TANÍTÓI MELLÉKLET

13. tanulmány  −  2006 december 23 - 29.

Tanulmány

Ajánlott olvasmány

Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

A KEZDET VÉGE

A tanulmány célja

  1. Körülírni József új – egyiptomi kormányzói – státuszát.

  2. Összevetni József álmait beteljesülésükkel.

  3. Megmagyarázni József testvérei iránti bocsánata és édesapjával való találkozása jelentőségét.

A tanulmány vázlata

I. Egy új kezdet (1Móz 41:37-40.50-54.57)

  1. A fáraó egyiptomi feleséget ad Józsefnek, Aszenáth-ot, aki két fiat szül neki: Manassét és Efraimot.

  2. József gabonaraktárakat építtet Egyiptomban, amelyekbe begyűjti a hét gazdag esztendő búzatermését.

  3. Ahogy a fáraónak álmában megjelent, az éhség minden országra lesújtott.

II. Egy beteljesült álom (1Móz 42:5-9)

  1. Amikor Jákob fiai Egyiptomba mennek élelmet vásárolni, József felismeri őket, ezek azonban nem jönnek rá, kivel állnak szemben.

  2. József testvérei meghajolnak előtte, s így beteljesülnek a profetikus álmok, amelyeket Isten adott Józsefnek sok idővel azelőtt.

  3. József látszólag szigorúan bánik a testvéreivel, próbára tévén őket, hogy meggyőződjék, megváltozott-e a szívük.

III. Egy újraegyesült család (1Móz 45:1-11)

  1. József felfedi azonosságát a testvérei előtt, akiket hatalmába kerít a sajnálkozás és a félelem árulásuk miatt.

  2. József együtt érez testvéreivel, és mihamarabb biztosítja őket, hogy megbocsátott nekik.

  3. Jákob és fiai Egyiptomba költöznek, családjaikkal és minden vagyonukkal együtt.

Összefoglalás

Isten megáldja Józsefet Egyiptomban, aminek eredményeképpen sok ember megmenekül az éhhaláltól, beleértve apja és fiai családjait is. József újratalálkozik apjával és testvéreivel, meg lévén győződve, hogy Isten akarata által és nem testvérei árulása folytán került Egyiptomba.

Magyarázat

A Szentírás egy a végletekig megosztott családként mutatja be Jákob családját. Mielőtt éreznék a megbocsátás szükségét, Jákob fiainak be kell ismerniük bűnösségüket, vállalván a felelősséget mindazért, amit Józseffel és apjukkal tettek. Igaz, hogy ingerelte őket a mód, ahogyan apjuk kitűntetett szeretettel viszonyult Józsefhez, viszont ők maguk döntötték el, miként cselekedjenek. Nyilvánvaló, hogy Isten nem tehetett egy megosztott családot a képviselőjévé anélkül, hogy előbb helyre ne állította volna a megromlott kapcsolatokat. A gyógyulás érdekében azonban be kell látni a betegség tényét. Isten az éhséget katalizátorként, Egyiptomot pedig díszletként használja ebben a folyamatban, megvigasztalván minket a reménységgel, hogy Ő próbák által is gyógyíthat sebeket.

Megbocsátani és megbocsátva lenni

Jákob fiai első alkalommal mennek Egyiptomba élelmet szerezni, hogy túlélhessék a súlyos éhséget, mely a térséget sújtotta. Miközben Egyiptom felé utaznak, majd pedig vissza, Kánaán felé, a Szentlélek dolgozik a szívükben, és rábírja őket halottnak vélt testvérük ellen elkövetett bűnük beismerésére.

Amikor megjelennek József előtt, ez utóbbi egy sor próbán viszi őket keresztül, hogy lássa, még mindig azokkal az emberekkel van-e dolga, akik majdhogynem megölték, mielőtt eladták rabszolgának. Először azzal vádolja őket, hogy kémek (1Móz 42:9). A környező nemzetek képviselői gyakran próbáltak meg beférkőzni a Nílus deltavidékére, vagy az ország más gazdag termést hozó területeire, ezért az egyiptomiak erődökkel vették körül ezeket a területeket. A kémeket azonban nem tartóztathatták fel. József testvérei nagyon megijednek, mivel ha az őket ért vádat elhiszik, rettenetes következményekkel kell számolniuk.

Ártatlanságukat bizonyítandó, azt állítják magukról, hogy tisztességes emberek, akik egy tizenkét testvérből álló család tagjai: az egyik otthon maradt, a másik pedig régen meghalt (13. vers). Miért tértek ki a számukra kellemetlen részletekre, hisz az idegen államférfit ezek amúgy sem érdekelték. Ezekben a szavakban vajon benne rejlik-e a Szentlélek suttogó hangja, mely szívükhöz szól? Felébredt volna bennük a lelkiismeret? Még ha éreznénk és elismernénk is bűnösségünket, mi, elesett emberek, Isten segítsége nélkül nem vagyunk hajlandóak vállalni bűnös cselekedeteinkért és gondolatainkért a felelősséget. Csakis Ő képes átalakítani minket, akár József testvéreit, akik végül elismerték egymás között: bűnösök. „És mondának egymásnak: Bizony vétkeztünk mi a mi atyánkfia ellen, akinek láttuk lelki szorongását, mikor nékünk könyörög vala, de nem hallgattunk reá; azért következett reánk ez a nyomorúság” (21. vers). E szavak a saját nyelvükön hangzanak el: nem sejtik, hogy József érti beszédüket. Végül maguk is átérzik József lelke akkori szorongását.

Hallgatván, amint gyötrődések közepette magyarázatot keresnek kétségbeesett helyzetükre, József teljes lelkéből szeretné hinni, amit hall. Valóban megváltoztak volna a testvérei? Vagy csupán ideiglenesen szólalt meg bennük a bűntudat hangja, a nyomorúság kényszerére?

A maga során Józsefnek is szüksége van gyógyulásra és bizonyosságra. Istennek el kell távolítania szívéből az árulás és cserbenhagyás okozta fájdalmat. Szíve egy része kétségkívül égett a vágytól, hogy felfedje azonosságát, jóval azelőtt, hogy ezt megtette. Valószínűleg alig bírta visszafogni magát, hogy meg ne ölelje aggkorú édesapját. Talán a pánik jelei is megmutatkoztak rajta attól való félelmében, hogy nem láthatja viszont édesapját. Agóniája tovább erősödik, amikor testvérei magukkal hozzák Benjámint is. Szíve másik része azonban szükségét érzi annak, hogy megbizonyosodjék: testvérei valóban megváltoztak. Lehet, fél attól, nehogy megtévesztő színészkedés legyen az egész. Ezért József továbbra is „teszteli” őket, míg meg nem győződik: valódi változás ment végbe testvérei lelkében.

Gyógyulásuk titka a megbocsátás. A megbocsátás azonban időt igényel, úgy az elfogadása, mint a felajánlása. Józsefnek hónapokra van szüksége, hogy megbizonyosodjék testvérei valódi lelki átalakulásáról. Aztán, amikor Júda védelmére kel Benjáminnak (1Móz 44:18-34), József megnyugszik. Elmondja testvéreinek, hogy ő az, akit halottnak hittek: a testvérük, József!

Mélységes változáson mentek keresztül. A Szentlélek átalakította szíveiket. József története azonban emlékeztet minket: a bűn nyomai nem tűnnek el egy csapásra. József megbocsát a testvéreinek, nekik azonban nehezükre esik elhinniük és elfogadniuk ezt a megbocsátást. Atyjuk halála után kétségek gyötrik őket: bosszút forral-e József ellenük (1Móz 50:15)? Úgy tűnik, halála előtt maga Jákob is aggódott fiai életéért, és azt tanácsolja nekik, kérjenek bocsánatot Józseftől (17. vers). Érdekes, hogy Jákob Isten szolgáinak nevezi fiait (uo.). Évekkel korábban ezt nem tehette volna meg, romlottságuk miatt. Átalakulásuk hiteles, hajdan elkövetett törvénytelenségük azonban annyira mély nyomot hagyott lelkükben, hogy még tizenhét csöndes, nyugodt, József közelében töltött esztendő után is szükségét érzik annak, hogy újra és újra biztosítsa őket József a megbocsátásáról.

József története egy megosztott családban kezdődik. Erős kötelességtudattal és erkölcsi felelősségérzettel rendelkező ifjú volt, aki növekedni akart Krisztus kegyelmében. Bátyjai csalásra és erőszakra hajlamos férfiak voltak. 1Móz 50:17-18 verseiben azonban azt olvashatjuk, hogy a Szentlélek átalakította őket, olyannyira, hogy végül képesek voltak együtt sírni, bűnük felett keseregni. Micsoda reménységet nyújthat ez a tönkrement családok, házasságok számára! Hit által belekapaszkodhatunk Isten ígéretébe: „Feltámad néktek, akik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt, és kimentek, és ugrándoztok, mint a hizlalt tulkok” (Mal 4:2).

Személyes bizonyságtétel

Családi összejövetel. Egyesekben ez a kifejezés a legszebb emlékeket idézi, míg másokban csupán a csalási összejövetelek gondolata is szenvedést okoz, régi, sajgó sebeket tép fel – veszekedések, fájdalmas viták, stressz. És mégis szinte mindenki egyetért azzal, hogy ezek a pillanatok – legyenek kellemesek vagy kevésbé kellemesek – felfedik előttünk, hogy mi a család alapja. Ha ez az alap egészséges, a családi együttlét erősíti a család egységét; ha viszont beteges, gyönge, az fájdalmasan rányomja bélyegét ezekre az alkalmakra.

E negyedév tanulmányai során megismerkedhettünk a Föld történelme első családjainak életével, és úgymond távolról megfigyelhettük „összejöveteleiket”. Figyelemmel kísérhettük életmódjukat, hogy levonjuk a tanulságokat, és a jövőben elkerüljük a hibákat, amiket elkövettek. Továbbá célul tűztük ki, hogy a nyomdokaikon járjunk, amikor áhítatos, szent életről tettek bizonyságot, de összeszorult a szívünk, amikor elutasították Istent, és nyíltan befogadták Sátánt az életükbe. Együtt örvendtünk velük, amikor diadalmaskodtak a bűn felett: életútjuk nagyon könnyen a minek is lehet!

Az is csoda, hogy létezik egy családi történet, amelyet tanulmányozhatunk, mivel csakis egy csoda – egy az Isten szájából és kezéből származó csoda – teheti ezt lehetővé.

A Teremtés könyve egy csodával kezdődik – a teremtés csodájával –, és amint csodára volt szükség a megalkotására, csodára – a keresztre feszített Jézusra – lesz szükség üdvözítésére is.

Most az idő hinnünk a csodákban, mégpedig teljes szívünkből! Most van az idő hitmeggyőződéseink alapján cselekednünk, és kihasználnunk minden alkalmat a bizonyságtevésre, hogy másoknak is lehetőségük legyen hinniük és Isten nagy családjához csatlakozniuk!