TANÍTÓI MELLÉKLET

10. tanulmány   −  2007  December 1 - 7.

Tanulmány Bibliaversek Ajánlott olvasmány Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

Szelídség a próbák idején

A szombatiskolai tanító célkitűzései

  1. Az ismeretek szintjén: meggyőzni a szombatiskola tanulóit, hogy az igazságtalan bánásmóddal szembeni keresztény magatartás elengedhetetlen feltétele az alázat és a hosszútűrés.

  2. Érzelmi szinten: megértetni a csoport tagjaival, hogy szeretnünk kell ellenségeinket, ami azt jelenti, hogy Isten szemével kell rájuk tekintenünk.

  3. Gyakorlati szinten: meg kell engednünk Istennek, hogy ellenőrzése alá vegye reakcióinkat, amikor méltánytalan bánásmódban részesítenek minket az emberek.

A tanulmány vázlata

I. A szelídség (Mt 5:5)

  1. A legtöbb vallás szerint a szelídség megkívánt belső tulajdonság, a mai társadalomban azonban mégsem becsülik sokra. Mi ennek a magyarázata?

  2. Mi módon segít a szelídség bizonyságot tennünk Istenről?

  3. Az Újtestamentum a szelídséget erényként mutatja be. Említs olyan ótestamentumi történetet, amely a szelídség értékéről tanít.

II. Az ellenség iránti szeretet (Mt 5:43-48)

  1. Hogyan segít Jézus példája szeretnünk ellenségeinket?

  2. Bibliai értelemben mi a különbség az ellenség iránti szeretet és az igazságtalanság békés eltűrése között? Valóban két külön dologról van-e szó?

  3. Hogyan segíthet Isten megtanulnunk igazán szeretnünk ellenségeinket?

III. Becsukott száj (Mt 11:29)

  1. Vannak-e olyan helyzetek, amelyekben állást kell foglalnunk az igazságtalanság ellen? Ha igen, hogyan kerülhetjük el azt, hogy gyűlöljük az igazságtalanságot elkövető személyt?

  2. Az igazságtalansággal és gonosszal szemben tanúsított szelídség a cselekvés hiányának szinonimája?

  3. Szenvedtél-e már el életedben igazságtalanságot? Mi volt a válaszod? Melyek voltak a következményei?

Összefoglalás

Habár a világi mérce alapján a szelídség és az alázat gyengeségnek tűnhet, Jézus oly sokra becsülte, hogy megígérte: a szelídek örökölni fogják a Földet.

Motiváció

Ne indulj ki abból, hogy csoportod tagjai ismerik a szelídség bibliai értelmét. Jóllehet az emberek tudják, hogy a szelídség bibliai fogalom, csupán nagyon kevesen értik is, hogy ez mit feltételez, s emiatt kevesen szeretnének bibliai értelemben szelídek lenni. Az emberek általában úgy vélik, hogy a szelídség és az alázat nem egyéb, mint gyengeség, túlzott félénkség, tudatlanság, a személyes vélemény és bármely fajta ambíció hiánya. De miért is törekednék valaki e tulajdonságok elsajátítására?

Gondoljunk a Biblia néhány szelíd emberére:

A Biblia szelíd és Isten előtt alázatos emberekként mutatja be őket, akik viszont korántsem voltak gyengék, mi több: éppen szelíd alázatuk adott nekik erőt helytállni a nehéz időkben, segített bízniuk Istenben és legyőzniük az ellenséges érzületeket.

Az e negyedévi tanulmányok olyan túlélési módszereket mutatnak be, amelyek ellentétben állhatnak a modern stratégák szemléletével. Világunkban, amelyben a siker olykor szinonimája mások lábbal tiprásának, vannak más, jellegzetesen keresztény utak is, amelyen megnyilatkozhat erőnk. Az egyik út ezek közül a szelídség és alázat útja.

A tanulmány elmélyítése

I. A megtört kenyér és a kiöntött bor (olvasd újra Ez 24:15-24 verseit)

E bibliai rész egy felzaklató történetet mutat be. Attól viszont nem értjük meg jobban a tanulmány üzenetét, ha azt vitatjuk, miért vette el Isten Ezékiel feleségének az életét. Inkább arra kellene választ keresnünk, hogy mi volt Isten célja ezzel a tragédiával. A választ a 24. versben találjuk meg: Ezékiel megalázkodása az őt ért csapás következtében példázatként szolgált Izrael számára, hogy jobban megismerje és megértse Istent.

Elmélkedésre szánt kérdés

  • Segített-e valaha valakinek a szerencsétlenség által kiváltott reakciója jobban megértened Istent?

II. Közbenjárás kegyelemért

Mózes Istennek az arany borjú miatti haragja elleni közbenjárása a szemtelenséggel határos merészségről tesz bizonyságot.

Teljességével szokatlan Mózes Istenhez intézett figyelmeztetése is arra vonatkozóan, hogy mekkora kárt okozott volna Isten haragja a saját nevének: miután hatalmas erőfeszítéseket tett Izrael Egyiptomból történő kiszabadításáért – érvel Mózes –, Isten Izrael ellen lángra lobbant haragja azt üzenné az egyiptomiaknak, hogy e nép kiszabadítása már kezdettől fogva tévedés volt. Mózes további merész kérésekkel zárja “védőbeszédét”: Vess véget haragodnak, változtasd meg a döntésedet, és jussanak eszedbe az ígéretek, amelyeket tettél!

Elmélkedésre szánt kérdés

  • Mennyire van jogunk merészeknek lennünk Istenhez intézett közbenjáró kéréseink során?

III. Szeressük azokat is, akik rosszat cselekszenek ellenünk (Mt 5:43-44)

“Konkrét és abszolút jellegét tekintve, ennek a parancsnak nincsen megfelelője sem a judaizmusban, sem a pogány vallásokban. Ezt a rendelkezést nem lenne szabad elvont módon értelmezni. A helyzet, amelyre Jézus utalt, különösképpen az elnyomó római hatalomra vonatkozott, következésképpen magába foglalta úgy a nemzet ellenségeit, mint a vallásos ellenzéket és a személyes ellenségeket is” (The New Interpreter’s Bible, Nashville, Tenn.: Abingdon Press, 1995VIII/195).

Elmélkedésre szánt kérdés

  • Lehetséges-e szeretni a rendkívül agresszív ellenséget, például a terroristákat? Hogyan kellene megnyilatkoznia ennek a szeretetnek?

VI. Szótlan száj (olvasd el 1Pt 2:18-25 verseit)

Ennek az igeszakasznak az üzenete rendkívül vitatott, mivel úgy tűnik, a társadalmi elnyomással szembeni passzivitást javasolja követendőnek. A XIX. században, a rabszolgatartás megszüntetéséért síkra szálló mozgalmak kitörésének kezdetén, a rabszolgatartó társadalmi rend támogatói ezeket a szövegeket idézték érvként a Bibliából igazuk alátámasztására. Az emberi jogok támogatói zavarba jöhetnek, amikor egyesek a Szentírásból azt a következtetést vonják le, hogy az elnyomottaknak nem lenne szabad fellázadniuk a társadalmi vagy gazdasági kizsákmányolás ellen.

Ezek az értelmezések azonban figyelmen kívül hagyják a lényeget. Péter nem a rabszolgatartás gyakorlatát támogatta, hanem csupán kifejtette, hogyan őrizheti meg hitét a rabszolga e nehéz körülmények közepette is.

Elmélkedésre szánt kérdés

  • Péter tanácsának fényében – melynek értelmében a rabszolgáknak alázatosan el kell fogadniuk sorsukat – a keresztények mire alapozzák álláspontjukat, amikor az emberi szabadság és méltóság megőrzése mellett szállnak síkra?

V. Kősziklánk és a szabadulásunk (olvasd el Zsolt 62:1-9 verseit)

Az ellenségtől való elszigetelődés témáját a zsoltár szerkezete is hangsúlyozza: a gonosz, csaló emberek fenyegetését (3-5 versek) közrezárja Isten biztosítása (1-2 és 6-8 versek), mely szerint megőrzi az Ő gyermekeit. Ily módon, metaforikus értelemben, az ellenség gonosz szándékait készen várja és semlegesíti Isten ereje, s akik hisznek Benne, oltalomban részesülnek és maguk is megerősödnek.

A tanultak gyakorlatba ültetése

Miközben az alázatról szóló alábbi idézeteket olvassátok, kérdezd meg csoportod tagjaitól, hogy szerintük mit akartak a szerzők mondani kijelentéseik által, és hogyan gazdagítják ezek a szövegek az alázatról alkotott képüket.

Elmélkedésre szánt kérdés

  • Általában úgy viszonyulunk az alázathoz, mint a büszkeség és felfuvalkodottság ellenszeréhez. Az utolsó gondolat fényében az alázatos magatartásnak lehet-e hatása egy olyan személyre, aki alacsonyabb rendűnek érzi magát másokkal szemben?

Személyes alkalmazás

Az alázat az egyik legnehezebben prédikálható erény. Mignon McLaughlin, az amerikai újságíró mondotta: “A büszke ember megtanulhatja ugyan az alázatosságot, de büszke lesz rá.” Az alázatot könnyebben meg lehet tanulni mások példamutatása révén, mint egy bizonyos elvet követve. Ezért fordulunk Jézus valamint olyan bibliai személyek példájához, mint Mózes, hogy bebizonyítsuk: az életben az erő és a bizalom nem összeegyeztethetetlen a szelídséggel és az alázattal.

Az e heti tanulmány lényege az, hogy meggyőzd csoportod tagjait: az igazi alázat voltaképpen az erő, nem pedig a gyengeség bizonyítéka. Ennek érdekében fontos hangsúlyoznod, hogy az alázatnak elsősorban nem az emberek, hanem az Isten iránti magatartásod alapjának kell lennie. Az alázat a menny akaratának és terveinek elfogadásával kezdődik. Az isteni akaratnak és terveknek való engedelmesség segít helyes magatartást tanúsítani az emberek és a világ problémái iránt.

Esettanulmány az 10. leckéhez

Egy a lakónegyed gyermekeiből összeverődött csapat kővel kezdte dobálni az egyik keresztény ablakát, mivel az a szombatot tartotta Isten nyugalomnapjának. Kicserélte az ablaküveget, de a gyermekek másodszor is betörték. A helység polgármestere tudomást szerzett az incidensről, és megfenyegette a neveletlen gyermekek szüleit, hogy megbünteti őket, amiért ennyire engedékenyek kicsinyeikkel. És megtörtént harmadszorra is. A szombatünneplő keresztény azonban megkérte a polgármestert, hogy ne büntesse meg a szülőket, majd olyasmit tett, amire egyáltalán nem számítottak a gyermekek: vásárolt nekik egy bőrlabdát, és azzal a feltétellel adta oda nekik, hogy amikor ideje van, őt is vegyék be a csapatba.

Így barátkozott meg velük. Miután befejezték a játékot, történeteket mondott nekik a Bibliából. Elhívta őket a vakációs bibliaiskolába is, és nagyon tetszett nekik. Azóta egyszer sem törték be az ablakát. A gyermekek szülei is tisztelni kezdték: illedelmesen köszöntötték, amikor találkoztak vele az utcán.

  • Mi az oka annak, hogy a kár és bosszúság ellenére e szombatünneplő kereszténynek volt ereje kedvesen bánni a gyermekekkel, és tervet kidolgozni barátságuk megnyerésére?

  • Hogyan gyakorolhatunk mi is ilyen, emberi szempontból furcsa magatartást?

  • Milyen feltételek között válhat ez a gondolkodásmód – a stratégiai számítgatásokon túl – szokássá?