TANÍTÓI MELLÉKLET

A szombatiskolai tanító célkitűzései

1. Az ismeretek szintjén: tudatosítani a csoport tagjaiban, hogy nem jó a házasságban felemás igát vállalni hitetlenekkel.

2. Érzelmi szinten: igazolni, hogy a favoritizmus féltékenységet szül.

3. Gyakorlati szinten: meggyőzni a szombatiskola résztvevőit, hogy tanulniuk kell Jákob és Lábán hibájából.

A tanulmány vázlata

I. A felemás iga (1Móz 28:1-4)

1. Ézsaú két nőt vett feleségül: Jehudithot és Boszmátot. Nevükön kívül még azt is megtudhatjuk róluk, hogy nagy keserűséget okoztak Izsáknak és Rebekának. Ekképpen nyilatkoztak fiuk házasságáról: “Eluntam az életemet a khitteusok leányai miatt! Ha Jákob (is) a khitteusok leányai közül vesz feleséget, amilyenek ezek is, minek nekem az élet?” Miért oly fontos, hogy Jákob példáját követve, ne “Khéth lányai illetve fiai” közül válasszunk magunknak házastársat, hanem azok közül, akik szeretik és tisztelik Istent?

2. Jákob hét évi nehéz munka után feleségül vette Rákhelt. Mielőtt családot alapítanánk, igazolnunk kell, hogy képesek vagyunk azt fent is tartani. Milyen értelemben védett a család, ha biztosítottak az anyagiak?

II. Kapzsiság, csalás és bosszú (1Móz 29:15-30)

Jákob azon vette észre magát, hogy egy másik nőt adtak hozzá feleségül. Lábán fondorlata révén Jákobnak újabb hét esztendőt kellett dolgoznia Rákhelért. Lábán csaló módszere kétségkívül eszébe juttatta Jákobnak saját csalását, amikor is édesanyja, Rebeka segédletével átverte Ézsaút. Miért engedi meg Isten, hogy mi is átéljük azokat a kellemetlen helyzeteket, amelyeket hajdan mi okoztunk másoknak?

III. Kétségbeesett feleségek (1Móz 29:30; 33:1-3)

1. Hallottál-e már olyan házastársakról, akik egy gyermek születésétől várták házasságuk megmentését? Figyeljük meg a Lea esetét, és látni fogjuk, mennyire hatékony ez a módszer. A nevek, amelyeket fiainak ad, kétségbeeséséről tanúskodnak. Rúben megszületésekor ezt mondta: “Meglátta az Úr az én nyomorúságomat; most már szeretni fog engem az én férjem” (1Móz 29:32). Lévi megszületésekor ekképpen fogalmaz: “Most már ragaszkodni fog hozzám az én férjem, mert három fiat szültem neki; azért nevezé nevét Lévinek” (1Móz 29:34). Majd csupán Júda világra jöttekor dicséri az Urat: “Most már hálákat adok az Úrnak; azért nevezé nevét Júdának” (1Móz 29:35). Lea akkor született újjá lelkileg, miután megszült négy gyermeket. Mi módon igazolja Lea története azt az alapigazságot, hogy a házasságban előbb az Urat kell szeretnünk, és csak azután házastársunkat?

2. Rákhel kétségbeesése Sára elkeseredését juttatja eszünkbe. A meddő Rákhel, látván, hogy nem képes gyermeket szülni, megkérte Bilhát, az ő szolgálólányát, hogy háljon Jákobbal, és szüljön neki gyermeket. Lea azzal állt bosszút Rákhelen, hogy ő is odaadta Jákobnak az ő szolgálólányát, Zilpát. A gyermekek egymásközti viszálya akkor tört ki, amikor Rúben termékenységet növelő mandragóra-bogyókat vitt az anyjának, Leának. Lábáni módszerrel Lea megegyezik Rákhellel, hogy a mandragóra-bogyókért cserébe engedje meg, hogy egy éjszakát Jákobbal töltsön.

Rákhelt Isten csak azután hallgatta meg és áldotta meg gyermekkel, miután visszatért Hozzá. Miért kell Isten elé tárnunk kéréseinket, és bíznunk abban, hogy Ő majd betölti szükségeinket?

Összefoglalás

A keresztényeknek bölcsen kell dönteniük, becsületeseknek kell lenniük kapcsolataikban, és nem szabad részrehajlóaknak lenniük.

Motiváció

E heti tanulmányunk újfent szemlélteti Isten szuverenitását, amit nem szabad soha szem elől tévesztenünk keresztény életünk során. Ha meggyőződésünk, hogy Istennek mindenikünkkel terve van, hogyan ismerhetjük meg ezt a tervet? Mit kellene tennünk ennek érdekében?

Amikor Isten terveiről elmélkedünk, gondolkodjunk el az Úr Jeremiásnak mondott szavain: “Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a nép közé” (Jer 1:5). Isten felfedte Rebekának, hogy méhében ikreket hordoz, és hogy “a nagyobbik szolgálni fog a kisebbiknek” (1Móz 25:23). Erre az ígéretre utalt Pál apostol, amikor Istennek a történelemben megnyilatkozó tervéről beszélt (ld. Róm 9:12-13). A Biblia központi üzenete annak a ténynek a megfogalmazása, hogy Isten kezdettől fogva ismeri a véget, és hogy az Ő tervei teljesülni fognak (ld. Ésa 46:10). Ennek tudatában nekünk, Isten gyermekeinek türelemmel kell várnunk tervei beteljesülését. De íme két példa, mely szemlélteti, hogy még a szentek is követhetnek el hibákat: Ábrahám és Sára Hágár közreműködésével kívánta Isten tervét betölteni; Jákob és Rebeka csaláshoz folyamodott. Az Isten iránti bizalmatlanság végeredménye szomorúság és keserűség. Rebeka soha nem látta többé fiát, akit annyira szeretett, míg Jákob egész életére “az önvád súlya nehezedett” (Ellen G. White, Pátriárkák és próféták, 180).

Elmélkedésre szánt kérdés

Isten népének egyik fontos jellemzője, hogy türelmesen várja az Úr közbelépését. Mi ennek a magyarázata? (Ld. Zsid 6:12; 12:1; Jak 5:11; Jel 14:12)

A tanulmány elmélyítése

Miközben Jákob, Rákhel és Lea életét és a hármójuk közti bonyolult kapcsolatot tanulmányozzátok, összpontosítsatok Isten módszereire, amelyek révén – az általa kiválasztott emberek gyengesége dacára – megvalósítja terveit.

Az újszülöttségi jog és az ezzel járó áldások, a családfői státusz valamint a szövetség öröksége – mindezek együttesen sem adták meg Jákobnak azt az örömöt és bátorságot, amelyre elengedhetetlen szüksége volt ahhoz, hogy normális életet élhessen. Elhagyta atyja otthonát, és megvált anyjától, akit soha többé nem látott azután. Ézsaútól való félelme is menekülésre késztette; az otthon biztonságát felváltotta az ismeretlen jövő bizonytalansága. Jákob jellemében azonban volt valami, ami összekapcsolta ezeket az élettöredékeket, és egy teljes képet alkotott belőlük: “(Jákob) mindig a jövőre gondolt, és igyekezett megragadni láthatatlan áldásait” (Ellen G. White, Pátriárkák és próféták, 178).

A jövő állandó fürkészése közben Jákobban mindvégig élt a meggyőződés, hogy Isten mindenek felett Úr, és mindent ellenőrzése alatt tart. Isten független akarata ellenőrzés alatt tartotta Jákob életének eseményeit Betheltől Peniélig, annak dacára, hogy Jákob számos dologban tévesen járt el.

I. Béthel: az Isten háza

Eget érő lajtorja. Elhagyván az atyai otthon biztonságát, és szembesülve a pusztaság nehézségeivel és csapdáival, Jákobot rettegés keríti hatalmába. Mit tartogat számára a jövő? Megéri-e még a reggelt, vagy az éjszakában kóborló vadállatok áldozata lesz? Jákobnak meg kell tanulnia, hogy biztonságának forrása másutt van. A szövetség ígérete Isten hűségén alapszik, nem pedig az ő találékonyságán vagy önző érdekein. Zaklatott álomba merülve, olyan álmot lát, amely megnyugtatja: az eget érő lajtorján angyalok járnak fel és alá. Nyugtalan lélekkel, a félelemtől és csüggedéstől lesújtva, felemeli tekintetét a menny felé, ahonnan bátorítás érkezik számára, akárcsak a zsoltáros esetében: “Szemeimet a hegyekre emelem: onnan jön az én segítségem” (Zsolt 121:1; ld. Ésa 50:7). Isten minden alkalommal leengedi hozzánk lajtorjáját, amikor lemondunk önző, leleményes terveinkről, és teljes bizalmunkat Istenbe és az Ő terveibe vetjük.

Elmélkedésre szánt kérdés

Mit jelentenek számodra az alábbi ígéretek? “Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert Te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vígasztalnak engem” (Zsolt 23:4). “Íme, nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket az Ő füle, hogy meg ne hallgathatna” (Ésa 59:1).

“Nem egyéb ez, hanem Istennek háza és az égnek kapuja” (1Móz 28:17). Az álomban nem egy statikus kép jelenik meg; az eget érő létrán angyalok járnak fel és alá, biztosítván Jákobot, hogy közte és a Teremtő között nem szakadt meg teljesen a kapcsolat. E különleges tapasztalat lényege az, hogy Isten megújítja szövetségét Jákobbal – azt a szövetséget, amelyet Ábrahámmal és Izsákkal is megkötött. A téves emberi döntések ellenére, a szövetség folytonossága megszakítatlan szálként átszövi az egész bibliai történelmet. Az emberek tévedhetnek, Isten azonban soha!

“Bizonyára az Úr van e helyen, és én nem tudtam” (1Móz 28:16). Mindannyiunk átéltük már ezt az élményt. Teljes egyedüllétre és tehetetlenségre van szükségünk ahhoz, hogy tudatosuljon bennünk: Isten jelenlétében vagyunk! Isten ígérete örökké érvényes: “És íme, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Mt 28:20). Boldog ember az, aki ennek tudatában él!

Elmélkedésre szánt gondolat

“A létra Jézust jelképezte... Krisztus kapcsolja össze a gyönge, segítségre szoruló embert a határtalan erő Forrásával” (Ellen G. White, Pátriárkák és próféták, 184).

II. Jákob, Rákhel és Lea: szerelem és nyugtalanság

Isten akarata, vagy a külső szépség? Béthelnél Isten négyszeresen is biztosította Jákobot (ld. 1Móz 28:15: veled vagyok, megőrizlek, visszahozlak, nem hagylak el). Mindez elegendő kellett volna, hogy legyen Jákob számára ahhoz, hogy Istenre bízza jövőjét. Ő azonban inkább alkut kötött Lábánnal Rákhelért; azzal a Lábánnal, aki a csalás művészetében legalább olyan súlycsoportot képviselt, mint ő.

Azok a döntések, amelyeket a külső szépség diktál – a belső szépség kárára –, s amelyek nem veszik figyelembe Isten tervét és az általa meghatározott irányvonalat, a leggyakrabban fájdalmat és szenvedést okoznak. Ifjúságának igyekezete, a gyönyörű Rákhel iránt érzett szerelme és a hagyomány félhomálya újabb nehéz hét évet hoz Jákob életében. Döbbenten tapasztalja, hogy nem Rákhelt adták hozzá feleségül, hanem Leát. Jákobnak fizetnie kellett egykori csalásáért. Az ár: szíve fájdalma és csalódottsága.

Elmélkedj Leának, Rákhelnek és szolgálólányaiknak Jákobbal való kapcsolata felett. Miért nem boldogít a többnejűség?

Elmélkedésre szánt kérdés

Rákhel szép és romantikus beállítottságú nő volt, könnyen megnyerte Jákob szívét. Leának azonban küzdenie kellett ahhoz, hogy Jákob felfigyeljen rá. Isten mégis Lea leszármazottjából választotta ki Jézus családfáját. Milyen tanulságot vonhatunk le ebből?

A tanultak gyakorlatba ültetése

Beszéljétek meg a csoportban az alábbi kérdéseket, majd vonjatok le belőlük a mindennapi keresztény életben is alkalmazható tanulságokat.

Elmélkedésre szánt kérdések

• Isten még az ikrek megszületése előtt felfedte Rebeka számára, hogy a kisebbik lesz a szövetség örököse. Miben tévedett tehát Rebeka, amikor megpróbálta megakadályozni Izsákot Ézsaú megáldásában?

• Ellen G. White mondta: “Ahelyett, hogy megpróbálta volna csalás útján teljesíteni Isten tervét, Rebekának és Jákobnak türelemmel meg kellett volna várnia, hogy Isten a maga módján, az általa rendelt időben teljesítse azt” (Spiritual Gifts, 3/115).

• Voltak-e olyan helyzetek az életedben, amikor te is Rebekához és Jákobhoz hasonlóan jártál el?

Személyes bizonyságtétel

Miként tehet bizonyságot a házasélet Isten vezetéséről és szeretetéről?

Személyes alkalmazás

• Kérd meg csoportod tagjait, hogy elmélkedjenek az alábbi gondolat felett, és fogalmazzák meg, miként részesülhetnek úgy Béthel, mint Peniél tapasztalatában. Bátorítsd őket, hogy beszéljenek életük “magaslatairól” és “hullámvölgyeiről”.

• Isten a szövetség örökösének választotta Jákobot, annak dacára, hogy csalt és vétkezett. Milyen, a hétköznapi életben is alkalmazható tanulságot vonhatunk le ebből?