SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

Reformáció: új gondolatok

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 5:13-15; János 10:10; Róma 12:2-3; 2Korinthus 3:17-18; 10:3-5; Kolossé 3:1-4

„Annakokáért ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafelvalókat keressétek, ahol a Krisztus van, az Istennek jobbján ülvén. Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel” (Kol 3:1-2).

Hétszázötvennél is több egyházi ének származik Isaac Watts-tól, amelyek közül többet még ma is keresztények ezrei énekelnek. Egy alkalommal Londonban felvonulást tartottak Watts tiszteletére. Az emberek tolongtak az utcákon, hogy egy pillantást vethessenek a híres férfiúra. Egy erkélyen várakozó csoportból egy megdöbbent hölgy felkiáltott, amikor megpillantotta a hintóján előttük elhaladó alacsony, a kortól már meghajlott, idős férfit, aki a csodálatos énekeket írta. „Maga lenne Watts?” Watts intett a kocsisnak, hogy álljon meg. Kihúzta magát, amennyire csak tudta, és így szólt: „Asszonyom! Ha elérhetném a föld sarkait vagy ha átfoghatnám az egész teremtett világot, akkor is csak az értelmem szerint ítélnének meg, mert az elme az ember mércéje.”

Isaac Watts-nak igaza volt. Az elme az ember mércéje, a reformáció pedig az elmét érinti. Ha a gondolkodásunk megújul, meg fognak újulni a cselekedeteink is. Akkor történik reformáció, ha a Szentlélek összhangba hozza gondolatainkat Krisztuséival. Ezt a tetteink is követni fogják.

A viselkedésünket végeredményben a gondolataink szabják meg. Gondolkodásmódunk hat a tetteinkre, de ennek az ellenkezője is igaz: az ismételt cselekedetek befolyásolják gondolatainkat is. A keresztény „új teremtés” (2Kor 5:17). A régi gondolati sémákat újak váltják fel. Amikor a vitorlás elindul tengeri útjára, a vitorlákat felhúzzák. A vitorlák határozzák meg a hajó útirányát. Menetközben folyamatosan úgy igazítják állásukat, hogy a helyes irányban maradjanak. Ha elfeledkeznek a vitorlákról, a hajó nagyon hamar letér a megadott irányról. Hasonlóképpen mondhatjuk azt is, hogy gondolataink határozzák meg lelki életünk útvonalát. Pál apostol tanácsolja a keresztényeknek, hogy „Az odafelvalókkal törődjetek” (Kol 3:2). Arra biztat, hogy a menny felé fordítsuk a figyelmünket. Gondolatainkat az alakítja, amivel foglalkozunk, amire az időnket fordítjuk.

A kegyelem milyen csodája következik be az életünkben, miközben az Igében szemléljük Isten dicsőségét (2Kor 3:17-18)?

_____________________________________________________________

Miközben az Igét olvasva Jézust figyeljük, változunk. A régi gondolatokat újak váltják fel. Jézusra nézve egyre inkább hasonulunk hozzá. „Mind szellemi, mind lelki életünk törvénye, hogy szemlélés által átalakulunk. Gondolatvilágunk fokozatosan alkalmazkodik ahhoz a témához, amellyel foglalkozunk. Hasonlóvá leszünk ahhoz, amit szeretünk és tisztelünk. Az ember nem juthat magasabbra azoknál a normáknál, amelyeket a tisztaságról, a jóságról és az igazságról elfogadott. Ha valaki önmagát tartja a legnagyszerűbb ideálnak, soha nem jut magasabbra. Inkább egyre mélyebbre süllyed. Csak a kegyelmes Isten képes az embert megszentelni. Ha az ember magára marad, útja szükségszerűen lefelé visz” (Ellen G. White: A nagy küzdelem. Budapest, 1985, H. N. Adventista Egyház. 493. o.).

A reformáció lényege, hogy Jézusra nézünk, Ő tölti meg, formálja gondolatainkat. Jézus vezeti a tetteinket. Ha rá tekintünk, pusztán a szabályokhoz való merev ragaszkodásnál magasabb szintre vezet. Nem maradhat az ember ugyanaz, ha Jézusra figyel. Ha az Ő gondolataival foglalkozunk, akkor csak egy vágy vezérel, az, hogy az akaratát cselekedjük.

Mit tanácsolnánk annak, akinek küzdelmet jelent, hogy gondolkodásában Jézusnak tudja biztosítani az első helyet? Bibliai szemszögből nézve mit jelent Jézusra tekinteni?

A gyerekeik internetezési szokásai miatt aggódó szülők olyan biztonsági szűrőket állítanak be, amelyek nem engednek megnyitni bizonyos oldalakat, mások hasonló módszerekhez folyamodnak a televízió esetében. Ezeknek az „elektronikus szűrőknek” a feladata, hogy bizonyos dolgokat átengedjenek, míg másokat letiltanak. Az elménk számára Isten is biztosított valamilyen „lelki szűrőt”. Gondosan úgy alakította, hogy csak azokat a dolgokat engedje át, amelyek a Jézussal való lelki kapcsolatunkat erősítik.

Milyen gyakorlati tanítást ad Pál a keresztényeknek azért, hogy megvédje gondolatainkat a gonoszság mérgező hatásaitól? Hogyan alkalmazható ez a tanács ma a tévé- és DVD-nézéssel, ill. az internetezéssel kapcsolatos szokásainkra (Róm 12:2; Fil 4:7-8)?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Egyszerű ténymegállapítás, hogy képtelenek leszünk elmélyülni lelki témákban, ha erőszakkal, erkölcstelenséggel, kapzsisággal és anyagias szemlélettel tápláljuk gondolatainkat. Elménk kapui az érzékeink. Ha a hollywoodi szórakoztatóipar izgató jeleneteivel bombázzuk magunkat, akkor inkább az efféle testies élmények hatása lesz érezhető, mint az Ige elveié. A médiaproducerek dollármilliókat költenek érzelmeink manipulálására, gondolkodásunk befolyásolására és értékrendszerünk formálására. Biztosra vehetjük, hogy a szórakoztatóipar meghatározó vezetői alapvetően nem ezt kérdezik: „Hogyan készíthetik fel az embereket Jézus közeli visszatérésére ezek a produkciók?” Számukra a legfőbb motivációs tényező a pénz. A Krisztus második eljövetelére készülő hetednapi adventista keresztényeknek komolyan el kell erről gondolkodni, nehogy a világi szórakoztatás oltárán áldozzák fel lelküket!

Olaszországban, Milánóban áll egy hatalmas katedrális, aminek három nagy fa bejárati ajtaja van. A baloldali ajtó fölé ezt a feliratot vésték: „Minden gyönyör csak egy pillanatig tart.” A jobboldali ajtó fölött ez a vastag betűs felirat áll: „Minden baj csak egy pillanatig tart.” A középső ajtó felé pedig hatalmas betűkkel ezt a sokatmondó feliratot festették: „Csak az marad meg, ami örökkévaló.”

„És az Istennek békessége, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Fil 4:7). Csodálatos ígéret ez, de törekednünk kell rá, tennünk kell érte, hogy valóra váljon az életünkben!

Sokféleképpen megtörténhet, hogy nem vigyázunk eléggé. Talán nem zárjuk ki a világi szórakozás fertőjét, vagy a gondolatainkat teljesen hatalmába kerítheti a harag, a keserűség és a sértődöttség. Az is megeshet, hogy az élvezetek vagy káros szenvedélyek mérgező tengerébe merülünk bele. Jézus azonban megígérte, hogy őrzi gondolatainkat – ha engedjük.

Olvassuk el 2Kor 10:3-5 verseit! Mit ért azon Pál, hogy „a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek”, hanem lelkiek. Melyek a testi fegyverek? Milyenek a lelki fegyverek? Az apostol ezt is mondja: „foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak” (2Kor 10:5). Mit jelent ez és hogyan érhető el?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Luther Mártontól származik a mondás: „Nem akadályozhatod meg, hogy a madarak átrepüljenek a fejed felett, de arról már tehetsz, hogy fészket raknak- e a hajadban.” Más szóval számtalan gondolat cikázik át az agyunkon. Képek, hangok, illatok kiváltanak bizonyos gondolatokat, a különféle érzések meghatározott érzelmeket ébresztenek. Nem mindig tudjuk megválogatni, hogy milyen gondolatok villannak fel bennünk. Arról azonban már dönthetünk, hogy elidőzünk-e azoknál; engedjük-e, hogy uralják elménket. Úgy érhetjük el, hogy minden gondolatunk engedelmeskedjen Krisztusnak, ha értelmünket alárendeljük neki. A testi gondolatok nem illannak el egyszerűen attól, ha csak erre vágyunk. Az űzi ki őket, ha valami más lép a helyükre. Az Isten Igéjének tökéletes elveire összpontosító ember elméjét védi és őrzi meg Isten kegyelme a gonosz fortélyaival szemben.

Konkrétan mit ért Pál azon, hogy „az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is” (Fil 2:5)? Hogyan lehet bennünk krisztusi indulat? A vers értelmében kié a változásért a felelősség?

Az ókori görögök a dualista gondolkodás egy formáját tanították, és elképzelésük szerint nagy különbség van a testünk és a lelkünk között. Ezzel szemben a Szentírás azt tanítja, hogy a fizikai, értelmi, érzelmi és lelki dimenzió teszi az embert egésszé. Ami hat ránk valamelyik téren, az egész lényünket érinti. A tanítványok azt hirdették, hogy a fizikai, értelmi, érzelmi és lelki egészség összefügg, egymástól elválaszthatatlan.

Hogyan jelenik meg ez a gondolat 1Thessz 5:23 versében?

_____________________________________________________________

Az újszövetségi hívők szerint az ember fizikai, értelmi és érzelmi jóléte elválaszthatatlan a lelki állapotától. Pál apostol így kérte a hívőket: „dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben”. Hitte, hogy Krisztus nagy árat fizetett az egész emberiség megváltásáért, tehát nem tekinthetjük magunkat a saját tulajdonunknak (1Kor 6:19-20). Ha vigyázunk a testünkre és egészségesebb életmódot fogadunk el, akkor ezzel nem csupán néhány évvel hosszabbítjuk meg az életünket. Ha megfelelő indítékkal tesszük, ez is az istentisztelet kifejezése lehet.

Hogyan láthatjuk a fizikai és lelki egészség közötti mély kapcsolatot Jn 10:10, Róm 12:2-3 és 1Kor 10:31 verseiben?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

A Szentlélek nem korlátozza hatását életünknek csak egy részére, amikor meggyőz a fejlődés szükségességéről. A reformáció nem csupán egy dimenziót érint. A Lélek szeretné életünket minden területen teljesen összhangba hozni Krisztus akaratával. Amennyiben vannak olyan fizikai szokásaink, amelyek nem harmonizálnak akaratával, Isten arra kér, hogy az Ő dicsőségét keresve mondjunk le róluk. Sátán a testünkön keresztül akarja uralni a gondolatainkat, Jézus pedig a gondolataink által akarja uralni testünket. A testünk templom, nem szórakozóhely. A mennyei elveket követve örömtelibb, eredményesebb, teljesebb és egészségesebb életünk lehet.

Milyen személyes tapasztalataink igazolják a fizikai és a lelki természet elválaszthatatlanságát? Milyen döntéseket hozhatunk, hogy az egység még teljesebb legyen?

Jézus több képpel is utalt önmagára és egyházára, ezek közül az egyik a világosság: „Én vagyok a világ világossága” (Jn 8:12). Azt is mondta magáról, hogy „Az igazi világosság eljött volt már a világba, amely megvilágosít minden embert” (Jn 1:9). Tanácsolja, hogy „Járjatok, amíg világosságotok van” és „higgyetek a világosságban” (Jn 12:35-36).

Olvassuk el Mt 5:13-15 és Fil 2:14-16 verseit! Milyen célt tűzött az Úr a népe elé a világban? Mit jelent ez gyakorlati szempontból? Hogyan válhatunk azzá, amire elhívott?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Minden ébredés és reformáció célja, hogy engedjük Krisztus szeretetének, kegyelmének és igazságának a világosságát átragyogni az életünkön. A világosság a sötétség ellentéte. Jézus arra hívta el népét, hogy életmódjuk határozottan eltérjen attól, ahogyan a világ nagy része él, mert ezzel akarja bemutatni a Krisztus szerinti életforma különb voltát. Hív, hogy legyünk együtt érzőek, törődjünk az emberekkel, másokra is figyeljünk az önző, kapzsi és egoista világban. Arra hív, hogy az élvezetek mámorát hajszoló világban magas normákhoz szabjuk magunkat a szórakozás terén (Kol 3:1-2). Krisztus egészséges életmódra hív abban a korban, amikor milliók halnak meg túl fiatalon a saját maguk által előidézett betegségekben (Jn 10:10). Az erkölcstelen, szexéhes, izgalmakat hajszoló nemzedék között élőket Jézus valami másra hívja, erényes, illendő életre, erkölcsi tisztaságra (1Pt 3:3-4).

Ézsaiás, ószövetségi próféta Krisztus kora előtt 700 évvel reformációra szólító felhívást hirdetett. Szavai tanulságosak az Úr visszatérését váró egyház számára is. „Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok az én útaim, így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én útaim útaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál” (Ézs 55:8-9). Isten sokkal többet kíván egyházától és személy szerint tőlünk is, mint gondolnánk! Az egész menny várja, hogy Isten népe az Ő jellemét mutassa be a világnak.

Vizsgáljuk meg, hogy milyen elvek határozzák meg az életstílusunkat! Hogyan látszik meg életünkből, hogy Jézus követői vagyunk és a múló világ dolgainál szilárdabb alapra építünk?

„Sokan állítják, hogy az Úr oldalán állnak, valójában azonban nem, mert minden tettük súlya Sátán oldalára kerül. Hogyan tudjuk eldönteni, hogy kinek az oldalán állunk? Kié a szívünk? Kinél időznek a gondolataink? Kiről szeretünk beszélgetni? Ki felé irányulnak leghőbb érzéseink és kire fordítjuk energiánk javát? Ha az Úr oldalán állunk, gondolatban vele vagyunk, legkedvesebb gondolataink vele kapcsolatosak. Nem vagyunk a világ barátai, mindenünket, egész lényünket Istennek szenteltük. Arra vágyunk, hogy képe kirajzolódjon bennünk, a lelkét szívjuk magunkba, az akaratát cselekedjük és minden dologban a kedvét keressük” (Ellen G. White: Testimonies to the Church. 2. köt. 262. o.).

„Minden lélek kiváltsága, hogy élő csatornaként továbbítsa a világnak Isten kegyelmének kincseit, Krisztus kimeríthetetlen gazdagságát. Krisztus mindennél jobban vágyik olyan eszközökre, akik megismertetik a világgal Lelkét és jellemét. A világnak pedig mindennél nagyobb szüksége van arra, hogy emberek bemutassák a Megváltó szeretetét. Az egész menny olyan eszközökre vár, akik által az emberek örömét és áldását szolgáló szent olajat áraszthatja” (Ellen G. White: Krisztus példázatai. Budapest, 1983, H. N. Adventista Egyház. 289. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Milyen kifejezésekkel utal Pál és János Isten népének magasztos hivatására (2Kor 5:18-20; 6:17-18)? Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan mutatja az életünk, hogy itt rólunk van szó?

2) Olvashatjuk a Biblia összes ígéretét és igényelhetjük is azokat, de ha a kísértés pillanatában nem döntjük el tudatosan, hogy gondolatban arra összpontosítunk, ami helyes, engedni fogunk a kísértésnek. Milyen elvek vagy szokások segítenek még a kísértés idején is uralni a gondolatainkat?

3) Mit felelnénk annak, aki a következőképpen érvel: „Valóban nem mindig helyesek a gondolataim, de a tetteim és az életmódom feddhetetlen!”

4) A nagyszerű lelki és tanbeli igazságok mellett adventistaként ismerhetjük az egészségügyi üzenetet is. Hogyan tanulhatjuk meg még jobban életünk, bizonyságtevésünk és missziónk részévé tenni ezeket az elveket is? Milyen szerepet kell betöltenie az egészségügyi üzenetnek az ébredésben és reformációban?

TARTÓS ÖRÖM

Az öröm nem boldogság vagy élvezet. Egy gonosz, aljas ember is élvezhet dolgokat, és bármely mindennapi halandó képes boldog lenni. Az élvezet általában dolgoktól származik, és mindig az érzékeken keresztül érezzük; a boldogság az emberektől jön a kapcsolatok által. Az öröm a szerető Istentől és felebarátoktól érkezik. Az élvezet gyors és erőszakos, mint egy villámcsapás. Az öröm állandó és maradandó, mint egy állócsillag. Az élvezet külső tényezőktől függ, mint a pénz, étel, utazás stb. Az öröm ezektől független, mert a jó lelkiismeret és Isten szeretetének hozadéka.

Fulton J. Sheen

Hányszor tekintünk úgy Istenre, mint az utolsó szalmaszálra a fuldokló! Hozzá fordulunk, mert már nincs hová fordulnunk. Aztán felismerjük, hogy az élet viharai nem a sziklára sodortak minket, hanem a vágyott mennyországba.

George MacDonald