tanító melléklet

9. tanulmány   −  2008  Február 21 - 27.

A prófétaság ajándékának hitelessége

A lecke rövid áttekintése

                            ALAPIGE: 2Krónika 18:13

A TANULÓ CÉLJA:

A TANULMÁNY VÁZLATA:

I. A feddhetetlenség (2Kir 22:10-18)

  1. Milyen külsõ nyomás nehezedik a prófétákra?

  2. Olvassuk el Jer 43:1-4 verseit! Milyen vádakkal illették a prófétákat az idõk során? Befolyásolták volna Ellen G. White szerkesztõi üzeneteinek tartalmát?

II. “Így szól az Úr” (Hós 1:1)

  1. Hogy viszonyulunk azokhoz, akik azt állítják, hogy Isten nevében szólnak? Mi védhet meg a kétkedéstõl és a kiábrándultságtól?

  2. Olvassuk el Gal 2:11-16 verseit! Isten miért fokozatosan nyilatkoztatja ki önmagát? Mi járul hozzá a próféta jellemének és tudásának fejlõdéséhez? Milyen lehet ez a próféták számára?

  3. Mit szólunk ahhoz, hogy idõvel Ellen G. White is megváltoztatta véleményét bizonyos dolgokkal kapcsolatban?

III. Próféták tévedései (2Sám 7:1-7)

  1. Miért várnak el némelyek többet Ellen G. White-tól, mint a bibliai prófétáktól? Mit mondhatunk annak, aki irreális elvárásokat hangoztat a prófétákkal kapcsolatban, vagy félreérti az ihletés folyamatát?

  2. Milyen érzéseket kelt bennünk a feltevés, hogy Isten talán annál is tovább vezetheti egyházát bizonyos kérdésekben, mint amit Ellen G. White felismert? Miért lehet ez szükséges? A bölcsesség és a tudás lelki ajándékai milyen szerepet játszanak ebben a folyamatban?

Összefoglalás: A próféták sem tökéletesek. Hasonló elvárásokat támaszszunk Ellen G. White-tal szemben is, mint a bibliai prófétákkal szemben! Isten mindig kész arra, hogy korrigálja és továbbfejlessze a próféták, valamint az egyház megértését.

TANULÁSI ÚTMUTATÓ

1. LÉPÉS: MOTIVÁLJ!

A lelki növekedés alapja: Isten a Bibliában útmutatást adott azzal kapcsolatban, hogyan különböztethetjük meg az igazat a hamistól.

Honnan tudjuk megállapítani, hogy valami igaz? Honnan tudjuk, hogy megbízható a forrás, aminek hitelt adunk? Szüntelen információözön zúdul ránk, mindenféle forrásból, ezért különösen fontos tudni, hogy megbízhatóak-e a forrásaink.

Mindannyian benne vagyunk a nagy küzdelemben. Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy igaz-e az az információ, amire az örök életünket meghatározó döntéseinket alapozzuk? Olvassuk el a következõ idézetet: “A Hivatásos Újságírók Szövetségének meggyõzõdése, hogy a nyilvánosság felvilágosítása az igazság elõfutára és a demokrácia alapja. Az újságíró feladata e célok felé haladni az igazság kutatásával, és azzal, hogy õszinte, teljes körû beszámolót ad a különféle eseményekrõl, kérdésekrõl… Az újságíró hitelességének alappillére a munkakörében tanúsított feddhetetlenség” (Society of Proffesional Journalists Code of Ethics. http://www.spj.org/ethicscode.asp).

Gondold át: Az igazság és jogosság keresésében mennyire fontos azok õszintesége, akik állítják magukról, hogy Isten nevében szólnak? A becsületesség milyen kapcsolatban áll a hitelességgel? Hogyan különböztethetjük meg a csalókat azoktól, akik valóban Isten üzenetét hirdetik?

2. LÉPÉS: FEDEZD FEL!

                    BIBLIAKOMMENTÁR

I. A próféta õszintesége (1Kir 22:1-28)
Amikor Mikeás elõször azt mondta, hogy Akháb és Jósafát egyesített csapatai gyõzelmet aratnak (15. vers), minden bizonnyal gúnyos hangnemben tehette ezt, amint azt Akháb nyers válasza is jelzi (16. vers). Figyeljük meg, Mikeás utal rá a 28. versben, hogy a prófécia teljesedése a próféta egyik próbaköve. Akháb prófétái 400-szoros túlerõben voltak Mikeással szemben (6. vers), mégis õ volt az egyetlen, aki igazat mondott!

Gondold át: Mi mennyire tudunk feddhetetlenek maradni, amikor kisebbségben vagyunk? Mennyire jellemzõ ránk, hogy beadjuk a derekunkat, úgymond a “béke” érdekében?

Könnyebb vagy nehezebb dolga volt Mikeásnak kiállni a 400 “prófétával” szemben, akik az Úr szolgáinak mondták magukat, mint Illésnek 850 pogány próféta ellen, akik nyíltan hirdették, hogy nem az Úrhoz tartoznak (lásd még 1Kir 18:1-40)?

II. Az üzenet megbízhatósága (Jer 43:1-7)

Jóhanán hûséges volt Gedáliáshoz, a babiloniak helytartójához. Amikor Ismáel megölte Gedáliást, Jóhanán és Hosája megrémült a várható babiloni megtorlástól (Jer 40:13–41:5). Ezért tudakozták Jeremiástól Isten akaratát, és ígérték, hogy azt teszik majd, amit az Úr mond. Amikor azonban Isten más irányba akarta vezetni õket, mint ahogy õk gondolták, Jeremiás ellen fordultak.

Gondold át: Mit teszünk, amikor Isten arra késztet, hogy a saját elgondolásaink ellenére döntsünk? Jóhanán és Hosája a saját biztonságát féltette. Vajon ez mennyire játszott szerepet abban, hogy Jeremiás ellen fordultak? A megtorlástól való félelemmel igazolható volna, ha megszegjük Isten parancsolatait?

III. “Így szól az Úr” (Jer 1:4; Ez 7:1; Hós 1:1)

Gondolt át: Olvassuk el 2Pt 1:20-21 verseit! Mit találunk itt, ami cáfolja azt a felvetést, hogy Jeremiás üzenete az írnokától származott volna? Milyen veszélyben vagyunk, ha igyekszünk mentségeket találni arra, hogy ellenállunk Isten akaratának?

IV. Az ismeretben való növekedés (Dán 8:27; 9:2; Gal 2:1-16; 1Pt 1:10)

Gondold át: Olvassuk el a következõ igeszakaszokat: ApCsel 10:9-17, 24, 28, 34-35! Péternek (akire, mint ahogy ránk is, erõsen hatottak a korabeli szokások) még sokat kellett tanulnia. Ha a Krisztus legszûkebb köréhez tartozó apostolok/próféták sem értettek meg mindent több mint három év alatt, akkor miért várjuk el, hogy a más korban élõ próféták mindig helyesen tudjanak felelni?

V. Próféták tévedései (2Sám 7:1-7; 1Krón 22:8) Dávid eljárása itt igencsak figyelemreméltó. Mielõtt belevágott volna terve megvalósításába, Isten tanácsát kérte. Kezdetben tanácsadó prófétája, Nátán biztosította arról, hogy Isten vele lesz terve végrehajtásában. Nátán késõbb visszavonta korábbi tanácsát, miután Isten szólt hozzá. Dávid mégsem kérdõjelezte meg Nátán ihletettségét! Nem is panaszkodott amiatt, hogy nem kezdhetett bele tervei végrehajtásába, hanem hálaimát mondott!

Gondold át: Kész vagyok-e elfogadni az Úr útmutatását, amikor az én terveim és álmaim nem egyeznek Isten akaratával, vagy inkább a hírnökében keresek hibát, hogy így igazoljam, miért ragaszkodom a saját elképzeléseimhez?

3. LÉPÉS: GYAKOROLJ!

    Elgondolkodtató kérdések:

  1. 2Tim 3:14-17 szerint Isten az Ige üzenete által szembesít az életünkben fellelhetõ rossz dolgokkal, és helyreigazít. Hogyan tudjuk kikerülni a természetes hajlamot, ami az Isten szavának való ellenállásra késztet? Hogyan küzdhetjük le azt a kísértést, hogy azt támadjuk, aki Isten nevében szól?

  2. Ma különféle dolgokhoz akarják szabni az igazságot. Vannak, akik a tudomány módszereit tekintik az igazság próbakövének. Mások a saját tapasztalataik alapján ítélnek meg mindent. Vannak olyanok is, akik szerint rossz a kérdés, hiszen nem is létezik “igazság”. Egyre kevesebb és kevesebb az olyan ember, még a hívõ keresztények között is, aki a Bibliát tekinti a legfõbb tekintélynek.

  3. Az elõbbi állítások közül melyik áll legközelebb hozzánk? Miért éppen ezt választottuk a többi lehetõség helyett?

    Kérdések az alkalmazáshoz:

    Hiába tanúskodik valaki hitelesen valamirõl, ha nem szakítok idõt arra, hogy meghallgassam (Róm 10:13-17)! Milyen gyakorlati lépéseket tehetünk a héten annak érdekében, hogy a figyelmünket elvonó dolgokat kikerülve, készségesebben tudjunk hallgatni?

    Bizonyságtevés:

    A bûnös ember szívének teljesen idegen a gondolat, hogy alávesse magát Isten hatalmának. A mai korban furcsának tûnhet annak az üzenetét követni, aki már évszázadok óta halott. Ma már a “próféta” szó is sok emberbõl ellenszenvet vált ki. A modern gondolkodásban egyszerûen nincs helye egy magasabb erkölcsi hatalom elõtti meghajlásnak. Mindennek fényében beszéljünk arról, hogy mi milyen személyes tapasztalatok hatására fogadtuk el Istent, aki hiteles, de nem tévedhetetlen emberek által szól hozzánk! Hogyan beszélnénk a hittõl messze állóknak a láthatatlan Istenbe vetett hitünkrõl, aki hozzánk hasonló, átlagos, gyarló embereken keresztül szól hozzánk?

4. LÉPÉS: ALKALMAZD!

  1. Gondold át: Nincs különösebb jelentõsége, még ha el is fogadjuk, hogy Isten hiteles és megbízható emberek által tudatja velünk az igazságot, ha nem a kapott üzenet fényében járunk el, mert még a démonok is “hisznek” (lásd Jak 2:19-24). Beszéljünk arról, hogy milyen lépeseket tettünk meg ezen a héten valamelyik bibliai igazság hatására!

  2. A próféta õszintesége rendkívül fontos az üzenet hitelessége szempontjából. A csoportunk tagjai között valószínûleg nincsenek bibliai értelemben vett próféták, ugyanakkor azonban minden tag õszintesége nagyban hozzájárul ahhoz, hogyan tudja hirdetni Isten üzenetét. Az elkövetkezõ héten mindannyian gondolkodjunk el saját hitelességünkön! Tegyük mérlegre például a következõket: hûség az anyagiak terén Isten színe elõtt és az emberek szemében, tisztaság a nemi életben, jótékonyság és keresztény szolgálat, egészséges életmód és szombatünneplés.

Imával fejezzük be a Biblia tanulmányozását!