tanítói melléklet

10. tanulmány   −  2008  Március 1 - 7.

A tanítványokra nehezedő nyomás

Alapszöveg: Lk 9:51-56.

A szombatiskolai tanító célkiűzései

A csoport tagjai a tanulmány végeztével:

A tanulmány vázlata

I. A mennydörgés fiai

  1. Jakab és János nagylelkűen felajánlották, hogy Illés stílusában tüzet kérnek az égből a samáriaiakra. Nem csoda, hogy Jézus mennydörgés fiainak nevezte el őket. E becenév mit árul el vérmérsékletükről? Mit árul el Jézus hajlandóságáról, hogy együttműködjön velünk, hibáink ellenére?

  2. A tanítványok indítványa hogyan tanúskodik bűnösökkel szembeni szigorú és ítélkező magatartásukról?

II. Irgalom a bűnösöknek

  1. Vitassátok meg, hogyan okoz a téves irányú buzgóság több rosszat, mint jót, még egy nemes ügy érdekében is.

  2. Hogyan lehetünk irgalmasak és kegyelmesek az emberek iránt anélkül, hogy elnézőek lennénk téves gondolkozásukkal szemben.

  3. A tanítványság nemcsak elhívás valami újra, hanem kihívás valami régiből. A Biblia azt mondja, hogy Jézus kihív minket a sötétségből az Ő csodálatos világosságára. Ezt tudva, hogyan változtat minket Jézus a mennydörgés fiaiból Isten fiaivá?

III. Boldogok az irgalmasok

  1. A tanítványok bosszúállásuk igazolására használták fel Illés történetét. Hogyan lehetünk bűnösök Isten szavának tudatos elhanyagolásában vagy elferdítésében?

  2. Hogyan bánjunk azokkal, akik megsértenek? Mire tanít Jézus Jakabnak és Jánosnak adott válasza?

Összefoglalás

Tanítványokként elsődleges feladatunk az embereket Jézus irgalmához vezetni, és a szívek megítélését Jézusra bízni.

Első lépés – A tanulók ösztönzése

Senkinek sem feszültségmentes az élete. Mindannyiunknak döntéseket kell meghoznunk, és felelősségek terhelnek. Ismerősnek hangzanak a következő jelenetek?

A kérdés nem az, hogy nehezedik-e rád nyomás vagy sem, hanem az, hogy milyen tanítvány vagy, amikor rád nehezedik az élet terhe.

Második lépés – A tanulmány elmélyítése

I. A hatalom kérdése

Olvasd el Jn 6:1-15 verseit. Ez egy újabb példája annak, amikor a kereszténység a hatalommal kacérkodik. Jézus nem akart politikai hatalomra szert tenni (lásd még Mt 4:8-11), és a korai keresztény egyház sem. Idővel azonban szövetkezett a politikai struktúrákkal, és gazdag és hatalmas hierarchiát alakított ki, amely még ma is létezik a keresztény világ bizonyos részein. Russell Lowell, a költő figyelmeztetése így hangzik: “Az igazság mindig a vérpadon, a gazság mindig a trónon.” Akárhányszor előfordult, hogy a kereszténység politikai hatalommal szövetkezett, a korai egyházban, a középkori egyházban vagy az amerikanista kereszténység bizonyos vállfajaiban ma, ez a vallásszabadság lábbal tiprásával fenyeget.

II. Az anyagiasság kérdése

Júdás megjegyzését számos, az egyházi életben adódó helyzetben bölcs és gyakorlatias véleménynek tartanák. Talán nem értékeljük a kincstárnokot, aki segít a pénz bölcs és hasznos felhasználásában? János szerkesztői, Júdás indokait érintő megjegyzése nélkül, Júdás javaslatát akár jónak is tartanánk. Júdás azt vette zokon, hogy nem ő döntötte el, hová megy a pénz. Mária Jézusba fektette a pénzt anélkül, hogy kikérte volna Júdás gyakorlatias tanácsát.

Elmélkedésre szánt kérdés

III. A vérmérséklet kérdése

Olvasd el Lk 9:54 versét.

Ha egyáltalán létezik igazolás a tanítványok bosszúszomjas magatartására, akkor az abban a hitben keresendő, hogy Jézus a visszatért Illés (Mk 8:27-28), a próféta, aki szolgálata alatt tüzet kért az égből ellenfeleire (2Kir 1:10-12). Ez jó példa annak indoklására, hogy miért kell különbséget tennünk Isten ó- és új testamentumi módszerei között.

IV. A bűnbánat – Péter példája

Lehet, hogy már találkoztál olyan emberekkel, mint Péter, akik egyik pillanatban lángolnak az Úr ügyéért, a másikban pedig közömbösek. Az ilyenfajta embert hamar és mélyen megindítják az érzelemdús pillanatok, de érdeklődéséből és munkájából hiányzik az állhatatosság és az erő, amely által ellenállhatna a nyomásnak.

Elmélkedésre szánt gondolat

Az üzenet

A kereszt szól hozzánk, és üzenete nemcsak Istenről, hanem az emberiségről is szól. És az üzenet nem kellemes. Tény az, hogy Jézust megfeszítették és elutasították, és nemcsak a csőcselék, hanem a vallás és hatalom legmagasabb szerveződési formáinak közreműködésével. A nemzet legjava támadt ellene. A tanulság egyértelmű. A társadalmi helyzet, műveltség, hatalom, tekintély és tudás nem garantálja a kegyességet, szentséget vagy helyes eljárást. Isten az alázatos, átadott és az Úr vezetésére nyitott szívbe hozhat csupán gyökeres változást.

Harmadik lépés – A tanultak gyakorlatba ültetése

Csoportos tevékenységek és megbeszélések

1. Stressztényezők

Kérd meg csoportod tagjait, hogy mondják el, mi jelenti számukra a legnagyobb próbatételt. (Megjegyzés: ennek megbeszélése hasznos és gyógyhatású lehet, de a tanítónak mindig résen kell lennie, nehogy a csoport tagjai kínosan bizalmas dolgokat áruljanak el magukról, vagy nehogy a tanulmánytól eltérve egyetlen tag nehézségei elbeszélésének a meghallgatásába merüljenek. Határozzuk meg a megbeszélésre szánt időt, és zárjuk imával, amelyben megoldást kérünk az említett szükségletekre.)

2. Vigasztaló bibliaszövegek a megpróbáltatások idejére

Sokunknak vannak kedvenc bibliaszövegeink, amelyek támaszt nyújtanak az élet nehezebb időszakaiban. Kérd meg csoportod tagjait, hogy osszák meg egymással azokat a szövegeket, amelyek az alábbiakban felsorolt helyzetekben vigasztalják őket:

3. Jézus követője

Az evangéliumi elbeszélés szerint mikor és hol ütközött Jézus nehézségekbe? (Példák: a farizeusok és a vallási vezetők provokációja; a templomi pénzváltók viselkedése; a Gecsemáné-kerti események; az éhes tömeg megvendégelése; a sírokban lakó ördöngös esete). Beszéljük meg, és értékeljük, hogyan fogadta Jézus a nehézségeket, különös hangsúllyal azon, hogy az Ő követőiként hogyan követhetnénk példáját.

Negyedik lépés – Alkalmazás

Peter Marshall, az Egyesült Államok szenátusának egykori lelkésze és kedvelt igehirdető gondolatokban gazdag imáiról volt híres. Egy alkalommal így imádkozott: “Amikor nehézségek nélküli életre vágyunk, emlékeztess minket, hogy a tölgyfák ellenszélben erősödnek meg, és a gyémántok nyomás alatt születnek.”

Figyeljük meg, hogy e heti tanulmányunk szerint a nehézségek kezdeti kudarcot okoztak a tanítványságban, de akik elbuktak (Júdás kivételével) új megértéssel és erővel emelkedtek fel. Ez az a létfontosságú tanítás, amit csoportod tagjainak magukkal kell vinniük otthonába: habár a nehézségek miatt botladozunk is, miközben Jézussal járunk, a nehézségek áttörést jelenthetnek egy még hűségesebb és állhatatosabb tanítványságba.

Elmélkedésre szánt gondolat

Esettanulmány az 10. leckéhez

Tisztségviselő volt a gyülekezetben, és hűségét nem is kérdőjelezte meg senki, amíg egy napon az illető meg nem tudta, hogy G. testvér, akinek ötezer eurót adott kölcsön, nem tudja visszafizetni az adósságát. Testvérünk annyira dühbe gurult, hogy elhatározta: nem a gyülekezethez fordul fegyelmezésért, hanem saját belátása – jobban mondva haragja – szerint bánik el G. testvérrel. Amikor épp Spanyolországban volt látogatóban a fiánál, levelet írt G. testvérnek, G. testvér egyik sógorának nevében, amelyben havi háromezer eurós biztos munkára hívja ki Spanyolországba. A nem remélt és biztos munkalehetőség vonzásában G. testvér pénzt kölcsönzött, és elutazott Spanyolországba. A sógora persze nem tudott az ajánlatról. Összevesztek, és a parkban, kartonlapokon volt kénytelen tölteni az éjszakát, remélve, hogy majd csak talál valami munkát, és hazamehet. Kétségbeesésében koldulásra szorult, sőt lopásra adta magát, hogy megszerezze a visszaút költségét. A rendőrség elfogta, és pár hónapot a börtönben ült. Szabadulása után otthonról, a gyülekezetből, amelynek tagja volt, valaki megszánta, és pénzt küldött neki, hogy hazatérhessen.

A megkárosított testvér, aki az egészet kitervelte, végre úgy érezte, hogy alaposan bosszút állt G. testvéren, amiért az olyan szégyentelenül viselkedett vele szemben. A lelkiismerete azonban vádolta, és bevallotta annak, akiknek egykor pénz adott kölcsön, hogyan állt rajta bosszút, és a hazug levelet is elküldte neki újra. Megbocsátás helyett G. testvér hit- vagy talán inkább hitetlen testvérének bosszúval válaszolt, és a kocsijából leengedte a fékolajat, amivel súlyos balesetet idézett elő, amelynek következtében az illető testvér egész életére lesántult.

  1. Milyen forgatókönyvet tudnátok elképzelni a kárt is elszenvedni képes tanítványság szemléltetésére?

  2. Hogyan kell túltennünk magunkat a veszteségeken, és milyen gondolkozásnak kell a kereszténységgel párosulnia?

  3. Mi ennek az esetnek a tanulsága? Mit tanulhatunk a veszteséggel is számolni tudó tanítványságról?