tanító melléklet

• Tudni: Isten emberek – a próféták – által szól hozzánk.

• Érezni: Viszonyuljunk tisztelettel és nyitottsággal a prófétákhoz, és legyünk tudatában, hogy õk is csak emberek.

• Cselekedni: Alaposan mérlegeljük, hogy szólhatnak hozzánk és az egyházhoz a próféták!
  

I. A próféták szerepe (5Móz 18:14-22; 34:10)

1. Isten miért választott prófétákat? Mi a szerepük?

2. Mi a jelentõsége a személyes kapcsolatnak a próféta számára? Isten számára? Számunkra?
   

II. A próféták is emberek (Bírák 5)

1. Debóra története hogyan mutatja, milyen volt a próféta szerepe saját közösségében? Miért nehéz néha prófétának lenni?

2. A bibliai próféták sokfélék voltak. Mit árul ez el Istenrõl?

3. Milyen hibák és gyengeségek figyelhetõk meg a bibliai prófétákban? Mire következtethetünk ebbõl azzal kapcsolatban, ahogy Isten az emberekhez viszonyul? A próféták hibái és kudarcai ismeretében hogy tekintsünk rájuk és írásaikra?
   

1. Az Újszövetségben sok prófétáról olvasunk. Mit üzen ezzel Isten az egyháznak?

2. Isten embereket is felhasznál arra, hogy Õt képviseljék. Milyen érzéseket ébreszt ez bennünk? Miért?

Csak tanítóknak: Ó- és újszövetségi próféták élete alapján igyekszünk meghatározni, hogy mi volt a próféták feladata.

I. Ábrahám: készséges volt, de nem mondható tökéletesnek

Olvassuk el 1Móz 20:7 versét!

A próféta szó a Bibliában elõször 1Mózes 20-ban fordul elõ. Ha megnézzük a történetet, Abimélek egész családja bûnhõdött amiatt, hogy õ meg akarta szerezni Ábrahám feleségét. Sára és Ábrahám hazudott, nem mondták meg, hogy házasok. Ábrahám a húgaként mutatta be Sárát, de arról mélyen hallgatott, hogy a felesége is. Ez a féligazság, ráadásul egy próféta szájából, elég volt Abiméleknek ahhoz, hogy Sárát a háremébe vitesse. Ezután Isten bezárta Abimélek feleségeinek a méhét. Ami még érdekes a történetben, hogy Ábrahámot hazugsága ellenére is prófétának nevezte Isten. Abimélek helyzete pedig Ábrahám közbenjáró imája után fordult jobbra. Sokszor elesünk és hibákat követünk el, de Isten mégis elhív, hogy szolgáljuk Õt.

Gondold át: Ábrahámnak voltak hibái, Isten mégis elhívta. Mivel bátorít ez? Ugyanakkor miért nem gondolhatjuk, hogy a próféták fogyatkozásaira hivatkozva mi is elkövethetnénk bármit, miközben Isten szolgáinak tartjuk magunkat?

II. Mózes közbenjárása: A próféta feladata

Olvassuk el a következõ igeszakaszokat: 2Móz 32:11-13; 4Móz 14:13-19; 16:46-50!

Miután az izraeliták fellázadtak Isten ellen az aranyborjúval, Isten azt mondta Mózesnek, hogy elpusztítja õket, és új választott nép származik majd Mózestõl. Mózes imája mentette meg Izráel népét a teljes megsemmisüléstõl. Közbenjárásával így Krisztus elõfutára volt. Nem nézte el népe bûneit, de közbenjárt értük, és Isten bocsánatáért könyörgött. Közbenjáró szerepe nagyon jól bemutatja a prófétai munka egy részét.

Azt is tudjuk, hogy amikor Mózes egy ízben Isten szavát közvetítette a népnek, el kellett fátyoloznia az arcát. Arcának elfátyolozásával Krisztus elõképeként szolgált. Jézus isteni természetét az emberi természetével fátyolozta el, hogy köztünk élhessen. Amikor Mózes eltakarta arcát, azt szemléltette, hogyan mutatja meg magát nekünk az Isten. Fátyol nélkül Isten nem lehetne közöttünk, mert elpusztulnánk. De az emberi természettel elfátyolozva szabadon tarthatta a kapcsolatot a bûnösökkel, hogy újból létrehozza a kapcsolatot a menny és az emberek között. A Mózes arcáról tükrözõdõ dicsõség megfelel azoknak az áldásoknak, amelyekben Isten parancsolatokat megtartó népe részesül Krisztus közbenjárása által.

4Mózes 16. bemutatja, hogyan tartja vissza Mózes és Áron a halálos csapást. Közbejárásuk a prófétai munka alapja.

1. Mózes Isten hírnökeként szerepel (46. vers).

2. Áron a tömjénezõt a szentek szentjébõl kivitte az emberek közé (47. vers). A tömjén szimbolizálta Jézus közbenjáró munkáját, ahogy a mennybõl eljött hozzánk. Áron is Krisztus elõképe volt, aki lejött a bûnösök közé, és önmagát adta bûneinkért.

Gondold át: Mózes és Áron cselekedetein keresztül hogyan érthetjük meg a közbenjáró munkáját; Krisztus érettünk végzett közbenjárását?

III. Nõi próféták: Miriám és Debóra

Olvassuk el a következõ igeszakaszokat: 4Móz 12:2, 3; Bír 4:1-18!

Miriám az elsõ nõi próféta az Ószövetségben. Tekintélyben csak Mózes és Áron elõzte meg. Miriám is a prófétai ajándék birtokában volt, hiszen Isten szólt általa. Mikeás próféta is mondja, hogy Isten Mózes, Árón és Miriám által vezette ki Egyiptomból Izráel népét. A szabadulás után Miriám vezetésével énekelték a nõk Mózes énekét a Vörös-tengernél. Úgy is mondhatnánk, hogy Miriám szervezte Isten egyházában az elsõ Nõi Szolgálatok Osztályát. Miriám nemcsak Isten üzeneteit közvetítette, hanem közel 90 évig tanította és vezette is a népet.

Késõbb, a bírák korában Isten másik nõi prófétát is elhívott, Debórát. Debóra egy pálmafa alatt ült Ráma és Béthel között, és oda jöttek hozzá az emberek segítségért. E “természeti környezetben mûködõ bíróság” révén az emberek könnyen kérhették ítéletét. Prófétaként igazságot tett a bántalmazások és sérelmek ügyében. Bír 4:8-ban olvashatjuk, hogy milyen nagyra tartották Debórát. Még a nagy harcos, Bárák is a segítségét kérte. Bárákot Isten hívta el, hogy megmentse népét ellenségeitõl. Nem volt hajlandó harcba vonulni anélkül, hogy Debóra ne vonult volna ki velük. Debóra jelenléte mutatta, hogy Isten akaratát hajtják végre. Bárák, az erõs és bátor harcos alávetette magát a prófétai vezetésnek. Debóra nõ létére, és annak ellenére, hogy nem volt harcos, hadba vezette Izráelt. Történetével Isten bemutatta, hogy nemcsak a férfiak közül hív el prófétákat.

1. A Bibliában ez áll: “mert mindnyájan vétkeztek” (Róm 3:23); ugyanakkor megoldást is találunk benne a “bûn zsoldjá”-ra (Róm 6:23), ami a halál. Hogy hat ez a megoldás? Mi az alapja? Hogyan lehet a segítségünkre?

2. Mózes a bûnei miatt nem jutott be az Ígéret Földjére. Hogyan befolyásolnak a bûneink? Elkeserítenek vagy közelebb visznek a megváltáshoz? Magyarázzuk meg!

3. Milyen hatással lenne gyülekezetünk életére a megbocsátó lelkület?

1. Hogyan fejthet ki gyülekezetünk jó hatást az emberekre? Min lehetne javítanunk?

2. Amikor Mózes lejött a Sínai-hegyrõl, mindenki számára világos volt, hogy Isten jelenlétében volt. A mi életünkben mi mutatja Istennel való kapcsolatunkat?

3. Milyen példát adunk? Ha nem tudunk jó példát mutatni, mi akadályoz? Miért nem csak akkor adhatunk példát, ha igazán tökéletesek vagyunk?