6. tanulmány − 2006
február 4 - 10.
CSALÁDOKNAK SZÓLÓ BÖLCS TANÁCSOK
E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 5:3–14; 13:22; 14:26; 17:22; 23:13; 31:10–31; Máté 19:5; 1Korinthus 7:3–4
“Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat” (Péld 3:5–6).
KULCSGONDOLAT: A házas- és családi élettel kapcsolatban velős, gyakorlati tanácsokat talál a Szentírásban mindenki, aki figyel rá.
A Példabeszédek könyvét tanácsok, versek, kérdések és bölcs mondások alkotják. Ez a könyv a gyakorlati életbölcsesség tárháza. A családi kapcsolatokról közvetlenül is szó esik, más tanácsokat pedig alkalmazhatunk az otthoni életre is. A Példabeszédek könyve lényegében olyan családi irat, amely apáról fiúra hagyományozza a hívő élet kulcsát. Hasonlóan ahhoz, mint amikor az otthonról elköltöző főiskolás fiúnak vagy lánynak leírják a szülők tanácsaikat, a Példabeszédek könyvének írója is megszólítja olvasóit:
“Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd” (Péld 1:8). Mózes ötödik könyve szerint a szülőknek kötelessége meggyőződésüket továbbadni a következő nemzedéknek, és éppen ez történik a Példabeszédek könyvében. Az apa szavai által Mennyei Atyánk hangját halljuk, aki hív, hogy tanuljunk tőle.| HŰSÉG |
Vasárnap február 5. |
Soroljuk fel, milyen bajokat, következményeket von maga után a házasság előtti nemi kapcsolat vagy egy házasságtörő viszony, amiről Péld 5:3–14-ben is olvashatunk!
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
A még nem házasságban élő hívők a házasságra tartogatják legmeghittebb érzéseiket és a testi kapcsolatot, a már házasok viszont megélik azt a házasság kötelékén belül. A Példabeszédek könyvének tanácsa kifejezetten a férfiakat szólítja meg, az Énekek énekében ugyanez a gondolat viszont a nőknek szólóan szerepel (Én 4:12–15). Mindig gondolni kell a tiltott szerelem bűnének rettenetes következményeire, amikor olyan nagy a csábítás ereje. A könnyelmű szerelmi kalandokban nincs helye az elkötelezettségnek, ezért nincs is igazi meghittség bennük. Az ilyen kapcsolatokban az ember elherdálja anyagi javait, fizikai erejét és érzelmeit. Még ennél is fontosabb, hogy számot kell adnunk Istennek az életünkben hozott döntéseinkért.
A testi kapcsolat Isten egyik legszebb ajándéka, amelyet az embernek adott, hogy a házasélet kiváltsága legyen (Mt 19:5; 1Kor 7:3–4; Zsid 13:4). A Példabeszédek könyve az éltető, bőséges vízforrás finom jelképével mutatja be, milyen gyönyört és megelégedést találnak szerelmükben a házasok. Ezzel áll szemben a hűtlenség okozta tékozlás. Az
ifjúságod felesége (Péld 5:18) kifejezés arra utal, hogy az idősödő párnak továbbra is fenn kell tartania a szövetséget, a férj még akkor is gyönyörködik (Károly ford.) felesége szerelmében, vagy örül (új prot. ford.) annak.A bűneset utáni bukott állapotban a nemi vágy sokakat eltérít Isten eredeti tervének útjáról. Isten megadta az emberiségnek a gondolkodás és a választás képességét is. Az ilyen kísértések végül teljesen legyűrhetetlenné válnak, ha az ember nem áll ellen következetesen. Viszont ha az ember szilárdan kitart az isteni terv mellett, és csak a házasságon belül él nemi életet, akkor gátat vet a törvénytelen kapcsolatok kialakulásának. Helyes döntés, ha valaki egész életén át Isten terve szerint akar élni ezen a téren is, kitartása pedig busás jutalommal jár.
Mit tanácsolhatunk annak, akiről tudjuk, hogy olyan kísértésekkel küzd, amelyek házasságokat tehetnek tönkre?
| APÁKNAK SZÓLÓ FELSZÓLÍTÁS |
Hétfő február 6. |
Figyeljük meg azokat az apai jellemtulajdonságokat, amelyek hosszú távon befolyásolják gyermekeik életét!
Péld 13:22; 27:23–24 ___________________________________________
Péld 14:26 _____________________________________________________
Péld 15:1, 18; 16:32 ____________________________________________
Péld 15:27 _____________________________________________________
Péld 29:17 _____________________________________________________
Az apák jelleme közvetlenül hat gyermekeikre. Ez is részét képezi a rájuk hagyott örökségnek. A gyermekek apjuktól várják a támogatást, őszinte szeretetet, útmutatást, példát. A Példabeszédek könyve dicséri azokat az apákat, akik megbízhatóak, előteremtik a szükséges dolgokat, és bölcsen igazgatják a család anyagi ügyeit. Sokféle
“kárt okoz saját házának a nyerészkedő” (Péld 15:27; új prot. ford.).Az apák tartsák fontosabbnak családjukat a munkánál! Az istenfélő apák igyekezzenek türelmesek lenni, hogy uralni tudják érzéseiket! Vegyék figyelembe, hogy gyermekeik rájuk vannak utalva! Fegyelmet kell tartaniuk gyermekeik között, de mindig gondoljanak arra, hogy nem szabad visszaélniük hatalmukkal! A családjukkal törődő apák Isten szerint akarnak élni, megtesznek mindent, hogy Isten szeretete és Igéjének tanítása hassa át életüket, így vezetve helyes útra gyermekeiket.
A legfontosabb azonban, amit egy apa megtehet gyermekeiért, hogy szereti édesanyjukat. A gyermekek jólétére, sőt felnőtt korára is kihat az apa felesége iránti hűsége és töretlen szeretete, de éppen ilyen erős a hatása annak is, ha pont ellenkező a helyzet.
A Példabeszédek könyvének fő témái az Isten szeretete, a házastársi, családi hűség valamint a becsületesség. Az ember szívének állapotában rejlik sikerének kulcsa. A bűn sokféle módon csábít – legyen az erkölcstelen kapcsolat, lustaság, hatalomvágy vagy kapzsiság –, de a bölcs férj és apa Istentől várja a segítséget ahhoz, hogy folyamatosan jól dönthessen.
Miért fontosak mindenkinek az itt kifejezett erkölcsi elvek, akár apa, akár nem? Hogyan hatottak másokra saját (helyes vagy helytelen) tetteink, főleg a gyerekekre? Milyen téren kell elővigyázatosabbnak lennünk?
| FEGYELMEZÉS SZERETETTEL |
Kedd február 7. |
Mit olvashatunk a Példabeszédek könyvében a fegyelmezés, a gyermekek helyreigazításának fontosságáról? Péld 10:17; 23:13–14; 29:1, 15
A szülők akkor büntetnek, ha gyermekeik rosszul viselkednek, engedetlenek, vagy szégyent hoznak rájuk. Isten milyen szándékkal fegyelmezi családjának fiatalabb tagjait? A Példabeszédek könyve rámutat: a fenyítés célja, hogy a jövő jobb legyen (Péld 19:18). A hívő szülők tudják, hogy a gyermekek természetét is megrontotta a bűn. Kizárólag egyetlen hatalom segítségére számíthatnak, ez a hatalom pedig Krisztus. A keresztény nevelés célja – ideértve a fegyelmezést is –, hogy Istenhez vezessük a gyermekeket.
Óvjuk a gyenge hajtást!
Krisztusban a fenyítéket nem büntetésnek, a hatalom kifejezésének kell tartani, hanem helyreigazításnak, jó útra terelésnek. Isten azt akarja, hogy a szerető szülők Krisztushoz vezessék gyermekeik lépteit, akik tisztában vannak a bűn hatalmának erejével. Az utódaik javát szem előtt tartó szülők szeretettel, ugyanakkor határozottan utasítják rendre őket. Az első években, amíg ki nem alakul az önuralom képessége, szűkebb korlátok között tartja, vezeti a szülő a kicsiket, mint a kertész, aki a fiatal facsemetét védi. Ha a fiatal Istenbe veti bizalmát, együttműködik az üdvössége, növekedése, fejlődése érdekében hozott isteni tervvel.Milyen üzenetet olvashatunk Péld 13:24; 23:13–14 verseiben?
Mindössze néhány vers említi a vesszőt, botot (héberül:
shebet) a gyermekek fegyelmezésével kapcsolatban. A neveléssel foglalkozó keresztény szakirodalom általános magyarázata szerint a szülők csak úgy használják a veszszőt, mint ahogy a mennyei Pásztor vezeti nyáját vesszejével és botjával (Zsolt 23:4). A Szentírás másutt kiemeli, milyen fontos a türelmes tanítás, a következetes példaadás, a jó, bizalmas légkör kialakítása és a szoros kapcsolat, ha a gyermekekben változást akarunk előidézni (5Móz 11:18–19). Ha a fegyelmezéssel azt kívánjuk elérni, hogy helyreigazítson és jó útra tereljen, akkor a legfontosabb, hogy a gyerek érezze szülei szeretetét (Péld 13:24).Mit tehetnek a szülők, ha a büntetés nem érte el a kívánt célt, mivel túl kemény volt, vagy a gyermek félreértette?
| JOBB A TETŐ ORMÁN? |
Szerda február 8. |
Hogyan csempész szavaiba némi humort a Példabeszédek könyvének írója a családi élet bosszúságait említve (Péld 21:9, 19; 27:15–16)? Hogyan hat az ilyen humoros megközelítés?
Számos példabeszéd témája a legszorosabb kapcsolataink köréből való. Enyhe élcelődéssel, kissé csípős, de elevenünkbe vágó megjegyzéssel fejeznek ki bizonyos gondolatokat, mint pl. a tapintatlan barátra vonatkozó mondás,
“aki éneket mond a bánatos szívű ember előtt” (Péld 25:20). A zsémbes asszonyokról olvasva a feleségek megtoldhatják a gyűjteményt a férfiakról szóló példabeszédekkel. Azzal érvelhetnének, hogy az ilyen, csak a nőket ostorozó mondások még tovább gerjesztik a problémát, hiszen a férjek is felelősek az otthon légkörének alakításáért, és ők is tudnak morgolódni. (Képzeljük el, milyen lehetett Kajafás vagy Annás otthonában az élet!)A vidám szív.
A családi életnek jót tesz egy kis humor. “A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat” (Péld 17:22). A Példabeszédek könyve időnként saját gyógymódját ajánlva engedi, hogy a bosszantó, idegesítő magatartást megmosolyogjuk. Amikor aztán nevettünk egy kicsit (vagy sebeket szereztünk, ha rajtunk csattant az ostor), akkor könnyebben el tudunk beszélgetni a minket is zavaró, idegesítő viselkedésről. Arra viszont ügyeljünk, hogy ne akarjuk jelentéktelennek mondani azt, ami komoly figyelmet érdemel, semmiképp se lépjünk túl rajta!A krónikus gyulladás egyik jele lehet a hőemelkedés. A veszekedés, zsémbelődés és panaszkodás pedig azt jelzi, hogy egy vagy több családtag haragot táplál a szíve mélyén. Lehet ez azért is, mert nem veszi ki mindenki a részét a feladatok végzéséből, vagy a családtagok nem tudnak igazán szót érteni egymással. A perlekedő fél a másik erőszakosságát, önfejűségét, a dolgok megbeszélésétől való elzárkózását akarja így ellensúlyozni. Ha a gyulladás elmúlik, a tüneteknek nyoma sem marad. A családoknak nem szabad elhallgatni a problémákat vagy eltávolodni egymástól, inkább Isten iránti szeretetükből és egymás iránti elkötelezettségükből kiindulva meg kell tanulni megfelelő módon beszélni érzéseikről, vágyaikról. Keressük meg a probléma gyökerét, és húzzuk ki!
Miért olyan fontos nevetni, derűs légkörben élni otthon? Milyen jótékony hatása van a jókedvnek? Milyen rossz következményekkel jár, ha jókedvünk nem helyes, inkább rossz útra visz?
| A BOLDOG ASSZONY |
Csütörtök február 9. |
A Példabeszédek könyvének végén a nemes jellemű asszony dicséretét olvashatjuk. Mely tulajdonságait emeli ki a bölcs? Péld 31:10–31
Rendkívüli asszonyról olvashatunk itt, de rendkívüli maga ez a vers is. A Péld 31:10-től induló szakasz minden verse a héber ABC 22 betűjének egyikével kezdődik. A nagyszerű feleséget magasztaló költeményt olvasva az embernek az az érzése, hogy a teljes ABC minden betűje sem tudja megfelelően kifejezni az ilyen asszony erényeit.
A Példabeszédek könyvében igen nagy hangsúlyt kap, hogy milyen fontos jó társat választani. Ez a rabbik egyik mondásában is tükröződik:
“A férfi otthona a feleség.” “A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő” (Péld 12:3). A Példabeszédek könyve végén idealizált képet láthatunk, amely a különféle képességeket egyként állítja az olvasók elé: a derék asszony egyaránt jeleskedik varrásban, ingatlanvásárlásban, földművelésben, intézi a családi- és pénzügyeket. Eközben mindent megad övéinek, akik szeretik és dicsérik.Egy asszonytól sem várható el ennyi különleges képesség, és a férjek sem mérhetik e szerint feleségüket. A felsorolással a bölcs inkább azt akarja kiemelni, hogy a legfontosabb és egyetemesen elfogadott úgy az asszonyokra, mint a férfiakra nézve a becsületesség, a jószívűség, a megbízhatóság, a hűség, a kedvesség és a szorgalom. Péld 31:30 szerint az ilyen élet titka az Úr félelme.
Péld 31:10-ben a
deréknek fordított szó azt jelenti: erő, hatalom vagy gazdagság. Zsolt 62:11-ben ugyanez a szó szerepel, de a fordításban ott, mint vagyon, Józsué katonáira vonatkoztatva pedig erős vitézek (Józs 1:14). Boáz derék asszonynak nevezi Ruthot (Ruth 3:11), az eredeti héberben, szintén ugyanazzal a szóval. Péld 31:10-ben pedig a gazdagság, érték fogalmával találkozunk. Az igazi gazdagságot a jellem, a hűség és az Úr félelme adja, ami messze meghaladja a drágakövek értékét.Kik azok a nemes, derék asszonyok, akik az életünkben meghatározó szerepet töltöttek be? Még mivel egészíthetjük ki az istenfélő aszszonyok jó tulajdonságainak, erényeinek és képességeinek felsorolását?
|
Péntek február 10. |
TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Ellen G. White: Boldog otthon c. könyvéből a Házassági kötelességek és kiváltságok című fejezet, 103–108. old.; az Előtted az élet c. könyvéből a Kétkezi munka c. fejezet, 214–224. old.
Az odafelvalókkal törődni:
“A keresztények teljes igyekezettel őrködjenek szívük felett! Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy megszeressék a lelki dolgokról való gondolkodást, ápolják az áhítat légkörét! Sokan mintha elfecsérelt időnek tartanák az elmélkedésre, a Szentírás kutatására és az imádkozásra szánt perceket. Bárcsak mindannyian úgy tekintenétek ezekre a dolgokra, mint ahogy Isten akarja, mert akkor Isten országa lenne a legfontosabb számotokra. Ha a mennyei dolgokkal törődtök, minden erényetek még inkább kidomborodik, minden szolgálatotok élettel telibb lesz. Minden fáradozásotok megélénkül, komolyabbá válik, ha fegyelmezitek gondolataitokat, hogy a mennyei dolgok körül forogjanak… Lelki téren az eredményeink sajnos eltörpülnek (Ef 4:13)” (Ellen G. White megjegyzései: The Seventh-day Adventist Bible Commentary, 3. köt. 1157. old.).BESZÉLGESSÜNK RÓLA!
Sok keresztény úgy igyekszik védeni szívét a kísértések ellen, hogy bizalmasan elmond mindent néhány jó barátnak, akik támogatják a jóban. Mennyiben erősíti ez az imádság, a bibliatanulmányozás és a Szentlélek vezetésére való hagyatkozás értékét?
Beszéljük meg a csoportban a szerdai rész utolsó, kiemelt kérdéseire adott választ!
A Példabeszédek 31-ben kiemelt női jó tulajdonságokkal ellentétben mit dicsőít a mai világ? Egyénileg hogyan védekezhetünk az ellen, hogy ránk is hasson az ilyen szemlélet?
ÖSSZEFOGLALÁS: A Példabeszédek könyve az istenfélő férfiak és nők nemzedékei által megfigyelt életbölcsességet adja tovább. Olyan emberek tapasztalatainak kikristályosodott gyűjteménye az irat, akik számára fontos az Istenhez való hűség és az emberi akarat szabadsága. A következő nemzedékeket arra szólítja fel, hogy tiszteljék Istent, és hozzanak olyan bölcs döntéseket, amelyek erősítik a házasságot, a családi életet.
Egy különleges misszionárius
Egy romániai kis faluban élt egy hittestvérünk. Mivel nem volt több hívő a településen, átjárt a legközelebbi községbe, amely hat km távolságra volt, hogy részt vehessen az istentiszteleteken. Egyedül ment, senki sem csatlakozott hozzá sem a családjából, sem a falujából. Hűséges kutyája kísérte minden alkalommal, és hazafelé is vele tartott. A testvérnő legnagyobb bánata azonban az volt, hogy senki sem követte az Úr Jézust bizonyságtevései nyomán. Azért imádkozott a hosszú úton, hogy adjon az Úr lelkeket, akik csatlakoznak hozzá az üdvösség útján. Sajnos, ezt nem érte meg; meghalt anélkül, hogy valakit az igazságra tudott volna vezetni.
Hűséges kutyája most már egyedül ment el minden szombaton a hat km távolságra lévő gyülekezethez. Családjának feltűnt, hogy az állat minden szombaton eltűnik. Követték az ebet, hogy meglessék, hová jár. Egész a gyülekezetig mentek utána. A házból szép éneklés hallatszott, ami meghatotta őket, és ők is bementek. Bent szeretettel fogadták az érkezőket. Elmondták, hogy a kutyát követve kerültek oda.
Isten Lelke fogva tartotta szívüket; egyre többször mentek el, és végül ők is hívőkké lettek. A gyülekezet pedig tovább fejlődött, és ma már negyven tagja van.
(Elbeszélés nyomán)
“De ő ezt mondta nekem: »Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.« Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem. Ezért a Krisztusért örömem telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős”
(2Kor 12:9–10).