TANÍTÓI MELLÉKLET

12. tanulmány  −  2006 december 16 - 22.

Tanulmány Bibliaversek Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

BÖRTÖNBŐL A PALOTÁBA

A tanulmány célja

  1. Elemezni az okokat, amiért irigyek voltak Józsefre az ő testvérei.

  2. Szembe helyezni József jellemét az ő testvérei jellemével.

  3. Hangsúlyozni, hogy József hűséges maradt Istenhez, a körülményektől függetlenül.

A tanulmány vázlata

I. József és testvérei (1Móz 37:2-11)

  1. József apja, Jákob kedvence volt, amiért testvérei megvetették őt.

  2. József jelentései kedvezőtlen fényben mutatják be testvéreit az ő apjuknak.

  3. József álmokat lát, amelyek még inkább elmélyítik a közte és testvérei közt tátongó szakadékot.

II. Jákob fiainak bűnei (1Móz 35:22; 37:28; 38:11-16)

  1. Rúbennek házasságtörő viszonya van apja ágyasával, Bilhával.

  2. A gyűlölet és mohóság által vezettetve, József testvérei ismaelita kereskedőknek adják el őt.

  3. Júda igazságtalanul bánik az ő menyével, Thámárral, aki később két fiat szül neki.

III. József Egyiptomban (1Móz 39:1; 41, 45)

  1. Rabszolgaként Potifár házában József hűséges marad Istenhez.

  2. Potifár felesége igazságtalanul vádolja Józsefet, aminek következtében börtönbe vetik.

  3. Miután megfejti a fáraó álmát, Józsefet Egyiptom kormányzójává teszik.

Összefoglalás

József az atyai ház kedvencének szerepéből rövid időn belül rabszolgasorsra kényszerül, majd a börtönlakó szerepéből hirtelen Egyiptom kormányzója szerepére. Mindkét tapasztalat során mindvégig hűséges maradt az Úrhoz, aki állandóan vele volt. Noha testvéreinek tapasztalatát sorra lázadásnak, mohóságnak, hűtlenségnek nevezhetnénk, mégis felfedezhetjük benne Isten kezét, mely véghez viszi életükben az Ő tervét.

Magyarázat

A József életét bevezető versek egy magától szétmálló családot mutatnak be. Láthatjuk, hogyan fejti ki romboló hatását a rettenetes következményeket okozó részrehajlás Jákob és fiai életében. De még ilyen helyzetben is Isten áldássá változtathatja az összeomlást. József később el tudta mondani az őt rabszolgának eladó testvéreinek: „És most ne bánkódjatok, és ne bosszankodjatok azon, hogy engem ide eladtatok; mert a ti megmaradásotokért küldött el engem Isten ti előttetek!” (1Móz 45:5). Ha visszamegyünk e szomorúság eredetéig, egy apa szívéhez érünk, aki nem szeretett ugyan bölcsen, viszont nagyon szeretett.

I. Önmagától széteső család

Jákob mindig is jobban szerette Rákhelt, mint Leát, és ez a megkülönböztetett szeretet Rákhel halála után is megnyilvánult: többi fiához képest jobban szerette Rákhel fiait, Józsefet és Benjámint. A Szentírás először tizenhét évesen mutatja be nekünk Józsefet: pásztorkodik, és segít testvéreinek. Ezek minden jel szerint tettek valamit, ami zavarta Józsefet, s amiről beszámolt az apjának is (1Móz 37:2). Ha Rúben bűne ismertetőjelet tár fel előttünk a többi testvér jelleméről, nem kell egyáltalán csodálkoznunk azon, hogy kedvezőtlen jelentést visz róluk haza. Következésképpen egyesek közülük árulónak nyilvánítják Józsefet. A Mennyei Ihletés azonban azt mondja, hogy József szereti a testvéreit, csakhogy nem bírja elviselni, hogy Isten ellen vétkeznek. Kitartóan kérleli őket, változzanak meg, szavai azonban süket fülekre találnak. József megosztja apjával gyötrődését, remélvén, hogy neki sikerülni fog meggyőznie őket. József jó szándéka azonban saját maga ellen fordul. Vallomása miatt testvérei szégyenbe kerülnek apjuk előtt, és ezért gyűlölni kezdik Józsefet.

Jákob jobban szereti Józsefet, mivel „vénkorában nemzette őt” (3. vers). Az Ihletés szerint azonban e részrehajlás mögött több rejlett, mint erős érzelem kedvelt felesége fia iránt: Jákob látja Józsefben az Isten utáni szomjat, éhséget. Jelleme teljesen eltér testvérei jellemétől. Áhítatos lelkület uralkodik benne, lelke tiszta, vidám, cselekvésre kész, szorgalmas, erkölcsi érzéke kimagasló, jóságos, hűséges és bizalomra méltó. Megfontolja apja szavát, elfogadja az isteni gondviselésről szóló igazságokat, és szíve Isten után vágyódik. Jákob Józsefben ugyanazt az Isten iránti szeretetet látja, amelyet ő maga is érez a lelkében. Nem csoda, hogy annyira kedveli őt.

Szeretete kinyilvánítása végett Jákob kegyenc fiának „cifra ruhát” készíttetett (3. vers). Többszínű, hosszú, finom, értékes szövetből készült ruhának kellett lennie, amilyet a királyi család tagjai viseltek. Az egyiptomi sírkamrák falain található festmények jól öltözött, gazdag kánaánitái segítenek fogalmat alkotnunk arról, milyen lehetett József ruhája (ld. Beni Hasan illusztrációit az Adventista Bibliamagyarázat utolsó lapjain). Jákob nyilván azt akarta, hogy ez a gyönyörű, kivételes minőségű ruha József különleges státuszát és tekintélyét fejezze ki, valamint azt, hogy mennyire kivételezett helyet foglalt el az apja szívében.

A ruha nem csak arra utalt, hogy József Jákob kegyeit élvezte, hanem arra is, hogy Jákobot nem érdekelte, milyen reményeket dédelgetett, milyen terveket melengetett a többi fiú a családban és a társadalomban elfoglalandó helyet illetően. József cifra ruhája felkelti bennük a gyanút, hogy apjuk figyelmen kívül fogja hagyni a hagyományt, és az elsőszülöttségi áldást Józsefnek szánja, a legidősebb fiú, Rúben helyett. Apjuk egyszer már szétválasztotta a családot, megpróbálván csalással megszerezni magának az elsőszülöttnek jog szerint kijáró áldást. És most – ugyan nem szándékosan – szintén ezt a hibát követi el a fiaival, újfent megrontván a családi viszonyokat. Mindez József ellen fordul: túl magabiztossá és igényessé válik, amivel még inkább magára haragítja testvérei gyűlöletét.

II. „Ímhol jön az álomlátó!”

József azáltal, hogy elmond testvéreinek kettőt az álmai közül, még jobban felbőszíti őket. Az első álomban mindannyian a mezőn vannak, és kévéket kötnek, amiket aztán lefektetnek a földre. A József kévéje azonban felkelt, míg a többi testvér kévéi körbeállták a Józsefét, és földig hajoltak előtte (5-7. versek). Az effajta álmokban az ókori Közel-keleten nem volt semmi különös.

Majd József elmondta nekik második álmát is, amelyben a nap, a hold és tizenegy csillag meghajolt előtte (9. vers). „Micsoda álom az, amelyet álmodtál?” – kérdezi Jákob. – „Avagy elmegyünk-e, én és a te anyád és atyádfiai, hogy meghajtsuk magunkat te előtted a földig?” (10. vers).

József bátyjainak irigysége nőttön nő. Ezek az álmok meg nem tettek egyebet, mint olajat öntöttek a tűzre. Dühük kitör, és majdnem gyilkosságba torkoll. Végül húsz ezüst siklusért eladják Józsefet, apjuknak pedig azt mondják, hogy kedvenc fia életét vesztette. A rettenetes igazságot lelkük mélyére temetik.

III. Egyiptom felé

Miközben Egyiptomba viszik, Józsefet áthatja a rémület, de elhatározza, hogy teljesen Isten kezére bízza magát. Az elkényeztetett gyermekből önmagán uralkodni képes, hibátlan jellemű férfi lesz. Istenbe vetett hite alkalmassá teszi ellenállnia a jelen és a jövő próbáinak. A saját családja által elárult és elhagyott, Potifár feleségétől megkísértett, majd igazságtalanul tömlöcbe vetett József maximálisan kihasznál minden próbát, amelyen átmenni kénytelen, fontos tanulságokat vonván le belőle. Isten kiemeli őt a „gödörből”, amelybe testvérei vetették, és egészen a fáraó palotájáig viszi.

„Az egyenes jellem értékesebb Ofir aranyánál. Enélkül senki sem tölthet be megtisztelő méltóságot... Az erkölcsi kiválóság és magas szellemi színvonal nem a véletlen eredménye. A legjobb képességek is értéktelenek, ha nem fejlesztjük őket. A nemes jellem kialakítása egy élet munkája, komoly, kitartó erőfeszítés eredménye. Isten alkalmakat ad; a siker azon múlik, hogyan értékesítjük azokat” (Ellen G. White, Pátriárkák és próféták, Advent, Budapest, 1993, 180).

Személyes bizonyságtétel

Lehet, szomszédasszonyod a napokban osztotta meg veled fájdalmát: gyógyíthatatlan betegséget fedeztek fel nála az orvosok. Lehet, édesapád elcsüggedt, amikor mindössze néhány hónappal a nyugdíj-korhatár elérése előtt megtudta, csődöt mondott a nyugdíját biztosító pénzintézet. De mit tennél, ha megtudnád, hogy gonosztevők szándékosan felgyújtották a munkatársad házát, minden vagyonát megsemmisítve?

Amikor lesújt a tragédia, kétségbeesett szükség van a bátorításra és az igazi derűlátásra, mely eszünkbe juttatja, hogy „az élet nehézségei áldásként szolgálhatnak.

Így történt József életében. Az áldás azonban nem magában a nehézségben van, hanem a módban, ahogyan viszonyulunk hozzá. Ha zúgolódunk, elégedetlenkedünk, átokká válik. A szenvedés, melynek célja lelki gazdagodásunk, teherré válik, ha méltatlankodunk.

Ne feledd: Isten sosincs eszközök hiányában rabságunkat szabadulássá változtatni! Lehet, hogy mi nem látunk egyetlen kiutat sem a nyomasztó feltételek alól, de nincs az a kilátástalan helyzet, amire Isten ne lenne elég bölcs megoldást találni! Mivel mi nem látunk semmilyen megoldást, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy valóban nincs is megoldás, és a helyzetünk csakugyan kilátástalan. Meg kell azonban tanulnunk felemelnünk és Istenre szegeznünk tekintetünket, mivel számára semmi sem lehetetlen. Megtörténhet, hogy az emberi segítség nem juthat el hozzánk, Istennél azonban ez nem áll fenn!” (Carlyle B. Haynes, God Sent A Man, Washington, D. C.: Review and Herald Publishing Assosiation, 1962, 120-121).

Isten mindig a segítségünkre siet. Micsoda derűlátásra feljogosító reménység ez! Micsoda vigasz rejlik ebben a kijelentésben! Ez az a válasz, amelyet – mindahányszor alkalmunk van – meg kell osztanunk másokkal is!