tanítói melléklet

11. tanulmány   −  2007  Szeptember 8 - 14.

Tanulmány Bibliaversek Ajánlott olvasmány Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

Akháb és Jézabel - a hatalommal való visszaélés

A szombatiskolai tanító célkitűzései

  1. Az ismeretek szintjén: megmagyarázni a csoport tagjainak, hogy az erő és a hatalom Isten ajándéka.

  2. Érzelmi szinten: feltárni a tanulók előtt Jézabel Nábót elleni vádjainak igazságtalan voltát.

  3. Gyakorlati szinten: meggyőzni a szombatiskola résztvevőit, hogy legyenek őszinték és együtt érzőek a körülöttük élők iránt.

A tanulmány vázlata

I. A velejéig gonosz Jézabel (1Kir 16:30-33; 2Kir 9:30-37)

  1. Jézabel családja gyökeréig romlott volt: Akháb gyenge jellemű, önző ember volt; lánya, Athália gyilkos, Ethbaál pedig a termékenység istennőjének, Astoretnek volt a papja. Jézabel az, aki hivatalos vallás rangjára emelte Izraelben a bálványimádást. Nyilvánvaló, hogy nem Akháb változtatta meg Jézabelt, hanem Jézabel változtatta meg őt. Miért?

  2. Jézabel életrajza a legdémonibb gonosztevők bűnlajstromához hasonlít, amelyről nem hiányzik a rablás, gyilkosság, népirtás, bálványimádás, zsarolás. Erőszakos személyisége révén a férje felett is uralkodott. Hiába volt ő a király, a koronát Jézabel viselte. Miért volt annyira káros a befolyása? Mi történik a házasságban, amikor az egyik fél a másik felett uralkodik?

II. A hatalom valódi gyakorlása (1Kor 21:25)

  1. “Mert bizonyára nem volt Akhábnak mása, aki magát arra adta volna, hogy csak gonoszságot cselekedjék az Úr szemei előtt, amelyre az ő felesége, Jézabel ösztökélé őt.” Akháb jószántából adta el magát. Mit árul el ez a történet a bűn megtévesztő természetéről?

  2. Zsolt 45:14 verse Tírus királya lányának ékes ruházatát mutatja be. A Biblia néhány kutatója szerint Jézabelről van szó ebben a szövegben. Képzeljük el, milyen nagy ára lehetett ennek a ruhának! A tiszta jellem értékéhez viszonyítva azonban semmilyen értéket nem képvisel, mivel Isten kegyelme nélkül minden kincsünk olyan, akár a szennyes ruha. Miért?

III. Ebek ették meg (1Kir 18:16; 19:1-18)

  1. Akháb megirigyelte Nábót szőlőjét, és enni sem volt hajlandó mindaddig, míg meg nem szerezte azt. Nábót sorsából láthatjuk, hová vezetett Akháb romboló “éhsége”. Jézus mondotta: “Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek” (Mt 5:6). Mi a különbség a két “éhség” között? Miért életadó az egyik, és miért halálos a másik?

  2. Az ország két főméltósága kivetette Jézabelt az ablakon, aki azonnal életét vesztette. Amint leesett a földre, az ebek megették: “Mikor kimentek, hogy eltemetnék őt, már semmit sem találtak belőle, csak a koponyáját, a lábait és a keze fejeit” (2Kir 9:35). Azért vésődtek Jézus homlokába a töviskorona tüskéi, és azért fúrták át kezét a vasszegek, hogy nekünk ne kelljen meghalnunk a bűneink miatt. Hogyan őrizzük meg tisztának Isten előtt az elménket, szívünket és a kezünket? Miért oly fontos ez?

Összefoglalás

Ne vállaljatok felemás igát a hitetlenekkel.

Motiváció

Van egy könyv, amely leírja egy ázsiai háború hadifoglyainak az életét. Az egyik fejezet részletesen kifejti, hogyan alakult ki a tábor keretén belül a feketekereskedelem, amelynek köszönhetően még a nehezen beszerezhető ételek is – a tojás, a tej vagy a cukor – a foglyok asztalára kerülhettek. Amint a tábor felügyelői tudomást szereztek erről a titkos beszerzői hálózatról, kivégezték a kulcsembereket, de nem azért, hogy véget vessenek a jelenségnek, hanem hogy átvegyék az illegális üzletet, és hasznot hajtsanak az üzemeltetéséből.

Kérd meg csoportod tagjait, hogy említsenek a Bibliából olyan személyeket, akik visszaéltek a hatalmukkal (Saul, Absolon, Nagy Heródes, Júdás, Pilátus, Dávid).

A tanulmány elmélyítése

Képzeld el, hogy ellenőrzésed alatt van minden ember és minden dolog ezen a földön. Hogyan gyakorolnád ezt a hatalmat? Hol húzódna a határvonal, amelyet nem lépnél át? Vagy találnál nyomós okot a hatalom diktátori alkalmazására?

A bűn miatt az élet tele van küzdelemmel, amelyek során hitünket számos megpróbáltatás éri. Általában, amikor nehézségekkel állunk szemben, azzal vigasztaljuk és bátorítjuk magunkat, hogy ez csupán egy próbaidő, de eljön majd hamarosan a pillanat, amikor minden jóra fordul. A valóságban azonban az ember jellemére nem a nehézségek időszaka a legveszélyesebb, hanem a béke és jólét időszaka.

Vegyük példaként a József életét. Könnyen gondolnánk, hogy élete legnagyobb próbájára akkor került sor, amikor a testvérei eladták őt idegen kereskedőknek. A leginkább azonban akkor volt veszélyben, amikor mindent ellenőrzése alatt tarthatott, ereje, hatalma és lehetősége volt megfizetni testvéreinek mindazért, amit vele tettek. Egy dolog akkor szembenéznünk a kísértéssel, amikor nincs erőnk, hatalmunk és választási lehetőségünk, és teljesen más, amikor alkalmunk van bosszút állnunk és saját érdekeinket képviselnünk.

Jóllehet a szegénység, szenvedés és jogtalanság időnként próbára teheti jellemünket, Józsefhez hasonlóan akkor a legnehezebb hűségeseknek maradnunk, amikor erővel és hatalommal rendelkezünk. E heti tanulmányunk arra ad választ, hogy miként élhet vissza az ember a hatalmával. Hasonlítsd össze Akháb és Jézabel magatartását a József magatartásával.

Az erő felhasználása a sáfárság fogalomköréhez tartozik. A legitim erő Isten ajándéka. Akárcsak a pénz, a hatalom önmagában nem rossz dolog; a hatalomvágy viszont már igen.

Elmélkedj az alábbi bibliaszövegeken:

Bíztasd csoportod tagjait, hogy említsék meg, majd elemezzék a különböző hatalomtípusokat, illetve a módot, ahogyan vissza lehet élni velük. A beszélgetés elkezdéséhez íme, néhány javaslat:

A tisztség nyújtotta hatalom. Itt a munkahely, beosztás, tisztség által felkínált lehetőségekről van szó. A tizedesnek tekintélye és hatalma van a katona felett, a cég igazgatójának az alkalmazottak felett, a szülőnek gyermeke felett stb. Akháb és Jézabel huszonkét éven át zsarnokokként vezették az országot: tisztségük ezt lehetővé tette.

A körülmények által biztosított hatalom. Jóllehet általában a magas tisztségek szintjén összpontosul a hatalom, a körülmények is hatalmat biztosíthatnak az embernek. Példaként említhető Jákob és Ézsaú története. Jákob kihasználta Ézsaú éhségét, hogy megszerezze az elsőszülöttségi jogot, amelyre annyira vágyott.

Az ótestamentumi törvények szinte lehetetlenné tették, hogy az emberek kihasználják egymást. Olvassátok el az alábbi bibliaszövegeket:

A tudás hatalma. Amikor szakemberek véleményére van szükségünk, olyan személyekhez fordulunk segítségért, akik az illető területen szakképzettek és tapasztalattal rendelkeznek. A segítségül hívott szakértők azonban úgy is megoldhatják a helyzetet, hogy a véleményüket kikérő emberek hozzánemértését és kiszolgáltatottságát kihasználva, kizárólag a maguk hasznát tartják szem előtt.

A személyiségben és jellemben rejlő hatalom. Több módja is van annak, hogy valaki felsőbbségi pozícióba kerüljön egy másik személlyel szemben, kihasználva, hogy lelkileg befolyással van az illetőre: a fizikai vonzerőt felhasználhatja a csábításra, a könnyeket a rokonszenv megnyerésére, a testbeszédet a meggyőzésre, a fenyegetéseket az eredmények elérésére, a rászorultság látszatát arra, hogy más végezze el a feladatot, amelytől ő maga menekülni szeretne. (Például: Delila vonzerejével csábította el Sámsont, és döntött romba egy egész nemzetet.)

Következtetés. Míg Akháb és Jézabel azt szemléltetik, hogy miként nem szabad a hatalmat gyakorolni, József éppen az ellenkezőjét mutatja be. József tettetett szigora félelmet keltett a testvéreiben, de ami elindította bennük a megtérés és lelki ébredés folyamatát, az a jósága volt. Súlyos vádjait csupán azért fogalmazta meg, hogy információkat csikarjon ki belőlük az apjukról és legkisebb testvérükről (ld. 1Móz 42:8-13).

A tanultak gyakorlatba ültetése

Elmélkedésre szánt kérdések

Melyek a leggyakoribb előnyök, amelyek a hatalommal való visszaélés különböző formáinak gyakorlásából származnak (pénz, befolyás, hírnév, mások feletti kontroll stb.)? Hogyan gyakorolhatjuk a hatalmat, amellyel rendelkezünk, bármilyen természetű hatalomról legyen is szó? Mások szolgálatára használjuk-e, vagy saját, önző vágyaink kielégítésére?

Személyes alkalmazás

A hatalom – bármilyen természetű legyen is – próbára teszi a keresztény jellemét. Képes vagy-e ellenállni a hatalom kísértésének? Rick Warren The Purpose-Driven Life című könyvében bemutatja a kísértés legyőzésének négy módszerét:

  1. Irányítsd át a figyelmed máshová; összpontosíts más dolgokra!

  2. Oszd meg másokkal is küzdelmedet, érzéseidet!

  3. Állj ellen az ördögnek!

  4. Légy tudatában sebezhetőségednek! (209-216)

Végezd el az alábbi tevékenységeket: megőriznek a hatalommal való visszaélés bűnétől:

Esettanulmány az 11. leckéhez

András, az adventista egyház megkeresztelt tagja, házasságot köt egy nem adventista lánnyal, szülei nem kis szomorúságára, akik mégis keresztény lelkületben elfogadják és szeretik menyüket. András barátja, Sándor szintén megházasodik, de ő adventista lányt vesz feleségül. Az András házassága egyre boldogabb: felesége, Vera szövetséget köt az Úrral. Ezzel ellentétben a másik házasság válással végződik. Sándor egyébként inkább a szülei unszolására kötött házasságot az illető lánnyal.

E két történetből a gyülekezet ifjai azt a következtetést vonták le, hogy nem állja meg a helyét az egyház azon bibliai tanítása, mely szerint nem jó adventistának más vallású személlyel házasságot kötnie.

  • Milyen érveket hozhatunk fel a bibliai álláspont igazának alátámasztására, hogy tudniillik ne kössünk hitetlenekkel házasságot?

  • Mit bizonyít András házasságának sikere?

  • Hogyan kell viszonyulnunk azokhoz, akik nem tisztelik egyházunk bibliai házasságról vallott nézetét?