TANÍTÓI MELLÉKLET

12. tanulmány  −  2006 szeptember 9 - 15.

Tanulmány Bibliaversek Ajánlott olvasmány Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

AZ ADVENT ELŐTTI ÍTÉLET

Kulcsszöveg: Jel 22:12.

A tanulmány célja

  1. Újra megemlíteni Dániel 7. és 8. fejezetének központi igazságait.

  2. Hangsúlyozni a preadvent ítélet jelentőségét úgy, ahogy az e két fejezetben ki van nyilatkoztatva.

  3. Rámutatni arra, hogy Istennek jogában áll megalapítania országát, annak a ténynek az eredményeként, hogy egy helyes döntés révén el lett ismerve ezen joga.

A tanulmány vázlata

I. Újra a figyelem középpontjában a szentély (Dán 7-8)

  1. Dániel rendkívüli fontosságot tulajdonít a szentély megtisztításának, úgy a földinek, mint a mennyeinek.

  2. Isten és szentjei végső győzelme azután jelenik meg a prófécia idősíkján, miután az összes emberi birodalom végleg levonul a történelem színpadáról. Erre a győzelemre a mennyei szentély megtisztításakor kerül sor.

II. Újra a figyelem középpontjában az ítélet (Zsolt 51:1-4; Mt 24:13)

  1. A kis szarv meg lesz ítélve – el lesz ítélve – és meg lesz büntetve, míg a szentek öröksége a megigazulás és a rehabilitáció.

  2. Az igazság a preadvent ítélet (advent előtti ítélet) ismérve. A preadvent ítélet elvezet Krisztus második eljöveteléhez.

  3. Isten nyíltan, az egész világegyetem előtt ítéli meg az Ő népét.

Összefoglalás

Szoros kapcsolat létezik a szentély megtisztítása és a preadvent ítélet között. A Krisztusba vetett hit által rendelkezhetünk azzal a bizonyossággal, hogy az ítélet napján el leszünk pecsételve, és nevünk örökre be lesz írva az élet könyvébe.

Magyarázat

Dán 7:23-25; 8:9-12 és 9:24-27 verseiben le van írva mindaz, amit a kis szarv – erejénél fogva – Isten ellen cselekszik. Lelkülete a mennyei lázadás alkalmával mutatkozott meg, a menny Hercege keresztre feszítésével folytatódott, és az igazság lábbal tiprásával, a “mindennapi áldozat” hamis rendszerekkel való helyettesítésével és a szentek üldözésével ér véget. A kérdésre, hogy tudniillik “meddig tart e látomás a mindennapi áldozat és a pusztító vétek felől, s a szent hely és a sereg meddig tapostatik” (Dán 8:13), egy szent ekképpen válaszol: “Kétezer és háromszáz estéig és reggelig, azután kiderül a szenthely igazsága” (14. vers).

Az erősen zaklatott próféta szükségét érezte a magyarázatoknak, eladdig, hogy eszméletét vesztette, majd több napon át betegeskedett, mígnem forró imájára Isten elküldte hozzá Gábrielt (27. vers; Dán 9:20-27). Az angyal válasza megadja a 2.300 év kezdetének időpontját. Ez a dátum – a Jeruzsálem újjáépítésére kiadott rendelet éve: Kr. e. 457 – egyúttal a 490 esztendős periódus kezdetének az időpontja is (24. vers), lévén hogy a két időintervallum egyidejűleg bontakozik ki. Adjunk hozzá Kr. e. 457-hez 2.300 évet, és eljutunk Kr. u. 1844-ig, amikor a mennyei szentély megtisztíttatik. E heti tanulmányunk e megtisztítás jelentésében mélyül el, valamint elemzi ennek eredményeit és az utolsó idők történelmére gyakorolt hatását, ahogy az Dániel próféciájában ki van nyilatkoztatva.

I. A szentély megtisztításának jelentősége

Dán 8:14 verse a mennyei szentélyre kell hogy utaljon, lévén hogy 1844-ben már nem létezett semmiféle földi szentély, amelyben papi szolgálatot végezzenek. Hogy megérthessük, mit is jelent voltaképpen a mennyei szentély megtisztítása, tanulmányoznunk kell az ótestamentumi földi szentélyt, mivel az a mennyei árnyékképe (Zsid 8:5).

3Móz 16. fejezetében a nagy engesztelési napról olvashatunk, amikor sor került a földi szentély megtisztításra. Ezen és csakis mindössze ezen a napon, a főpap bement a szentek szentjébe, hogy engesztelést végezzen a szentélyért azáltal, hogy jelképesen megtisztítja azt az Izrael népe által megvallott bűnöktől. Az isteni ítélet előtt az egész népnek meg kellett jelennie – ami az utolsó ítélet típusa. Az aznapi összes tevékenység a megtisztulás folyamatának részét képezte, amely a Sátán elleni ítéletet, a Krisztus által végzett végső engesztelést és Isten népének megtisztulását jelképezte. Mi több, ez a folyamat igazolja az egész világegyetem előtt Isten bűn iránt tanúsított magatartásának jogosságát, valamint hatalmát mindazok üdvözítésére, akik megvallják bűneiket és keresik az Ő kegyelmét.

II. 1844 és a mennyei szentély megtisztítása

A 2.300 éves időprófécia, amely 1844-ben ért véget, egy olyan folyamatot indított el, amely révén a mennyei szentély megtisztul. Pál apostol írta: “Annakokáért szükséges, hogy a mennyei dolgoknak ábrázolatai effélékkel tisztíttassanak meg, maguk a mennyei dolgok azonban ezeknél különb áldozatokkal” (Zsid 9:23).

A földi szentély megtisztítása nem utalható át szó szerint a mennyei szentélyre, de Pál apostol egy rendkívüli relációt vázol fel. A földi szentélyt évente megtisztította egy földi főpap, a mennyei szentély pedig egyszer tisztíttatik meg – egyszer és végérvényesen –, Jézus Krisztus, a mennyei Főpap által, aki vére révén közbenjár a hívők megszenteléséért. A mennyei szentély megtisztulását nem fizikai értelemben kell venni, hanem erkölcsi és lelki értelemben, mivel a mennyei udvarban kezdődött el Sátán lázadása és Isten jelleme lényege – a szeretet és az igazságosság – elleni vádaskodása. A 2.300 év végén, amikor Sátán gonoszsága a kis szarv munkássága révén a csúcspontra hág, s amikor a vég ideje egyre közelebb van, Krisztus megkezdi a mennyben a nagy engesztelési nap előtti szolgálatát. A világegyetem el nem bukott, értelemmel megáldott lényei, az angyalok és maga Sátán is látni fogják azt az igazságosságot és feddhetetlenséget, amelynek alapján Isten jelleme igazolást nyer mindenki előtt. Ez az igazolás – amely Sátán és a bűnösök végső megsemmisítésével, valamint az igazak Isten országában való gyülekezésében éri el a csúcspontot – tulajdonképpen a mennyei szentély helyreállítása vagy megtisztítása.

III. A preadvent ítélet

A 2.300 éves prófécia értelmezése késztette az adventistákat arra, hogy ne csak a mennyei szentély megtisztításáról prédikáljanak, hanem az azok feletti ítéletről is, akik Krisztus nevét viselik: a preadvent ítéletről. Miért van szükség egy ilyen ítéletre? Két okból:

  1. Amikor visszatér, Krisztus magával hozza a jutalmat azok számára, akik hűségesek voltak hozzá (Mt 16:27), és magával viszi őket az Ő országába. Nem helyes és szükséges tehát az, hogy a második advent előtt legyen egy ítélet, hogy Sátán és követői ne vádolhassák többé Istent azzal, hogy igazságtalan és hogy Törvényét lehetetlenség betartani? A preadvent ítélet elpecsételi a szentek jellemét ezek ellen a hamis vádak ellen.

  2. Isten az egész világegyetem előtt bizonyítani fogja jelleme igazságosságát. Minden teremtett lény számára egyértelmű lesz, hogy Sátán vádjai alaptalanok, majd csodálkozni fog azon, ahogy Krisztus – megváltó és közbenjáró munkája által – bemutatta Isten szeretetét és igazságosságát. Amikor ez az egész folyamat véget ér, a világegyetem felkiált: “Nagyok és csodálatosak a te dolgaid, mindenható Úr Isten! Igazságosak és igazak a te útjaid, ó, szentek Királya! Ki ne félne Téged, Uram, és ki ne dicsőítené a Te neved? Mert csak egyedül vagy szent. Mert eljönnek mind a pogányok és lehajolnak előtted; mert a Te ítéleteid nyilvánvalókká lettek” (Jel 15:3-4).

Személyes bizonyságtétel

Halálos ágyán, az évek hosszú során rádiós evangélistaként szolgáló Harold Marshall Sylvester Richards Junior, H. M. S. Richards Senior fia prédikálni szeretett volna. Lányának, Mary Richards Kingnek és Lonnie Melashenko-nak, útódjának a Prófétaság Hangja Rádióadó szerkesztőségénél, ugyanazt mondta: Prédikálni akarok Jézus visszajöveteléről! Beszédének központi gondolata ez volt: “Itt van, az ajtó előtt!”

A reménység, hogy Jézus visszajön, fenntartotta a hitet a keresztényekben évszázadokon át: a Római Birodalom első századától – amikor keresztre feszítették Őt – egészen a posztmodern XXI. századig, amelyben élünk és dolgozunk.

Mit hoz magával Jézus? A jutalmat: “Az én jutalmam velem van, hogy megfizessek mindenkinek, amint az ő cselekedete lesz” (Jel 22:12). Ez Jézus ajándéka minden embernek.

Az ítélet, amely által eldől, hogy kinek milyen jutalom jár, éppen most van folyamatban. Része ez a preadvent ítéletnek, és még egy ok a vigaszra a keresztény számára.

Isten nem ül tétlenül, miközben közömbösen figyel minket. Jézus nem várakozik a mennyben. A Szentlélek nem ment el szabadságra.

Minden valaha a földön élt ember élete és munkássága nyilván van tartva. Az amerikai polgárháború idején Julia Ward Howe megírta az Amerikai Egyesült Államok himnuszának szövegét, amelynek egyik részletében ez áll: Isten az Ő ítélőszékéből megvizsgálja az emberek szívét.

Ez az örömhír számunkra. Isten cselekvő módon van jelen az életünkben. És egy hír, ami még ennél is szebb: Jézus a mi érdekünkben mond védőbeszédet, ha rábízzuk üdvösségünket. A legjobb hír azonban ez: Jézus kész eljönni, hogy magával hozza a jutalmat.

“No jertek, törvénykezzünk...”

  1. Nagyon félek a preadvent ítélettől! Követtem és követek el hibákat, de igyekszem kiküszöbölni azokat. Milyen helyzetben talál majd az Ítélőbíró? Nem veszitek észre, hogy begörcsölünk, amikor ezzel a témával szembesülünk?

  2. Azt állítják, hogy a preadvent ítélet egy jó hír, lelki életünk mégis bizonytalanságban forr. Hogyan tudnátok meggyőzni arról, hogy a preadvent ítélet nyugtató és reményteljes a szív számára?”

  3. Találunk-e érveket annak bizonyítására, hogy ez az ítélet nem egy rémítő esemény?