tanítói melléklet

5. tanulmány   −  2008 Január 26 - Február 1.

Nők a tanítványok között

Alapszöveg: Lk 10:38-42.

A szombatiskolai tanító célkiűzései

A csoport tagjai a tanulmány végeztével:

A tanulmány vázlata

I. Jézust szolgálni

  1. Mária hallotta Jézus szavait. Miként vonatkozhat ez a “hallás” valamire, ami a fülnél mélyebbre, egészen a szívig hatol? Miért feltétele ez a tanítványságnak?

  2. Jézus korában Mária helye nem Jézus lábánál volt, hanem a konyhában. Mit árul el Mária magatartása az evangélium mindenkire kiterjedő érvényességéről?

  3. A görög szöveg szerint Mártát “elvonták” háziasszonyi teendői. Miért veszélyes anélkül szolgálnunk Jézust, hogy előbb leülnénk a lábaihoz a szavát hallgatnunk?

II. Mária hite

  1. Máriához hasonlóan hogyan hallgathatjuk még ma is Jézus szavait, és ülhetünk az Ő lábainál?

  2. Jézus egy házban tartózkodott Mártával, őt mégis elvonták teendői. Hogyan lehetünk Jézus közelében, és mégis távol tőle?

III. Keresd azt az “egy dolgot”

  1. Mi az az “egy dolog”, amit Mária választott, és amiért Jézus megdicsérte őt? Hogyan juthatunk a birtokába?

  2. Figyeljük meg, miként próbálja Márta Jézust “rendre utasítani”. Bírálja Máriát, Jézust pedig azzal vádolja, hogy bátorítja Mária úgymond helytelen magaviseletét. Hogyan követjük el néha mi is azt a hibát, hogy kioktatjuk az Urat, hogy miként végezze munkáját? Hogyan kellene ilyen esetben viselkednünk?

Összefoglalás

Kora szokásaival ellentétben Jézus igényelte és értékelte a nők szolgálatát.

Első lépés – A tanulók ösztönzése

Kulcsgondolat

Ahhoz, hogy a tanítványai lehessünk, időt kell töltenünk Jézussal, szoros kapcsolatot kialakítva Vele.

Érdekes, hogy számos kultúrában a “megérint” igét nemcsak fizikai kapcsolat jelölésére használják, hanem az érzelmek területén is. Például amikor ezt mondjuk: “Mélyen megérintett, amit tettél.” – ami alatt azt értjük, hogy az illető cselekedete meghatott minket. A cégek is élnek ezzel a lehetőséggel, amikor jelmondataikat megfogalmazzák. Az AT&T többek között ezzel a szöveggel reklámozza magát: “Nyújtsd ki a kezed, és érints meg valakit!” Ez a jelmondat azért hatékony, mert az öt érzék közül köztudottan a tapintás határozza meg leginkább kapcsolatainkat.

Az érintés sokkal alapvetőbb része érzelmi jólétünknek, mint gondolnánk. Kutatások szerint érintés nélkül elpusztulnánk. Ezt az igazságot ténylegesen is bebizonyították a Kongó területén élő bonobó-majmok életében. A bonobó-kölykök törékeny kis lények, s a vadonban majdnem öt éven keresztül szorosan anyjuk testéhez tapadva élnek. Az árván maradt majmoknak állandó szeretetre és figyelemre van szükségük, különben feladják és elpusztulnak. Csak egy pótmama – egy nő vagy férfi, aki naponta 8-10 órán keresztül törődik vele – képes megakadályozni, hogy ne adja fel az életért vívott küzdelmet. A hetvenes években dr. Harry Harlow kutató rézusz-majmokon végzett kutatásai megerősítették ezt az eredményt: az érintés utáni éhség fontosabb a kicsinyeknek, mint maga a táplálék! Érintés nélkül elpusztulnánk!

Elmélkedésre szánt gondolat

Második lépés – A tanulmány elmélyítése

I. “Ímhol az Úrnak szolgálója”

Szerencsés vagy, hogy nem születtél nőnek a Jézus korában. A Jézus korabeli társadalom nőkkel szembeni magatartása nem volt valami egészséges, amit talán a Krisztus előtti második századból származó apokrif Ecclesiasticus egyik idézete szemléltet a legjobban: “Jobb a férfi gonoszsága, mint egy asszony, aki jót cselekszik” (42:14). A Misna megjegyzi: “Inkább váljanak a Tóra szavai lángok martalékává, minthogy asszonyok kezére jussanak” (Mark McFall, Women in Biblical Times, ld. www.frontline–apologetics.com/womeninbiblicaltimes.htm).

Mégis, Jézus földre jöttekor pontosan ez történt: az Atya Jézust, az élő Igét, egy asszonyra bízta. Szent-Ágoston szavai szerint Jézus előbb Mária szívében fogant meg, még mielőtt megfogant volna a méhében. Nekünk is edényekké kell válnunk. Ahogyan Mária testestől-lelkestől felajánlotta életét Istennek, hogy Jézus megszülethessen (“ímhol az Úrnak szolgálója”), nekünk is testestől-lelkestől fel kell ajánlanunk Neki az életünket, hogy megszülethessen bennünk Krisztus igaz jelleme.

Hogy volt képes erre Mária? Mi volt az ő titka? Nem volt Heródes, a király vagy a főpap leánya, hanem csupán egy egyszerű hajadon. Nevének jelentése sem ajánlotta őt Jézus jövendőbeli anyjának szerepére. De épp ebben rejlik a csoda, amely bennünk is reményt ébreszthet. Ahogyan Mária neve lázadást, keserűséget, zaklatottságot és engedetlenséget jelent, mi is engedetlenek, zaklatottak és lázadók vagyunk. Csak hite, Isten akaratának való alávetettsége által foganhatott meg benne a gyermek-Jézus. Istennek alávetvén magunkat a mi életünkben is érvényre jut az Ő akarata. Az újjászületés csodáját – “Immánuelt”, amely annyit tesz, hogy “Velünk az Isten” – csak akkor hozza létre bennünk Isten, ha lázadó természetünket alávetjük az Ő akaratának. Álmélkodunk a szűztől születés biológiai csodáján, ám nem kisebb csoda az sem, hogy mi, lelki halottak, részesei lehetünk a Krisztusban való újjászületés tapasztalatának.

Elmélkedésre szánt gondolat

II. A Jézust követő asszonyok

Mária Magdolna a tengerparti Magdala városától kölcsönözhette nevét, amelynek jelentése torony, kastély. Ha múltját is figyelembe vesszük, igencsak “kísértetjárta” torony vagy kastély lehetett ez az építmény. De hát csoda, ha valaki olyan romlott erkölcsű városból származik, mint Magdala? A Talmud szerint a város a benne űzött prostitúció miatt volt hírhedt, de kelmefestő műhelyeiről is ismert volt; valószínű, hogy Mária is kelmefestő volt. Habár nem vagyunk biztosak a szakmáját illetően, azt tudjuk, hogy Jézus ördögöt űzött ki belőle, és nem is egyszer, hanem hétszer. A hetes teljességet jelző szám. Ez arra is utalhat, hogy Mária teljesen a Sátán hatalmában állt, mielőtt Jézus követőjévé vált volna. Ez reményt ébreszt bennünk. Nincs olyan lélek, akit, ha teljesen el is adta magát az ördögnek, Jézus ne tudna megszabadítani. Bár múltja sötét és borzalmas volt, élete Krisztus odaadó követőjeként fénnyel és reménnyel telt meg.

Nem Mária az egyedüli, akinek múltja sötét és szörnyű. Lukács elmondja, hogy más asszonyok is voltak (Johanna és Zsuzsanna), akikből Jézus ördögöket űzött ki, vagy akiket betegségből gyógyított meg. Hálából ezek az asszonyok támogatták szolgálatát, és gondoskodtak az Ő és a tanítványai szükségleteiről. Gondoljunk csak bele, mit jelentett ez: vándorevangélisták lévén, sok költségbe került Jézusnak és csapatának az ellátása: ivóvízre, tisztálkodásra, mosásra, ruhaneműre és ruháik javítására volt szükségük. Johanna ezekre költötte pénzét és vetette latba erejét. Tudjuk, hogy Johanna férje, Khúza Heródes főgazdatisztje volt. Ez igen magas rangú állás volt akkoriban. Biztosak lehetünk abban, hogy egy oly hatalommal bíró uralkodónak, mint Heródes, nem kerülhette el a figyelmét, hogy Khúza felesége pénzzel támogatja a “galileai felkapaszkodottat”. Képzeljük el, milyen nagy bátorságra volt szüksége Johannának, az udvar egyik hölgyének, hogy egy ilyen “rosszhírű” ügyet támogasson, miközben az udvar minden lépését figyelte.

Zsuzsannáról még kevesebbet tudunk: a nevén kívül semmit. Jelentése – “fehér liliom” – Krisztus szavait juttatja eszünkbe, melyek szerint a mező liliomai minden erőfeszítés nélkül dicsőbbek Salamonnál. Ebben számunkra is tanulság rejlik. A szépség és tisztaság krisztusi tulajdonságok, és mindent, ami bennünk jó, nem saját erőnknek köszönhetjük. Zsuzsannát Krisztus lelkileg és testileg is meggyógyította, ő pedig háláját azzal fejezte ki, hogy gondoskodott Jézus és tanítványai kényelméről és jólétéről.

Elmélkedésre szánt gondolat

III. A hit érintése

Nem tudsz megállítani egy vérzést? Legyen nálad egy vászonba göngyölt strucctojás nyáron, illetve egy gyapjúba göngyölt télen. Ha ez nem segít, legyen nálad egy olyan árpaszemnek a belső tartalma, amelyet szamártrágyában találtak. De győződj meg róla, hogy fehér nőstény-szamár trágyájából szedték ki, különben az egész kidobott pénz. Imígyen a Talmud. Ez csupán ízelítő a krónikus vérzésre adott tizenegy népi gyógymód közül.

A tizenkét éve vérzésben szenvedő asszony egészen biztosan kipróbálta ezeket a kúrákat. Nem csoda, hogy anyagilag tönkrement, ha pénzét ilyen “egzotikus” összetevőkre költötte. A krónikus pattanásosság, csuklás vagy kellemetlen szagú lehelet nem, a krónikus vérzés viszont szociálisan leprássá tette. Tisztátalannak tartották. Tizenkét évig volt eltiltva az istentiszteletektől. Tizenkét évig volt eltiltva családjától és barátaitól. Minden tisztátalanná vált, amit csak megérintett, ezért nem érintkezhetett senkivel. Képzeljétek el, milyen lehetett tizenkét évig nem érinteni meg senkit! Míg végül megérintette Jézust...

Megérintésével rituálisan tisztátalanná tette Jézust. Ez azt jelentette, hogy Jézusnak fel kellett volna mennie a templomba, és saját költségén áldozati állatott vásárolnia, hogy megtisztuljon. Betegsége tehát nemcsak számára volt költséges, másoknak is pénzébe került. Ezenkívül legyengült a nagy, hosszú időn át tartó vérveszteségtől, és szégyellte Jézus segítségét kérni. De kezével elérhetné azt, amit ajkával nem mondhat ki, csak tudna elég közel férkőzni Jézushoz…

Elmélkedésre szánt gondolat

Harmadik lépés – A tanultak gyakorlatba ültetése

Elméleti kérdések

  1. Márta és a samáriai asszony nagyon különbözhettek egymástól, mégis sok közös vonásuk volt. Melyek voltak ezek?

  2. Amikor a beteg asszony megérintette, Jézus érezte, hogy erő árad ki belőle. Mit jelent ez? Mit tudunk meg a másokért vállalt áldozatról és annak a tanítványságban játszott szerepéről?

Gyakorlati kérdések

Negyedik lépés – Alkalmazás

Gondolj életed kútjaira, ahol találkozol Jézussal. Melyek ezek a helyek, és hogyan használhatod fel őket alkalomként arra, hogy másokat is Krisztushoz vezess?

Esettanulmány az 5. leckéhez

A Női Misszió ügyosztályának egyik megbeszélésén a testvérnők úgy döntöttek, hogy az új év alkalmából mindenikük megajándékozza szomszédasszonyát az “Év könyvével”. A gyülekezet férfi tagjai is elhatározták, hogy a szomszédasszonyok férjének egy családi témájú könyvet ajándékoznak, amelyből megtudhatják, hogyan viselkedhetnek még kedvesebben a feleségükkel. A keresztény nők állandó kapcsolatban voltak, és megosztották egymással megközelítési módszereiket. Együtt imádkoztak, majd mielőtt átadták volna az “Év könyvét”, szomszédasszonyaikat ételkülönlegességekkel vendégelték meg, szívélyes jókívánságokat tartalmazó üdvözlőlapot adtak át nekik, végül pedig magát a könyvet is átnyújtották. A testvérnők nyolcvan százaléka teljesítette a vállalt feladatot; barátságokat kötöttek, vagy megerősítették már meglevő baráti kapcsolataikat.

A gyülekezet férfi tagjai az utolsó pillanatra hagyták feladatuk elvégzését, és csak harminc százalékuknak sikerült kutyafuttában átadniuk a családi témájú könyvet. Később kiderült, hogy a szomszédasszonyok kezdték el olvasni azt a könyvet is, amelyet a testvérnők férjeitől kapott a családjuk. A testvérek nagyon felszínes kapcsolatokat alakítottak ki, és megmaradtak csupán a futó ismeretség szintjén.

  1. Mi volt a titka annak, hogy a testvérnők szoros kapcsolatot alakítottak ki szomszédasszonyaikkal, és milyen hiányosság gátolta meg annak a tervnek a sikerét, amelynek elvégzése a férfi testvérek feladata lett volna?

  2. Mi a gyülekezet szerepe a tanítványképzésben?

  3. Milyen értékes tanulság rejlik abban, ahogyan a testvérnők szomszédasszonyaik lelki jólétével törődtek?