SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

9. tanulmány     2006  augusztus 19 - 25.

Tanító melléklet Bibliaversek   Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

AZ ÉV-NAP ELV

E HETI TANULMÁNYUNK: 2Mózes 34:22; 3Mózes 12:5; 4Mózes 14:34; 5Mózes 16:10; Ezékiel 4:5–6; Dániel 8:17, 19, 26; 10:2–3

“És ha ezeket kitöltötted, feküdj a jobboldaladra másodszor, és viseld a Júda házának vétkét negyven napig; egy-egy napot egy-egy esztendõül számítottam néked” (Ez 4:6).

Amint az eddigiekben láttuk, a Dániel könyve 2., 7. és 8. fejezetei közötti párhuzam azt mutatja, hogy Dániel 7-ben a Krisztus második eljövetelét megelõzõ ítélet ugyanaz az esemény, mint Dán 8:14-ben a szentély megtisztítása (természetesen a mennyei szentélyé), ami pedig valamikor az üldözés 1260 éve (XVIII. sz. vége, XIX. sz. eleje) után, ám még a második advent elõtt történik.

Azt is megfigyeltük, hogy a Dániel 8-ban felvázolt 2300 napos prófécia volt az az egyetlen része a fejezetnek, amire ott nem kapjuk meg a magyarázatot. A 9. fejezetben azonban eljött Dánielhez Gábriel a magyarázattal, a 70 hetes próféciával, ami a 2300 napból “szabatott”. A 70 hétre vonatkozó prófécia Jézusban gyökerezik, és ez a 2300 napos prófécia alapja. A rövidebb prófécia adja meg a 2300 napos prófécia kezdetét is, aminek segítségével kiszámíthattuk, hogy a prófécia 1844-ben ér véget. Ez a dátum tökéletesen illik mindahhoz, amit Dániel könyve 7. és 8. fejezeteiben találtunk.

Így látjuk világosan az 1844-re vonatkozó prófécia lényegét, ami szilárdan áll nem csupán a hatalmas történelmi világbirodalmak, de Krisztus keresztjének talaján is.

A következõ hetekben részletesebben megvizsgálunk néhány olyan témát, amit 1844-gyel kapcsolatban eddig csak futólag érintettünk. Igyekszünk megkeresni a választ azokra a legnyilvánvalóbb, a hetednapi adventisták számára legfontosabb kérdésekre, amelyek tanulmányunk során felmerülhetnek.

PRÓFÉTAI IDÕ

Vasárnap augusztus 20.

Az elmúlt néhány héten három idõi próféciával foglalkoztunk: (1) “ideig, idõkig és fél idõig” (Dán 7:25), (2) “kétezer és háromszáz” nap (Dán 8:14) valamint (3) “hetven hét” (Dán 9:24). Abból indultunk ki, hogy ezeket nem szó szerinti értelemben, hanem prófétai idõként kell számítani, és minden esetben a napokat éveknek kell értelmezni.

Több száz, sõt több ezer éves idõtartamokkal van dolgunk, és nem csak néhány évnyi idõvel, mintha szó szerint értelmeznénk ezeket az idõszakokat.

A kérdés tehát az, hogyan tudjuk igazolni az állítást, hogy itt nem szó szerinti, inkább prófétai idõrõl van szó, és ezért az év-nap elvet használjuk?

Dán 8:17, 19, 26 verseiben a próféta azt hallja, hogy a látomás “az utolsó idõre” szól. Sõt a 2300 “estvérõl és reggelrõl” szóló látomással kapcsolatban kifejezetten megmondja az angyal, hogy “sok napra való” (Dán 8:26). Hogyan bizonyítják ezek a tények is, hogy Dániel 8-ban az idõi próféciát nem szó szerint napnak kell érteni?

Olvassuk el Dán 7:24–27-et! A pogány Rómából (a több mint 1500 éve lehanyatlott birodalomból) kiemelkedõ kis szarv hatalma fennmarad egészen a világ végét elhozó utolsó ítélet befejeztéig. Milyen bizonyítékot találunk itt is arra, hogy a 25. versben leírt idõi prófécia idõmeghatározását szintén nem vehetjük szó szerint?

Nyilvánvaló, hogy a történelem több ezer évét felöleli Dániel 7. és 8. fejezete a bennük felvázolt hatalmas világbirodalmakkal, amelyeknek a sora az ókortól elér a világ végéig. Ezért igen csak nehezen lehetne elképzelni, hogy az általuk közölt kiemelkedõen fontos idõi próféciákat a szó szerinti idõben kellene érteni, azaz Dániel 7-ben mindössze csak 3 és fél évet, Dániel 8-ban pedig 6 évet és 3 hónapot (2300 valóságos napot). Ez a rövid idõ egyáltalán nem felel meg a látomásokban bemutatott óriási horderejû eseményeknek.

Az év-nap elv alkalmazásával viszont az idõi próféciák teljesen érthetõvé válnak, sokkal jobban illenek az általuk bemutatott események nagyságához.

Mi bizonyítja, hogy valóban “a vég idejében” élünk, amirõl Dániel látomásában is szó volt? Hogyan hasson ránk, ha ezt felismerjük? Találunk-e az életünkben arra utaló jelet, hogy valóban hisszük: a vég idejében élünk?

DÁNIEL 9 ÉS A PRÓFÉTAI IDÕSZÁMÍTÁS

Hétfõ augusztus 21.

Ismételjük át Dán 9:24–27 alapján a 70 hétrõl szóló próféciát! Milyen bizonyítékát találjuk a szövegben annak, hogy nem szó szerinti értelemben kell venni az itt szereplõ idõmeghatározást?

Amint egy korábbi tanulmányunkban már megállapítottuk, bármelyik idõpontot fogadjuk is el a Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó rendelet kiadásával és Jézus szolgálatával kapcsolatban, egyértelmû, hogy 70 hétnél több idõ telt el a két esemény között. Ha a 70 hétnyi idõtartamot szó szerint értenénk, a prófécia jelentõségét vesztené. Milyen érdekes azonban, hogy az év-nap elv alkalmazásával a prófécia tökéletesen érthetõvé válik, egészen elvezet Jézusig. Nagyon is valóságos értelemben mondhatjuk tehát, hogy éppen Jézus szolgálata bizonyítja Dániel 9. fejezete szerint az év-nap elv érvényességét.

Vannak azonban, akik azzal érvelnek, hogy Dán 9:24-ben a “hét” szó valójában “évek hetét” jelenti, így ezek a hetek valójában 7 évet tesznek ki. Ezért a 70 hét annyi “évek hetét”, azaz 490 évet jelent.

Ezzel csak az a gond, hogy Dán 9:24-ben a “hetek”-nek fordított szó sehol másutt nem jelenik meg a Bibliában másként. Soha nem jelenti “évek heteit”.

Keressük ki 2Móz 34:22; 3Móz 12:5; 5Móz 16:10 és Dán 10:2–3 verseit, néhány olyan igeszakaszt, ahol a “hét” szó elõfordul. Mi utal arra, hogy itt hétrõl, hetekrõl, nem pedig “évek heteirõl” volt szó?

Dán 10:2–3-ban ugyanazt a szót találjuk, mint Dán 9:24-ben, és teljesen egyértelmû, hogy nem “évek heteit” jelenti (Dániel 3 év hetéig, azaz 21 évig böjtölt volna?). Emellett azonban, ha még el is fogadnánk ezt a téves nézetet, miszerint Dán 9:24-ben “évek heteirõl” volna szó, az “évek hete” akkor is csak 7 évet tesz ki, ugyanannyi évet kapunk, mintha az év-nap elvet alkalmaznánk. Az év-nap elv tehát annyira szerves része a próféciának, hogy a megkerülésére kiagyalt, a tudományosság látszatára törekvõ próbálkozás csak még jobban megerõsíti.

Figyeljük meg, milyen hosszúak is az általunk vizsgált idõszakok: 490 év, 1260 év, 2300 év. Mire világítanak rá ezek a hosszú idõszakok a türelemmel és az Istenben való bizalommal kapcsolatban még akkor is, ha a dolgok nem történnek meg olyan gyorsan, mint ahogy szeretnénk?

70 HÉT ÉS 2300 NAP

Kedd augusztus 22.

Amit az eddigiekben láttuk, a 70 hétre vonatkozó próféciára nem találunk értelmes magyarázatot, ha az idõszakokat szó szerint vesszük. Az év-nap elvet alkalmazva azonban a kinyilatkoztatás egészen Jézusig elvezet. Ennek alapján mondhatjuk, hogy maga a prófécia teszi szükségessé az év-nap elv alkalmazását.

Dán 9:24–27 megköveteli, hogy az év-nap elvet alkalmazzuk. Ez a prófécia a 2300 napos próféciából “szabatott” le. Mire következtethetünk akkor ennek alapján: a 2300 napnál is alkalmaznunk kell az év-nap elvet?

A 70 hétrõl szóló prófécia 490 évet jelöl. Ha szó szerinti értelemben vennénk, a 2300 napos prófécia 6 évnél kissé hosszabb idõ lenne. Le lehet szabni jó 6 évbõl 490 évet? Természetesen nem! És 2300 évbõl? Abból már igen. Ez is újabb bizonyíték arra, hogy a 2300 napra vonatkozó próféciánál is az év-nap elvet kell alkalmaznunk. Teljesen értelmetlen lenne, ha a 70 hét esetében, ami csak része a 2300 napnak, ezzel az elvvel élnénk, de a 2300 napra már nem vonatkoztatnánk.

Nem is csoda, hogy nem csak az adventisták számolnak egyedül az év-nap elvvel a 2300 nappal kapcsolatban. Az egyik legnevesebb zsidó tudós, Rashi (Kr. u. 1040–1105) így fordította Dán 8:14-et: “És monda nékem: kétezer és háromszáz évig…”. Nem az adventisták kitalálta újításról van itt szó, hanem e próféciákra vonatkozóan éppen ezt az elvet alkalmazták más tudósok is, elõttünk már jóval korábban.

Keressük ki 4Móz 14:34 és Ez 4:5–6 verseit! Ezek a szakaszok önmagukban és önmaguktól nem bizonyítják ugyan az év-nap elvet, mégis milyen érvekkel szolgálnak?

Keressük meg a Szentírás elsõ részében található igéket (1Móz 5:14, 23; 9:29)! Milyen bibliai összefüggésre mutatnak rá ezek a helyek a napok és az évek között?

Amint ezeket a sorra bekövetkezõ, majd elmúló idõi próféciákat, e hatalmas prófétai idõszakokat vizsgáljuk, milyen következtetést vonjunk le a nekünk adatott kevés, de igen értékes pillanatokkal kapcsolatban? Ennek fényében hogyan kellene még jobban kihasználnunk a rendelkezésünkre álló idõt?

TOVÁBBI BIZONYÍTÉKOK

Szerda augusztus 23.

Olvassuk el újra Dán 8:13 kérdését! Rájövünk, hogy a héberben nem szerepel a felõl szó, sõt, a héber nyelvtan szerint nincs is ott helye. A kérdés nem csupán a kis szarv tevékenységére vonatkozik, hanem inkább mindenre, amirõl az egész fejezet szót ejt, beleértve a kosról és a kecskebakról szóló látomást (Médo-Perzsia és a Görög Birodalom), valamint a kis szarv ténykedését (a pogány Római Birodalom és a római pápaság). A szó szerinti fordítás tehát így hangzana: “Mennyi ideig tart a látomás, a mindennapi áldozat és a pusztító bûn, a szentély és a sereg lábbal tiprása?” Azaz a 13. versben “látomás”-nak fordított szó a hazon, ami a korábbiak értelmében a kosról, a kecskebakról és a kis szarvról, azaz Médo-Perzsiáról, a Görög Birodalomról és Rómáról szól.

A kérdést ezek szerint így is megfogalmazhatnánk: Meddig engedi még [Isten], ezeket a dolgokat Médo-Perzsia felemelkedésétõl a Görög Birodalom felemelkedésén át addig, amíg végül Róma támadást intéz Krisztus mennyei szolgálata ellen?

Olvassuk el ismét a kérdéses rész szó szerinti fordítását! Miért bizonyítja ez is, hogy a 2300 napot nem szó szerint kell érteni? Ha úgy vennénk, hogyan ölelhetné fel az itt megemlített eseményeket?

Nyilvánvaló, mi itt a lényeg: a 2300 napnak magában kell foglalnia Dániel 8 látomásának minden eseményét Médo-Perzsiától kezdve a Görög Birodalmon és Rómán át egészen a szentély megtisztításáig. Ha szó szerint vennénk a 2300 napot, ez még a birodalmak kezdetére sem volna elég, nem hogy az összesre. Az év-nap elvvel viszont a probléma azonnal megoldódik. A 2300 éves idõszak (nem pedig a jó 6 évnyi idõ!) elegendõ a kérdéses eseményekre.

Ha újból elolvassuk Dániel 8-ban az eddigiekben vizsgált kérdést, a történelemnek igazán hosszú szakaszaival találkozunk, üldözésrõl, hitbeli elhajlásról és szenvedésrõl esik szó, méghozzá igen tág idõkeretben (lásd: Dán 8:23–25). És végül mi történik? Persze nem csak azt tudjuk meg, hogy mi történik, hanem a próféciák által azt is megtudhatjuk, mi mikor következik be. Mivel tartják bennünk életben a reményt ezek a szövegek, hogy bármi is történjen éppen most, Isten hamarosan mindennek véget vet, és minden Õt dicsõíti majd? Hogyan lehet erõnk és bátorságunk hûségesnek maradni, ha erre rádöbbenünk, függetlenül attól, jelenleg milyen körülmények között élünk?

AZ ÉV-NAP ELV

Csütörtök augusztus 24.

Fussuk át ismét Dániel 7 látomását a magyarázattal együtt! Miért utalnak az ott szereplõ szimbólumok is arra, hogy a látomás idõi részét szintén jelképes értelemben kell vennünk?

Dániel 7 tele van olyan jelképekkel, képekkel, amelyeket nem lehet szó szerint érteni. Miért is vennénk akkor az itt szereplõ prófétai idõtartamot szó szerint, amikor a fejezetben szinte minden más szimbólum?

Olvassuk el Dániel könyve 8. fejezetét! Az elõzõ kérdéshez hasonlóan milyen bizonyítékot találunk arra, hogy ezt az idõszakot is szimbolikusan, nem pedig szó szerint kell értenünk?

Dániel 8 egyáltalán nem repülõ kecskebakokról (5. v.) szól, és Dániel 7-ben sem vasfogú állatokról (7. v.) esik szó. Itt szimbólumokat látunk, mint ahogy a megnevezett idõszakokat is szimbolikus értelemben kell vennünk.

Lényegében a három vizsgált idõszak – “ideig, idõkig és fél idõig” (Dán 7:25), “kétezer és háromszáz” nap (Dán 8:14) és “hetven hét” (Dán 9:24) egyike sem a szokványos módon határozza meg az idõt. 2300 nap helyett Dániel miért nem azt mondja pl., hogy a szentély megtisztíttatik 6 év, 3 hónap és 20 nap múlva? 2Sám 5:5-ben az áll, hogy a király “uralkodék a Júda nemzetségén hét esztendeig és hat hónapig”, nem pedig 2700 napig. Ugyanez igaz a másik két idõi próféciára is, azaz nem a szokványos módon fejezik ki az idõt.

Olvassuk el Lk 4:25 és Jak 5:17 verseit, majd hasonlítsuk össze Dán 7:25- tel! Hol vehetjük az idõt szó szerint? Mit olvashatunk a valóságos idõszakra, és mit a prófétai idõre vonatkozóan?

Az eddig tanultak fényében miért olyan fontos nekünk adventistáknak az év-nap elv? Hogyan hatna a számunkra olyan fontos próféciai alapra, ha figyelmen kívül hagynánk ezt az elvet?

 

Péntek augusztus 25.

TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: A kutatók kimutatták, hogy a héber költészetben kapcsolatot fedezhetünk fel a napok és az évek között. A napokat párhuzamosan használják az évekkel, ami a két idõtartam között jelentéstani öszszefüggésre mutat:

“Mint a halandónak napjai, olyanok-é a te napjaid,

avagy a te éveid, mint az embernek napjai?”

Jób 10:5

“Hadd szóljanak a napok;

és hadd hirdessen bölcsességet az évek sokasága!”

Jób 32:7

“Elmélkedem a régi napokról,

a hajdankor éveirõl

Zsolt 77:6

Az itt említett esetek mindegyikében a napok és az évek alapvetõen ugyanazt akarták elmondani, azaz más szóval közölni ugyanazt a gondolatot. Ezek a párhuzamok magukban és maguktól nem bizonyítják ugyan az év-nap elvet, arra mégis egyértelmûen utalnak, hogy a héber gondolkodás szerint a napok és az évek között kapcsolatot láthatunk.

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

  1. Ismételjük át a csoportban az év-nap elvet, míg mindenki teljesen tisztán nem látja, hogy itt miért alkalmazhatjuk.

  2. Miért van annyi szimbólum a Bibliában? Mi lehet az oka?

  3. Még milyen bizonyítékot találhatunk a Bibliában az év-nap elv mellett?

  4. Gondolkodjunk el a következõkrõl: majdnem kétezer év telt el Krisztus halála óta. Mit tudhatunk meg arról, hogy valóban az utolsó idõkben élünk, ha az idõi próféciákat az év-nap elv segítségével értelmezzük? Miért mondhatjuk, hogy nem kell még kétezer évnek eltelnie Krisztus visszatérése elõtt? Mire mutatnak ezek a próféciák azzal kapcsolatban, hogy korunk hol helyezkedik el a világ történelmében? Miért lehetünk biztosak abban, hogy Krisztus hamarosan visszatér?