TANÍTÓI MELLÉKLET

8. tanulmány  −  2007  Február 17 - 23.

Tanulmány Bibliaversek Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

MI TÖRTÉNT A TÖKÉLETES TEREMTÉS UTÁN?

A tanulmány kulcsszövege: Préd 7:29.

A szombatiskolai tanító feladata

  1. Az ismeretek szintjén megfogalmazni a csoport tagjai számára, hogy noha nem mindig érthető számunkra, Isten keskeny ösvénye biztosan végső célunkhoz vezet.

  2. Az érzelmek szintjén megértetni a tagokkal, hogy a világ útjai és az örök erkölcsi értékek között feszültség, konfliktus uralkodik.

  3. Gyakorlati szinten szemléltetni, hogy minden embernek erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy elszakadjon a világtól és áhítatos életet éljen Krisztusban.

A tanulmány vázlata

I. Szemtől szemben az élet igazságtalanságaival (Préd 7:1-26)

  1. Mit akar üzenni Salamon a következő tanács által: “Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobban voltak ezeknél?” (Préd 7:10). Hogyan valósítható meg az egyensúly a múlthoz való ragaszkodás és a jelen követelményeinek való megfelelés kényszere között? Mondj néhány példát.

  2. A 15. versben Salamon az élet egyik legklasszikusabb igazságtalanságra utal. Említsd meg e jelenség három modernkori megnyilatkozását, majd pontosítsd azt a bibliai igazságot, amelybe belekapaszkodhatunk, ha minket is ilyen igazságtalanság érne.

  3. Salamon Préd 7:20 versében megfogalmazott kijelentése nyilvánvalóan egybevág Pál apostol Rómabeliekhez írt levele 3:10-12 és 7:5-20 verseivel. Ha saját feddhetetlenségünkre nem alapozhatunk, akkor a kiében bízhatunk? Magyarázd meg röviden a válaszodat.

II. Őrizzük meg a helyes irányt életünkben (Préd 7:27-29)

  1. Számos kitérő és kerülőút létezik, amely eltéríthet bennünket a helyes útról, és megakadályozhat abban, hogy Isten akaratát teljesítsük. Milyen “eltérítő” tényezők igazán veszélyesek a keresztények számára?

  2. Ha meg kellene indokolnod a hitedet, mit válaszolnál?

Összefoglalás

Sokszor úgy tűnik, hogy az élet több kérdést “intéz” hozzánk, mint választ. Mindazonáltal az üdvösség rendkívül világos és egyszerű dolog.

A tanulmányozás lépcsőfokai

1. A motiváció

Mire gondolsz, amikor a “jellem” szót hallod? Egyesekben az erős, egyedi személyiség fogalma idéződik fel, de utalhat a jellem megnyilatkozásaira is.

Elmélkedésre

Központi gondolat: A Krisztusban élt áhítatos életre rányomja bélyegét az öröm és a jellem átalakulása.

2. A tanulmányozás

A lecke magyarázata

I. Salamon következtetései

Ez idáig átvettük Prédikátor könyvének bevezetőjét (Préd 1:1-11), amelyben az író felvezette a könyve által feldolgozott témát. A prológus után következett a téma kidolgozása (Préd 1:12 – 6:12).

Ma elkezdjük a harmadik szerkezeti egység tanulmányozását (Préd 7:1 – 12:10), amelyben a Prédikátor következtetéseket von le az előbbiekben tett megállapításaiból. Préd 12:11-16 versei, szerkezetileg, a könyv prológusát alkotják.

Olvassátok el együtt újra a csoportban Préd 7. fejezetét.

Elmélkedésre: Melyek Salamonnak a 7. fejezetben megfogalmazott következtetései? Íme, néhány javaslat:

1-12 versek: Az élet teljesen értelmetlen. A tapasztalatok megoszlanak: vannak értékesebbek és kevésbé értékesek. A szomorúság például többet ér a nevetésnél, mivel közelebb áll az élet valóságához, és ha csalódás érne, kevésbé fog lesújtani.

13-14 versek: Mivel semmilyen eszköz nem áll rendelkezésünkre, amellyel a jövőt ellenőrzésünk alatt tarthatnánk, el kell fogadnunk a jót és a rosszat úgy, ahogy van, és örüljünk a jónak.

15-22 versek: Mivel senki sem feddhetetlen, a legjobb, ha kerüljük a szélsőségeket. Ha a magunk erejéből kívánunk jók lenni, erőfeszítéseink bűntudathoz vezetnek; ha viszont szándékosan törekszünk a gonoszra, az eredmény minden bizonnyal a rombolás és a halál lesz.

23-29 versek: Habár Salamon bölcsességének nem sikerült mindenüvé behatolnia, nyilvánvaló, hogy előnyösebb az ő erkölcsi ítélőképességét választani az esztelenek erkölcsi romlottsága helyett.

II. A jellem fontossága

A tanulmány vasárnapi része a jellemre összpontosít. Amikor a halálról beszél, Salamon nem a már amúgy is súlyos pesszimizmusát igyekszik fokozni, hanem tudatosítani akarja bennünk, hogy a kifejlődött, nemes jellemmel bíró ember halála jobb, mint maga a születés, amikor az élet és a jellem olyan, akár egy fehér papírlap, mely arra vár, hogy teleírják.

Elmélkedésre: Hogyan szerezhet egy ember magának hírnevet? Hát nemes jellemet?

“Jézus földi szolgálata ideje alatt nem foglalkozott elvont elméletekkel. Arra összpontosított, ami igazán lényeges volt a jellem fejlődése szempontjából, ami növelte az ember azon képességét, hogy megismerje Istent, és hogy a jót cselekedje. Azokról az igazságokról beszélt, amelyek feltárják az ember előtt a mennyei gondviselés tényét, és kapcsolatba hozzák az embert az örökkévalósággal” (Ellen White, Nevelés, 81, román nyelvű kiadás).

  1. A jellemet alkotó tulajdonságok időben fejlődnek.

  2. A jellem fejlődése Isten azon tervének része, hogy megváltson minket és kialakítsa bennünk az Ő képét és azonosságát.

  3. E terv vázlatát Róm 5:1-8 verseiben találhatjuk meg. (Olvassátok el együtt a csoportban.)

  4. Jézusba vetett hitünk által módunkban áll teljes mértékben érvényesítenünk az Istennel már meglévő kapcsolatunkat.

  5. Módunkban áll továbbá abban a jellemépítő programban részesülnünk, amelyet maga Isten valósít meg életünkben.

Elmélkedésre: Melyik a jellemépítés programjának négy legfontosabb lépése? (ld. 3-4. vers). Miért kezdődik szenvedéssel a jellemépítés folyamata, akárcsak az emberi fejlődés oly sok más vetülete?

III. Az öröm fontossága

E heti tanulmányunk az öröm és boldogság témájával is foglalkozik. Néha nehéznek tűnik kapcsolatot találni az öröm fogalma és Salamon melankolikus monológja között. Mindazonáltal amikor rájövünk, hogy a vidámság és az élvezet nem szinonim az igazi, hiteles örömmel és boldogsággal, kezdjük megérteni, milyen szerep jut az örömnek a Prédikátor könyve teljes kompozíciójában.

Az ótestamentumi idők zsidói számára az öröm rendkívül fontos volt. Az Ószövetségben legkevesebb tíz különböző szót használnak a szerzők az öröm kifejezésére.

Elmélkedésre: Zsolt 118:24 verse az örömről szól. Milyen kapcsolat van az öröm és Salamon kijelentése között, miszerint mi, emberek csupán rövid ideig tartózkodunk ezen a földön, majd meghalunk? Hogyan segíthetnek Zsolt 104:31 és Sof 3:17 versei azon próbálkozásunkban, hogy az Istenéhez hasonló jellemet alakítsunk ki magunkban?

Isten többre értékeli engedelmességünket és hűségünket – az öröm igazi alapjait – , mint vidámságunk állapotát. Az öröm a beteljesülés és a hasznosság mély érzése, következésképpen a jellem egyik megnyilatkozása, alapja pedig annak a ténynek a (f)elismerése, hogy Isten áll a kormánykeréknél, tehát minden feltétel adott a hit általi győzelemhez.

3. A tanultak gyakorlatba ültetése

Kérd meg csoportod tagjait, keressenek bibliai alapot az alábbi témák számára. Segítség gyanánt ajánlunk néhány bibliaszöveget.

Amikor hiányosságokat fedezünk fel valakinek a jellemében, az okok között a következőket találjuk:

  1. az önuralom hiánya a beszédben (Péld 15:18; Jak 3:5)

  2. a gondolatok feletti ellenőrzés hiánya (Lk 12:29; Róm 8:7; Fil 4:8)

  3. helytelen tanítások, helytelen példaképek (Péld 7:22; Ez 33:31)

Amikor jellemhiányosságokat fedezünk fel, hangsúlyoznunk kell a következőket:

  1. a beszéd feletti uralkodás fontosságát (Péld 16:32; Jak 1:19)

  2. a gondolkodás feletti ellenőrzés fontosságát (Péld 23:7; Róm 8:6; Fil 4:8)

  3. a jó példamutatók szerepének fontosságát (Ésa 26:3; Fil 2:5-18)

Elmélkedésre:

(Kezdeményezz a csoportban egy beszélgetést az öröm fogalmát érintő bibliaszövegekről.)

4. Személyes alkalmazás

Kérd meg csoportod tagjait, hogy elemezzék az alábbi bibliai passzusokat, és fogalmazzák meg saját szavaikkal, mit üzen mindenik szövegrész az örömmel kapcsolatosan, majd következtetéseiket jegyezzék le egy papírlapra. Ezután beszélgessetek arról, hogy mit tehettek annak érdekében, hogy a jövő héten barátaitok életében elvessétek az öröm magvait.

Róm 15:30-32: “Kérlek pedig titeket atyámfiai a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szerelmére, tusakodjatok velem együtt az imádkozásokban, én érettem Isten előtt, hogy szabaduljak meg azoktól, akik engedetlenek Júdeában, és hogy az én Jeruzsálemben való szolgálatom legyen kedves a szentek előtt; hogy örömmel menjek hozzátok az Isten akaratából, és veletek együtt megújuljak.”

Róm 16:19: “Mert a ti engedelmességetek mindenekhez eljutott. Örülök azért rajtatok; de akarom, hogy bölcsek legyetek a jóban, ártatlanok pedig a rosszban.”

2Kor 1:23 – 2:4: “Én pedig az Istent hívom bizonyságul az én lelkemre, hogy titeket kímélve nem mentem el eddig Korinthusba. Nem hogy uralkodnánk a ti hiteteken, hanem munkatársai vagyunk a ti örömeteknek; mert hitben állotok. Azt tettem pedig fel magamban, hogy nem megyek közétek ismét szomorúsággal. Mert ha én megszomorítlak titeket, ugyan ki az, aki megvidámít engem, hanemha akit én megszomorítok? És azért írtam néktek éppen azt, hogy mikor oda megyek, meg ne szomoríttassam azok miatt, akiknek örülnöm kellene; meg lévén győződve mindenitek felől, hogy az én örömöm mindnyájatoké. Mert sok szorongattatás és szívbeli háborgás között írtam néktek sok könnyhullatással, nem hogy megszomoríttassatok, hanem hogy megismerjétek azt a szeretetet, amellyel kiváltképpen irántatok viseltetem.”

Fil 1:3-6: “Hálát adok az én Istenemnek, minden ti rólatok való emlékezésemben, mindenkor minden én könyörgésemben mindenitekért nagy örömmel könyörögvén, mivelhogy részt vettetek az evangélium ügyében az első naptól fogva mind ez ideig; meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig.”

(További szövegek: 2Kor 7:2-7; Fil 1:3-6.12-19; 2:1-18.25-30; 4:10-18.)

Elmélkedésre:

Zárjátok imával a szombatiskolai órát.