SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: Ézsaiás 53; Máté 22:37-39; 1Korintus 13; 1János 3; 1János 4

„Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet” (1Kor 13:13).

Illendő, hogy a keresztény hit kulcsfogalmait tárgyaló tanulmány a szeretet témájával kezdődjön. Pál apostol rámutat, hogy bármennyire is fontos a hit, a remény és a kereszténység egyéb elemei, minden a szeretettel kezdődik. Szeretet nélkül, ahogy ő mondja, „semmi vagyok” (1Kor 13:2).

A Krisztus előtt mintegy 500 évvel élt görög filozófus, Szophoklész mondta: „Van egy szó, amely megszabadít az élet minden súlyától és fájdalmától. Ez a szó a szeretet”. Noha e szavak igazak, a görög bölcs nem ismerte a szeretet olyan mélységeit, mint amit Megváltónk tárt elénk.

Isten a szeretet. Mindaz, amivel Isten jellemezhető, bármi, amit tett, tesz – minden az Ő szeretetének a megnyilvánulása. Ez a szeretet vigasztaló, ugyanakkor felfoghatatlan. Isten szeretete messze meghaladja a pusztán sekélyes érzelmet vagy átmeneti rajongást, amibe gyakran önzés és kapzsiság vegyül – azt, amit az emberek általában szeretetként értelmeznek. Isten nemcsak szeret vagy mutatja a szeretetet. Isten maga a szeretet.

A TANULMÁNYRÓL RÖVIDEN: Isten szeretete az emberiség iránt számos módon megmutatkozott, a legjobban azonban a kereszten. Krisztus követőiként azzal felelhetünk szeretetére, ha úgy szeretünk másokat, mint ahogyan Ő szeretett minket.

Ennünk és innunk kell, hogy életben maradjunk. Folyadék és étel nélkül hamar végünk lenne. De ahhoz, hogy igazán éljünk, szeretetre is szükségünk van. Az élet szeretet nélkül a létezés embertelen formája. Igényeljük a szülők, a család és a barátok szeretetét. Amennyire nélkülözhetetlen, hogy szeretetet kapjunk, épp annyira fontos az is, hogy szeretetet adjunk. Nem lehetünk igazán emberek, ha nem tudunk szeretni. De valljuk be: az igaz szeretet nem velünk kezdődik. A szeretet képességét Teremtőnk ültette belénk (lásd 1Móz 1:26 és Jn 3:16).

Mennyire fontos a szeretet Krisztus követőinek életében? Mt 22:37-39; 1Kor 13:1-3; 1Jn 3:14

    _____________________________________________________________

    _____________________________________________________________

Isten szeretete mindig megelőzi a miénket. Bármit mondhatunk, tehetünk, ez így van. Az igaz „szeretet nem pillanatnyi fellángolás, hanem isteni alapelv, maradandó erő. A meg nem szentelt szívből nem eredhet, nem is teremhet meg benne. Csak abban a szívben található, amelyben Jézus uralkodik. ’Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket’ (1Jn 4:19). Az isteni kegyelem által megújult szívben minden cselekedet indítórugója: a szeretet” (Ellen G. White: Az apostolok története. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 363. old.).

A híres angol író, C. S. Lewis az „ajándék-szeretet” és a „szükség-szeretet” kifejezéseket használva tesz különbséget a szeretet isteni és emberi formája között. Noha Isten mindennél jobban kívánja a szeretetünket, neki nincs úgy szüksége a mi szeretetünkre, mint ahogy nekünk kell az övé és embertársainké. „A szeretettel kell kezdenünk, a valódi kezdetnél, ami isteni energia. Ez az elsődleges szeretet ajándék-szeretet. Istenben nincs csillapítandó vágy, csak adni kész bőség” (C. S. Lewis: The Four Loves. London, 1998, HarperCollins. 121. old.). A mi, emberi szeretetünket át kell alakítania az isteni szeretetnek, hogy amíg ugyan továbbra is vágyódunk mások szeretetére, mégis képesek leszünk valóban, krisztusi módon szeretni.

Mi a különbség az emberi és az isteni szeretet között? Az emberi szeretet mely formája példázza legjobban Isten szeretetét? Hogyan mutathatjuk be jobban Krisztus szeretetét saját életünkben?

Gyakran mondják, hogy Isten szeretete csak az Újszövetségben nyilvánul meg tisztán, míg az „Ószövetség Istene” az igazságszolgáltatás és a harag Istene. A Biblia alapos tanulmányozása során azonban kiderül, hogy Isten nem kettős természetű. Noha szeretete Krisztusban mutatkozott meg teljes mértékében (ahogy az Újszövetségben látjuk), az Ószövetség Istenét éppannyira a páratlan szeretet jellemzi. Ő nem változik (Jak 1:17). Nem fejlődött a harag vagy az igazság Istenéből fokozatosan a szeretet Istenévé. Isten szeretete örökkévaló. Ószövetségi népéhez intézett szavai mindenkor érvényesek: „örökkévaló szeretettel szerettelek téged” (Jer 31:3).

Vessünk egy pillantást Isten szeretetének néhány ószövetségi bizonyítékára, majd bővítsük a sort további példákkal!

    Isten szeretete a teremtésben (1Móz 1:26-31; 2:21-25) _________________

    ____________________________________________________________

    Megoldás a bűnre (1Móz 3:15; 22:8; Ézsaiás 53) _______________________

    ____________________________________________________________

    A szombat ajándéka (2Móz 31:12-17) _______________________________

    _____________________________________________________________

    A prófétaság ajándéka (Ám 3:7) ___________________________________

    _____________________________________________________________

Bizonyos történetek és kijelentések az Ószövetségben felületesen olvasva nehezen érthetők. Igaz, szó van bennük vérontásról és háborúról, de ne feledjük: Istent következetesen úgy mutatják be, mint a szövetség Istenét, aki magához vonzza az embereket, és annak dacára sem hagyja el őket, hogy népe időről időre hátat fordít neki.

Mit válaszolunk az ószövetségi háborúkról és vérontásról szóló kérdésekre? Hogyan egyeztethető össze a nemzetek eltörlésére adott parancs (például Kánaán földjének elfoglalásakor) a szeretet Istenével?

Miért jött Jézus Krisztus a földre? Miért kellett szenvednie? Szükség volt arra, hogy kereszthalált haljon? Miért jön majd vissza, és állítja helyre e világot eredeti, tökéletes állapotába? Nem volt más út? Ha nem, miért kell olyan sok idő, hogy teljesen megoldódjon a bűn problémája? Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy választ adhassunk ezekre a kérdésekre. Isten végtelen bölcsességében megtalálta a legjobb megoldást a bűn veszélyes problémájára. A szent Isten nem nézhette el a tökéletes törvénye elleni lázadást; ugyanakkor a szeretet Ura nem hagyhatta elveszni teremtményeit anélkül, hogy a legnagyobb áldozatot meg ne hozná értük.

„Isten szentsége felséges tisztaságában rejlik, amely nem tűrheti el az erkölcsi gonoszt. Szeretete kiáradó gyengédség, ami átöleli a bűnöst. Isten szentsége elhatárolódik mindentől, ami tisztátalan és közönséges; szeretete pedig az a készsége, hogy azonosuljon a tisztátalanokkal, megmentse őket… Haragja időleges, míg szeretete örökkévaló” (Donald G. Bloesch: God the Almighty: Power, Wisdom, Holiness, Love. Downers Grove, Illinois, 1995, InterVarsity Press. 140–143. old.).

Mit mondanak a következő versek Isten szeretetének az Újszövetségben leírt üzenetéről?

Isten ajándéka (Jn 3:16) ________________________________________

A Fiú önfeláldozása (Fil 2:5-8) ___________________________________

A Szentlélek ajándéka (Jn 14:15-18; ApCsel 2:1-4) ____________________

A lelki ajándékok (Ef 4:11-13) ___________________________________

A megváltás bizonyossága (1Jn 3:1-3) _____________________________

Új haza (2Pt 3:13) _____________________________________________

Hogyan foglalható össze az Újszövetség üzenete Isten szeretetéről?

Hogyan kapcsolódik a hármas angyali üzenet (Jel 14:6-12) Isten szeretetének újszövetségi megnyilvánulásához? Ellen White úgy beszél a harmadik angyal üzenetéről, mint a hit általi megigazulás jó hírének „igazságáról”. Hogyan illik ez Istennek az emberiség iránti szeretete témájához?

E világ tragikus valósága az önszeretet, a vak becsvágy, a gyűlölet, a versengés, a korrupció és a háború. Amíg a világ polgárai hagyják, tudatosan vagy nem tudatosan, hogy a sötétség fejedelmének elvei vezessék őket, a szeretetnek nincs esélye kivirágozni. Teréz anya azt mondta egyszer: „Ha megítéled az embereket, nem marad időd szeretni őket”.

Aki igazán megtér és az Úr tanítványa lesz, annak az életét a szeretet elve uralja. Hiányosságaink ellenére állhatatosan növekszünk Isten és az embertársaink iránti szeretetben. A szó legigazibb értelmében a megtérés irányváltás – ami az önszeretetből Isten és mások szeretetéhez vezet.

Milyen alapelvet veszünk észre Isten parancsolatait tanulmányozva? Másként működik-e ez az elv, amióta Krisztus eljött közénk? 5Móz 6:5, 6; Mt 22:37-40

Ha valóban megváltoztunk Jézus Krisztusban, az Ő szeretete fogja meghatározni, hogyan bánunk a többi emberrel. Valószínűleg akad olyan is, akit nem annyira kedvelünk, mégis arra hívattunk el, hogy mindenkit szeressünk; mindenkit, még legádázabb ellenségeinket is. Ez nemcsak környezetünk, hanem önmagunk számára is hatalmas áldásnak bizonyul. Adjunk szeretetet, feltétel nélkül fogadjuk el mindazokat, akikkel találkozunk, majd figyeljük, mi történik!

Hogyan kellene áthatnia a szeretetnek minden szavunkat és cselekedetünket? Mt 5:44; 25:31-46; 1Pt 1:22

„Ha a gyülekezet tagjai elvetik az önimádat minden formáját, és az Isten és egymás iránti szeretetet fogadják szívükbe, ami betöltötte Krisztus szívét is, mennyei Atyánk szüntelenül kinyilatkoztatja hatalmát általuk. Hadd fogja népét össze az isteni szeretet köteléke! A világ így felismeri majd Isten csodatévő hatalmát és elismeri, hogy Ő a parancsolatokat megtartó nép erőssége és segítője” (Ellen G. White megjegyzései: SDA Bible Commentary. 7. köt. 940. old.).

Vajon természetünk szerint szeretetteljesek vagy önzők és én-központúak vagyunk? A gyakorlatban mit tehetünk annak érdekében, hogy kimozduljunk az állandó önmagunkkal való foglalkozásból, és szeretetet tanúsítsunk mások iránt?

Jézus Krisztus a szeretet legfőbb példája. Ha tudni szeretnénk, milyennek kellene lennie szeretetünknek, csak Megváltónkra nézzünk. Ő a tökéletes minta. Emberileg Krisztusnak minden oka meg lett volna rá, hogy sokakat ne kedveljen, sőt, egyenesen gyűlöljön. A lelki vezetők annyira irigyelték sikereit, hogy állandóan zaklatták, és végül úgy döntöttek, megszabadulnak tőle. Miért kellett szeretnie őket? Időnként még a saját családja sem támogatta. Tanítványai sokszor egymással harcoltak, és nem voltak ott, amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk. Hogyan szerethette őket, amikor cserbenhagyták?

Jézus még azok iránt is kimutatta szeretetét, akik nem sok figyelmet kaptak az akkori idők lelki vezetőitől: nők (köztük paráznák), leprások, samaritánusok, az elnyomó hatalom képviselői, adószedők.

Vessünk egy pillantást Jézus önzetlen szeretete megnyilatkozásának néhány konkrét példájára, amelyek ráadásul elképzelhetetlen körülmények között mutatkoztak meg:

Lk 17:12-19 __________________________________________________

Jn 13:1-17 ___________________________________________________

Jn 19:25-27 __________________________________________________

Hogy hasson a Jézus szolgálatában megnyilvánuló isteni szeretet ránk, mint tanítványokra? 2Kor 5:14; Fil 2:2

Pál apostol azt mondja, Krisztus szeretete kényszerít minket (2Kor 5:14). A fordítás nem csak egyféleképpen értelmezhető, hiszen az eredeti görög szöveg úgy is érthető, hogy a Krisztustól felénk áradó szeretet, vagy a Krisztus iránti szeretet. Nyelvtanilag és teológiailag mindkét változat helyes. Amikor felfogunk valamit Krisztus szeretetének nagyságából, ez bennünk is szeretetet vált ki.

Jézus azokat is szerette, akiket a többség megvetett, akikről azt gondolták, hogy lehetetlen szeretni őket. Hogyan tanúsíthatunk szeretetet a hajléktalanok, a társadalom peremén élők és azok iránt, akik egyáltalán nem képviselik az általunk fontosnak tartott értékeket?

Olvassuk el Ellen G. White: Jézushoz vezető út. 21. kiad. Budapest, 2008, Advent Irodalmi Műhely. „Isten szeretete az emberek iránt” c. fejezetét, 7–12. old.; Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó. „Golgota” és „Elvégeztetett” c. fejezeteit, 649–673. old.! E fejezetek Krisztus földi életének végső perceivel foglalkoznak.

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1.        Nem szökhetünk meg a „miértek” elől: ha Isten a szeretet, miért van annyi szenvedés? Nemcsak a szenvedés mértéke készteti az embereket Isten szeretetének megkérdőjelezésére, hanem az is, hogy a szenvedés sokszor ártatlan embereket sújt, és teljesen értelmetlennek tűnik. Adventistaként hogyan kezeljük ezt a tényt? Hogyan segít a nagy küzdelem témája megbirkózni e bonyolult kérdéssel?

2.        Hogyan szerethet valaki bántalmazó szülőt, sorozatgyilkost vagy azt, aki határtalanul önző? Miért szerette Jézus még az arra méltatlanokat is?

3.        Hogyan szerethet az ember akkor is, ha nem kap viszonzást? Hogy volt képes Jézus az ellenségeit szeretni?

4.        Ma kik tartoznak a társadalom kirekesztettjei, megvetettjei közé? Mit tesz értük a gyülekezetünk? Mi kellene ahhoz, hogy mi is részt vállaljunk ebben a munkában?

5.        Az igazi szeretet valójában megköveteli az én halálát, azt, hogy másokat önmagunk elé helyezzünk. Milyen döntések szükségesek ehhez?

6.        A kereszten kívül még miben látjuk Istennek az emberiség iránti szeretetét?

ÖSSZEFOGLALÁS: Isten a szeretet. Szeretetéből fakad minden tette. A szerető Isten kinyilatkoztatta magát már az Ószövetségben is, de legteljesebben a megváltás során, Fiának, Jézus Krisztusnak az áldozatában jelent meg. Ez az isteni szeretet tükröződik a keresztény szeretetben is. Ha az Úr Jézus Krisztus tanítványának valljuk magunkat, életünket Teremtőnk és embertársaink iránti feltétlen, önzetlen szeretet hatja át.

GONDOLATOK A SZERETETRŐL

A kötelesség szeretet nélkül

kedvetlenséget támaszt.

A felelősség szeretet nélkül

kíméletlenséggé fajul.

Az igazságosság szeretet nélkül

nem más, mint keménység.

A nevelés szeretet nélkül ellenkezést vált ki.

A bölcsesség szeretet nélkül ravaszságot szül.

A kedvesség szeretet nélkül képmutatás.

A rend szeretet nélkül aprólékosság.

A tapasztalat szeretet nélkül önteltség.

A hatalom szeretet nélkül kevélységet szül.

A birtoklás szeretet nélkül fukarsággá válik.

A hit szeretet nélkül az elkerülhetetlen végzet

hiedelmének szintjére süllyed.

Az élet szeretet nélkül teljesen értelmetlen. – J. Machalse

(Kárpáti Petronella: Szeretetre vágyunk. 4. kiad. Budapest, 2008.

Advent Irodalmi Műhely – Adventista Teológiai Főiskola. 84. old.)