tanítói melléklet

2. tanulmány   −  2008  Július 5 - 11.

"Mindeneknek mindenné lettem"

A lecke rövid áttekintése

ALAPIGE: 1 Korinthus 9:22

A TANULÓ CÉLJA:

A TANULMÁNY VÁZLATA:

I. “Mindeneknek mindenné lettem”  (1Kor 9:22)

  1. Miként lehetséges ez?

  2. Olvassuk el Pál két prédikációját az ApCsel 13:13-41 és az ApCsel 17:16-31-ig terjedõ szakaszokban. Miben különbözik a két tanítás?

  3. Mi történt a szíriabeli Antiókhiában alapított új gyülekezetben, amihez foghatót még nem éltek át azelõtt Krisztus fiatal egyházában?

II. Õrizzük meg az üzenet tisztaságát! (1Tim 4:16)

  1. Talán megesett, hogy valaki egészen szokatlan módon mutatta be az adventi üzenetet, ami nem tett ránk jó hatást. Mivel váltotta ki a nemtetszésünket?

  2. Miért olyan fontos ügyelni üzenetünk tartalmának változatlanságára még akkor is, ha újszerû formában adjuk azt tovább? Beszélgessünk errõl csoportunkban!

III. Az athéni filozófusok körében

Esettanulmány: Tegyük fel, hogy egy barátunk, akit egyáltalán nem érdekel a vallás, így vélekedik róla: “Hasznos és jó azoknak, akik hisznek benne, de végsõ soron mindenkinek a maga dolga, hogy elfogadja vagy elutasítja a hitet.” Mit mondhatunk egy ilyen mai “athéni filozófusnak”?

Összefoglalás:

Ha az emberek nem értik, hogy mirõl beszélünk, elõbb-utóbb nem is fognak figyelni ránk. Pál példát adott arra, hogyan mutathatjuk be a kereszténységet különbözõ körülmények között, és ellátott néhány jó tanáccsal arra vonatkozólag is, miként tehetjük elérhetõbbé az adventi üzenetet mások számára.

TANULÁSI ÚTMUTATÓ

1. LÉPÉS: MOTIVÁLJ!

Jézus azt mondta, hogy az igazság szabaddá tesz. Keresztényként valóban tapasztalhattuk, hogy az általa bemutatott igazság megszabadít a bûn rabságából. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy messzirõl elkerülnek a nehézségek. Erre példa lehet az, ahogy barátaink, rokonaink, munkatársaink viszonyulnak hozzánk, ha nem tudják elfogadni új életformánkat és világnézetünket.

Hogyan gyõzte le Pál az effajta akadályokat egy olyan világban, amelyben üzenetének nagy részét a legtöbb ember teljes idegenkedéssel fogadta? Milyen tanulságot vonhatunk le viselkedésébõl?

Mindezek alapján beszélgessünk olyan helyzetekrõl, amikor csoportunk tagjainak kedvezõtlen körülmények között kellett kiállniuk hitükért. Hogyan tudtak kitartani a nehéz próbákban? Mit tanultak az esetbõl? Ha elkövettek hibákat, melyek voltak azok? Hasonló helyzetben mit tennének másképp?

2. LÉPÉS: FEDEZD FEL!

BIBLIAKOMMENTÁR

I. “Mindeneknek mindenné lettem”

Olvassuk el 1Kor 9:22 versét!

Hamar kitûnik annak alapján, amit az Újtestamentum más részeibõl összegyûjthetünk Pál pályafutásával kapcsolatban, hogy az apostolt nem jellemezte a túlzott kompromisszumkésség. Egyértelmû, hogy lényeges kérdésekben nem volt hajlandó engedni, és nem a zökkenõmentes, de felszínes kapcsolatok kialakítása volt az elsõdleges célja.

“Egyetlen célt szolgált Pál minden tette, alkalmazkodása ahhoz a társadalomhoz, amelybe éppen megérkezett, elnézõ és türelmes magatartása: mindazoknak a megmentését, akik hajlandók voltak elfogadni az általa képviselt üzenetet” (SDA Bible Commentary. 6. köt. 734. old.).

Gondold át: ApCsel 9:19-22 és ApCsel 13:14-16 szerint hogyan ültette át Pál ezt a szemléletmódot a gyakorlatba?

II. Bizonyságtétel az athéniek számára

Olvassuk el ApCsel 17:18-33 verseit!

Gondold át: A következõ magyarázatból megtudjuk, miért választott anynyira eltérõ módszereket Pál Athénben, mint másutt. Athénban ugyanis nem a Szentírásra, hanem a korabeli irodalmi alkotásokra hivatkozott – ellentétben sok más prédikációjával és tanításával.

“Amikor Pál a görögöknek saját irodalmukból idézett, a gyakorlatban mutatta be életelvét, miszerint ’mindeneknek mindenné’ lett (1Kor 9:22). Hallgatói így megtudták, hogy nem egy tanulatlan idegennel, hanem olyan férfival van dolguk, akinek mûveltsége az övékéhez hasonló, aki jól ismeri költõik gondolatait” (SDA Bible Commentary. 6. köt. 354. old.).

Vajon miért így közeledett Pál a görögökhöz? Milyen szempontból közelítsünk hasonlóan azokhoz, akik eddig nem találkoztak a Biblia igazságaival? Mi haszna, ha olyan embereknek idézünk a Szentírásból, akik oda sem figyelnek rá?

III. A vitatott pont

Olvassuk el ApCsel 17:34 versét!

Pál egészen addig rá tudta venni hallgatóit, hogy legalább fontolóra vegyék “filozófiáját”, míg fel nem hozta a halottak feltámadásának kérdését. Tanulságos, hogy noha Pál készségesen igazította mondanivalójának formáját hallgatósága igényeihez, nem volt hajlandó kihagyni a tanítás bizonyos részeit azért, hogy üzenete többi részét kedvezõbben fogadják. Rendkívül fontos, hogy mi is elsajátítsuk ezt a tanítási módot! Vagyis jó, ha ott találkozunk az emberekkel, ahol éppen vannak, de nem szabad leragadni a kiindulási pontnál! Elõre kell haladni, arra, ahová el kell jutniuk.

Gondold át: ApCsel 17:34 verse egyértelmûen bemutatja: a “mindeneknek mindenné”, módszer távolról sem igazolja, hogy akár tetteinkkel, akár hallgatásunkkal elferdítsük az igazságot.

IV. A gyülekezetek és az egyház építése

Hasonlítsuk össze Róm 15:18-23-ig terjedõ igeszakaszt az 1Kor 3:6-14-ben foglaltakkal!

Gondold át: E versekben Pál világosan kifejti, hogyan is kell részt vennünk Isten üzenetének terjesztésében. Két dolog emelkedik ki: Pál mindig csupán Krisztusról, erényeirõl és szolgálatáról beszélt, kiszorítva ezzel minden oda nem tartozó kérdést; továbbá nem ment olyan vidékre, ahol korábban valaki más már prédikált Krisztusról.

» Hogyan viszonyuljunk ezek alapján más keresztény egyházakhoz, illetve más akolban lévõ keresztény felebarátainkhoz, amikor megpróbáljuk meggyõzni õket, hogy elfogadják megkülönböztetõ hitelveinket?

Az apostol más írásait is tanulmányozva megállapíthatjuk: mûködésének és szolgálatának bemutatása közben sehol nem írja elõ, hogy mindenki, mindenhol és minden korban csak olyan módszerekkel végezheti küldetését.

V. Példaadás

Olvassuk el 1Thessz 1:6-8 verseit!

Gondold át: Az Istenrõl való bizonyságtétel nemcsak azt jelenti, hogy beszélünk az Úrról. Életünknek kell tükröznie, hogy már többször tapasztaltuk gondviselését.

“A thesszalonikai hívõk hû misszionáriusok voltak. Szívük buzgalomtól égett Üdvözítõjükért, aki megszabadította õket amaz eljövendõ harag félelmétõl” (Ellen G. White: Az apostolok története. 4. kiad. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 169. old.).

Gondold át: Sehol nem találunk az Igében utalást arra, hogy a thesszalonikabeliek azért mutattak jó példát, mert tökéletesek lettek volna. Hozzájuk írt leveleiben Pál õket is tanácsolta, feddette. Inkább arról volt szó, hogy növekedtek hitben, tanításban, és hitükrõl egyre jobban tudtak bizonyságot tenni.

3. LÉPÉS: GYAKOROLJ!

Elgondolkodtató kérdések:

A legtöbben már valószínûleg találkoztunk olyan felfogással, miszerint jobb nem tanulmányozni más filozófiai rendszereket és vallásokat, mert abban kell elmélyedni, amirõl tudjuk, hogy igaz, mint olyasmivel eltölteni az idõt, amirõl eleve tudjuk: nem az igazságon alapszik. Mit gondolunk errõl a kérdésrõl?

Mennyiben segít a válaszadásban, ha felidézzük, hogy Pál is talált a klasszikus görög irodalomban olyan elemeket, amelyek alátámasztották érvelését?

Kérdések az alkalmazáshoz:

A világ több pontján más egyházak lelkészei vagy egyháztagok óriás-gyüle-kezeteket és a “keresõk közösségeit” építik ki, szakítva az egyház jelentését évszázadok óta meghatározó bevett hagyományokkal illetve szokássokkal. Egyrészrõl az új közösségek rendkívül eredményesnek bizonyulnak, abban legalábbis, hogy hatalmas tömegeket vonzanak, ugyanakkor számos kritika is éri õket. Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik egyházi hagyomány alapszik valóban hitelven, és melyik tekinthetõ pusztán szokás, illetve ízlés dolgának?

Bizonyságtevés:

Mit tanulhatunk Pál példájából, hogyan érhetünk el nagyobb közösségeket a származás tekintetében sokszínû társadalomban?

Gondold át: Hitünk mely elemei gyakorolhatnak kedvezõ benyomást nem adventista ismerõseinkre? Mi az, amit esetleg kifogásolhatnak tanításunkban illetve hitéletünkben? A mások által elutasított elveket miként lehet számukra is elfogadhatóan, mégis megalkuvás nélkül bemutatni?

4. LÉPÉS: ALKALMAZD!

Gondold át: Kérjük meg csoportunk tagjait, mondják el, hogyan kerültek vagy kerülhetnének kapcsolatba a társadalom számukra kevésbé ismert rétegeivel. Fontoljuk meg a következõ javaslatokat, hogyan vigyük el az Úr üzenetét a világba, ahol sokan nem ismerik hagyományainkat és hitelveinket!

Próbáld ki:

Van olyan népcsoport vagy kisebb közösség, amely felkeltette érdeklõdésünket? Próbáljunk meg minél többet megtudni róluk! A társadalom szélesebb körében tapasztalható megosztottság felfedezhetõ az egyházban is. Próbáljunk meg néha átlépni a válaszfalakon! Igyekezzünk barátkozni valakivel, akinek vallási meggyõzõdése és életstílusa különbözik a miénktõl.

Imával fejezzük be a Biblia tanulmányozását!