megváltóéhoz hasonló jellemet. Az igazi bölcsesség gyümölcsei csak az Úrtól származnak. – Bizonyságtételek a lelkészeknek, 259. old.

Dániel szoros kapcsolatban állt minden bölcsesség Forrásával, s számára ez értékesebb volt Ofir aranyánál. Vallási nevelését ugyanolyan mértékben megőrizte, mint amilyen mértékben részesült azon előnyökben, amelyek őt bölcs és tanult emberré tették. Helyesen használta fel a rábízott tőkét. Az a tény, hogy a király udvarába került, igazi kihívást jelentett számára. Együtt dolgozott az Atyával, rábízta minden kapott erejét, és azt olvassuk, hogy „adott az Isten ennek a négy gyermeknek tudományt, minden írásban való értelmet és bölcsességet; Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz is” (Dán 1:17).

Dániel kapcsolatban volt Istennel, és a Magasságos titkai nyilatkoztak meg előtte, mivel az Úr azokkal van, akik félik az Ő nevét. „Szólt velük a király, és mindnyájuk között sem találtatott olyan, mint Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás, és álltak a király előtt. És minden bölcs és értelmes dologban, amely felől a király tőlük tudakozódott, tízszerte okosabbnak találta őket mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál, akik egész országában voltak.” (Dán 1:19–20) A bölcsességben és a vallási értelemben való folyamatos növekedés semmiképpen sem gátolta meg ezt a négy fiatalembert abban, hogy hűséggel végezzék azokat a feladatokat, amelyeket Babilonban rájuk bíztak. Isten a bölcsességét és tudományát adta nekik, hogy alapos nevelésük kiteljesedjék. – The Bible Echo, 1899. augusztus 21.

A világ Megváltója az örök élet ajándékát kínálja fel a tévelygőnek. Gyöngédebb szánakozással várja, hogy elfogadják szeretete és megbocsátása ajánlatát, mint ahogy a földi szülő vágyakozik, hogy megbocsásson csökönyös, megtérő, szenvedő fiának. A tévelygők után kiált: „Térjetek vissza hozzám, és én is visszatérek hozzátok!” Ha a bűnös így sem akar hallgatni a kegyelem szavára, mely gyöngéd, szánakozó szeretettel hívja, akkor sötétben marad a lelke. Ha semmibe veszi az ajánlott alkalmat, és folytatja gonosz útját, Isten haragja fog váratlanul rátörni. „Aki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik gyógyíthatatlanul.” (Péld 29:1) Ez az ifjú semmibe vette apja tekintélyét, és megvetette a korlátozást. Az Úr félelme a bölcsesség kezdete. Ez az alapja a helyes nevelésnek. Akik a kedvező lehetőségük dacára sem tanulták meg ezt a fontos leckét, nemcsak alkalmatlanná teszik magukat, hogy Isten ügyében szolgáljanak, hanem ártalmasak a közösségre nézve is, ahol élnek.

Salamon ekként inti az ifjúságot: „Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd. Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranylánc a te nyakadra. Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédüket… Lármás utcafőkön kiált a kapuk bemenetelein, a városban szólja az ő beszédeit. Míglen szeretitek, ó, ti együgyűek, az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?! Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé, közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédeimet néktek.” (Péld 1:8–10, 21–23) – Bizonyságtételek, 4. kötet, 207–208. old.

Január 1., csütörtök  -  Ne feledd!

Akik vallják, hogy Istent szeretik, és tisztelik a szent dolgokat, ennek ellenére elméjük a felületes és valótlan dolgokkal foglalkozik, máris Sátán területére léptek, és annak munkáját végzik. Ha az ifjúság tanulmányozná a Teremtő dicsőséges művét a természetben, és elmerülne fenséges voltában és hatalmában, melyet Igéjében nyilatkoztatott ki, minden ilyen élmény felüdülést és emelkedettséget eredményezne. Életerőt nyerne, mely azonban nem kérkedő. Az isteni hatalom csodáit szemlélve megismerkedne a legnehezebb, de egyúttal leghasznosabb tanulsággal, hogy az emberi bölcsesség, ha nincs összeköttetésben a Végtelennel, és nincs megszentelve Krisztus kegyelme által, nem egyéb a hiábavalóságnál. – Üzenet az ifjúságnak, 253. old.

Népünk köréből is hiányzik a hit. A mai időkben kevesen követnék Istennek választott szolgáin át közölt utasításait olyan engedelmesen, mint Izrael seregei Jerikó elfoglalásakor. Az Úr seregeinek vezére nem az egész gyülekezet előtt jelent meg. Kizárólag Józsuéval beszélt, aki aztán beszámolt a találkozásról a hébereknek. Tőlük függött, hogy hisznek-e vagy kételkednek Józsué szavaiban, tőlük függött, hogy engedelmeskednek-e a parancsoknak, melyeket az Úr seregei vezérének nevében adott ki, vagy föllázadnak utasításai ellen, és semmibe veszik tekintélyét. Nem látták az angyalseregeket, akiket Isten Fia vezetett, s akik előőrseik előtt jártak, ezért így okoskodhattak volna: „Miféle értelmetlen menetelések ezek, és mennyire nevetséges, hogy naponta körüljárjuk a várost a kosszarv kürtök fúvása közben! Hisz mit sem érnek a magasba nyúló, hatalmas erődök ellen!”

De mivel olyan hosszú időn át folytatták a rájuk szabott kötelességet a falak végső ledöntése előtt, lehetővé vált, hogy az izraeliták körében megerősödjön a hit. A kétely legkisebb árnyéka nélkül kellett beléjük vésni a gondolatot, hogy erejük nem ember bölcsességében, sem ember erejében, hanem kizárólag üdvösségük Urában rejlik. Így hozzászoktak, hogy elfelejtkezzenek a saját megoldások kereséséről, és teljesen a Mindenhatóra támaszkodjanak.

Vajon így viselkednének ma is hasonló körülmények között azok, akik Isten gyermekeinek vallják magukat? Kétségkívül sokan a maguk tervét szeretnék megvalósítani, más utat-módot javasolnának a cél eléréséhez. Vonakodnának alávetni magukat ennyire együgyű módszernek, mely semmi dicsőséget nem szerez nekik, kivéve az engedelmesség érdemét. Valószínűtlennek tartanák, hogy így meg lehet hódítani egy megerősített várost. Mégis a kötelességteljesítés törvénye a legfontosabb. Mindig is ennek kell uralkodnia az ember érvelése fölött. Hiszen a hit az élő hatalom, mely áthatol minden akadályon, túljut minden korláton, és végül az ellenséges tábor szívében tűzi ki lobogóját.

Isten csodálatos dolgokat fog véghezvinni a benne bízókért. Hitvalló népének azért nincs több ereje, mert saját magukban bíznak, és nem adják meg az Úrnak a lehetőséget, hogy kinyilvánítsa hatalmát. Az Örökkévaló minden szorult helyzetben levő gyermeke segítségére siet, ha teljesen belé vetik bizalmukat, és fenntartás nélkül engedelmeskednek neki. – Bizonyságtételek, 4. kötet, 162–163. old.    

Január 2., péntek  -  További tanulmányozásra

Krisztus példázatai: „Az elrejtett kincs” című fejezet.

Üzenet az ifjúságnak: „Áldás az otthonban” című fejezet.