SZOMBATISKOLAI  TANULMÁNY

5. tanulmány     2006  július 22 - 28.

Tanító melléklet Bibliaversek Ajánlott olvasmány Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

Dániel 8

E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 8

“És monda nékem: Kétezer és háromszáz estvéig és reggelig, azután kiderül a szenthely igazsága” (Dán 8:14).

Amint hamarosan látni fogjuk, Dániel 8 nagyjából ugyanazt a területet érinti, mint Dániel 2. és 7. fejezetei. A történelem menetét kísérhetjük figyelemmel itt is, az ókortól kezdõdõen egészen az utolsó idõig (lásd: Dán 8:17). Mellesleg az idézett kifejezés itt fordul elõször elõ a fejezetben, persze nem utoljára! Az elõzõ fejezetek bõséges bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy Dániel könyve valóban az utolsó idõ eseményeivel foglalkozik, a 8. fejezet pedig ezt egészen egyértelmûen ki is jelenti. Természetesen ez probléma azoknak, akik Dániel 8 eseményeit Izrael történelmének csupán arra a szakaszára kívánják leszûkíteni, ami Krisztus kora elõtt a II. században ért véget – ez a nézet tehát ebbõl a szempontból (és még egyebek miatt is) tarthatatlan.

Dániel 2. és 7. fejezetéhez hasonlóan a 8. fejezet is két szakaszra osztható: elõször egy álom ill. látomás, majd az állom ill. látomás magyarázata. Dániel 8-ban az elsõ 14 vers leírja a látomást, amiben elõször egy kos, egy kecskebak és egy kis szarv jelenik meg, ezeket pedig a szentély megtisztítása követi. A fejezet további részében a próféta magyarázatot kap a kossal, a kecskebakkal és a kis szarvval kapcsolatban. Érdekes, hogy a szentély megtisztítására vonatkozó rész magyarázatát nem találjuk meg itt. Amint pedig látni fogjuk, kifejezetten elhangzik, hogy a szentély megtisztítására vonatkozó látomás “igazság” (26. v.), Dániel mégis elárulja: nem érti azt (27. v.), mégpedig azért nem, mert a látomás többi részétõl eltérõen nem kapott rá magyarázatot. Ez a pont a késõbbiekben válik fontossá, amikor a következõ fejezetet tanulmányozzuk majd, ahol végül megkapjuk a magyarázatot.

ÚJABB ÁLLATOK

Vasárnap július 23.

Olvassuk el Dán 8:1–14 verseit! Foglaljuk össze a látomás lényegét. Figyeljünk a Dániel elõtt elvonuló események sorrendjére.

Dániel látta a kosról, a kecskebakról, a kis szarvról és a szentély megtisztításáról szóló látomást. Figyeljük meg, mi történik ezután a 15–18. versekben! Dániel igyekezett megérteni az elõtte elvonuló jelenetek értelmét. “Emberi szó” hallatszik, amint felszólítja Gábriel angyalt: “értesd meg azzal a látást!” Gábriel ezután Dánielhez megy. Érdekes megfigyelni azt is, hogyan kezdi az angyal a beszédét. Kétszer is (17. és 19. v.) elmondja Dánielnek, hogy a látomás az “utolsó idõre szól”.

Olvassuk el a fejezet többi részét! Hogy hangzik a magyarázat, amit Gábriel kap?

Dániel 2-nél és 7-nél egyaránt azt mondtuk, hogy a prófécia Médo-Perzsiát és a Görög Birodalmat a világtörténelemben felemelkedõ nagyhatalmakként állítja elénk. Itt azonban nem kell találgatni. Gábriel minden félreértést kizáróan megnevezi õket. (A másik két látomástól eltérõen Dániel 8 nem szól Babilóniáról, ennek egy késõbbi alkalommal vizsgáljuk meg az okát.)

Médo-Perzsia és a Görög Birodalom megnevezése után (20–21. v.) rátér az utánuk felemelkedõ kis szarv hatalmára. Holnap majd részletesebben foglalkozunk ezzel, itt azonban figyeljük meg, hogyan pusztul el a kis szarv hatalma (25. v.). Nyelvezetében ez a rész igencsak hasonlít Dániel 2-höz, ahol arról olvashatunk, hogy Isten természetfeletti beavatkozása hozza el a világ végét (Dán 2:34).

Összefoglalva tehát így sorolhatnánk fel Dániel 8 eseményeit:

Dániel 8 is egy olyan része a Bibliának, ami bemutatja, hogy Istené a teljes hatalom. Miért találhatunk ebben reménységet a bennünket ostromló próbák között?

A KIS SZARV

Hétfõ július 24.

Eddigi tanulmányunk során azt láttuk, hogy Dániel könyve eddig öt birodalmat említett meg, közülük négynek a nevét is megkaptuk: Babilon (Dán 2:38), Médo-Perzsia (Dán 8:20), a Görög Birodalom (Dán 8:21), Isten örök országa (Dán 2:44; 7:14, 18, 22, 27). Az egyetlen nem konkrétan megnevezett hatalom az, amelyik a Görög Birodalom után emelkedik fel, és egészen a végidõig megmarad. Az alábbiakban található az a táblázat, amely felsorolja az itt megemlített földi birodalmakat, azokat is, amelyeknek a neve is ott szerepel és azt is, aminek nem találjuk itt a nevét.

Dániel 2 Dániel 7 Dániel 8
Babilon Babilon
Médo-Perzsia Médo-Perzsia Médo-Perzsia
Görög Birodalom Görög Birodalom Görög Birodalom
Következõ birodalom Következõ birodalom Következõ birodalom

Természetfeletti módon

bekövetkezõ pusztulás

Természetfeletti módon

bekövetkezõ pusztulás

Természetfeletti módon

bekövetkezõ pusztulás

Az eddig tanultak alapján mivel azonosíthatjuk a Dániel 8-ban szereplõ kis szarvat? Hogyan tudjuk megindokolni válaszunkat?

A kézenfekvõ válasz természetesen Róma (mind a pogány, mind a pápai korszaka). Íme néhány a sok ok közül:

A látomások közötti párhuzamokat figyelve elmondhatjuk, hogy Róma szerepelt Dániel 2-ben, Róma szerepelt Dániel 7-ben, tehát nyilván Róma jelenik meg Dániel 8- ban is. A kis szarv hatalma a Görög Birodalom után következik, és egészen az utolsó idõig megmarad, amikor természetfeletti módon éri el a pusztulás. Melyik az a még ma is létezõ hatalom?

Figyeljük meg azt is, hogy Médo-Perzsiáról azt olvashatjuk: “naggyá lõn” (Dán 8:4), a Görög Birodalomról pedig: “igen naggyá lõn” (Dán 8:8). Ezzel szemben a kis szarvat úgy mutatja be a prófécia, mint ami “nagyon megnöve” (Dán 8:9). Némelyek talán elvitatkoznának rajta, hogy a “nagyon megnöve” nagyobb hatalmat jelöl-e annál, ami “igen naggyá lõn”, az egyszerûen “nagy”-nál azonban mindenképpen nagyobb. Ebbõl az következik, hogy a kis szarv hatalma mindenképpen túlnõtt legalább Médo-Perzsiánál. Nos tehát, mi más lehetne az a hatalom, ami Médo-Perzsiánál erõsebb, a Görög Birodalom után emelkedik fel és a vég idejéig fennmarad, ha nem Róma? A múlt héten megállapítottuk, hogy Dániel 7-ben a kis szarv hatalma egyértelmûen a római pápaságra utal. Dániel 8-ban ugyanazzal a jelképpel találkozunk. Mindkettõ üldözõ hatalomként áll elõttünk.

Vizsgáljuk meg a kis szarv bizonyos jellemzõit! Milyen tekintetben mondhatjuk el, hogy egyénileg mi is mutathatunk a kis szarvéhoz hasonló lelkületet?

A KIS SZARV (folytatás)

Kedd július 25.

Eddig tehát erõteljes bizonyítékot láthattunk arra, hogy Dániel 8-ban a Görög Birodalom után felemelkedõ kis szarv ugyanaz a hatalom, mint ami Dániel 2-ben és 7-ben is a Görög Birodalom után kerül elõtérbe, azaz a Római Birodalom. Elõször mint pogány Róma áll a birodalmak sorában, majd a római pápasággá alakul át.

Mind a három fejezet szimbólumaiban felismerhetjük a két szakaszt. Dániel 2-ben, amint láttuk, a Görög birodalom (a réz) után felemelkedõ vas egészen a végig fennmarad, noha a lábfejeknél változik, mert cserép is keveredik közé. Itt ugyan inkább a politika, mint a vallási oldal kap nagyobb hangsúlyt, és a figyelem középpontjában maguk a különbözõ nemzetek állnak, a Rómában végbement változás helyileg és idõben is egybeesett a pápaság felemelkedésével. Dániel 2-ben világosan látjuk azt a gondolatot, hogy a történelem bizonyos pontján Róma formai változáson megy át.

Dániel 7-ben a negyedik állat az elsõ, amit a kis szarv, mint ugyanannak a hatalomnak a következõ korszaka követ.

Ismételten tekintsük át Dániel 7 szerint a kis szarvra vonatkozó részleteket! Rómának ebben a korszakában milyen vallással kapcsolatos elemeket találunk?

Miután a 8. versben olvashatunk arról, hogy a Görög Birodalom négy részre szakad, látjuk, amint “azok közül egybõl” (9. v.), azaz “az égnek négy szele” közül az egyikbõl (8. v.), mint közvetlen elõdjébõl nõ ki a kis szarv. Közvetlenül ezután elénk tárul a kis szarv tevékenységének két szakasza is.

Dán 8:9 szerint mi a kis szarv fõ tevékenysége? Állítsuk szembe fõ ténykedését azzal, amit a kis szarv a 10–12. versekben tesz! Milyen különbséget látunk?

A 9. versben a kis szarv vízszintes irányban, a föld színén mozog, ami utal a katonai, politikai terjeszkedésre (vö. Dán 8:4). A következõ néhány vers már függõleges, a menny felé irányuló cselekvést mutat be: a kis szarv támadást intéz “az ég serege”, “a seregnek fejedelme”, sõt még a szentély ellen is. Egyértelmû, hogy szó szerinti értelemben a kis szarv nem érhetett fel a mennybe, ezzel a képpel inkább támadásának vallási jellegét érzékelteti a prófécia. Így tehát Dániel 8-ban is ugyanannak a hatalomnak két szakaszával találkozunk: elõször jön a pogány Római Birodalom, amit

A SZENTÉLY MEGTISZTÍTÁSA

Szerda július 26.

A Dániel 8-ban eddig tanultakat összefoglalva tehát elmondhatjuk:

Ahogy már korábban is láttuk, Dániel 8-ban Gábriel mindent megmagyarázott, kivéve a szentély megtisztítását. Nem találunk itt konkrét magyarázatot, mégis erõteljes utalásra lelhetünk a fejezetben.

Dán 8:14 látomása a szentély megtisztításával ér véget, miután bemutatja egy bizonyos történelmi idõszakban a kis szarv tevékenységét. A kis szarv bemutatását követõen (Dán 8:22–25) a magyarázat egy különleges eseményre utalva ér véget (Dán 8:25). Mi lesz ez az esemény, és milyen utalást tartalmaz a szentély megtisztítására?

Ha Dániel 8 látomását párhuzamba állítjuk a magyarázattal, a következõ táblázatot kapjuk:

Látomás Magyarázat
Kos Médo-Perzsia
Kecskebak Görög Birodalom
Kis szarv Róma

A szentély megtisztítása

A kis szarv természetfeletti módon

történõ pusztulása

Akármit is jelentsen a szentély megtisztítása, az biztos, hogy az utolsó földi birodalom természetfeletti módon való pusztulását eredményezi, mert ez történt Dániel 2. és 7. fejezetében is Isten örök országának felállítása elõtt. Ez tehát megdönti azt a feltételezést, hogy a templom megtisztítása pusztán emberi esemény lenne, mint pl. amikor Kr. e. a II. században kiûzték az ellenséget a templom területérõl. A szövegösszefüggés egyértelmûen arra utal, különösen, ha Dániel 2. és 7. fejezeteivel párhuzamosan vizsgáljuk ezt a szakaszt is, hogy a szentély megtisztítása kiemelkedõen fontos esemény. Már az is a szentély megtisztításának fontosságáról tanúskodik, hogy kapcsolatban van három jelentõs világbirodalom felemelkedésével és bukásával.

Mi mindent kell megtisztítanunk a saját életünkben? Kizárólag hogyan lehetséges ez?

A MENNYBEN FOLYÓ ÍTÉLET

Csütörtök július 27.

Az alábbi táblázat azt foglalja össze, amit az elmúlt néhány hét során eddig megállapítottunk. Mit tudhatunk meg ebbõl a szentély megtisztításáról?

Dániel 2 Dániel 7 Dániel 8
Babilon Babilon
Médo-Perzsia Médo-Perzsia Médo-Perzsia
Görög Birodalom  Görög Birodalom Görög Birodalom
Pogány Róma Pogány Róma Pogány Róma
Római pápaság Római pápaság Római pápaság
Ítélet a mennyben A szentély megtisztítása
Második advent Második advent

Mindvégig figyelemmel kísérhetjük a fejezetek közötti párhuzamokat. Nem csupán az itt bemutatott népek állnak párhuzamban egymással, hanem Dániel 7-ben az ítélet jelenete – ami a Rómára vonatkozó megszabott idõ (az 1260 év) vége után következik – közvetlenül párhuzamos a szentély megtisztításával, ami Dániel 8-ban szintén Róma után következik. Röviden tehát, Dániel 7-ben a mennyben folyó ítélet, ami a világ végéhez vezet, ugyanazt jelöli, mint Dániel 8-ban a szentély megtisztítása. Itt ugyanannak az eseménynek két különbözõ leírásával találkozunk: az ítélettel, amit Dániel 8 a szentély megtisztításának nevez.

E táblázat szerint tehát a második adventhez viszonyítva mikor történik meg az itt említett ítélet?

A döntõ elem a Dániel 7-ben folyó hatalmas ítélet képe és Dániel 8-ban a szentély megtisztítása közötti párhuzam. Dániel 7-ben az ítélet másképpen mondja el ugyanazt, amit a 8. fejezetben a szentély megtisztítása fejez ki. Hasonló ez ahhoz, mint amikor Dániel 7-ben a medve, Dániel 8-ban pedig a kos jelképezi Médo-Perzsiát. Minden megközelítés hozzáad valamit a képhez, még finomít valamit a másikon. Ha összefogjuk õket, sokkal többet tudhatunk meg arról a bizonyos eseményrõl. Ami tehát tagadhatatlanul világos, hogy itt egy advent elõtti eseményrõl hallunk, azaz az ítélet, amirõl itt szó van Krisztus második eljövetele elõtt zajlik. Ez az ítélet vezet el a második adventig.

Melyek azok a dolgok az életünkben, amelyekre csakis Jézus második eljövetele hozhat megoldást? Mire találhatunk megoldást már itt és most? Miért olyan fontos tudni a különbséget a kettõ között?

Péntek július 28.

TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Tekintsük át az alábbiakban a Dániel 7. és 8. fejezete közötti párhuzamokat. Most a fejezetekben említett birodalmak, események mellett megjelöltük a hozzájuk tartozó körülbelüli idõt is.

Dániel 7 Dániel 8
Babilon
Hanyatlása Kr. e. VI. sz. közepe
Médo-Perzsia Médo-Perzsia
Kr. e. VI. sz. közepétõl IV. sz. közepéig
Görög Birodalom Görög Birodalom
Kr. e. IV. sz. elsõ felétõl II. sz. közepéig
A pogány Római Birodalom A pogány Római Birodalom
Kr. e. II. sz. közepétõl Kr. u. V–VI. századig
Római pápaság Római pápaság
Az üldözés kora: Kr. u. VI. századtól XVIII–XIX. századig
A mennyben folyó ítélet A szentély megtisztítása
Második advent Kéz érintése nélkül elpusztul

A táblázatból egyértelmûen kitûnik, hogy mivel Dániel 7-ben az 1260 év letelte után kezdõdõ ítélet megegyezik Dániel 8-ban a szentély megtisztításával, ezért a szentély megtisztítása is az 1260 éves idõszak után következik be. Tehát azt mondhatjuk, hogy a szentély megtisztítása valamikor a XVIII. sz. vége, a XIX. sz. eleje után, ám Krisztus eljövetele elõtt történik. E pontok segítségével ugyan közelebb kerülünk az advent elõtti ítélet idejéhez, de még mindig nem tudtuk meg pontosan. Még további ismeretekre van szükségünk, és ahogy majd látni fogjuk, éppen ezért kapunk további felvilágosítást.

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

  1. A csoportunkkal ismételjük át a heti tanulmányunk fõbb pontjait! Gyõzõdjünk meg róla, hogy mindenki érti a fejezetek közötti párhuzamokat. Minden felmerülõ kérdésre igyekezzünk a lehetõ legalaposabb választ adni.

  2. Dániel 8 utolsó versébõl megtudjuk, hogy a látomás bizonyos részeit nem értette meg Dániel. Mit tanulhatunk ebbõl azzal kapcsolatban, hogy idõnként hitben elõre kell haladnunk még akkor is, ha bizonyos dolgokat nem értünk teljesen?

 

Van Isten!

“Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten! Romlottak és utálatosak tetteik, senki sem tesz jót” (Zsolt 14:1).

Istennek nincs szüksége arra, hogy legyen. Ő kezdettől fogva van! Nekem van rá szükségem. Ha nem lépne be téri és idői világunkba, ha nem alázkodna bele szürke hétköznapjainkba végtelensége, időfelettisége ellenére, semmit nem tudnánk róla.

Isten megtette ezt a nagy lépést: lejött a végtelenből a végesbe. Erről szól a Biblia, ezért él a kereszténység, ezért mondja a földre született Jézust az angyali jelenés Immánuelnek, ami azt jelenti: velünk az Isten.

Így hát nem az a kérdés, hogy Isten van-e vagy nincs. Hozhatunk érveket, bravúros levezetéseket, hogy bizonyítsuk, de a végtelen – emberi ésszel, logikával –, mindig bizonyíthatatlan marad. Ő velünk van, vagy ahogy Pál mondta Athénban az Areopágoszon: “mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk” (ApCsel 17:28). Nem mi határozzuk meg Őt, hanem az Ő léte a mi számunkra sorshatározó. Ő velünk van, de mi vele maradunk-e? Rádöbbenünk-e arra, amit Szent Ágoston az 5. században így fogalmazott meg: “Nyugtalan a szívünk, Uram, míg tebenned meg nem nyugszik.” Nekünk van tehát szükségünk Istenre.

A végtelent – mi véges elmével rendelkező emberek – semmiféle bravúrral nem tudjuk elérni, de Jézusban a végtelen, végessé, hozzánk hasonló emberré lett: hív és ma is velünk jár az úton. Mi vele mehetünk egy örökkévalóságon át. Isten Lelke nem a filozófusok ügye, nem is a teológusoké. Utunk kérdése, sorskérdésünk. Az dönti el, hogy számomra van Isten, hogy Jézus hívását meghallva elindulok-e, mert Ő vár rám. Azért balgatag az az ember, aki szívében, belső gondolkodásában nem számol Isten létével, mert az ilyen embernek céltalan lesz az élete, bizonytalan lesz a lépése. Vallom, hogy személy szerint nekem szükségem van Istenre, a célra és az útra, hiszen fojtogat az utálatosság, és nincs, aki jót cselekedjék.

______________

* Dr. Szigeti Jenő: Jézus megy velünk az úton, 42-43. old. (HETED7VILÁG Kiadó, Budapest, 2005.). A Kiadó engedélyével.