TANÍTÓI MELLÉKLET

5. tanulmány  −  2006 július 22 - 28.

Tanulmány Bibliaversek Ajánlott olvasmány Tartalomjegyzék Összesítőlap Főoldal

Dániel 8

Kulcsszöveg: Dán 8:14.

A tanulmány célja

  1. Ellenőrizni és igazolni a kapcsolatot Dániel könyve 2., 7. és 8. fejezete között.

  2. Segíteni a csoport tagjainak megérteni a preadvent ítélet és a szentély megtisztítása közötti kapcsolat természetét.

A tanulmány vázlata

I. A látomás, ahogyan azt Dániel látta (Dán 8:1-14)

  1. Dániel 8. fejezete bemutatja Dániel próféta látomását a kosról, a kecskebakról, a kis szarvról és a szentély megtisztításáról.

  2. A kis szarv a Római Birodalmat jelképezi, ahogy azt már a 2. és a 7. fejezetből megértettük.

  3. Dániel 8. fejezete igazolja a tényt, hogy Isten kormányozza az egész világegyetemet.

II. “Gábriel, értesd meg azzal a látást!” (Dán 8:15-19)

  1. A vallásos szarv egy időben vallásos és politikai természetű.

  2. A Dániel 2. és 7. fejezetében bemutatott preadvent ítélet voltaképpen a szentély 8. fejezetben bemutatott megtisztításának eseménye.

  3. A szentély megtisztítása megelőzi a kis szarv erejének természetfeletti megsemmisítését.

  4. A preadvent ítélet Krisztus második eljövetelét hirdeti.

Összefoglalás

Dániel 8. fejezetét az előző fejezetek fényében kell értelmezni. Akárcsak a 2. és a 7. fejezetben, a földi birodalmak fennállását Isten ítéletének kimondása zárja le.

Magyarázat

Dániel 8. fejezete párhuzamos a 2. és a 7. fejezettel, azzal a kivétellel, hogy a 8. fejezetből hiányzik Babilon. Egy másik eltérés, hogy a 7. fejezetben egy végső ítéletről esik szó, míg a 8. részben a szentély megtisztításáról. Noha az alkalmazott jelképrendszer különböző, mindhárom fejezet Isten tervének végső győzelme felé mutat. E heti tanulmányunk Dániel 8. fejezetével foglalkozik: a kosról, kecskebakról, kis szarvról és legfontosabb üzenetéről szóló látomásról.

I. Dániel 8.: a kos és a kecskebak

Isten újfent bemutatja azt, amit a 2. és 7. fejezetben már ismertetett, csak más távlat szerint. Itt mindössze két állattal van dolgunk: egy kossal és egy kecskebakkal. A kos úgy van bemutatva, mint ami nagyon erős: “semmi állat nem állhata meg előtte” (8:4). Gábriel arkangyal elmondja Dánielnek, hogy a kos a Médó-Perzsa Birodalmat jelképezi, amely hamarosan szétzúzta a Babiloni Birodalmat. A Szíriában, Kis-Ázsiában, Egyiptom különböző részein, Örményország és Etiópia területén kivívott győzelmek még inkább kiemelik e birodalom hatalmát. Ez az erős kos azonban szétzúzatott az “igen nagy” kecskebak előtt (8. vers). Az angyal Görögországgal azonosítja a kecskebakot, a nagy szarv pedig, amely a szeme közé nőtt, első királya, Nagy Sándor volt, akinek birodalma egészen az Indusig, India folyójáig terjedt. Nagy Sándor halála után a birodalom feloszlott négy tábornoka között (22. vers; vö. Dán 7:6 versével: “négy madárszárny”). E négy kisebb királyság egyikéből “egy kis szarv támada”, amely csak a kezdetben volt kicsi, mivel idővel nagyon megerősödött (Dán 8:9). Az angyal nem azonosítja ezt a kis szarvat, viszont leírást közöl az ő munkájáról (9:12.23-25 versek). A Dániel 2. és 7. fejezetében felvázolt világuralmi egymásutániság alapján e kis szarv ereje, amely Görögország uralmát követi, tulajdonképpen azt a birodalmat jelképezi, amely a Görög Birodalom uralma után következik. Ez pedig Róma, úgy a pogány, mint a pápaság intézményének vonatkozásában, beleértve Dániel 7:8 versének kis szarvát is.

II. Dániel 8.: a kis szarv munkája

Dán 8:9-12 versei elmondják, hogy a kis szarv földre tiporta a mennyei seregek és csillagok egy részét, ami voltaképpen utalás arra az üldözésre, amely megsemmisítette Isten szentjeinek seregét (ld. a 24. verset is); továbbá “a seregnek fejedelméig növekedék” (11. vers), “és a fejedelmek fejedelme ellen is feltámad” (25. vers).

A kis szarv ereje más módon – sokkal erőszakosabban – is megnyilatkozott: “Elvette tőle a mindennapi áldozatot, és elhányattaték az ő szentségének helye” (11. vers).

Mit, kit jelképez ez az erő? Egyes magyarázók úgy értelmezik, hogy Antiokhosz Epiphanészről van szó, aki Kr. e. 168-ban elözönlötte csapataival Jeruzsálemet, és véget vetett a majdnem háromezer éves templomi szertartásoknak. Mások azt a variánst tartják elfogadandónak, hogy a kis szarv által képviselt erő maga a Római Birodalom, amely Kr. u. 70-ben lerombolta a jeruzsálemi Templomot. Az angyal azonban leszögezte: ez a prófécia a vég idejére vonatkozik. Dán 8:14-ben kijelenti, hogy a “mindennapi áldozat és a pusztító vétek” 2.300 esztendeig tart. Íme, hogy ez az erő nem lehet sem Antiokhosz Epiphanész, sem pedig a római hadsereg. A végidő kontextusában kell keresnünk a magyarázatot, és ezzel foglalkozik Dániel 8. fejezete. Jézus eljövetelével hirdetni kezdték az üzenetet, hogy “elközelgett az Istennek országa” (Mk 1:15): egy új korszak kezdődött, a Jézus második eljövetelébe vetett reménység korszaka, mely meghatározta az egyház életét (Mt 24:10-14; Csel 1:9-11; 1Thess 4:15-18).

De mit tett Jézus, attól kezdve, hogy felemelkedett a mennybe, egészen addig, hogy a zsidók szétszóródtak a Föld kerekségén? A Zsidókhoz írt levélből megtudhatjuk, hogy mennybe emeltetésekor Jézus felvette a mennyei főpapi szolgálatot, betöltvén ily módon mindazt, amit a földi szentélyi szertartások jelképeztek (Zsid 7. és 9.). A “mindennapi áldozat” elvétele Krisztus mennyei szolgálatának emberi bitorlása. Ez jelenti azt, hogy a pápaság magának követelte és tulajdonította Krisztus főpapi tisztségének gyakorlását a Földön.

De hogyan “vette el tőle” a pápaság “a mindennapi áldozatot”, és hogyan “hányattaték el az ő szentségének helye”? Hamis hitalapelvek bevezetése által, amelyek eltávolították az emberek elméjéből a tudatot, hogy Isten az, akinek szuverén szerepe van az üdvösség kérdésében; azáltal, hogy Krisztus Urunk, Főpapunk és Közbenjárónk szerepét felcserélte a gyónás gyakorlatával és földi papok közbenjárásával; a liturgia (mise) bevezetésével, amely által újra megfeszíti Krisztust; mennyei munkája félre tételével; azzal a hamis tanítással, hogy a bűnbocsánat úgy is elérhető, ha a bűnös emberi papnak vallja meg vétkeit, valamint penitenciát végez. Mindezek által megtagadták azokat az eszközöket, amelyeket az evangélium ajánl fel az üdvösségre, éspedig az ingyen kegyelmet és az Isten elé járulás lehetőségét Jézus által (Ef 2:18; Zsid 4:16).

Meddig tart a mennyei szentély megszentségtelenítése?

III. Dániel 8.: a központi üzenet

Ez a kérdés foglalkoztatta Dánielt. És a válasz? “Kétezer és háromszáz estéig és reggelig, azután kiderül a szenthely igazsága” (Dán 8:14). Az angyal vigasztaló szavakkal zárta magyarázatát: “És az estéről és reggelről való látomás, amely megmondatott, igazság; te azonban pecsételd be a látomást, mert sok napra való” (26. vers).

Mennyire “sok napra”? 2.300 évre? A nemzeti érzelmek által túlfűtött Dániel a mindennapi áldozat elvételét a jeruzsálemi Templom kifosztásával azonosította. Mennyit kellett várnia Isten népének a rabság alól való szabadulásra? Nem jövendölte meg Jeremiás, hogy a rabsors mindössze 70 évet fog tartani (2Krón 36:21)? Ez a kérdés emésztette és fosztogatta Dánielt erejét (Dán 8:27). Isten azonban nem hagyta a prófétát a látomás megértése világossága nélkül.

Személyes bizonyságtétel

Egy litvániai mezőségi terület közepén található az úgynevezett Keresztek Dombja, ahol több százezer keresztet szúrt le a földbe a világ minden részéről odautazó zarándok. A látvány hihetetlen, én magam is tanúja voltam, amikor egyik barátom elvitt oda. Noha mi másképpen fejezzük ki hitünket, e domb története mindazonáltal igencsak felemelő.

A hely egy XIX. századi parasztfelkelés után vonzotta először a “kereszt-plántálókat”, akik aztán újra és újra visszatértek. Miután a Szovjetunió bekebelezte a balti országot, az ateista hatóságok buldózerekkel három ízben is legyalulták a keresztekkel teletűzdelt domboldalt. Mindenik alkalommal azonban a környék és a távoli vidékek zarándokai újabb és újabb kereszteket ültettek a domboldalra. Végül a kommunista karhatalom 1985-ben úgy döntött, hogy nem foglalkozik többet a jelképes keresztekkel.

Vannak keresztények, akikről ezek az ateisták jutnak eszembe! Dániel 8. fejezete a lehető legvilágosabban fogalmaz: a mennyei szentélynek meg kell tisztulnia, és meg is lesz tisztítva. Nincs más lehetőség, megalkuvásra nincsen mód. Ez elkerülhetetlenül bekövetkezik, mivel Isten tervének része.

Ahogy a szovjet karhatalom sem értette meg valójában, milyen jelentőséget hordoz magában a litvánok számára a Keresztek Dombja, úgy számos keresztény sem érti meg, hogy a szentély megtisztítása, amiről Dániel 8. fejezete beszél, voltaképpen a javukat szolgálja. Egy olyan szolgálat ez, amelynek be kell következnie, beteljesedése pedig szintén Isten tervéről és irántunk való gondviseléséről tanúskodik.

Ha vannak keresztény barátaid vagy szomszédaid, akik lelki válságon mennek keresztül, mondd el nekik a jó hírt: Istennek terve van, amit feltétlenül véghez fog vinni. Irányítsd figyelmüket erre a reményteljes eseményre!

“No jertek, törvénykezzünk...”

Gyülekezetedből az egyik testvér, aki a Szentírás szorgalmas kutatója, egy újszerű tanítással jelentkezik. Állítása logikája sokakat rabul ejt: “Nem veszitek észre, hogy a szentély megtisztítását Jézus nyilvános földi szolgálata három és fél éve alatt végezte el? A dánieli ‘ideig, időkig és fél időkig’ prófécia szó szerint értelmezendő! A nap-év elvnek semmi értelme nincs.”

Hogy bizonyíthatod be, hogy habár jó szándékú, mégis téves ez a “kinyilatkoztatás”?