SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

10. tanulmány     2013  Május 31 - Június 6.

Krisztus, a törvény és a szövetségek

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 9:12-17; 17:2-12; 5Mózes 9:9; Galata 3:15-28; Zsidók 9:15-28; 10:11-18

„És ezért új szövetségnek a közbenjárója ő, hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökségnek ígéretét” (Zsid 9:15).

Az évezredek során Isten a szövetségek által nyilatkoztatta ki örök döntését, hogy megmenti az emberiséget. Igaz, a Biblia többes számban említi a szövetségeket (Róm 9:4; Gal 4:24; Ef 2:12), valójában azonban egyedül a kegyelem szövetsége létezik, ami által üdvösséget nyernek a bűnösök, de nem saját érdemeik alapján, hanem Jézus érdemei révén. Isten mindenkinek megadja, aki igényt tart rá hit által. A többes számú alak (szövetségek) egyszerűen azt jelenti, hogy Isten haladt előre üdvözítő szándékaival, és különféle formákban újból kijelentette a szövetséget, amely így a más-más korban és körülmények között élő népe szükségleteinek megfelelt. Ám valójában ez mindig is egy szövetség volt – Isten üdvözítő kegyelmének örök szövetsége.

Ennek a szövetségnek a lényege Urunk állhatatos, hűséges szeretete, az, amit a Biblia időnként magukkal a szövetségekkel mutat be egyenlőként (lásd 5Móz 7:9; 1Kir 8:23; Dán 9:4). A szövetség részeként Isten arra hívja népét, hogy engedelmeskedjenek törvényének, de nem úgy, mintha ez lenne üdvösségük eszköze, inkább a gyümölcse. Isten örök szövetségének középpontjában mindig is együtt állt a törvény és a kegyelem.

 

SZÖVETSÉGI JELEK (1Mózes 9:12-17)

Június 1

Vasárnap

 

A szövetség egyszerű meghatározása, hogy két fél között köttetett megállapodás; vagy mindkét fél, vagy csak az egyik ígéretei alapján. Működésének két alapvető módja létezik. Az első szerint mindkét szövetséges partner megegyezik a kapcsolat feltételeiben, kölcsönös ígéreteket téve. Ez a helyzet házasságkötéskor, üzleti társulás vagy akár tulajdonvásárlás esetén. A másik kategóriába sorolható az, amikor az egyik fél kezdeményezi a szövetségkötést, ő határozza meg az ígéreteket és azokat a feltételeket is, amelyek nem képezhetik vita tárgyát, a másik felet pedig részvételre hívja. Erre példa lehet az adófizetés vagy egy oktatási intézménybe való beiratkozás. Mindkét esetben a felek egyaránt kiléphetnek a szövetség kötelékéből, de általában ez következményekkel jár. (Például aki nem fizeti a lakáshitelét, az végül elveszíti az otthonát, vagy aki nem hajlandó befizetni az adót, arra büntetés vár.)

A szövetség megpecsételését rendszerint jelzi egy jelkép. Aki lakást vásárol, a kölcsönt biztosító intézmény hitelszerződését több helyen is kézjegyével látja el, az intézmény pedig a tulajdonra vonatkozó hiteles szerződést letétben tartja a teljes összeg kifizetéséig. Az állam házasságkötést igazoló dokumentumot állít ki a friss házasoknak. Nem maga a szimbólum, a jel a szövetség, az csupán utal rá, hogy az a bizonyos szövetség, megállapodás köti az adott személyt.

Mi a különbség 1Móz 9:12-17 és 17:2-12 szakaszaiban a jelkép és a szövetség között? Milyen eltérés van e két szövetség között?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

1Móz 9:9 versében Isten szövetséget köt a teremtett világgal, és megígéri, hogy többé nem pusztítja el a földet víz által. Amikor feltűnik az égen a szivárvány, mindenkinek emlékezni kell Isten ígéretére. A körülmetélés jele az izraelita férfiakat emlékeztette az Úr népének szerepére a nemzetek megáldásában. Az egyik szövetség az egész emberiséggel köttetett, a másik azonban csak Izráel népével. Az özönvíz után, az emberiség egészére vonatkozó szövetség értelmében az embereknek nincs konkrét tennivalójuk. Isten csak kijelentette az ígéretet, ami független a föld lakóinak tetteitől. A második esetben, az Izráellel kötött szövetséggel azonban már más a helyzet: a népnek is megvolt a maga része a megállapodás értelmében.

 

SZÖVETSÉGI ÍGÉRETEK

Június 2

Hétfő

 

A szövetségeket ígéretekre alapozzák. Valójában e két szó rokon értelmű kifejezésnek is tekinthető. Természetesen a szövetségkötéskor elvárás az, hogy az ígéretet tevő (szövetségre lépő) személy képes legyen teljesíteni, amit megígért (amire szövetséget kötött).

Az Ószövetségben találunk helyi, kisebb horderejű ügyeket érintő szövetségeket (lásd például 1Móz 31:43-54). Jákób és Lábán esete jó példa arra, hogy a szövetség lehet két fél között köttetett üzleti megállapodás. A Micpában felállított emlékoszlop lett a csak e két családra vonatkozó megállapodás jele. A szövetséges felek halála után a megállapodás jelentőségét vesztette. Az emberi egyezségektől eltérően a Jahve által, Noéval majd Ábrahámmal kötött szövetségek örökre ható következményeket vonnak maguk után.

Gal 3:15-28 szakasza hogyan világít rá az Ábrahámmal kötött szövetség szélesebb összefüggéseire?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

A Biblia egészében arról olvashatunk, hogy Isten több egyetemes érvényű szövetséget kötött, amelyek keretén belül az egész emberi családra vonatkozó ígéreteket tett. Az özönvíz az egész földet érintette, és erre való tekintettel Jahve megfogadta, hogy többé nem pusztítja el az egész földet víz által. Ábrahám esetében Isten látta, hogy az emberiségnek szüksége van az igazságra, ezért megígérte: Ábrahám magva által minden nép számára áldást ad (1Móz 22:18).

A Sínai-hegyen Isten egy néppel kötött ugyan szövetséget, ez a szövetség mégis egyetemes jelentőséggel bír. Az Úr egészen világossá tette, hogy idegenek is részesei lehetnek a kiválasztott népnek (pl. 2Móz 12:48-49). Terve szerint az volt Izráel missziós küldetése, hogy a világ világossága legyen (2Móz 19:5-6).

Hogyan gondolsz az Istennel való szövetséges kapcsolatodra? Vagyis, mit ígért neked az Úr, és mit kért tőled cserébe?

 

A SZÖVETSÉG TÁBLÁJA

Június 3

Kedd

 

A szövetséget ígéretekre alapozzák, de általában vannak bizonyos feltételek, amelyeknek eleget kell tenni az ígéretek teljesítése előtt. Az ábrahámi szövetség részeként körül kellett metélni minden férfit, aki Ábrahámnak vagy az utódainak a leszármazottja volt. Amikor Jahve szövetséget kötött Izráel népével, a kapcsolat feltételeit saját maga véste kőtáblákra (5Móz 9:8-11). A Tízparancsolatban foglalt kívánalmak szolgáltak annak az örök szövetségnek az alapjául, amit az egész emberiséggel kötött.

Éppen ezért úgy is nevezi az Ige a Tízparancsolatot, ami a szövetség bizonyos feltételeit részletezi, hogy „a szövetségnek táblái” (5Móz 9:9). Isten nem azért adta a Tízparancsolatot, hogy a vele szövetségre lépett emberek életét nehézzé tegye, akadályt gördítsen eléjük, hanem a szeretetét akarta kifejezni általa. Az Úr e parancsolatokat áldásul szánta azok számára, akik szövetséges kapcsolatba lépnek vele.

Hogyan fejezi ki Jer 31:31-34 és Zsid 10:11-18 Isten törvényének örökérvényűségét az új szövetségben?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

A Sínai-hegynél kötött régi szövetség értelmében az izraelitáknak és a hozzájuk csatlakozóknak a Tízparancsolat betartásával kellett bemutatni szövetségi hűségüket. Amikor áthágtak egy parancsolatot, fel kellett áldozniuk egy állatot, ha bocsánatot akartak kapni bűnükre.

A Golgotán megpecsételt új szövetség szerint Isten népe számára továbbra is kötelező a Tízparancsolat megtartása. Ám ha bűnbe esünk, nem kell továbbra is áldozatokat bemutatni, mert Jézus lett az igazi és teljes áldozat (Zsid 9:11-14). Az új szövetség azért sokkal jobb a réginél, mert most hit által igényelhetjük a megígért bűnbocsánatot, amit Jézus az áldozata révén ajánlott fel. „Csak akkor van remény számunkra, ha az ábrahámi szövetség kötelékébe lépünk, ami a Krisztus Jézusba vetett hit általi kegyelem szövetsége” (Ellen G. White megjegyzése, The SDA Bible Commentary. 6. köt. 1077. o.).

Mit jelent az, hogy Isten a szívünk hústáblájára írta a törvényét? Mennyiben más, ha valaki Isten törvényében csupán az engedelmességet meghatározó szabálygyűjteményt lát?

 

A SZÖVETSÉG ÉS AZ EVANGÉLIUM (Zsidók 9:15-22)

Június 4

Szerda

 

Bizonyos bibliai szövetségek megtörése súlyos következményekkel járt. Jahve figyelmeztette Ábrahámot, hogy „kivágattatik” a kiválasztott nép közül az a férfi, aki körülmetéletlen marad (1Móz 17:14), és átkok felsorolása fenyegette azokat, akik nem hajlandóak a Sínai-hegynél kötött szövetség feltételeihez alkalmazkodni (5Móz 27:11-26). Végső soron a szövetség feltételeit megszegőkre halálbüntetés várt (Ez 18:4). Igaz ez az új szövetségre nézve is: aki nem hajlandó betartani Isten törvényét, annak nem lehet örök élete (Róm 6:23).

Zsid 9:15-28 szakasza hogyan mutatja be az evangéliumot?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Zsid 9:15-28 az evangéliumi történetet ismétli el, kihangsúlyozva, hogy mi a szerepe Krisztusnak a hívőknek szóló ígéretek valóra váltásában. A 15. vers rámutat, hogy Jézus az új szövetség „közbenjárója”, aki halála által örök életet kínál azoknak, akikre máskülönben örök pusztulás várna.

A 16-17. versekben bizonyos fordítások, így a Károli is, a „szövetség” tárgyalásáról átváltva a „végrendelet” kifejezést használja, ami bevezeti a halál gondolatát: Jézus értünk vállalt halálára utal. Ebben az összefüggésben vizsgálva a szakasz arra emlékeztet, hogy a szövetség értelmében Krisztus áldozata nélkül minden egyes bűnösre halál várna. Ám a bűnöst beboríthatja, majd megtisztíthatja Krisztus kiontott vére, és így ő is azok között lehet, akik „várják” Uruk visszatérését (Zsid 9:28).

„Akkor tudatára ébredünk annak, hogy minden igazságunk olyan, mint a szennyes ruha (Ézs 64:5), hogy egyedül Krisztus vére az, amely megtisztíthat bennünket a bűnünktől, és amely a szívünket az Ő képmására alakíthatja át” (Ellen G. White: Jézushoz vezető út. Budapest, 2008, Advent Irodalmi Műhely. 22. o.).

Jézus személyében Isten hordozta bűneink büntetését, azért, hogy megmentsen a büntetéstől, amit pedig megérdemelnénk. Mit mutat ez Isten jelleméről? Miért bízhatunk meg benne, legyünk bármilyen körülmények között?

 

A SZÖVETSÉG ELŐNYEI (Efezus 2:6)

Június 5

Csütörtök

 

Sok esetben az ember már azelőtt tapasztalhatja a szövetség ígéreteit, hogy a feltételeknek eleget tett volna. Aki például lakást vásárol, beköltözhet, még mielőtt a teljes vételárat kifizette volna. Vagy az állampolgárok már az adófizetés megkezdése előtt is részesülhetnek bizonyos társadalmi juttatásokban. Aki szövetségbe lép Istennel, szintén már azelőtt élvezheti a szövetség előnyeit, hogy az ígéretek a jövőben teljesülnének.

Gondoljunk például a Tízparancsolatra! Mennyi fájdalmat, szenvedést kerülhetnének el az emberek, ha egyszerűen betartanák e rendeleteket! Ugyan ki az, aki ne szenvedett volna már a parancsolatoknak az áthágása miatt?! Az még súlyosbítja a helyzetet, hogy a törvényszegés következtében nem csupán maga az elkövető szenved, hanem gyakran mások is, főleg akik a legközelebb állnak hozzá.

Az alábbi igehelyek szerint még milyen előnyöket tartogat a Jézussal való szövetséges kapcsolat?

Jn 5:24 ___________________________________________________

__________________________________________________________

2Kor 4:16-18 ______________________________________________

__________________________________________________________

Fil 1:6 ____________________________________________________

__________________________________________________________

1Jn 5:11-13 _______________________________________________

__________________________________________________________

János evangéliumában Jézus nyomatékosan kijelenti, hogy aki elfogadta Őt, az „általment a halálból az életre” (Jn 5:24). A hívő annyira bízhat az üdvösségében, hogy még ha a földön kell is élnie, kérheti, hogy Krisztus Jézussal üljön majd a mennyben (Ef 2:6).

Mit jelent ez: „együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban” (Ef 2:6)? Mit felelnénk, ha valaki megkérdezné? Miért?

 

TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA:

Június 6

Péntek

 

„Isten ugyanezt a szövetséget újította meg, amikor Ábrahámnak kijelentette: ’És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei’ (1Móz 22:18). Ez az ígéret Krisztusra mutatott. Ábrahám így értette, és bízott abban, hogy Krisztustól jön a bűnbocsánat. Isten ezt a hitet tulajdonította igazságul neki. Az Ábrahámmal kötött szövetség a törvény tekintélyét is megtartotta…

Az Ábrahámmal kötött szövetséget Krisztus a vére által erősítette meg, és azért nevezik ’második’ vagy ’új’ szövetségnek, mert az azt megpecsételő vér kiontása az első szövetség után történt…

A kegyelem szövetsége nem új igazság, hiszen az egész örökkévalóságban megvolt már Isten gondolatában. Ezért nevezi örök szövetségnek…

Csak akkor van remény számunkra, ha az Ábrahámmal kötött szövetség alatt vagyunk, mert ez a kegyelem szövetsége a Krisztus Jézusba vetett hit által” (Ellen G. White: The Faith I Live By. 75. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1.  A szövetséggel kapcsolatban mit fejez ki 2Móz 31:16 és Ézs 56:4-6 a szombat fontosságáról? Lásd még Ezékiel 20. fejezetét!

2. Sokan gondolják úgy, hogy az első, az Ábrahámmal kötött szövetség a cselekedetekre alapozott szövetség volt, szemben az új szövetséggel, aminek az alapja a kegyelem. Miért téves ez az elgondolás? Mely bibliaszövegek bizonyítják, hogy Isten mindig is a kegyelemre alapozta a szövetséget? Mi a magyarázata, hogy nem is lehet másképp, vagyis csak kegyelemből, nem pedig cselekedetek által?

3. Isten megígérte, hogy többé nem pusztítja el a földet özönvízzel, ezt az ígéretét jelképezi a szivárvány. Némelyek szerint Noé idejében az özönvíz csak egy bizonyos területet érintett. Mi következne ebből az Isten ígéretére nézve? Miért jelent nagy támadást a Biblia igazsága ellen már maga a felvetés? (Gondoljunk csak a különböző területeken pusztító nagy árvizekre! Ha Noé idejében is csak egy helyi áradásról lett volna szó, akkor hogyan értelmezhetnénk Isten szövetségi fogadalmát?)

 

SZIGETI JENŐ:

A TEREMTŐ SZÓ

 

 

Meghal a gondolat,

ha nem válik tetté.

Meghal a tudás,

ha nem ölt szóruhát.

A ki nem mondott érzés

holnapra elszáll,

a néma múlt elhal,

mint sivatagban a virág.

Isten szólt, és így lett a világ.

A néma igaz fertőz,

mert a hazugság mérge

a gyáva hallgatás.

Csak a teremtő szó éltet,

s hoz létre bomló világunkban

ezer új csodát.