tanítói melléklet

5. tanulmány   −  2008  Április 26 - Május 2.

Jézus tetteinek csodája

A lecke rövid áttekintése

ALAPIGE: Máté 3:2

A TANULÓ CÉLJA:

A TANULMÁNY VÁZLATA:

I. Az együtt érzõ Krisztus

  1. Jézus nem csupán együtt érzõ szavakat szólt, hanem azzal szolgált másoknak, amire éppen szükségük volt.

  2. Krisztus sok csodája, mint például az ötezer ember megvendégelése, látható példáját adja, miért is jött a földre. Azért jött, hogy bemutassa: képes gondoskodni minden szükségletünkrõl, úgy a fizikairól, mint a lelkirõl.

  3. Jézus bemutatta hatalmát minden téren, ami csak foglalkoztatja az emberiséget.

II. Messiás

  1. Jézus nem kereste a megbecsülést, sem személyes elõnyét, hanem mások javára élt. Megmutatta: azért jött, hogy megmentse az embert.

  2. Keresztelõ János és mások is elõször bizonytalanok voltak Jézus messiási szolgálatát illetõen.

  3. Jézus szavai, tettei és csodái a messiási próféciák beteljesedésének bizonyultak.

III. Isten országa, most és örökké

    Megláthatjuk Krisztus életében, hogy Isten országa valóság a jelenben és a jövõben egyaránt.

    Összefoglalás:

    Jézus tettei bizonyítékai annak, hogy Õ az igazi Messiás. Jézus nemcsak a jövendõ reménységrõl beszélt. Megmutatta, hogy Isten országa, amely szeretettel és részvéttel teljes, mentes a bûntõl és szenvedéstõl, már most valóság lehet minden hívõ számára.

TANULÁSI ÚTMUTATÓ

1. LÉPÉS: MOTIVÁLJ!

Csak tanítóknak: “és hívják nevét: Csodálatosnak” – prófétálta Ézsaiás (9:6). Jézus szolgálatát csoda és titokzatosság fémjelzi. Születése, halála, feltámadása és mennybemenetele mind kozmikus méretû csoda. Tanítása tele van csodákkal, amelyeket az ember szinte fel sem foghat. Ezen a héten Jézus csodáiról tanulunk.

Jézus csodái közül melyik a legérdekesebb, és miért?

Miután a fenti kérdést megbeszéltük, olvassuk el Mt 11:4-5 verseit. Jézus így válaszolt Keresztelõ János kérdésére, hogy Õ-e a Messiás: Mondjátok meg Jánosnak: “A vakok látnak, és a sánták járnak; a halottak föltámadnak, a poklosok megtisztulnak és a siketek hallanak; és a szegényeknek evangélium hirdettetik” (Mt 11:5). Miért sorolja Jézus az “evangélium hirdetését” a többi csoda közé? Talán azért, mert a jó hír minden csoda között a legcsodásabb?

2. LÉPÉS: FEDEZD FEL!

Csak tanítóknak: Jézus bejelentette messiási küldetését Názáretben, Ézsaiás könyvének egy szakaszát idézve, majd megerõsítette, hogy Õ maga a prófécia beteljesedése. Olvassuk el Lk 4:16-31 verseit, és beszélgessenek a csoport tagjai: a) arról a hatalomról, ami Jézus tettei mögött volt; b) az evangéliumnak a szabadsággal és gyógyítással való kapcsolatáról; c) az "Úr évének" jelentésérõl.

BIBLIAKOMMENTÁR

Jézus “széjjeljárt jót tévén és meggyógyítva mindenkit, kik az ördög hatalma alatt voltak” (ApCsel 10:38). Ebben a versben Jézus munkálkodásának három jellegzetességét figyelhetjük meg: szolgálatának nem volt határa, az maga volt az igazságosság megtestesülése, és a szabadítás szolgálata volt.

I. Szolgálat határok nélkül

Jézus “széjjeljárt”, ahogyan Péter jellemezi szolgálatának kiterjedését (ApCsel 10:38). Máté szintén ezt mondja: “És körüljárja vala Jézus a városokat mind, és a falvakat” (Mt 9:35). Krisztus szolgálata nem korlátozódott egy helyre vagy népre. Õ a világegyetem Ura, és azért jött, hogy “megkeresse és megtartsa, ami elveszett” (Lk 19:10). Az egész bolygó elveszett, Jézus küldetése tehát Galileára, Júdeára, Samáriára vonatkozott, és tanítványain keresztül a világ végsõ határáig terjedt (Mt 28:19-20; ApCsel 1:8). Õ a világegyetem Ura, egyben az Ember, akinek üzenete van minden emberhez. Éppen ezért sem Õ, sem üzenete nem zárható korlátok közé, sem területileg, sem kulturálisan, sem faji, nyelvi vagy törzsi szempontból.

Gondold át: Az Adventista Egyháznak ma az egész földre szóló küldetése van. Célunk, hogy elérjünk minden közösséget a világon, ahová még az üzenet nem jutott el. Hogyan illik életünk és bizonyságtételünk ebbe a világszéles küldetésbe?

II. Az igazságosság szolgálata

Jézus szertejárt jót cselekedve. Jézus jó, és nem is tud mást tenni, csak jót. Jézus tetteit azonban nem azért mondjuk jónak, mert elérték a jóság emberi mércéjét, hanem azért, mert részét képezik az Isten által alapított országról szóló “jó hírnek”. A neve a próféta szavaival élve: “Igazságosság Ura” (Jer 23:6). Jézusban nekünk is igazságunk van, annak teljességével és hatalmával.

A könyörület szolgálata. A Mester abszolút jóságáról többek között azt írják az evangéliumok, hogy Jézus könyörülettel megindult, amikor csak emberi szükséget, lelki elveszettséget (Mt 9:36), éhséget (Mt 15:32), leprát (Mk 1:40-41), vakságot látott (Mt 20:34), özvegyekkel (Lk 7:13) vagy démonok által megszállott emberekkel találkozott (Mk 9:25). A könyörületet kifejezõ görög szó a "splagchna", ami nem közönséges szánalomra utal, hanem a lehetõ legmélyebb érzelmre, az ember szíve legmé lyérõl fakadó érzésre. Azt sugallja ez a szó, hogy olyan szánakozás ébred az emberben, mint amikor a szeretõ apa tékozló fiára gondolt (Lk 15:20), vagy az irgalmas samaritánus könyörületet gyakorolt (Lk 10:33). Mindkét példázatban a “splagchna” szó szerepel.

Gondold át: “Ne legyünk soha hidegek vagy közönyösek; különösen, amikor szegényekrõl van szó... Krisztus kijelentette, hogy az evangéliumot a szegényeknek is hirdetni kell. Isten igazsága nem ölt magára kedvesebb formát, mint mikor a szükségben élõknek és a nélkülözõknek viszik. Ekkor az evangélium fénye elõtör ragyogó tisztaságában, megvilágítva a földmûves kunyhóját és a munkás rideg lakását. Isten angyalai ott vannak, és a jelenlétükkel a szelet kenyérbõl és a pohár vízbõl lakomát varázsolnak” (Ellen G. White: Counsels on Stewardship. 162–163. old.).

Együttérzés, valamint fenntartás nélküli szeretet jellemezte Jézus igazi szolgálatát. Jézus meglátta a pásztor nélküli bárányokat, az orvost keresõ betegeket, a szülõ nélküli gyermekeket, a méltóság nélkül élõ embereket, a szabadító nélkül szenvedõ elnyomottakat, a Megváltó nélkül élõ bûnösöket – és tett értük! Az együttérzés mozgatta szolgálatát és állította az igazságos-ság szolgálatába.

III. A szabadítás és a békesség szolgálata

Jézus meggyógyított “mindenkit, kik az ördög hatalma alatt voltak” (ApCsel 10:38). Péter is bizonyságot tett arról, amit Jézus a szolgálatának okáról mondott: “hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat” (Lk 4:18). Ez leírja, milyen jellegû volt Jézus munkája. Jézus minden probléma gyökerének a bûnt látta a világban – legyen az félelem, betegség, elhagyatottság, depresszió, fogyatékosság vagy halál. Ezért számára az igazi gyógyítás és a valódi helyreállítás a Sátán bilincsébõl való szabadítás. Csodái csak kicsiny részletei a nagy képnek, annak, hogy Krisztusban Isten behatolt Sátán birodalmába, és megvetette igazsága királyságának alapját (Zsid 2:14; 1Jn 5:8).

Mi kelt szorongást bennünk? Talán attól félünk, hogy elmerülünk a viharos tengerben (Mt 8:23-27)? Bántalmazást szenvedünk (Mt 8:28-33)? Az élet reménytelensége bánt (Jn 5:5-9)? Reménytelennek tûnik, hogy normális életet élhessünk (Mt 15:29-31)? Rosszindulatú betegség fenyeget (Mt 8:1-4)? Nem is tudjuk, hová tartozunk, vagy nem fogad el környezetünk (Mk 5:24-34)? Halál és gyász miatt szenvedünk (Jn 11:1-45)? A segítség csak egy imába kerül. Jézus megszabadít a gonosz minden szorításából. Tettei és üzenetei mind azt jelzik, hogy “elérkezett az Isten országa” (Mt 12:28). Akik hit által belépnek az országba, szabadságot és békességet élveznek (Jn 8:36; Róm 5:1).

3. LÉPÉS: GYAKOROLJ!

Csak tanítóknak: Jézus legtöbb csodáját azért hajtotta végre, hogy valamilyen emberi szükségre válaszoljon. Ilyenkor Jézus gyakran mondta: “A te hited megtartott téged”, “A bûneid megbocsáttattak”. Gondoljuk át a következõ kérdéseket!

Elgondolkodtató kérdések:

  1. Mennyiben hibáztatható a bûn az emberi szenvedésért? Az egyéni bûn vagy inkább a bûn állapota az, ami az emberiségre hat?

  2. Beszéljünk arról, hogy az életmód mely formái rontják egészségünket és tartoznak a bûn kategóriájába?

  3. Milyen szerepe van a hitnek a gyógyulásban és a helyreállításban? A hit életakarást, vagy Istennek való engedelmességet jelent? Mi a jele annak, ha egy keresztény életét a hit kormányozza?

4. LÉPÉS: ALKALMAZD!

Csak tanítóknak: Azt tanultuk ezen a héten, hogy Jézus legnagyobb csodája Isten országának megalapítása volt. Tudjuk azt is, hogy országának két szempontja van: a kegyelem országa itt és most, és a dicsõség eljövendõ országa. Beszéljük meg az osztály tagjaival, mi a felelõsségünk Isten országa két szempontjával kapcsolatosan!

Kérdések az alkalmazáshoz:

  1. “Elérkezett hozzátok az Isten országa” (Mt 12:28). Mit tehetünk, hogy a jó hír másokhoz is eljusson?

  2. Krisztus felelõssége, hogy országának mindkét szempontja megvalósuljon. Hogyan érinti ez az igazság az egyházzal és szûkebb közösségünkkel való kapcsolatunkat?