tanító melléklet

1. tanulmány   −  2008  December 27 - Január 2.

Isten közeledése

A lecke rövid áttekintése

                                ALAPIGE: Zsoltárok 19:1-7

A TANULÓ CÉLJA:

A TANULMÁNY VÁZLATA:

I. Miért kellenek a kinyilatkoztatások? (Zsolt 19:1-7)

  1. Hogy jelenik meg Isten a teremtés világában? Hogyan éreznénk magunkat Isten jelenlétében az Édenkertben?

  2. Hogyan korlátozza a bûn Isten kijelenését a teremtésen keresztül; a lelkiismeretünkön keresztül; a Biblián és más prófétákon keresztül; Fián, Jézuson keresztül?

II. A kinyilatkoztatás és a próféták (2Móz 4:10-17; Ézs 6:5-8)

  1. Miért érezte alkalmatlannak magát Mózes és Ézsaiás, hogy Istent képviselje? Miért választ Isten tökéletlen embereket munkája elvégzésére?

  2. Milyen érzéseket ébreszt bennünk a tudat, hogy Isten talán üzenni akar nekünk, vagy általunk másoknak? Talán Isten arra hívott el, akárcsak Áront, hogy beszéljünk másoknak igazságáról?

III. A kinyilatkoztatás és Jézus (Kol 1:15; 2:9)

  1. Miért jelentõs Jézus szerepe Isten kinyilatkoztatásában? Jézus által hogyan nyerhetünk mélyebb ismeretet Istenrõl?

  2. Mit tehetünk ezen a héten azért, hogy Jézus kerüljön középpontba, mint Isten legfõbb kinyilatkoztatása?

Összefoglalás: A Szentírásból megismerhetjük Isten kitartó munkálkodását, hogy bemutassa magát az embernek, aki a bûnt választotta és eltávolodott tõle. Jézus által nemcsak megment a bûntõl, de be is mutatja magát. Így állandó kapcsolatunk lehet vele.

TANULÁSI ÚTMUTATÓ

1. LÉPÉS: MOTIVÁLJ!

A lelki növekedés alapja: A természet, a Biblia és Jézus azok az eszközök, amelyek által Isten megmutatja önmagát.

Milyen lenne a nap hangja, ha tudna énekelni? A Zsoltárok írója úgy jellemzi a napot, mint ami “örvend”, mindennap “beszédet” mond, és az egek “beszélik” Isten dicsõségét (Zsolt 19:1-7). Nyilvánvaló, a napnak nincsenek hangszálai, de a tudósok ma már úgy gondolják, hogy a zsoltáros jellemzése talán közelebb áll az igazsághoz, mint ahogy azt régebben hitték.

A nap tele van hangokkal. A Stanfordi Egyetem csillagászai a nap felszínén mért rezgésekbõl hanghullámok nyomását tudták lejegyezni. Mivel a nap hanghullámai az emberi fül számára túl alacsony frekvenciájúak, a tudósok felgyorsították és összesûrítették a hangokat, egyfajta "nap-zenét" hozva létre, ami inkább hümmögésre hasonlít. Ez azonban még nem minden. A nap nemcsak egyszerûen “énekel”, hanem rendkívül széles skálát jár be a hangja. A zongorának 88 billentyûje van, a napnak 10 millió. Ez nem mindennapi billentyûzet! (Lásd www.noao.edu/education/ighelio!) Teljesen új értelmet kapnak azok a szavak, hogy “Az egek beszélik Isten dicsõségét” és a nap “örvend”. Szó szerint Isten melegségérõl és megtartó szeretetérõl énekel!

Gondold át: Még milyen tanítást ad a nap Isten fenségérõl és dicsõségérõl? Mire következtethetünk a nap példájából Istennek azzal a képességével kapcsolatban, hogy nagy távolságra van tõlünk, mégis elér hozzánk? A nap távolsága, fénye és átható melege még mire tanít? Hogyan ér el Isten gondviselése? Milyen korlátai vannak ennek a hasonlatnak?

2. LÉPÉS: FEDEZD FEL!

Csak tanítóknak: A Biblia világosan bemutatja, hogyan tartja a kapcsolatot Isten az emberiséggel az idõk kezdetétõl az idõk végezetéig. Leckénk tanulmányozása során érintjük azokat a formákat, amelyek által Isten kapcsolatot tart fenn velünk: általános kinyilatkozások útján (a természet és az emberi lelkiismeret), ill. különleges kinyilatkozások formájában (próféták, a Biblia és Jézus).

BIBLIAKOMMENTÁR

I. Isten üzen a természet által -- Olvassuk el a következõ verseket: Zsolt 19:1-7; Róm 1:19-23!

A természet rendje és szépsége Isten létezésének bizonyítéka. Pál apostol úgy mondja, hogy Isten a természetben látható dolgokat használja arra, hogy bemutassa a láthatatlanokat, mint például a Szentháromságot és annak örök hatalmát. Így elménk képes felfogni a láthatatlan igazságokat a teremtett világon keresztül. Még a bûntõl beteg természet is bizonyságot tesz Is-ten hatalmáról és szeretetérõl. Isten kinyilatkoztatja önmagát a természetben, és ez elegendõ ahhoz, hogy megértsük, mit vár tõlünk. Így nincs okunk arra, hogy elhanyagoljuk kötelezettségeinket.

Pál apostol azt is tanítja Róm 1:20-23-ig terjedõ szakaszában, hogy az emberiség sokszor félreérti Isten kinyilatkoztatását a természetben. Sok ember úgy értelmezi a teremtett világ dolgait, mintha azok istenek lennének. Például az ókori egyiptomiak számára az íbisz és a kígyó nem Isten szeretetét hirdette, hanem ezeket az állatokat isteneknek tartották. A mai kor embere is elmarasztalható: ha egyáltalán nem Istennek tulajdonítják a teremtés munkáját, akkor nem marad más számukra, mint az evolúció!

Gondold át: Még milyen igazságokat közvetít a természet a láthatatlan világról? Miért mondja a Biblia, hogy nem hozhatunk fel semmit mentségül, ha nem értjük Isten kívánalmait? A természet miért nem tudja tökéletesen közvetíteni Isten képét, szeretetét vagy Isten tervét az emberiség számára, még akkor sem, ha valóban gyönyörû és rendezett? Milyen hamis üzeneteket kaphatunk a természetbõl Istenrõl?

II. A próféták által hangzó üzenet -- Olvassuk el a következõ verset: 2Móz 19:7!

A bibliai próféták sokféle és felismerhetõ emberi arccal közvetítették Isten üdvösségrõl szóló üzenetét a népnek. Üzeneteik vonatkozhattak múlt-, jelen- vagy jövõbeli eseményekre. Az üzenetek célja a tanácsolás, a tanítás, a vigasztalás vagy a jövõbe mutatás.

A próféta legfõbb feladata Isten akaratának kinyilatkoztatása. Nem úgy lesz próféta valakibõl, hogy egy nap felkel, és meghozza a döntését. Az Úrtól kell elhívást kapni hozzá, mint pl. Mózes esetében történt. A próféta feladatának egy igen sokatmondó részletét bemutatja Mózes húzódozása attól, hogy a fáraó elõtt szóljon. Éppen az a feladat a próféta munkájának lényege, amitõl Mózes visszariadt. A próféta Isten szóvivõjeként lép fel, világosan hirdetve a földön a menny akaratát.

Gondold át: Mit tanítanak a következõ igék a próféta munkájáról és feladatáról? 2Móz 19:7; 4Móz 12:6; 1Sám 3:10; Dán 4:20; Ám 7:15; ApCsel 18:9; 22:18; Jel 10:4

Gondold át: Mit jelent Isten hírnökének lenni? Milyen felelõsséggel jár ez a feladat? Csak próféták végezhetnek ilyen munkát?

III. A hirdetett és az írott Ige üzenete: -- Olvassuk el a következõ verseket: Jn 20:30-31; 2Tim 3:16; 2Pt 1:21!

Pál apostol arra emlékeztet, hogy “a teljes írás” Istentõl ihletett. Ezért nem dönthetünk önkényesen arról, hogy az Ige melyik részét ihlette Isten, és melyik emberi szülemény!

Mit jelent az, ha valami “ihletett”? Az “ihletett” szó a görög theopneustos szóból ered. Ha Ádámra gondolunk, megértjük a dolgok lényegét. Ádámba, az elsõ emberbe Isten szó szerint életet “lehelt”, és ugyanez a szó vonatkozik az ihletésre is. Így mondhatjuk, hogy Ádám élete Istentõl ihletett volt. Ezért válhatott élõ lélekké. A Bibliát is Isten Élõ Igéjének hívjuk, mert hatalma van tanítani, megítélni, fenyíteni és útbaigazítani. Általa növekedhetünk Istenben. A Biblia Isten gondolatait közvetíti az emberiség számára.

Gondold át: Mit tanítanak a következõ szövegek a Biblia megírásáról? 2Móz 34:27; Zsolt 119:105; Zsid 4:12; Jel 21:5

Hogyan maradhatott fenn ennyire összhangban a Biblia egysége és történelme? A Biblia Isten hiteles kinyilatkoztatása. Mit árul ez el megbízhatóságáról és hitelességérõl?

IV. Isten közeledésének példái és tanítása Jézus által -- Olvassuk fel a következõ igeszakaszokat: Jn 1:1, 14; Kol 2:9; Zsid 1:1-3!

Jézus közénk jött, hogy jobban megértsük az Atya szeretetét. Jézus osztozik az emberi tapasztalatokban, a szent élet példáját mutatja, vigasztal a kísértésben, fizet a bûneinkért és az Atya elõtt képvisel. Jézus, aki “az Istennél” volt, Isten lett közöttünk.

Sehol nem találunk jobb példát az Atya szeretetére, mint a megváltás tervében, és Jézus testet öltésében. A zsoltáros tanítása szerint Jézus pontosan azért jött a földre, hogy bemutassa az irgalmasságot és a hûséget (Zsolt 85:10-11). Jézust irgalom és hûség jellemezte földi életében, ezért tudta bemutatni Isten irgalmát és hûségét.

Isten kegyelmének legnagyobb tette az volt, hogy elküldte Jézust, aki meghalt értünk. Nemcsak Jézus halála, hanem egész élete bemutatja a megváltás tervét, és Isten hûségérõl és szeretetérõl beszél. Jézus élete az engedelmesség tökéletes példája. Helyettesítõ halála által megigazíthat. Halálába vetett hitünk megszabadít a bûntehertõl. Feltámadása halhatatlanságot ígér. Mennybemenetelével megerõsítette ígéretét, hogy visszajön értünk, és elvisz az Atyához.

Gondold át: A következõ igék hogyan mutatják be Jézust, aki Isten legtökéletesebb kinyilatkoztatása? Mt 4:17, 23; 10:24; 28:18; Lk 1:77; Jn 13:15; 1Kor 11:1; 1Thessz 1:10; 5:9

3. LÉPÉS: GYAKOROLJ!

Elgondolkodtató kérdések:

  1. Miért ne fogadjunk el minden hangzatos tanítást, ami Isten nevére hivatkozik? Lásd Jer 14:14; Mk 13:22; 1Jn 4:1; 2Pt 2:1!

  2. Isten közvetlen módon beszélt az emberekkel az Édenkertben. Közvetlenül beszélt akkor is, mikor Jézus a földön élt. Mibõl gondoljuk, hogy ma nem szól hozzánk az Isten szemtõl-szembe? Olvassuk el Jóel 2:28-29 és Ám 3:7 verseit!

  3. Honnan tudjuk, hogy Isten ma is kapcsolatot tart velünk? Lásd Ézs 8:19-20!

Kérdések az alkalmazáshoz:

  1. Isten nem egyféleképpen kommunikál velünk, hanem a szükségleteinknek megfelelõen. E dinamikus mintát követve, milyen kapcsolattartási formát javasolnánk a gyülekezetünk szükségleteinek megfelelõen?

  2. Jézus azt mondta, hogy gondoljunk a liliomra. Mit üzen a liliom (vagy más növény) Istenrõl? Hogyan érthetjük meg Istent ezáltal? Milyen “teológiát” találunk ebben? Gondoljunk egy egyszerû fûszálra. Mit üzen a természet Istenrõl? Hogyan alkalmazhatjuk a természetben tanultakat az életünkre?

Bizonyságtevés

Közel harminc éve Kjell B. Sandved, svéd természetfotós egy tökéletes F betût fedezett fel egy narancsszínû szfinx lepke szárnyán. Arra gondolt, mi lenne, ha az ábécé minden betûjét megtalálná lepkék szárnyain? Az elkövetkezendõ húsz évben ilyen betûk után kutatott a világ minden táján. Mély vizeken kelt át, egzotikus virágokat tanulmányozott, vagy levelek alatt kutatott. Sajátkészítésû mikroszkopikus lencsét használva, lefényképezte az így talált betûket A-tól Z-ig, ill. a számokat 0-tól 9-ig. Általában nemcsak egy-egy betût, számot talált. Munkája közben egyetlen rovart sem fogott be vagy ölt meg. Így született meg a Pillangó ábécé.

Persze nem számíthatunk arra, hogy a pillangók hirtelen szavakat alkotva üzennek nekünk, mint a kedvelt gyerekeknek szóló történetben, aminek a címe: Malac a pácban. Igaz, a pillangók nem képesek szavakat alkotni, de mégis Isten ábécéjének a részei, és szeretetérõl írnak. A természet Isten egyik eszköze, amelyen keresztül szeretetét bemutatja. Mindenhol tapasztalhatjuk. Egyetemes nyelv, amit nem szükséges emberi szavakba foglalni, mert a szív nyelvén szól. Így nemcsak a betûk, hanem minden teremtmény a Teremtõrõl szól. Mit üzennek számunkra?

Gondold át: Mit tanultunk Istenrõl a természetnek köszönhetõen? Még hogy szól hozzánk Isten? Gondoljuk arra, hogy az emberek is hányféleképpen kommunikálnak egymással! Miért fontos az, hogy Istent se szorítsuk a kapcsolattartás csupán egyetlen formájába?

4. LÉPÉS: ALKALMAZD!

  1. Mennyire tudunk jól kommunikálni? Min kell változtatnunk ahhoz, hogy jobban hirdessük Isten szeretetét, és Krisztus követei legyünk?

  2. Szervezzünk egy szombat délutáni kirándulást a természetbe, és gondolkozzunk el azon, amit ott találunk! Mit tanít a természet Istenrõl? Tapasztalatainkról beszéljünk egymással!

Imával fejezzük be a Biblia tanulmányozását!