SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

6. tanulmány     2007  Augusztus 4 - 10.

Tanító melléklet Bibliaversek Ajánlott olvasmány Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

Sámson és a nők, avagy az elvakító szenvedély

 

E HETI TANULMÁNYUNK: Bírák 14–16

„Mert mindaz ami a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból” (1Jn 2:16).

Sámson története a mai olvasó számára több problémát is rejt. Számos nehezen érthető részt találunk benne, ami Pál szavaival élve azt mutatja, hogy „most tükör által homályosan látunk” (1Kor 13:12). Teljesen tiszta kép csak Jézus viszszatérése után bontakozik ki előttünk.

Persze, még ha valóban „tükör által homályosan látunk” is, bőven akad tanulság Sámson, a felesége és Delila eléggé elképesztő történetében.

Több ponton is hasonlít Sámson és felesége, valamint Sámson és Delila (akibe a férfi később szeretett bele) története. 1) Filiszteus volt mindkét nő. 2) A fi-liszteusok vezetői mindkettőjüket rá tudták venni, hogy állítsanak csapdát a férfinak. 3) Kezdetben Sámson még ellenállt, de végül csak megadta magát úgy az első, mint a második esetben. Delilát ugyan nem vette feleségül, mégis hozzá kapcsolódik a neve, és nem a feleségéhez, akinek nevét sem ismerjük.

GONDOLKOZZUNK RAJTA! Isten ritka képességekkel ajándékozta meg Sámsont, és szolgálatra hívta el. Azt is tudjuk róla, hogy féktelen szenvedély tombolt benne. Szenvedélyeinek és adottságainak feszültségébe

 

isten elhívása

Augusztus 5. 

Vasárnap

 

isten elhívása

Bírák 13 szerint milyen bizonyítékot kapott Mánóah és a felesége arról, hogy Isten különleges feladatot bízott születendő fiukra? Milyen feltételek kapcsolódtak az elhíváshoz?

A bírák könyve 13. fejezetéből világosan kiderül, hogy Isten kiemelkedő szerepet szánt Sámsonnak Izráelben. Ő kezdte „megszabadítani” népét a filiszteusoktól (Bír 13:5). A „megszabadítani” szó a héberben a ysa gyökből ered, amiből származik a héberben az is, hogy „Jézus” és „Messiás”.

Sámson tehát nagy dologra volt hivatott. Természetesen nem válik magától hibátlanná, bűntelenné az, akit Isten szolgálatra hív el.

Mit tudunk meg Bír 13:24-25 verseiből Sámsonról?

________________________________________________________

________________________________________________________

Mit tudunk meg Sámsonról Bír 14:1-3 és 16:1 verseit olvasva?

________________________________________________________

________________________________________________________

Sámsonban kiütköztek jelleme gyenge pontjai, amelyek igen veszélyes helyzetbe sodorták. Érzéseire leginkább csak a külsőségek hatottak. „Láttam Timnában egy filiszteus nőt, vegyétek azt nekem feleségül!” (Bír 14:2, új prot. ford.) – mondta a szüleinek először. Később Gázában látott meg egy parázna nőt, és be is ment hozzá éjszakára (Bír 16:1). Szenvedélye hatására meghitt viszonyt alakított ki Izráel ellenségeivel akkor, amikor figyelmét különleges feladatára kellett volna összpontosítania, hűségesen ragaszkodva Istenhez. A helyzet iróniáját az adja, hogy épp az vett el egy filiszteus nőt, aki által Isten meg akarta szabadítani Izráelt a filiszteusoktól!

Mire hívott el minket Isten? Milyen jellemhiba gátolja küldetésünk teljesítését? Milyen bibliai ígéreteket ismerünk, amelyekre hivatkozva mégis elvégezhetjük, amire elhívott az Úr?  

 

sámson esküvőjének napja

Augusztus 6. 

Hétfő

 

Milyen hibákat követett el Sámson (lásd Bírák 14)?

Sámson minden bizonnyal gyakran látogatta a hazájától nyugatra fekvő filiszteus városokat. Gondolkodás nélkül kész volt összekötni az életét azokkal a nőkkel, akik felkeltették ott az érdeklődését. Akkoriban a filiszteusok uralkodtak az izraeliták felett (Bír 14:4), de az izraeliták megvetették őket. Lenézően csak úgy utaltak rájuk, hogy körülmetéletlenek vagy pogányok (1Sám 14:6). Minden bizonnyal aggodalommal töltötte el a szülőket, hogy fiuk nem Izráel népének lányai társaságát kereste, hiszen élénken élt bennük születésének és elhívásának története (Bír 14:3-4).

Már az özönvíz előtt megtörtént, hogy istenfélő férfiak gyönyörű, de istentelen nők bűvkörébe kerülve teljesen belemerültek a gonoszságba (1Móz 6:1-5). Salamon is egy seregnyi idegen asszonyt feleségül vett, akik pogány isteneket imádtak. Feleségei olyan népek leányai közül valók voltak, amelyekkel Isten kifejezetten megtiltotta nekik a közösködést (1Kir 11:1-2). E kapcsolatok nem csupán politikai szövetséget jelentettek. „Ezekhez ragaszkodék Salamon szeretettel” (2. vers) – olvashatjuk az Igében. Asszonyai idegen istenek imádatára vették rá a királyt, addig-addig, amíg már nem teljes szívből imádta az Urat (4–6. versek).

A filiszteusok tetteiről olvasva mire következtethetünk, vajon mi jellemezte a népet, amelynek leányaival Sámson olyannyira kereste a kapcsolatot?

Kirívó példa ez a történet a rossz befolyás veszélyére. Bármilyen szent elhívást is kapjon az ember, de ha rossz társaságba kerül, és gyengeségein nem igyekszik úrrá lenni, minden érintett számára igen fájdalmas következményeket idézhet elő.  

Alaposan gondoljuk végig, hogy milyen hatások érnek a környezetünkben! Imádkozzunk sokat! Környezetünk befolyása erősíti vagy inkább gyengíti a lelki életünket? Mi az, amin feltétlenül változtatnunk kell?

 

sámson bosszúja

Augusztus 7. 

Kedd

 

A helyzet egyre csak rosszabb lett. Igaz, Sámsont „elárulta” a felesége, de végtére is meg lehet érteni, hogy félt. Gondoljunk csak arra, mivel fenyegették meg saját népe tagjai őt is, meg a családját (Bír 14:15)! Persze az asszony talán elmondhatta volna Sámsonnak a történteket, és kérhette volna segítségét, védelmét. Akárhogy is, ez az elhamarkodva köttetett házasság nem bizonyult tartósnak. Sámson dühe, majd távozása idézte elő a későbbiekben rájuk zúduló szenvedést.

Mi késztette Sámsont, hogy visszatérjen a feleségéhez (Bír 15:1)? Mit árul el ez erről a hatalmas erejű férfiúról?

Bármennyire szeretnénk is a legnemesebb szándékot feltételezni Sámsonról, a szöveg egyértelműen arra utal, hogy tettei mozgatórugója a testi vágy, nem pedig a házasság megmentésének szándéka volt. Természetesen egyáltalán nem örült, hogy asszonyát időközben máshoz adták feleségül. Úgy tűnik, akkoriban is volt legalább annyi baj a házasságok terén, mint manapság.

Milyennek ismerjük meg Sámson jellemét abból, ahogy a helyzet váratlan fordulatát vette? Lásd Bírák 15!

Sámsonból rettenetes dühöt váltott ki a hír, hogy feleségét egy másik férfi vette el. Talán valóban szerette, és felbőszítette a gondolat, hogy az asszony más férfival van.

Szintén a feleségével történtek miatt ölhetett meg annyi filiszteust, de az is lehet, hogy a bűntudat hajtotta. Talán úgy gondolta, hogy feleségének és az apjának azért kellett meghalnia, mert ő felgyújtotta a mezőket. Mindenesetre az biztos, hogy rengeteg szenvedésnek elejét lehetett volna venni. Sámsonnak bölcsebben kellett volna viselkedni, de sajnos engedte, hogy az érzelmei és vágyai uralkodjanak rajta.

Sámson megharagudott a feleségére, és azonnal otthagyta. Vajon hogyan alakult volna a történet, ha mégis megbocsát neki, kedves és megértő vele? Mennyire másként is végződhetett volna minden! Gondoljunk Jézus kereszthalálára, és arra, hogy Krisztus által mi is bocsánatot nyerhetünk! Ezek után pedig igyekezzünk megbocsátani annak, aki legközelebb felbosszant!

 

a szomorú történet folytatása

Augusztus 8. 

Szerda

 

A Bírák könyve 15. fejezetének végére Sámson már vagy ezer filiszteust megölt. „E győzelem után – írja Ellen White – bíróvá tették Sámsont és húsz esztendeig ítélte Izráelt” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. 525. old.). Itt kétség kívül azt látjuk, hogyan „kezdte” Sámson megszabadítani Izráelt (Bír 13:5).

Olvassuk el Bír 16:1-3 verseit. A Bibliában megemlített vezetők közül még kikkel fordult elő, hogy nagy kiváltságokat élveztek, ugyanakkor Sámsonéhoz hasonló bűnök mutatkoztak meg az életükben?

Az is elég nagy baj volt, hogy Sámson egy prostituálthoz ment be, ráadásul éppen az ellenséges nép területén! Ez is elvakultságát bizonyítja. A bűne ellenére „Isten kegyelme mégsem hagyta el” (i. m. 526. old.). Sámsonnak akkor sikerült elmenekülnie, megmaradt az élete. Vajon okul a történtekből?

Milyen kapcsolatot kezdett Sámson a későbbiekben (Bír 16:4-6)?

Sámsonnak sok nővel volt viszonya. A Szentírásban megemlítettek közül azonban (még a feleségét is beleértve), csak Delilát szerette, amint a feljegyzésből kiderül. Úgy tűnik, hogy szerelme viszonzatlan maradt.

Mi bizonyítja Bír 16:5-20 verseiben, hogy a szerelem elvakíthatja az embert? Mire figyelhetett volna fel Sámson már a kezdet kezdetétől fogva? Miért nem vette észre azt, ami pedig nyilvánvaló volt?

Rettentő balgaság volt újból filiszteus nővel kezdenie, de azért azt mégiscsak észre kellett volna vennie, hogy Delila nem akart jót neki! Olyan erős volt „szerelme” és szenvedélye, hogy a nyilvánvaló jelek ellenére is kitartott a nő mellett, pedig eleitől fogva inkább menekülnie kellett volna tőle.

Mennyire tudunk uralkodni érzelmeinken és szenvedélyeinken? Hány és hány „jó” ember dönti romlásba nemcsak a saját életét, de a szeretteiét is, mert képtelen kordában tartani érzéseit?! Mi a leghatásosabb védelem az efféle csapdáktól?

 

elvakító szerelem

Augusztus 9. 

Csütörtök

 

Milyen erkölcsi tanulságot szűrhetünk le Bír 16:16-31 verseit olvasva, ami a ma embere számára is időszerű? Miért?

Isten teremtette az embert férfinak és nőnek. Ő rendelte el, hogy házasságban éljünk, azt az egységet és meghitt viszonyt szimbolizálva, amit egyházával kíván kialakítani az Úr (Jel 21:2). Az ideális kapcsolatban a felek nem eltávolítják egymást Istentől, inkább közelebb kellene kerülniük hozzá. Ebben az esetben világosan látszik, hogy a nem megfelelő kapcsolat milyen könnyen elszakíthatja az embert az Úrtól.

 „Micsoda változás ez számára, aki Izráel hőse, bírája volt! – most gyenge, vak, bebörtönzött, s a legszolgaibb munkára befogott. Isten sokáig elhordozta, de amikor annyira átadta magát a bűn hatalmának, hogy titkát elárulta, az Úr eltávozott tőle. Jóllehet ereje nem hosszú hajában rejlett, de ez Isten iránti hűség jele is volt. És amikor a jelképet feláldozta szenvedélye kielégítésének, elveszítette az ezzel járó áldást” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. 527. old.).

Milyen képletes jelentése is lehet annak, hogy Sámsont megvakították?

A történetet olvasva látjuk, hogy miközben Sámson egyre-másra követte el a súlyos hibákat, érdekes módon nem veszítette el (távolról sem tökéletesnek mondható) hitét. Isten még így is fel tudta használni célja megvalósítására. Persze mennyivel jobb lett volna, ha hűségesen kitart az általa ismert igazság mellett! Botlásaira nem jelent mentséget, hogy Isten így is képes volt véghezvinni terveit. Ez csak azt bizonyítja, hogy az Úr a tetteink ellenére is valóra váltja akaratát. Mégis, mennyivel jobb lenne, ha velünk tudná mindazt megvalósítani, amit elgondolt!

Zsid 11:32 az Úr hűséges követőinek sorában említi Sámsont. Mit sejtet ez az utalás is Isten kegyelmével kapcsolatban? Miben bízhatunk, ha a saját életünkre gondolunk?

 

további tanulmányozásra:

Augusztus 10. 

Péntek

 

Ellen G. White: Boldog otthon. Budapest, 1998, Advent Kiadó. „Igaz szeretet vagy belebolondulás” című fejezete, 46–49. old.

 „A történetet olvasva az az érzésünk támad, hogy Sámson elképesztően ostobán viselkedett. Bármelyik pillanatban határt szabhatott volna Delila faggatózásának, ha egyszerűen otthagyja és hazamegy. Sámsonnak azonban nem is a butaság volt a legnagyobb hibája, inkább az, hogy az érzékiség hálójába került. A történet legfőbb erkölcsi tanulságát abban a romlásban és szégyenben találni, amit az érzékiség bűne Sámsonra zúdított, és aminek hatására lépésről lépésre elveszítette az Istentől nyert természetfeletti erő csodálatos ajándékát” (The SDA Bible Commentary, 2. köt. 398. old.).

 „Sámson felett az isteni gondviselés őrködött, hogy felkészülhessen annak a munkának az elvégzésére, amelyre hívatott. Életének kezdetétől fogva testi és szellemi erejét, valamint erkölcsi tisztaságát kedvező feltételek vették körül. De a gonosz társak befolyására elengedte Isten vezető és oltalmazó kezét, s így a rossz áradata magával ragadta. Akik kötelességteljesítésük közben kísértetnek meg, biztosak lehetnek abban, hogy Isten megvédelmezi őket; de akik önként szolgáltatják ki magukat a kísértésnek, előbb-utóbb elbuknak” (Ellen G. White: Pátriárkák és próféták. Budapest, 1993, Advent Kiadó. 528. old.).

 

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1.   Hogyan segíthetünk annak, aki szemmel láthatólag engedi, hogy a szenvedély teljesen hatalmába kerítse, és nem hallgat a józan észre?

2.   Hogyan bátoríthatja a gyülekezetünk az éppen kísértések között hánykolódókat, hogy érezzék az erős, szerető, megértő közösség támogatását? Minek kell megváltoznia a gyülekezetben, hogy akinek éppen segítségre van szüksége, gondoskodó, megértő barátokat találjon, és ne bírálgassák, ítélkezzenek felette?

3.   Szombatiskolai csoportunkban imádkozzunk közösen gyülekezetünk vezetőiért, azokért, akikre komoly feladatok hárulnak, hogy Isten védelmét élvezve ne kövessenek el Sámsonéhoz hasonló hibákat!

ÖSSZEFOGLALÁS: Ez a történet egy hatalmas erejű emberről szól, akit saját erkölcsi gyöngeségei törtek meg. Ha szoros kapcsolatban marad Istennel, a nőkkel való viszonya sem csúszott volna ki a kezéből. Sámson története is kiemeli az igei mondás tanulságát: „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában” (2Kor 6:14).

 

HASONLÓSÁG VAGY KÜLÖNBSÉG?

Egy házasság nem attól jó, ha két teljesen egyforma ember köti öszsze az életét. Sok példa igazolja, hogy nem az azonos zenei, lakberendezési vagy éppen gasztronómiai ízlés; nem az azonos érdeklődés vagy ugyanazért a focicsapatért való rajongás eredményezi a boldog, tartós párkapcsolatot.

Ugyanakkor vannak dolgok, amelyekben egyeznie kell egymással két embernek, aki egy életen át társa akar lenni egymásnak. Sok mindenben különbözhetnek, de a legbelső értékeikben közös alapokon kell állniuk. Kudarcra, de legalábbis szükségtelenül sok szenvedésre van ítélve az a házasság, amelyben a felek értékrendje merőben eltér egymástól.

Ezt a fontos elvet hagyta figyelmen kívül Sámson. Isten ezt a fiatalembert már a születése előtt arra szemelte ki, hogy a bibliai történetek legkiválóbb alakjává váljon. Rendkívüli képességekkel ruházta fel egy rendkívüli feladathoz. Mindene megvolt, ami mások fölé emelhette volna, csak egy dolog hiányzott az életéből: az önfegyelem. Mindig más úton szeretett volna járni, mint amelyet Isten kijelölt a számára. Először feleségül vett egy filiszteus nőt. Az értékrendbeli különbségeik miatt ez a kapcsolat nagyon hamar zátonyra futott. Azután jött egy következő hölgy: Delila. Sámson nem tanult a hibájából és azt gondolta, hogy az ő ereje és Delila szépség megfelelő garancia lesz a jó párkapcsolatra. Ismét tévednie kellett. Az értékrendbeli különbségek itt is hamar begyűrűztek: „Amikor mindennap zaklatta és gyötörte szavaival, halálosan megunta a dolgot” (Bír 16:16). Ez a különbség olyan folyamatokat indított el, amelyek végül Sámson halálához vezettek. Néha szükségünk van ilyen szomorú történetekre, hogy felismerjünk alapvető igazságokat. A Biblia más helyein ezt olvassuk erről a jelenségről: Járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg?” (Ám 3:3).

Mihalec Gábor