13. tanulmány − 2005 december 17 - 23.
A KERESZTÉNY EMBER FEGYVERTÁRA
A tanulmány célja
Hangsúlyozni a tényt, hogy Krisztus már legyőzte Sátánt.
Megértetni, hogy amint kérjük Istentől a számunkra felajánlott ajándékokat, máris részesei vagyunk ennek a győzelemnek.
Rámutatni arra, hogy akár méltóknak érezzük magunkat rá, akár nem, a Jézus által felajánlott védelem elégséges számunkra.
A tanulmány vázlata
I. Istennek minden fegyvere (Ef 6:13)
Számunkra, keresztények számára elkerülhetetlen a Sátánnal való küzdelem. Sátán legrettenetesebb ellenségünk.
Ha Krisztusban vagyunk, Sátán teljesen erőtlen, semmit sem tehet ellenünk.
A segítséget, amelyet Krisztus ebben a küzdelemben biztosít számunkra, Pál fegyverzetnek, páncélzatnak nevezi.
II. Körül övezvén derekunkat igazlelkűséggel (Ef 6:14)
“Istennek minden fegyvere”, amiről Pál beszél, a keresztény üzenet különböző aspektusait képviseli.
A keresztény üzenet nem teljes, továbbá hatékonyság nélküli, ha szem elől tévesztjük valamelyiket e szempontok közül.
A “mindezek felett” való hit lényeges a keresztény személyes lelki harcának sikerében.
III. Az üdvösség sisakja (Ef 6:17)
Sátán és maga az élet számos okot fog adni kételkednünk Istennel szerzett tapasztalatainkban.
A hit, amely képessé tesz ellenállnunk a kételkedés kísértésének, nem a hittani tételek egyszerű elfogadása, hanem a Jézusba vetett személyes hit.
Ez a személyes hit az egyetlen, aminek befolyása van örök sorsunkra.
Összefoglalás
A Biblia azt tanítja, hogy Krisztus már legyőzte Sátánt. Habár mi, tévedéseknek kitett emberi lények, még mindig sebezhetőek vagyunk Sátán támadásai előtt, szaván foghatjuk Istent, és hivatkozhatunk az oltalom ígéretére, hogy részesei lehessünk az Ő győzelmének. Ez azonban a Krisztus tekintélye iránti engedelmességünk készségétől függ, valamint attól, hogy mennyire bízunk Benne.
Magyarázat
Pál nagyon komolyan veszi ezt a küzdelmet. Ne tévesszük szem elől határozott szavait, kifejezéseit, amelyekkel bíztatja a keresztényeket felkészülniük szembeszállni a gonosszal: “Öltözzétek föl!”; “Vegyétek föl!” “Álljatok hát elő!”. Pál megismétli biztatásait az ellenállásra, az ellenséggel való szembeszállásra, hangsúlyozva, hogy állandó felkészülésre és őrködésre van szükség a győzelem kivívásához. Egy ilyen tapasztalathoz szükség van az Úr minden fegyverzetével való felszerelésre.
I. “Istennek minden fegyvere” (Ef 6:13)
Szinte minden termék tájékoztatóján rajta van a gyártás helye, ami értékes információként szolgál a termék értékére és minőségére vonatkozóan. Ha egy elektronikai termék hátlapján azt olvassuk, hogy “Made in Japan”, tudjuk, hogy minőségileg jobb termékről van szó, mint a más országokban gyártott elektronikai cikkek. A keresztény fegyverzetet a mennyben készítik, és minden egyes alkatrésze ugyanolyan bizalomra méltó, mint maga a Gyártója: Isten. Az apostol felhívása – “Öltözzétek fel az Isten minden fegyverét!” – két szempontra hívja fel a figyelmünket: először is ennek a fegyverzetnek Isten a készítője, magáé az Istené, és ugyancsak Ő bocsátja a rendelkezésünkre. E fegyverzet egyetlen darabjának sem ember a szerzője. Bármennyire is erőseknek és bölcseknek hinnénk magunkat, nem vagyunk képesek egy ilyen fegyverzetet előállítani és működő képessé tenni. Egyetlen szerepünk az, hogy elismerjük semmi voltunkat, tehetetlenségünket, majd felöltözzük e fegyverzetet, és Jézus ereje által szembeszálljunk az ellenséggel.
Másodszor: a keresztény küzdelem megköveteli tőlünk, hogy a teljes fegyverzettel felszerelkezzünk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy hiányos fegyverzettel álljunk ki. “Az Ő hatalmas ereje” benne van ebben a teljes fegyverzetben; de csak ha maradéktalanul felöltözzük azt, lehetünk erősek az Úrban (Ef 6:10), és állhatunk meg “az ördögnek minden ravaszságával szemben” (11. vers).
II. A védekező fegyverek (Ef 6:14-17)
Lévén, hogy állandóan a római katonák jelenlétében volt, a császár foglya, Pál jól ismerte a római fegyverzetet, amelynek kapcsán egy sokkal erősebb fegyverzetről elmélkedett, amely mintegy előjogként a keresztényé lehet. Ennek a fegyverzetnek hat alkotóeleme van. E heti tanulmányunk az első öttel foglalkozik: a védekező fegyverekkel. A következő héten elemezni fogjuk a hatodikat, az egyetlen támadó fegyvert “Istennek minden fegyvere” közül.
1. “Körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel” (Ef 6:14). A római katona derekán volt egy öv, ami ruházatát szorosan a testéhez szorította, hogy ne akadályozza a mozgását harc közben. A keresztény teljes személyiségét – intellektusát, érzelmeit, vágyait, ambícióit, céljait – jól oda kell szorítani az igazság (“igazlelkűség”) övével, hogy az ellenség ne találhasson támadófelületet. Nem emberi mércéjű igazságról – filozófiai, gazdasági, tudományos vagy politikai igazságról – van szó, hanem a Jézus igazságáról. Íme, hogyan fogalmazott Pál a Római levélben: “Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra” (Róm 13:14). Ha a Jézus-igazság bele van égetve egész lényébe, a keresztény keresni, élni és hirdetni fogja ezt az igazságot. Egy ilyen élet ellen Sátánnak nincsen ereje.
Egy második tanulság: abban az időben azok a római katonák nem viselték derekukon az övüket, akik szabadságon voltak vagy katonai szolgálatukat befejezték. A keresztény küzdelemben azonban nincs szünet. Nincs egyetlen olyan pillanat sem, amelyben az igazság és az erkölcsi integritás opcionális lenne Jézus tanítványai életében.
2. Az igazság mellvasa (Ef 6:14). A római katona nehézfémből készült mellvértet viselt, hogy megvédje testét a nyakától egészen a csípőjéig. A kereszténynek is rendelkezésére áll egy mellvért, ami ugyan nem ember feldolgozta nehézfémből, hanem Jézus feddhetetlenségéből készült. Ahogy a Jézus-igazság övünkké válik, a Jézus-feddhetetlenség is védelmünket szolgálja: a lelki élet lényeges szerveit fedezi Sátán támadásai ellen. Ha Krisztus feddhetetlensége lelki mellvértünk, “szívünk egy az Ő szívével, akaratunk belemerül akaratába, elménk gondolatai az Úr elméje gondolatai. Akkor az Ő életét éljük!” (Ellen. G. White, Krisztus példázatai, EVS, 2004, rom.).
3. A békesség evangéliumának készsége (Ef 6:15). A római katona lábbelije nagyon erős szíjakkal volt ellátva, amelyekkel a cipőt szorosan a lábszár köré tekerhette; nem engedhette ugyanis meg, hogy a lazaság miatt megbotlódjék vagy megcsússzék és elessék. Annál kevésbé engedhetik meg maguknak ezt a keresztény “katonák”. Sikerüket a Krisztus evangéliuma iránti rendíthetetlen odaszentelődés biztosítja. Sátán mindent megpróbál avégett, hogy megrendítse eme odaszentelődés szilárdságát, a keresztény katonáknak azonban hajthatatlanoknak kell lenniük hitükben, és elkötelezetteknek az üdvösség örömhíre terjesztésében. A keresztény szilárdan álló lábbelije segíti Őt megállnia Krisztus mellett, engedelmesnek lennie Iránta, és merészen mennie előre az evangélium hírével.
4. A hitnek pajzsa (Ef 6:16). A római katonák pajzsa megvédte őket az ellenség tüzes nyilaitól. A keresztény küzdelemben a hit fontos fegyver: megvédi a keresztény életét. A Zsidókhoz írt levél 11. fejezetében Isten megmutatja nekünk, hogy hit nélkül nem lehetünk tetszésére, nem szállhatunk szembe az ellenséggel és nem lehetünk sikeresek lelki utazásunk során. A hit nem egy doktrína-rendszer elfogadása, hanem Istenbe vetett teljes bizalom. Ez a hit segíteni fog nem csak kivédenünk a támadásokat, hanem győzni is a világ felett (1Jn 5:4).
5. Az üdvösség sisakja (Ef 6:17). A sisakot a fej védelméért viselik, mivel az agy bármilyen csekély sérülése végzetes lehet. Az agy az akarat főhadiszállása, a gondolatok születésének és a döntések meghozatalának központja. Ez az a hely, ahol az élet alapvető kérdésére válaszolunk: Kit kövessünk? A megváltott ember kikerült Sátán uralma alól Krisztus uralma alá, s hogy megmaradjon ebben a helyzetben, fel kell öltöznie “a hitnek és szeretetnek mellvasát” (1Thess 5:8). Az üdvösség erős fegyver: biztosítja a múlt bűneinek megbocsátását, jótáll az erőért engedelmes életet élni a jelenben, valamint szavatolja a jövő bizonyosságát. A hívő biztonsága a nagy küzdelemben az üdvösség sisakjának viselésétől függ. Voltaképpen ez a fegyver az Efézus 6. fejezetében leírt összes fegyver summája.
Személyes bizonyságtétel
“Krisztus katonái, sorakozzatok! / A kereszt jelével harcba szálljatok! / Krisztus a Királyunk, Ő maga vezet. / Kövessétek folyton, Reá nézzetek! / Refrén: Fel a szent csatára! Fel, te üdvsereg! / A kereszt jelében harcod megnyered!
Istennek egyháza az üdvserege. / Istennek Igéje annak fegyvere. / Nem vagyunk szétszórva, egy a mi Urunk. / Hitben, szeretetben egy tábor vagyunk.
Krisztus katonái, fel előre, hát! / Harcoljátok bátran végig a csatát. / S diadalhoz jutva, zengjen ajkatok: / Üdv a Vezérnek, ki győzelmet adott!”
A harcra való felkészülés összetett folyamat, amely sok odafigyelést és megfontoltságot igényel. Először is megszerkesztik a haditervet, amelyet a parancsnokok és a katonák ismételten áttanulmányoznak. Feltérképezik az ütközet terét. Felkészítik a csapatokat. Megfelelőképpen táplálják a katonákat, hogy erősek és ellenállóak legyenek, és különböző taktikák végrehajtására képezik ki őket. Mindenik harcosnak megtanítják, hogyan öltse magára és használja a fegyverzetet.
A Krisztus utáni két évezredben Isten híveinek hadserege állandóan harcban állt Sátánnal és követőivel. Tökéletes terv áll a rendelkezésükre: a megváltási terv. Még ha Isten katonái közül néhányan el is esnének az ellenség csapásai alatt, mások pedig megbotlódnak és elesnek, mindenikük tekintete a végső győzelem jutalmára szegződik: a megígért örök életre.
E küzdelem eposza túl fontos ahhoz, hogy ne beszélnénk róla. A mennyei Atya még mindig sorozást tart, és ránk bízza a feladatot, hogy embereket toborozzunk a mennyei hadseregbe. Mindenkinek tudnia kell, hogy a győzelem már biztosítva van számukra.
Alkalmazás
Amikor gyermek voltál, mi volt a kedvenc ruhadarabod? Miért mutatja be Pál a keresztény ember gardróbját (lásd Ef 6:13-17)? Miért ragaszkodunk a lelkiekben ahhoz, hogy magunk válasszuk meg “ruhadarabjainkat”, holott az Isten által felajánlott fegyverzet végtelenül több védelmet és biztonságot képes nyújtani az ellenség támadásai ellen.
Elmélkedésre
A világ rengeteg filozófiát kínál, amelyek alapján meghozzuk döntéseinket. Jézus mondta: “Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet” (Jn 14:6). Keress a Bibliában legkevesebb egy-egy szöveget mindenik fogalomra. Mit akart az Úr mondani azzal kapcsolatban, amit fel fog kínálni nekünk? Miért annyira nehéz megengednünk Neki beavatkozni életünk minden területére?
Képzeld el, hogy Pilátus ítélő termében vagy, aki éppen azon gondolkodik, milyen ítéletet hozzon a Jézus ügyében. Mit válaszolnál a kérdésére: “Micsoda az igazság?” (Jn 18:38). Hogyan segítenél Pilátusnak felfedeznie, mi az igazság ebben a szituációban?
Gyakorlati kérdések
Mi a véleményed a kalapokról? A te kultúrkörödben gyakran viselik-e, vagy csak alkalmanként? 1Thess 5:8 versében bíztatást kapunk a szeretet és a hit mellvasának és az üdvösség sisakjának viselésére.
Szakíts időt arra, hogy megfogalmazd a hitnyilatkozatodat. Hogyan tisztázza le ez életedet, hogyan szabja meg életed irányát? Milyen értelemben biztosít alapot döntéseid meghozatalára? Miben különbözik a ma írt hitnyilatkozatod attól, amit öt évvel ezelőtt írtál volna meg? Milyen tapasztalatok állnak e változás mögött?